Munkaközi szünet – mint a munkaidő része

Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkaközi szünet minimális tartamát írja elő. Eszerint a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő, illetve a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, ha pedig a kilenc órát is meghaladja, további huszonöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Jogalap nélkül kifizetett cafeteria – a visszafizetése iránti igény érvényesítése

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya év közben megszűnt. Cafeteriajuttatásként a SZÉP-kártyájára utalt összegből visszatérítés-hátraléka van. Amennyiben díjhátralékát fizetési felszólítás ellenére sem rendezi, milyen mód áll rendelkezésre a tartozás behajtására?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a köztisztviselő jogviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti [Kttv. 149. § (8) bek.]. A fizetési felszólítással kapcsolatos ügyekben a keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Garantáltbérminimum-emelés és a köztisztviselői illetmény

Kérdés:

A 2023. december 1. napjától hatályos 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelkedés hogyan érinti abban az esetben a köztisztviselőt, ha önkormányzati keresetkiegészítést is kap? A köztisztviselő illetménye nem csökkenhet, viszont, ha "beletöltődik" az önkormányzati kiegészítésbe, akkor pont annyi marad, és nem emelkedik az illetménye. Hogyan emelhető úgy az illetmény, hogy a munkavállaló az 508/2023. Korm. rendelet szerinti illetményemelést is megkapja?

Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése alapján általános szabály szerint ezt a hivatali szerv vezetője át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a köztisztviselő tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Téves besorolás következményei egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló iskolaorvosunkat tévesen egy évvel előbb soroltuk át, mint ahogy a 256/2013. Korm. rendelet 7. melléklete szerint szükségszerű lett volna. Jól gondoljuk, hogy amennyiben a hibás besorolás feltárásra került, a jogszabályi előírásnak megfelelő besorolást elvégezzük, a munkavállaló illetményét összességében nem csökkentjük, "helyben topogás" valósul meg, mindaddig, amíg az illetménye el nem éri a jogszerű besorolásnak megfelelő összeget? Továbbá, ebben az esetben a munkáltató visszakövetelheti-e a jogalap nélkül kifizetett összeget? Amennyiben igen, mik a formai követelményei?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező tartalmi eleme az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye, illetve az illetményen felüli egyéb juttatásai [528/2020. Korm. rendelet 6. § f) pont]. Ha a munkaszerződésben közös megegyezéssel meghatározott illetmény magasabb, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkaidőn kívüli tevékenységért adott szabadnap

Kérdés: Nem a munkaköri feladathoz tartozó rendezvény szervezésében való önkéntes munkáért (munkaidőn kívüli időben) adhat-e a munkáltató "jutalomszabadnapot"?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott juttatásokon felül a munkáltató mérlegelési jogkörben bármilyen juttatást bármilyen okból adhat. A döntésével kapcsolatos egyetlen korlát, hogy a döntés kialakítására vonatkozó szabályokat nem sértheti [Mt. 285....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Óvodapedagógus rokkantsága

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...ezért azt, hogy "pénzbeli ellátás nélkül" keresőképtelen, csak úgy tudjuk értelmezni, hogy a munkáltatótól nem kap munkabért vagy más juttatást. Megjegyzendő az is, hogy a munkavállaló nem minősül az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Munkavédelmi célú szemüveg költségének térítése

Kérdés:

Képernyős munkakörben kötelező munkavédelmi szemüveg juttatása a munkavállalónak. Belső szabályzatban meghatározhatja a munkáltató a maximális keretösszeget, melynek erejéig megtéríti a munkavállaló ilyen célú költségeit? Kötelezhető a munkavállaló arra, hogy a szolgáltatónál az elszámolható maximális összeg miatt bontott számlát kérjen (munkáltatónak leadás céljából + a maradék összeg, melyről nem adhat le elszámolást)? Vagy törvénybe ütközik, és a szemüveg teljes költségét állnia kell (ami egyénenként nagyon eltérő lehet)?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni [Mt. 51. § (2) bek. a) pont]. Ennek részletszabályát határozta meg a jogalkotó a kép­ernyő előtti munkavégzésekre vonatkozóan, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Kölcsönzött munkavállalók joga a cafeteriajuttatásra

Kérdés:

Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?

Részlet a válaszából: […] ...irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. Ezek körébe tartoznak a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra vonatkozó rendelkezések is [Mt. 219. § (1)–(2) bek.]. Ezért tehát nincs lehetőség arra, hogy a kölcsönvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Munkabérből letiltás számítása

Kérdés:

A munkabérből történő levonásnál a csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000 forintot. A munkabérből maximálisan 50%-ot lehet levonni, vagy ezen túl, ha a nettó munkabér még így is több, mint 200.000 Ft, az összes 200.000 Ft felett lévő teljes munkabér is levonásba helyezhető, illetve mint munkáltatónak levonásba kell helyeznie. Tehát, ha például valakinek nagy összegű letiltása van, és a munkabére havi nettó 500.000 Ft, csak 200.000 Ft munkabért fog kapni a bankszámlájára, a 300.000 Ft pedig levonásba kerül letiltásként. A Vht. 61. §-ának (2) bekezdése szerinti "legfeljebb" mire vonatkozik? A "legfeljebb" 30-50% csak a munkabérre vonatkozik, a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható rész pedig az egyéb jövedelmekre, illetve az "inkasszó" jogintézményére?

Részlet a válaszából: […] ...§ (1)–(2) bek.]. A munkabérre vonatkozó letiltási szabályok irány­adók bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése tekintetében is, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap – így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaadó által biztosított díjazási jogcímek

Kérdés: Társaságunknál nagyon sok olyan típusú bérelem van, ami speciális körülmények közötti munkavégzéshez kapcsolódik (pl. bizonyos munkaruha viseléséhez vagy hideg munkakörnyezethez stb.), és ezeket jelenleg alapbér-kiegészítésként fizetjük meg a munkavállalóknak, egyedi megállapodások alapján. A hosszú távú célunk, hogy ezek az egyedi (kevés személyt érintő) bérelemek ne képezzenek számítási alapot azon juttatásoknál, melyeket szintén önként vállal a munkáltató, de azok mindenkinek járnak (pl. 13. havi fizetés). Megoldás lehet, ha a jövőben pótlékként kezeljük ezeket a bérelemeket? Egyáltalán mi a különbség a között, hogy valamit alapbér-kiegészítésként vagy pótlékként (fix összegű) fizetünk meg?
Részlet a válaszából: […] ...veszi figyelembe a többi bérelem meghatározása során (pl., hogy a távolléti díjba beszámítja-e, az egyéb, önként adott juttatásokat megnöveli-e vele stb.). Az egyoldalú kötelezettségvállalás útján biztosított juttatást a munkáltató megszüntetheti, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.
1
2
3
40