135. Munkaügyi Levelek / 2016. július 11.

TARTALOM

2656. kérdés Vezetői megbízás - ha tartama az öt évet meghaladja
A Kjt. alapján a költségvetési szerv vezetőjét öt évre nevezte ki a képviselő-testület. Az igazgató vezetői megbízása októberben lejár. Kell-e újonnan pályáznia, vagy meghosszabbítható a vezetői megbízás 26 hónappal, amikor az igazgató eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt és nyugdíjba vonul?
2657. kérdés Kerületvezető erdész további jogviszonya
Vadásztársaságnál lehet-e a vezetőség tagja például a titkár, a gazdasági felelős, a helyi erdészet kerületvezető erdésze, aki a bérbeadó alkalmazottja?
2658. kérdés Felmondás betegség miatti keresőképtelenség tartama alatt
Három éve lettem Parkinson-beteg, az üzemorvos nemrég megvizsgált, és semmilyen munkavégzésre nem tart alkalmasnak. Most táppénzen vagyok. Kinek kell kezdeményeznie a felmondást, illetve felmondhat-e a cégem?
2659. kérdés Munkaviszony megszüntetése összeférhetetlen munkavállalóval
Határozatlan idejű munkaszerződést kötöttünk, három hónapos felmondási idővel egy munkavállalóval. Hogyan lehet ezt a munkaviszonyt megszüntetni a próbaidő lejárta után? A munkavállaló összeférhetetlen, nem rugalmas a napi munkaidő-beosztásával kapcsolatban, nem fogadja el felettesei utasításait.
2660. kérdés Munkaviszony megszüntetése keresőképtelenség alatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően
Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónkat tovább foglalkoztattuk. 2016. január 1-jétől betegség miatt keresőképtelen. A munkahelyén az 1608-as bevallásban pénzbeli ellátás nélküli napként tartjuk nyilván a távollétet. Ez az állapot mennyi ideig állhat fenn? A munkáltatónak kell-e - ha igen, mikortól - kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését? Jár-e erre az időre szabadság, azt mikor kell kiadni, illetve megváltani?
2661. kérdés Munkaviszony megszüntetése a munkaidő-beosztás átszervezése miatt
11 éve dolgozom a munkáltatónál, három műszakban, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Ebből kilenc éve folyamatosan csak éjszakára járok. Most átszervezés van, megszűnik az éjszakai műszak, és akinek éjszakás szerződése van, annak felajánlották, hogy ha nem vállalja a nappalt, akkor közös megegyezéssel és végkielégítéssel elmehet. Nekem azt mondták, hogy ez rám nem vonatkozik, mert nem olyan szerződésem van, az én osztályomon nem használnak "csak éjszakás" szerződést. Akkor hogy járhattam csak éjszakára? Emiatt essek el a végkielégítéstől? Ebben az esetben mit tehetek?
2662. kérdés Azonnali hatályú felmondás indoka - meccsnézés munkaidőben
Egyik kollégámmal a céges tárgyalóban megnéztük az egyik kora délutáni Eb-meccset. A közvetlen felettesünk ránk nyitott, de nem szólt semmit. Másnap a főnökünk azonnali hatállyal felmondott nekünk. Megteheti ezt, ha a közvetlen felettes látott minket, és nem szólt semmit, nem küldött vissza dolgozni a munkaállomásunkra?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2663. kérdés Felmentési időre való jogosultság
Kormányhivatalnál dolgozom. Felmentéssel szeretnék nyugdíjba vonulni 2016. augusztus 31-én, kértem is ezt a munkáltatómtól. A Ktv. szerint két hónap felmentési idő jár, ebből egyet le kell dolgoznom, a másik alól felmentét kapok. Jár-e az egy hónap felmentés a munka alól, mert a munkáltató azt mondja, hogy nem?
2664. kérdés Munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő és távollét
Egy cég 5+2-es munkarendben és 3 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozói részére szombati napra elrendeltek munkavégzést (egy egész műszakot) a gyártósort érintően. A dolgozók közül két ember kivételével mindenki jött dolgozni. Az egyik dolgozó szabadságot kért a szombati napra, a másik pedig jelezte szombat reggel, hogy beteg, ezért arra a napra betegszabadságot/táppénzt kellett írni neki. A háromhavi munkaidőkeret végén az adott sornak plusz műszakja lesz, nem tudják lecsúsztatni, tehát a munkáltató azt kifizeti. Azon két embernek jár a túlóra, aki beteg, illetve szabadságon volt? Illetve ha nem aznap reggeltől van szabadságon/betegszabadságon, hanem egész héten távolléten volt, akkor is jár neki a túlóra?
