Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott bérjegyzék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon

Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
Részlet a válaszból: […]annak átvételével bármilyen jognyilatkozatot tegyen, kifejezze egyetértését a bérszámfejtés szabályszerűsége iránt, különösen, hogy annak átvételével egyidejűleg elismerje a munkáltatói levonás jogszerűségét. Álláspontunk szerint tisztességtelen az a munkáltatói gyakorlat, amely ilyen elismerő nyilatkozat megtételéhez köti a bérlap kiadását, ennek folytán Ön a munkáltatói tiltásnak nem köteles eleget tenni.A munkavállaló olyan tartalmú nyilatkozatát, amely szerint egyetért a bérlapon szereplő adatokkal, álláspontunk szerint nem lehet kiterjesztően értelmezni akként, hogy a levonás jogszerűségét utólag megerősítené [Mt. 5. § (2) bek.]. Az ilyen hozzájárulást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3445

2. találat: Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
Részlet a válaszból: […]egyfelől nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét, másfelől a távolléti díj az alapja a végkielégítés kiszámításának is. Ezen túlmenően a munkavállaló kártérítés helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget (Mt. 82. §). Továbbá amennyiben a bíróság a munkavállaló kérelmére az Mt.-ben foglalt jogsértések valamelyikének megállapításakor helyreállítja a munkaviszonyt, meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát is, ilyen esetben elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni (Mt. 83. §).A távolléti díj kiszámítása során a teljesítménybérnek, a vasárnapi pótléknak, a műszakpótléknak, az éjszakai pótléknak, a készenlét, valamint a készenlét és az ügyelet után járó bérpótléknak egyaránt jelentős szerepe van az Mt. értelmében (Mt. 150-151. §), éppen ezért az Ön számára sem lehet közömbös, hogy a távolléti díjának meghatározása során ezeket a munkáltató helyesen vette-e számításba. Az előzőekben felsorolt munkabérelemekkel ellentétben ugyanis a jutalom nem része a távolléti díjnak. Ennek megfelelően a munkaügyi perben vitathatja a munkáltató által meghatározott távoléti díj mértékét, és ezzel összefüggésben azt, hogy a rendkívüli munkavégzés bérpótléka, a fentiekben felsorolt egyéb bérpótlékok (amennyiben azok Önt megillették), valamint a teljesítménybér egy része helytelenül jutalomként került elszámolásra. Megjegyzendő, hogy a távolléti díj mértéke a munkavállalói költségkedvezmény szempontjából is alapvető fontosságú (Pp. 525. §).Erre tekintettel az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3335
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Munkaszüneti nap megjelenítése a bérlapon

Kérdés: A munkaszüneti napot - a hozzá tartozó napi órát és bért - fel kell-e tüntetni a bérelszámoló lapon a normál munkarendes, havibéres dolgozónál, aki nem végez munkaszüneti napon munkát? Ha igen, akkor milyen osztószámot kell hozzá használni?
Részlet a válaszból: […]munkanapjára, akár heti pihenőnapjára esik. Ehelyett a havibére tartalmazza e nap díjazását is, hiszen a havibér lényege, hogy annak összege független az adott hónapban teljesítendő munkaidő mértékétől. A bérelszámolásnál ehhez képest legfeljebb annak lehet jelentősége, hogy egy hétköznapra eső munkaszüneti nap esetén a ténylegesen ledolgozott óraszámon felül a havibér arányos része megilleti a munkaszüneti napra is. Ez azonban a végösszeget nem befolyásolja, ezért álláspontunk szerint nem követ el jogsértést a munkáltató, ha a munkaszüneti nappal érintett hónap elszámolásánál nem jelenik meg külön a munkaszüneti napra eső óraszám és az e napra eső arányos bér. Egyébként a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.].Az általános munkarend szerint teljesítendő óraszám (az osztószám) meghatározásánál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3162
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Bérelszámolás hóközi kilépés során

Kérdés: A bérjegyzéknek kell-e tartalmaznia a teljesítés hónapját (pl. április) és a kifizetés (pl. május 10.) időpontját? Mi van akkor, ha a teljesítés dátuma nem szerepel a bérjegyzéken, ezért kilépés esetén a munkáltató - mivel áprilisi utalást teljesített 2016. 04. 08.-án, a május havi munkabér pedig kilépés miatt már nem jár - azt mondja, hogy már teljesítette a kifizetést április hóban? Akkor a ledolgozott április havi munkabérem nem kapom meg? Mit lehet tenni ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]meg a munkavállalót. A törvényi szabályokból az következik, hogy minden hónapra vonatkozóan, utólag kell kiadni a bérjegyzéket - nem lehet azt kéthavonta vagy egyéb hosszabb időszakokra nézve kiadni. Miután kérdésében nem említi, valószínűleg nem éltek az 155. § (1) bekezdése szerinti megállapodási lehetőséggel, miszerint a munkabért eltérő megállapodás esetén nem kell legalább havonta egy alkalommal utólag elszámolni.Ehhez képest különös elszámolási szabályok érvényesülnek a munkaviszony megszüntetése esetén. Ilyenkor, ha a munkaviszony felmondással kerül megszüntetésre, legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított 5 munkanapon belül, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5 munkanapon belül kell kifizetni a munkavállaló részére a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint kell kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Mt. 80. § (2) bek.].A munkáltató tehát nem tud azzal mentesülni az áprilisi, időarányos munkabér megfizetése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2671
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,