Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság – a meghatározó időpont

Kérdés: Az Mt. 77. §-a (2) bekezdésének első pontja szerint a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. Az Mt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint a végkielégítés az Mt. 77. §-ának (3) bekezdése szerinti mértéke attól függően, hogy a munkaviszony három–öt, tíz–tizenöt, húsz–huszonöt éve áll fenn, további egyhavi, kéthavi vagy háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha például a munkaviszony a munkáltató felmondása alapján, és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. Hogyan kell értelmezni az emelt összegű végkielégítésre vonatkozó jogosultsági feltételt? Mikor kell a munkáltatónak vizsgálni, hogy a munkavállaló védett korúnak minősül-e, ami alapján az emelt összegű végkielégítés megilleti? A védett korúak egységesen a felmondás közlésének időpontjában válnak jogosulttá az emelt összegű végkielégítésre is, vagy pedig a felmondási idő hossza, illetve az ötéves védett időszakból még hátralévő idő befolyásolja ezt a jogosultságot, és például a nyugdíjhoz már közel álló védett korú munkavállaló egy hosszabb felmondási idő alatt a munkaviszony megszűnéséig „elveszti” jogosultságát a magasabb összegre? Konkrét példával: a munkavállaló munkaviszonya a felmondás közlésének időpontjában öt éve áll fenn, így kéthavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult. A munkavállaló a felmondás közlésekor védett korú, de a felmondási idő alatt betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (illetve megszerzi az előírt szolgálati időt), ami alapján a munkaviszony megszűnésekor már nyugdíjas munkavállalónak minősül. Jár-e a munkavállalónak az emelt összegű végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...év esetén háromhavi,d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,e) legalább húsz év esetén öthavi,f) legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.A végkielégítésa) a)–b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,b) c)–d) pontban meghatározott mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Igazolatlan hiányzások elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Gépkezelő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönvevő által alkalmazott munkaidőkeret végén a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok szerint eljárva figyelembe vesszük egyrészről a munkavállaló által teljesített munkaidőt, másrészről pedig a munkáltató által beosztott munkaidőt. Kölcsönvevő partnerünk azt kérte, hogy a munkáltató által beosztott munkaidő számításánál az igazolatlan hiányzásokkal érintett munkaidőt ne vegyük figyelembe, hogy a hiányzások által keletkezett többletórákra ne kelljen megfizetni a túlórapótlékot. Kérem szakmai állásfoglalásukat a kérdés kapcsán!
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Táppénz helyett fizetett szabadság – nem kérhető

Kérdés: Munkavállalónk táppénzen volt. Mivel még sok az éves szabadsága, szeretné kérni, hogy a táppénz helyett szabadságot írjunk ki neki. Ha a munkavállaló egy írásbeli kérelemben lemond a táppénzéről, és kéri, hogy helyette szabadságot írjunk ki neki, az járható út lenne? Mivel tényleg sok a szabadsága, így mi hozzájárulnánk, ő pedig azt szeretné, hogy jobban járjon anyagilag.
Részlet a válaszából: […] ...nincs lehetőség, mivel a fizetett szabadság és a keresőképtelenség miatti távollét [Mt. 55. § (1) bek. a) pont, 126. §] funkciója eltérő. Az előbbi célja a munkavállaló regenerálódásának, pihenésének biztosítása, míg az utóbbi a betegségből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése – a védett kor

Kérdés: A vezető tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetésére az Mt. általános szabályait kell alkalmazni. A vezető tisztségviselőnél is számít a védett kor? Ha idén leváltják, de jövőre betölti az irányadó nyugdíjkorhatárt, akkor nála is figyelembe kell venni a végkielégítésnél a pluszjuttatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...kéthavi,c) legalább húsz év munkaviszony esetén öthavi, legalább huszonöt év munkaviszony esetén hathavi mértéke további háromhavitávolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszonya egyebek mellett a munkáltató általi felmondással a munkavállalóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Szabadság felmentési időre

Kérdés: Az egyik alkalmazottunk, aki közalkalmazotti jogviszonyban van, 2025. 03. 31-ig lenne nálunk állományban, mivel utána a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjával menne nyugdíjba. A felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A ledolgozandó felmentési ideje 2024. 08. 02. – 2024. 11. 30-ig tart, 2024. 12. 01. – 2025. 03. 31-ig pedig otthon tölti a felmentési idejét. A felmentési időre jár-e neki szabadság? Hogyan kell arányosítani az éves szabadságát? Hogyan kell eljárni a szabadság kiadásában? Ilyen esetben végkielégítés megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...is, azzal, hogy a felmentési időből a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára nem lehet szabadságot kiadni, azaz a két távollét egy napon nem állhat fenn. Nem jogosult végkielégítésre – egyebek mellett akkor sem – a közalkalmazott, haa) legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Munkaszüneti nap díjazása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: A cégünk készenléti jellegű munkakört alkalmaz (biztonsági őrök). Órabéresek, munkaszerződésük szerint az alapbérük a törvény által megengedett bérpótlékokat tartalmazza. Ha a munkavállaló nem dolgozik fizetett ünnepen, megkapja a fizetett ünnepre járó 12 órás távolléti díjat. Ha dolgozik a munkavállaló fizetett ünnepen, jár-e neki pluszban a munkaszüneti napra járó távolléti díj a ledolgozott órabérén felül, vagy ilyen esetben csak az órabért kell kifizetni részére? A munkáltató szerint nem járna pluszban annak, aki dolgozik fizetett ünnepen, mert a munkaszerződés alapján az órabérük magasabb, ami magában foglalja a pótlékokat. De ha így számoljuk, az a dolgozó, aki nem dolgozott fizetett ünnepen, jobban jár, mert ő megkapja 12 órára a távolléti díjat. Aki pedig dolgozott, az csak a ledolgozott napra kap bért, és nem kapná meg pluszban a fizetett ünnep után a távolléti díjat.
Részlet a válaszából: […] ...általános munkarendben vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztásban van foglalkoztatva. Órabéres munkavállalónak az így kiesett időre távolléti díjat kell fizetni [Mt. 146. § (3) bek. d) pont] – ez a „fizetett ünnep”.A kérdés szerinti esetben tehát, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Kötelező béremelés fizetés nélküli szabadságot követően

Kérdés: Több ügyfelünk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogy sok esetben a munkába fizetés nélküli szabadság után visszatérő kismama ugyan jelzi visszatérési szándékát, de egyben be is adja a felmondását úgy, hogy már többet nem áll munkába a munkáltatónál. Az ügyfelek ilyen esetekben azt a gyakorlatot követnék, hogy a visszatérő munkavállaló munkaszerződésének módosítását – habár az Mt. ezt kötelezővé teszi – nem tennék meg, így a megváltandó szabadságok, valamint az esetleges végkielégítés összegét a korábbi (a szülési szabadság kezdetén hatályban lévő) munkaszerződésben meglévő munkabér alapján számítanák. Melyik időponttól/eseménytől terheli a munkáltatót a munkaszerződés módosításának kötelezettsége? Lehet-e az a gyakorlat, hogy az így felmondó munkavállalónak legalább egy napra, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően munkába kell állnia, akár csak „papíron” is annak érdekében, hogy a bérét lehessen korrigálni, egy munkaszerződésmódosításban? Az Mt. kommentár ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a kötelező módosítás szabályozási hátterében az a gondolat áll, hogy a felsorolt személyek munkától való távolléte közérdek, vagy legalábbis privilegizált magánérdek, ezért a munkavállalót ebből származóan ne érje hátrány.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló különböző jogcímeken, jellemzően a gyermekvállaláshoz kötődően jogosult fizetés nélküli szabadságokra; ilyen a szülési szabadság [Mt. 127. §] és a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság [Mt. 128. §]. Ezek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Gyógypedagógiai pótlék és a távolléti díj

Kérdés: A köznevelési jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalónak járó gyógypedagógiai pótlék a távolléti díj összegét emelő pótléknak számít-e?
Részlet a válaszából: […] ...Púétv. 106. §-ának (6) bekezdése szerint a távolléti díjat egyfelől a távolléti díj fizetésének esedékessége időpontjában érvényes, a 98. § alapján megállapított havi illetmény, tartós pótlék, ügyeleti, készenléti átalánydíj, egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Távollét igazolása munkaviszony megszüntetését követően

Kérdés: Próbaidős dolgozó több napon keresztül nem jelent meg a munkahelyén, ezért megszüntetésre került a munkaviszonya, ki lett postázva minden papírja is. Rá három nappal beküldte a táppénzes papírját. Köteles ilyen esetben a munkáltató korrigálni a számfejtést?
Részlet a válaszából: […] ...de attól még a munkáltatónak a munkaviszony tartama alatti elszámolásokat pontosan kell megtennie. Mivel a munkavállaló igazolta, hogy a távollétének mi volt az oka, a munkáltató az elszámolás során ezt köteles figyelembe venni. Ha a munkavállalót az igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Azonnali hatályú felmondás a felmondási idő alatt

Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki felmondás hatálya alatt áll két hónapos felmondási idővel, ám ez idő alatt olyan magatartást tanúsított, amelynek következtében a munkáltató végül azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát. A munkavállaló vitatja az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, és a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként, elmaradt jövedelem címén kártérítést igényel a munkáltatótól. 1. Ilyen esetben a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege ugyanúgy tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg? 2. Tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésének a napja a felmondási idő meghatározásával egzakt volt, a munkavállaló jogszerűen legfeljebb a felmondási idő végéig járó, elmaradt jövedelem összegét követelheti a munkáltatótól? 3. Változtat-e álláspontjukon, amennyiben a munkavállaló kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, majd ezt követően közölte a munkáltató az azonnali hatályú felmondását?
Részlet a válaszából: […] ...okozott kárt. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 82. § (2) bek.]. Amint arra a 3/2014. KMK vélemény 5. a) pontja rámutat, az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
1
2
3
82