2665. kérdés Betegszabadság munkaszüneti napon
Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben - a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan - nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
2666. kérdés Munkaidő-nyilvántartás munkaidőkeretben
Hogyan kell a munkaidő-nyilvántartást vezetni, ha a munkavállaló foglalkoztatására munkaidőkeretben kerül sor?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2667. kérdés Szabadság órában történő kiadása
A munkavállalónkat egyenlőtlen napi munkaidő-beosztással, 1 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Munkaidő-beosztása hétfőtől csütörtökig 8,5 óra, pénteken 6 óra. Minden munkanapra rendelkezik vezényléssel. Szabadságát órában tartjuk nyilván. A munkavállalónak 30 nap szabadsága, azaz órában nyilvántartva 240 óra szabadsága van. Ha szerdai napon megy szabadságra, akkor 8,5 órát kell levonnom a szabadságkeretéből? Ugyanezen gondolat mentén, pénteki napon pedig 6 órával csökken a szabadságkerete? Ha mindig pénteki napokon veszi igénybe a szabadságot, akkor a 6 órás munkanapokat figyelembe véve az éves 240 óráját 40 munkanapra tudja igénybe venni? Ha mindig hétfő és csütörtök között megy szabadságra, akkor pedig 28 nap alatt tudja felhasználni az éves szabadság órakeretét?
2668. kérdés Pedagógus szabadsága
Pedagógus határozott időre szóló szerződésénél, mely előző évben kezdődött és következő év augusztus végéig szól, hány nap szabadság jár? Az Mt. 121. §-a szerint a szabadság arányos része jár, ha a munkaviszony év közben szűnt meg. Van-e jelentősége a szövegben szereplő múlt időnek, hiszen esetünkben a munkaviszony még nem szűnt meg? Valóban 32 nap jár a 48 helyett?
2669. kérdés Készenléti jellegű munkakör bérezése
Melyek a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak bérezésére vonatkozó szabályok?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2670. kérdés Jubileumi jutalomra való jogosultság - a munkaviszony tartama
1980. augusztus 1-jétől vagyok (volt tanácsi dolgozóként) köztisztviselő. Előző munkahelyemen (ami nem költségvetési szerv volt) 1977. szeptember 1-jén kezdtem dolgozni, onnan kerültem áthelyezéssel a közszférába. Kérdésem, hogy a jubileumi jutalomba - az áthelyezés miatt - beszámítható-e az előző munkaviszony időtartama?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2671. kérdés Bérelszámolás hóközi kilépés során
A bérjegyzéknek kell-e tartalmaznia a teljesítés hónapját (pl. április) és a kifizetés (pl. május 10.) időpontját? Mi van akkor, ha a teljesítés dátuma nem szerepel a bérjegyzéken, ezért kilépés esetén a munkáltató - mivel áprilisi utalást teljesített 2016. 04. 08.-án, a május havi munkabér pedig kilépés miatt már nem jár - azt mondja, hogy már teljesítette a kifizetést április hóban? Akkor a ledolgozott április havi munkabérem nem kapom meg? Mit lehet tenni ilyen esetben?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
2672. kérdés Garantált bérminimumra jogosultság iskolai végzettség hiányában
Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek - őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?
2673. kérdés Címadományozás - a jogszerző idők
A Kttv. 128. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján adható címekhez szükséges kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időt hogyan kell számolni, milyen időszak vehető figyelembe? Esetleg a Kttv. 8. §-ának (5) bekezdésében felsorolt jogviszonyok időszakai, vagy csak a 150. § (3) bekezdésében felsorolt jogviszonyok időszakai, esetleg más a számítás módszere?
2674. kérdés Ellenőrzési kör - a kolléga által okozott kár megtérítése
Két biztonsági őr között szóváltás történt. Az egyik előkapta a fegyverét, és rálőtt a másikra. Kinek kell a sérült kárát megtéríteni? A munkáltatónak vagy annak a biztonsági őrnek, aki rálőtt a másikra?
2675. kérdés Munkajogi védelem úti baleset miatti keresőképtelenség esetén
2016. január 6-án kezdtem dolgozni a jelenlegi munkahelyemen. Folyamatos munkarendben dolgoztam, 4 műszakban, kölcsönzött munkavállalóként. Úti balesetet szenvedtem május 18-án. Ha passzív állományba tesznek, akkor mik a lehetőségeim, és milyen törvények védenek?
2676. kérdés Újítás munkaviszonyban
Szerszámkészítő vagyok egy jó nevű kft.-nél, amely formák és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Jeleztem a főnökömnek, hogy kitaláltam egy formatisztítási eljárást, ami idő- és költségtakarékos. Bemutattam és jónak találta. Biztatott, hogy újítás is lehet belőle. Jelezte is a főnöke felé. Azóta csönd van, sőt, minden munkámba belekötnek. Már az is elhangzott, hogy "úgysem lesz belőle semmi", meg hogy "sehol sincs leírva". Hogyan kell eljárnom az újítással kapcsolatban? Milyen lehetőségem van arra, hogy az ötletem idő előtti bevezetését megakadályozzam?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére