Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]időben teljesíthető, "sajátos" feladatok a munkaidő mekkora hányadát tehetik ki, ám véleményünk szerint a napi munkaidő töredékét (pl. napi egy órát) érintő értekezletek mellett még egyértelműen kötetlen munkarendről van szó. Akötetlen munkarend alapja ugyanis a törvény szerint a munkavégzés önálló megszervezése [Mt. 96. § (2) bek.].A bírói gyakorlat szerint, a kötetlen munkarend megállapítására a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel kerülhet sor. Ez azt feltételezi, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot a munkáltatói igénytől, illetve az Mt. korlátozást tartalmazó szabályaitól függetlenül maga a munkavállaló oszthatja be (EBH2016. M.30.). Ez viszont vitán felül fennáll akkor is, ha a közös munka miatt időnként megbeszélésekre van szükség. Ha a munkáltató a fentiek alapján csak kötött időpontban teljesítendő feladatot ír elő, annak elmulasztása, mint igazolatlan távollét szankcionálható. Ekkor ugyanis[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beleszámítva, vagy a donornak több idő kell a véradás utáni pihenéshez -, akkor a teljes indokolt időtartamra mentesül a munkavállaló. Azt sem írja elő a szabály, hogy csak a munkahelyen szervezett véradás esetén jár az alanyi jogú, igazolt távollét, az tehát külső helyszín esetén is biztosítandó. Ettől a rendelkezéstől kollektív szerződés és munkaszerződés is csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 57. §). Arra tehát nincs lehetőség, hogy a törvényben garantált, fizetett távollétet a munkáltató szűkítse a kérdésben leírtak szerint, sem a véradás helyszíne, sem gyakorisága vonatkozásában.A munkavállalónak ugyanakkor tekintettel kell lennie a joggal való visszaélés tilalmára is (Mt. 7. §). Ez azt jelenti, hogy a véradás jogát nem lehet rendeltetésellenesen gyakorolni, és például azt olyan időszakokra időzíteni, amikor az aránytalanul megnehezítené a munkáltató működését. Vagy kifejezetten a munkahelytől jelentős távolságra szervezett véradásokon részt venni, amikor rendszeresen van lehetőség vért adni közelebbi helyszínen is.A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, ha ezt különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok indokolja [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Erre az időtartamra viszont díjazás nem illeti meg (Mt. 146. §). Ekkor tehát nem kell megegyezni a munkáltatóval a fizetés nélküli távollétben, hanem a mentesülés alanyi jogon jár, feltéve persze, hogy a helyzet különös méltánylást érdemel. A váratlanul bejelentett iskolabezárás első napjai, vagy a gyermekekkel eredetileg otthon maradó nagyszülő megbetegedése lehet például ilyen körülmény, ami miatt minden további nélkül igazoltan hiányzik a gyermekét otthon felügyelő szülő.Köztes megoldás lehet a részmunkaidőre való átállás is. A felek közös megegyezéssel ugyanis csökkenthetik a munkaszerződés szerinti munkaidő mértékét (Mt. 58. §). Ekkor azonban tekintettel kell lenni arra, hogy - a felek eltérő megállapodása hiányában - részmunkaidő esetén a munkaidő mértékével[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]abban akadályozná. Ha mégis, akkor keresőképtelenség címén mentesülhet ezen kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont], amelyet viszont csak az arra feljogosított orvos tud elbírálni, illetve igazolni [Ebtv. 45. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló egészségi állapota miatt nem alkalmas a munkavégzésre, mentesíteni kell a munkavégzés alól [lásd az Mt. 51. § (3) bekezdését], de ez csak akkor lesz a törvény által megengedett távollét (mentesülés), ha a keresőképtelenségét meg is állapítják, és igazolják. A kérdés szerinti esetben a munkavállaló, ha keresőképtelenségi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és nem az erre az időre kapott családtámogatási vagy társadalombiztosítási ellátás veendő figyelembe. Ilyen távollét a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenségből a betegszabadság kimerítése után a táppénzfolyósítás ideje, mivel ezek alatt sem munkavégzés, sem bérfizetés nem történik. Ezek külön jogcímnek számítanak akkor is, ha egyik folyamatosan követi a másikat. Ezért mindegyikre külön-külön kell a 30 napos időszakot megállapítani. Ugyanakkor az a körülmény, hogy például a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt az egyik családtámogatási vagy társadalombiztosítási ellátást felváltja a másik, nem érinti a fizetés nélküli szabadság munkajogi jogcímét. Nem az ellátásokat kell tehát figyelembe venni, hanem a munkajogi távollét idejét.A pedagógus távolléte 2017. augusztus 10-én kezdődött, és ekkortól táppénzen volt. Ez csak úgy lehetséges, ha a tárgyévben korábban már kimerítette a betegszabadságát (amely a szakmai gyakorlat szempontjából jogosító időnek számít). Ha azonban augusztus 10-étől[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályozza a szabadságot az Mt. is, egyenlő és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is. Az általános munkarendben a munkavállaló mindig hétköznap dolgozik, egyenlő munkaidő-beosztásban. Ha egyik munkanapján szabadságot vesz igénybe, attól még továbbra is csak a munkaszerződés szerinti napi óraszám osztható be a fennmaradó munkanapjaira [Mt. 97. § (2) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor távollétek esetén a törvény kétféle számítási lehetőséget ad: a távollét tartamát vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni, illetve szabadság esetén a beosztott napi munkaidőtől függetlenül a munkaszerződés szerinti napi munkaidővel is lehet számolni (a munkáltató naptári évre vonatkozó választása szerint, lásd Mt. 124. §). Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni [Mt. 93. § (3) bek.].Így[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállalónak rendelkezésre állni, a munkáltatónak foglalkoztatni. A munkáltató tehát dönthet úgy, hogy általános szabály szerint nem engedélyezi a fizetés nélküli távolléteket, és ragaszkodik a beosztás szerinti munkaidő teljesítéséhez.A kérdésben leírt, magáncélú távolléteket a munkavállaló megoldhatja szabadsággal, amelyből hét munkanapot kötelező a kérése szerinti időpontban kiadni. A szabadság iránti igényt azonban legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni, ellenkező esetben a munkáltató nem köteles a szabadságot biztosítani, még akkor sem, ha ezt a hét munkanapot a tárgyévben még nem vette igénybe teljes mértékben a munkavállaló [Mt. 122. § (2) bek.]. Emellett a törvény szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Ez igazolt, nem fizetett távollétnek minősül (Mt. 146. §).Arra közelebbi meghatározás nincs a törvényben, hogy mit kell "különös méltánylást érdemlő" körülménynek tekinteni. Nincs időbeli korlátja ennek a mentesülésnek, de természetesen csak addig áll fenn, amíg a körülmények valóban különös méltánylást érdemelnek. Például, ha egy családtag balesetet szenved, akkor különös méltánylást érdemlő körülmény,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]marad távol a munkahelyétől, egyfelől nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, másfelől a tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget [Mt. 6. § (1) és (4) bek.]. Ezenfelül a munkavégzési kötelezettségének sem tett eleget, a munkáltató által előírt helyen és időben nem jelent meg, a munkaideje alatt munkavégzés céljából nem állt a munkáltató rendelkezésére, és nem látta el a munkáját a kérdéses időszakban [Mt. 52. § (1) bek. a)-c) pont]. Mivel a művezető munkakörben dolgozó munkavállaló a távollétre engedélyezett idő lejártát követően több mint 3 órán keresztül nem jelent meg a munkahelyén, felettesei számára telefonon elérhetetlen volt, és nem tájékoztatott senkit sem a távollétének okáról, illetve előrelátható idejéről, az engedély nélküli távollét jelentős mértékűnek tekinthető. Figyelemmel a munkavállaló munkakörének jelentőségére, a vétkesség fokára (a leírtak alapján legalább a munkavállaló súlyos gondatlansága állapítható meg), a munkavállaló által tanúsított magatartás az azonnali hatályú felmondás jogszerű indokának tekinthető.Az azonnali hatályú felmondás jogát ugyanakkor csak az ennek alapjául szolgáló okról[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa [Mt. 294. § (1) bek. b) pont]. E szabály keretében - ha a feltételek fennállnak - is mentesülhet a munkavállaló, mivel a két munkanap "felhasználására" időkorlát nincs, és a hagyatéki eljáráson való részvétel megfelelő indok a szabály alkalmazására.A munkavállaló a bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra jogosult a korábban írt mentesítésre, ebben az esetben viszont díjfizetés nélkül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bek. d) pont], így legfeljebb a különös méltánylást érdemlő családi ok miatt indokolt távollét tartamára mentesülhet a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Ez sem jelenti azt, hogy a szülő minden ilyen vizsgálatra elmehet a munkaidejében; az együttműködési kötelezettségéből fakadóan neki is úgy kell lehetőség szerint szerveznie a vizsgálaton való részvételt, hogy azok munkaidőn kívülre essenek, és csak akkor hivatkozhat az említett mentesülésre, ha a vizsgálat kizárólag a munkaidő tartamára eső időpontban megoldható. Ez a mentesülés fizetés nélküli, és csak a vizsgálaton való részvételhez feltétlenül szükséges időtartamra jár[…] részlet vége a válaszból.