Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott távollét tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Krónikus beteg pedagógus munkavégzése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Amennyiben krónikus beteg egy pedagógus, milyen lehetőségei vannak az egészsége megőrzésére a maszkhasználaton és a távolságtartáson kívül? Élhet-e a táppénz lehetőségével? Adható-e számára fizetés nélküli szabadság? Iskolánk alapítványi iskola, tehát az Mt. hatálya alá tartozik.
Részlet a válaszból: […]szakmai feladata. Ha a krónikus beteg pedagógus e betegségére tekintettel a munkakörét tekintve egyébként nem keresőképtelen, akkor köteles munkát végezni.Ebben az esetben a 12/2020. EMMI határozat alkalmazható. E szerint a veszélyeztetettnek minősülő - krónikus alapbetegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedés, malignus megbetegedés) szenvedő -, továbbá erre tekintettel saját jogon adókedvezményben részesülő pedagógus kérelmére a pedagógus az intézményvezető engedélyével tantermen kívüli, digitális munkarendben is elláthatja a nevelő-oktató munkáját olyan intézményben is, ahol jelenléti nevelés-oktatás folyik. Ennek feltételei: az intézmény képes megfelelő technológiai színvonalon, a tanulók más tanterembe való mozgatása nélkül biztosítani az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket, így a pedagógus tartózkodási helyéről, valós időben, online csatornán, kamerával és mikrofonnal rendelkező eszköz segítségével képes tanítani, valamint a tanuló saját iskolájában, az órarend szerinti osztályteremben tartózkodva kivetítőn nézheti és hallgathatja a pedagógust, illetve követi az instrukciókat. További feltétel, hogy a tanulók felügyeletét a helyszínen más pedagógus vagy nevelő-oktató munkát segítő, illetve technikai dolgozó munkakörben foglalkoztatott személy lássa el, és az intézmény rendelkezzék a tanulók felügyeletéhez szükséges megfelelő számú foglalkoztatottal. Ha a krónikus beteg pedagógus nem részesül adókedvezményben, vagy az intézmény a fenti feltételeket nem tudja biztosítani, a keresőképes krónikus beteg pedagógus a jelenléti oktatásban köteles részt venni, természetesen a védelmi és elővigyázatossági szabályok betartásával.Az Mt. 55. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a munkavállaló jogszerűen mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ezek részben fizetett, részben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4067

2. találat: Megbeszélések szervezése kötetlen munkarendben

Kérdés: Előírhatjuk-e a kötetlen munkarendben foglalkoztatottak részére, hogy a vezetőjük által meghatározott rendszeres megbeszéléseken vegyenek részt? Szankcionálható-e, ha a munkavállaló az utasítás ellenére távol marad az értekezletről?
Részlet a válaszból: […]időben teljesíthető, "sajátos" feladatok a munkaidő mekkora hányadát tehetik ki, ám véleményünk szerint a napi munkaidő töredékét (pl. napi egy órát) érintő értekezletek mellett még egyértelműen kötetlen munkarendről van szó. Akötetlen munkarend alapja ugyanis a törvény szerint a munkavégzés önálló megszervezése [Mt. 96. § (2) bek.]. A bírói gyakorlat szerint, a kötetlen munkarend megállapítására a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel kerülhet sor. Ez azt feltételezi, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot a munkáltatói igénytől, illetve az Mt. korlátozást tartalmazó szabályaitól függetlenül maga a munkavállaló oszthatja be (EBH2016. M.30.). Ez viszont vitán felül fennáll akkor is, ha a közös munka miatt időnként megbeszélésekre van szükség. Ha a munkáltató a fentiek alapján csak kötött időpontban teljesítendő feladatot ír elő, annak elmulasztása, mint igazolatlan távollét szankcionálható. Ekkor ugyanis[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3994

3. találat: Véradás miatti távollét - a munkaadói korlátozhatóság kérdése

Kérdés: Társaságunknál több munkatársunk rendszeres véradó. Egy ideje a munkahelyen belül nem szervezünk véradást, de a székhelyünktől nem messzire lévő egészségházban erre szinte minden hónapban sor kerül. Jelenleg nagy gondot okoz számunkra, hogy a vírus elmúltával utolérjük magunkat a megrendelések feldolgozásával, ezért igyekszünk minden távollétet elhalasztani vagy megtiltani. Korlátozhatjuk-e a munkavállalók véradás miatti távollétét? Azt szeretnénk, hogy erre évente csak egyszer kerülhessen sor, amikor azt mi magunk, a cégen belüli helyszínen szerveznénk meg.
Részlet a válaszból: […]beleszámítva, vagy a donornak több idő kell a véradás utáni pihenéshez -, akkor a teljes indokolt időtartamra mentesül a munkavállaló. Azt sem írja elő a szabály, hogy csak a munkahelyen szervezett véradás esetén jár az alanyi jogú, igazolt távollét, az tehát külső helyszín esetén is biztosítandó. Ettől a rendelkezéstől kollektív szerződés és munkaszerződés is csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 57. §). Arra tehát nincs lehetőség, hogy a törvényben garantált, fizetett távollétet a munkáltató szűkítse a kérdésben leírtak szerint, sem a véradás helyszíne, sem gyakorisága vonatkozásában.A munkavállalónak ugyanakkor tekintettel kell lennie a joggal való visszaélés tilalmára is (Mt. 7. §). Ez azt jelenti, hogy a véradás jogát nem lehet rendeltetésellenesen gyakorolni, és például azt olyan időszakokra időzíteni, amikor az aránytalanul megnehezítené a munkáltató működését. Vagy kifejezetten a munkahelytől jelentős távolságra szervezett véradásokon részt venni, amikor rendszeresen van lehetőség vért adni közelebbi helyszínen is.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3973

4. találat: Iskolabezárás - szülői mentesülés vagy részmunkaidő-kikötés

Kérdés: Számos munkavállalónk kisgyermeket nevel, akiket a nevelési, oktatási intézmények bezárása miatt otthon kell felügyelnie. Jogosult-e erre tekintettel igazolt távollétre? Hogyan állapodhatunk meg velük részmunkaidős foglalkoztatásban?
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, ha ezt különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok indokolja [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Erre az időtartamra viszont díjazás nem illeti meg (Mt. 146. §). Ekkor tehát nem kell megegyezni a munkáltatóval a fizetés nélküli távollétben, hanem a mentesülés alanyi jogon jár, feltéve persze, hogy a helyzet különös méltánylást érdemel. A váratlanul bejelentett iskolabezárás első napjai, vagy a gyermekekkel eredetileg otthon maradó nagyszülő megbetegedése lehet például ilyen körülmény, ami miatt minden további nélkül igazoltan hiányzik a gyermekét otthon felügyelő szülő.Köztes megoldás lehet a részmunkaidőre való átállás is. A felek közös megegyezéssel ugyanis csökkenthetik a munkaszerződés szerinti munkaidő mértékét (Mt. 58. §). Ekkor azonban tekintettel kell lenni arra, hogy - a felek eltérő megállapodása hiányában - részmunkaidő esetén a munkaidő mértékével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3859

5. találat: Félnapos betegség elszámolása

Kérdés: Hazaküldtek a műszakból egy beteg munkavállalót pár óra után, de nem ment el orvoshoz, és másnap már megint jött dolgozni. Igazolt ilyenkor a délutáni távolléte? Ha nem, hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]abban akadályozná. Ha mégis, akkor keresőképtelenség címén mentesülhet ezen kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont], amelyet viszont csak az arra feljogosított orvos tud elbírálni, illetve igazolni [Ebtv. 45. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló egészségi állapota miatt nem alkalmas a munkavégzésre, mentesíteni kell a munkavégzés alól [lásd az Mt. 51. § (3) bekezdését], de ez csak akkor lesz a törvény által megengedett távollét (mentesülés), ha a keresőképtelenségét meg is állapítják, és igazolják. A kérdés szerinti esetben a munkavállaló, ha keresőképtelenségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3720

6. találat: Pedagógus szakmai gyakorlata - amikor a távollét is számít

Kérdés: Egy 2014. szeptember 1-jétől foglalkoztatott pedagógusunk 2017. július 10. és szeptember 30. között táppénzen volt, majd 2017. október 1-je és 2018. március 16. között CSED-et vett igénybe, 2018. március 18-tól április 17-ig GYED-et. 2018. június 12-én ismét aktív jogviszonyba került, de szabadságát töltötte. Mi vehető ezekből figyelembe szakmai gyakorlatként?
Részlet a válaszból: […]és nem az erre az időre kapott családtámogatási vagy társadalombiztosítási ellátás veendő figyelembe. Ilyen távollét a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenségből a betegszabadság kimerítése után a táppénzfolyósítás ideje, mivel ezek alatt sem munkavégzés, sem bérfizetés nem történik. Ezek külön jogcímnek számítanak akkor is, ha egyik folyamatosan követi a másikat. Ezért mindegyikre külön-külön kell a 30 napos időszakot megállapítani. Ugyanakkor az a körülmény, hogy például a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt az egyik családtámogatási vagy társadalombiztosítási ellátást felváltja a másik, nem érinti a fizetés nélküli szabadság munkajogi jogcímét. Nem az ellátásokat kell tehát figyelembe venni, hanem a munkajogi távollét idejét.A pedagógus távolléte 2017. augusztus 10-én kezdődött, és ekkortól táppénzen volt. Ez csak úgy lehetséges, ha a tárgyévben korábban már kimerítette a betegszabadságát (amely a szakmai gyakorlat szempontjából jogosító időnek számít). Ha azonban augusztus 10-étől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3688

7. találat: Szabadság utólagos ledolgozása - nem jogszerű

Kérdés: A szabadságot ledolgoztathatja a munkáltató? Ha elmegyek két napra szabadságra, ledolgozhatom napi 12 órában négy napon keresztül? Ez így szabályos?
Részlet a válaszból: […]szabályozza a szabadságot az Mt. is, egyenlő és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is. Az általános munkarendben a munkavállaló mindig hétköznap dolgozik, egyenlő munkaidő-beosztásban. Ha egyik munkanapján szabadságot vesz igénybe, attól még továbbra is csak a munkaszerződés szerinti napi óraszám osztható be a fennmaradó munkanapjaira [Mt. 97. § (2) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor távollétek esetén a törvény kétféle számítási lehetőséget ad: a távollét tartamát vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni, illetve szabadság esetén a beosztott napi munkaidőtől függetlenül a munkaszerződés szerinti napi munkaidővel is lehet számolni (a munkáltató naptári évre vonatkozó választása szerint, lásd Mt. 124. §). Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni [Mt. 93. § (3) bek.].Így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3652
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

8. találat: Magáncélú távollétek munkaidőben

Kérdés: Egyik telephelyünkön rendszeressé vált, hogy a kollégák elkérik magukat munkaidőben, és ekkor intézik hivatali ügyeiket, vagy a gyermekek iskolájába, óvodájába sietnek fogadóórára. Erre az időre fizetés nélküli szabadságot írunk ki nekik, de ez nem tűnik elég visszatartó erőnek. Megtilthatjuk-e ezeket az eltávozásokat, és mondhatjuk-e, hogy ezeket a teendőiket intézzék a szabadságuk alatt?
Részlet a válaszból: […]munkavállalónak rendelkezésre állni, a munkáltatónak foglalkoztatni. A munkáltató tehát dönthet úgy, hogy általános szabály szerint nem engedélyezi a fizetés nélküli távolléteket, és ragaszkodik a beosztás szerinti munkaidő teljesítéséhez.A kérdésben leírt, magáncélú távolléteket a munkavállaló megoldhatja szabadsággal, amelyből hét munkanapot kötelező a kérése szerinti időpontban kiadni. A szabadság iránti igényt azonban legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni, ellenkező esetben a munkáltató nem köteles a szabadságot biztosítani, még akkor sem, ha ezt a hét munkanapot a tárgyévben még nem vette igénybe teljes mértékben a munkavállaló [Mt. 122. § (2) bek.]. Emellett a törvény szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Ez igazolt, nem fizetett távollétnek minősül (Mt. 146. §).Arra közelebbi meghatározás nincs a törvényben, hogy mit kell "különös méltánylást érdemlő" körülménynek tekinteni. Nincs időbeli korlátja ennek a mentesülésnek, de természetesen csak addig áll fenn, amíg a körülmények valóban különös méltánylást érdemelnek. Például, ha egy családtag balesetet szenved, akkor különös méltánylást érdemlő körülmény,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3431

9. találat: Engedélyezett távollét engedély nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban álló művezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk személyes ügyei intézése miatt egy órával későbbi munkakezdés engedélyezését kérte, de az engedélyezett idő leteltével nem ment be a munkahelyére, és a telefonját is kikapcsolta, így felettesei nem tudták elérni sem. Aznap csak több mint 3 órás késéssel vette fel a munkát, ezáltal veszélyeztette a munkáltató által ellátandó feladatok megfelelő ellátását. Utóbb nem tudta megmagyarázni a távollétének indokát. Élhetünk-e ebben az esetben Önök szerint azonnali hatályú felmondással?
Részlet a válaszból: […]marad távol a munkahelyétől, egyfelől nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, másfelől a tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget [Mt. 6. § (1) és (4) bek.]. Ezenfelül a munkavégzési kötelezettségének sem tett eleget, a munkáltató által előírt helyen és időben nem jelent meg, a munkaideje alatt munkavégzés céljából nem állt a munkáltató rendelkezésére, és nem látta el a munkáját a kérdéses időszakban [Mt. 52. § (1) bek. a)-c) pont]. Mivel a művezető munkakörben dolgozó munkavállaló a távollétre engedélyezett idő lejártát követően több mint 3 órán keresztül nem jelent meg a munkahelyén, felettesei számára telefonon elérhetetlen volt, és nem tájékoztatott senkit sem a távollétének okáról, illetve előrelátható idejéről, az engedély nélküli távollét jelentős mértékűnek tekinthető. Figyelemmel a munkavállaló munkakörének jelentőségére, a vétkesség fokára (a leírtak alapján legalább a munkavállaló súlyos gondatlansága állapítható meg), a munkavállaló által tanúsított magatartás az azonnali hatályú felmondás jogszerű indokának tekinthető.Az azonnali hatályú felmondás jogát ugyanakkor csak az ennek alapjául szolgáló okról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3381

10. találat: Hagyatéki tárgyaláson történő részvétel

Kérdés: Egyik munkavállalónkat hagyatéki tárgyalásra hívták be örökösként, de úgy tudjuk, hogy nem hozzátartozója az elhunytnak. Ilyen esetben is jogosult munkaidőben elmenni? Jár-e erre díjazás neki?
Részlet a válaszból: […]mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa [Mt. 294. § (1) bek. b) pont]. E szabály keretében - ha a feltételek fennállnak - is mentesülhet a munkavállaló, mivel a két munkanap "felhasználására" időkorlát nincs, és a hagyatéki eljáráson való részvétel megfelelő indok a szabály alkalmazására.A munkavállaló a bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra jogosult a korábban írt mentesítésre, ebben az esetben viszont díjfizetés nélkül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3303
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést