Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott rendelkezésre állási kötelezettség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Megbeszélések szervezése kötetlen munkarendben

Kérdés: Előírhatjuk-e a kötetlen munkarendben foglalkoztatottak részére, hogy a vezetőjük által meghatározott rendszeres megbeszéléseken vegyenek részt? Szankcionálható-e, ha a munkavállaló az utasítás ellenére távol marad az értekezletről?
Részlet a válaszból: […]időben teljesíthető, "sajátos" feladatok a munkaidő mekkora hányadát tehetik ki, ám véleményünk szerint a napi munkaidő töredékét (pl. napi egy órát) érintő értekezletek mellett még egyértelműen kötetlen munkarendről van szó. Akötetlen munkarend alapja ugyanis a törvény szerint a munkavégzés önálló megszervezése [Mt. 96. § (2) bek.]. A bírói gyakorlat szerint, a kötetlen munkarend megállapítására a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel kerülhet sor. Ez azt feltételezi, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot a munkáltatói igénytől, illetve az Mt. korlátozást tartalmazó szabályaitól függetlenül maga a munkavállaló oszthatja be (EBH2016. M.30.). Ez viszont vitán felül fennáll akkor is, ha a közös munka miatt időnként megbeszélésekre van szükség. Ha a munkáltató a fentiek alapján csak kötött időpontban teljesítendő feladatot ír elő, annak elmulasztása, mint igazolatlan távollét szankcionálható. Ekkor ugyanis[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3994

2. találat: Magáncélú távollétek munkaidőben

Kérdés: Egyik telephelyünkön rendszeressé vált, hogy a kollégák elkérik magukat munkaidőben, és ekkor intézik hivatali ügyeiket, vagy a gyermekek iskolájába, óvodájába sietnek fogadóórára. Erre az időre fizetés nélküli szabadságot írunk ki nekik, de ez nem tűnik elég visszatartó erőnek. Megtilthatjuk-e ezeket az eltávozásokat, és mondhatjuk-e, hogy ezeket a teendőiket intézzék a szabadságuk alatt?
Részlet a válaszból: […]munkavállalónak rendelkezésre állni, a munkáltatónak foglalkoztatni. A munkáltató tehát dönthet úgy, hogy általános szabály szerint nem engedélyezi a fizetés nélküli távolléteket, és ragaszkodik a beosztás szerinti munkaidő teljesítéséhez.A kérdésben leírt, magáncélú távolléteket a munkavállaló megoldhatja szabadsággal, amelyből hét munkanapot kötelező a kérése szerinti időpontban kiadni. A szabadság iránti igényt azonban legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni, ellenkező esetben a munkáltató nem köteles a szabadságot biztosítani, még akkor sem, ha ezt a hét munkanapot a tárgyévben még nem vette igénybe teljes mértékben a munkavállaló [Mt. 122. § (2) bek.]. Emellett a törvény szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Ez igazolt, nem fizetett távollétnek minősül (Mt. 146. §).Arra közelebbi meghatározás nincs a törvényben, hogy mit kell "különös méltánylást érdemlő" körülménynek tekinteni. Nincs időbeli korlátja ennek a mentesülésnek, de természetesen csak addig áll fenn, amíg a körülmények valóban különös méltánylást érdemelnek. Például, ha egy családtag balesetet szenved, akkor különös méltánylást érdemlő körülmény,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3431

3. találat: Kerületvezető erdész további jogviszonya

Kérdés: Vadásztársaságnál lehet-e a vezetőség tagja például a titkár, a gazdasági felelős, a helyi erdészet kerületvezető erdésze, aki a bérbeadó alkalmazottja?
Részlet a válaszból: […]belső tisztviselői [Ptk. 3:71. § (1) bek. b) pont].A munkavállaló általában nem köteles bejelenteni azt, ha további foglalkoztatási jogviszonyt létesít, például ha egy egyesületben tisztséget vállal. Terheli azonban az együttműködési kötelezettség a munkáltatójával szemben, amely alapján köteles tájékoztatni minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról, amely a munkaviszony létesítése, valamint a munkaviszonyból származó jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (4) bek.]. Tehát egy új foglalkoztatási jogviszony létesítéséről is, amennyiben annak hatása lehet a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítésére, mert például érintheti a rendelkezésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2657

4. találat: Ügyelet - a rendelkezésre állás és a munkavégzés díjazása

Kérdés: Ügyelet alatt hogyan kell pótlékot fizetni? Az ügyelet teljes tartamára, ha jól gondolom, nem jár a munkavállaló alapbére, csak a pótlék. Mi a helyzet akkor, ha az ügyelet alatt munkavégzés történik? Kell alapbért kifizetni akkor, ha a nem mérhető munkavégzés alatt 50%-os pótlékot állapítunk meg, vagy itt is elég csak a pótlék megfizetése?
Részlet a válaszból: […]alapján jár. A tényleges munkavégzés idejére a munkavállalót alapbér is megilleti, [Mt. 143. § (1) bek.], viszont erre az időre az ügyeleti pótlékot részére nem kell megfizetni.Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, ötven százalék bérpótlék jár [Mt. 144. § (3) bek.]. Ez a pótlék a korábban ismertetett (40%-os) pótlék helyett jár a munkavállalónak. Ha a munkavégzés tartama ténylegesen nem mérhető, akkor minderre tekintettel az alapbér mellett az ügyelet teljes időtartamára - mintegy átalányként - elegendő az 50%-os pótlék kifizetése.Mindez az Mt. 144. § (2)-(3) bekezdésének értelmezése alapján a munkáltatónak - adott esetekben - akár olcsóbbá teheti a foglalkoztatást. A 144. § (2) bekezdése szerint ügyelet alatti munkavégzés esetén az Mt. 140-143. §-aiban foglalt feltételek fennállásakor jár a vasárnapi, illetve a munkaszüneti napi, valamint a műszak-, illetve a rendkívüli munkaidőért, illetőleg az éjszakai munkavégzésért biztosított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2187

5. találat: Pihenőidő alatti rendelkezésre állás

Kérdés: Rendvédelmi szervnél dolgozom közalkalmazottként. A munkáltatóm elvárja, hogy munka­időn kívül is a hét minden napján 24 órában elérhető legyek saját (tehát nem "céges") mobiltelefonomon, illetve hogy utasítására bármikor (akár az éjszakai órákban) jelenjek meg munkavégzés céljából. A kérdésem, hogy ezek a (korlátozás nélküli) elvárások jogosak-e a munkáltató részéről, köteles vagyok nekik megfelelni? (Mindkét elvárás adott esetben nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető részemről.)
Részlet a válaszból: […]rendelkezésre álljon). Ugyanakkor a törvény korlátozza a készenlét időtartamát. Egyfelől 4 órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás csaka) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbác) a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartásaérdekében rendelhető el [Mt. 110. § (2) bekezdés]. Pusztán az a körülmény, hogy a közalkalmazottat rendvédelmi szerv foglalkoztatja, önmagában nem elegendő a fenti körülmények fennállásának bizonyítására, az a közalkalmazott által végzett tevékenység (munkaköri vagy munkakörbe nem tartozó, esetileg elrendelt feladatok) jellege, célja alapján állapítható meg.Másfelől: a készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni [Mt. 112. § (1) bekezdés]. Egy hónap általában 30-31 napból, azaz 720-744 órából áll, a munka- és munkaszüneti napok száma általában 21-22, azaz 504-528 óra; így kb. 216 óra marad fenn egy hónapban pihenőidőként. Erre az időre tehát teljes egészében nem rendelhető el[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2016

6. találat: Szabadság - meghatározott helyen, bekapcsolt mobillal

Kérdés: Az év vége közeledtével ki kell adnunk a felhalmozódott szabadságokat. Ugyanakkor cégünknek van munkája, ami miatt egyes, szabadságon lévő munkavállalókat előreláthatóan be kell majd hívnunk egy-egy napra. Kötelezhetők-e arra, hogy tartsák bekapcsolva a mobiltelefonjukat, illetve meghatározhatjuk-e, hogy hol töltsék el a szabadságukat (a munkáltatótól olyan távolságra, hogy akár néhány óra alatt beérjenek, ha szükséges)?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló a szabadságát rendeltetésszerűen pihenésre használja). Ezt az adott esetben, az összes körülmény mérlegelésével lehet eldönteni. Az bizonyos, hogy a szabadság megszakítását csak kivételes jogi eszköznek lehet tekinteni, erre nem lehet a normál működés keretében berendezkedni. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit pedig a munkáltató köteles megtéríteni. A feleket terheli az együttműködési kötelezettség, ezért a munkavállalótól elvárható, hogy elérhető legyen, de ez - a fent említett rendeltetésszerűségre tekintettel - nem jelenthet éjjel-nappal állandó rendelkezésre állást. (Megjegyzendő, hogy ellenkező esetben nem is szabadságról, hanem készenlétről beszélhetnénk.) Természetesen ez a munkavállaló által betöltött pozíciótól is függ, a vezetőtől vagy a munkáltató számára stratégiai fontosságú munkakört betöltő (valószínűleg magasabb bérrel is fizetett) munkavállalótól e téren több várható el, mint például egy segédmunkástól, ügyintézőtől. Arra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1193

7. találat: Rendelkezésre állási kötelezettség készenlét alatt

Kérdés: Munkavállalóink sérelmezték, hogy a készenlét ideje alatt nem tudnak szabadon rendelkezni az idejükkel, és a mobiltelefonjukat mindig magukkal kell vinniük, bárhová mennek. Többen megkérdezték, hogy milyen időn belül kell visszahívniuk a vezetőjüket, ha egészségügyi okokból épp nem tudják felvenni a mobiltelefont, illetve hogy a hívástól számított mennyi időn belül kell beérniük a munkahelyre. Nem találtunk erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályban, így kérem, hogy adjanak iránymutatást, amit közölni tudunk a munkavállalóinkkal!
Részlet a válaszból: […]készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni munkára képes állapotának megőrzéséről [Mt. 129. § (2) bek.]. A törvény fogalomhasználata szerint a készenlét alatt a munkavállaló bárhol tartózkodhat, ahonnan a munkavégzési helye még elérhető, és ahol a munkáltató is el tudja érni a munkavállalót. A mobiltelefonon történő egyeztetés mellett is indokolt, hogy a felek állapodjanak meg előre abban, hogy a munkavállalónak hány percen belül kell beérnie a munkavégzési helyre - ez pedig alapvetően meghatározza azt is, hogy a munkavállaló mennyire távolodhat el munkahelyétől. Ilyen megállapodás hiányában, álláspontunk szerint, kiindulásként azt az utazási időt kell alapul venni, amelyet a munkavállaló utazással tölt a napi munkába járás során, illetve az utazás előkészületével (öltözködés stb.) töltött időt. Nyilvánvaló, hogy vannak olyan élethelyzetek, amelyekben a munkavállaló éppen nem tudja felvenni a mobiltelefont; nem fogadható el feltétlenül az a megoldás, hogy az utazási időt ilyen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1102

8. találat: Készenlét - a bekapcsolt mobil?

Kérdés: A készenlét fogalmának értelmezéséhez lenne egy kérdésünk. Elvárjuk a projektvezető munkavállalóinktól, hogy a céges mobiltelefonjaikat pihenőidejükben is tartsák bekapcsolva, és szükség esetén adják meg a szükséges tájékoztatást telefonon keresztül. Általában 40-50 projektünk fut egyszerre, ennyit a vezetők nem tudnak átlátni, ezért fontos, hogy egy-egy téma gazdája mindig elérhető legyen. Egyik munkavállalónk ezt a kérést nem teljesítette, egész hétvégén ki volt kapcsolva a mobilja. Arra hivatkozott, hogy csak akkor köteles bekapcsolva tartani, ha készenléti díjat fizetünk erre az időre. Mi a telefonos elérhetőséget nem tekintjük készenlétnek. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]a készenlét során munkára veszik igénybe, az rendkívüli munkavégzésnek minősül, és ennek megfelelő bérpótlékok is járnak utána (Mt. 148. §). A kérdésben foglalt esetben azt kell elbírálni, vajon a telefonos elérhetőség megkövetelése önmagában készenlétet jelent-e. Részben hasonló tényállás mellett egy esetben a Legfelsőbb Bíróság erre a kérdésre tagadó választ adott. Mint kiemelte, nem állapítható meg a készenlét teljesítése önmagában a munkavállaló mobiltelefonján való elérhetősége miatt, ha annak nemteljesítéséhez (pl. a telefon kikapcsolásához) a munkáltató nem fűz jogkövetkezményt. Ilyenkor ugyanis a készenlétre jellemző munkavállalói kötelezettségek (a munkára képes állapot megőrzése, szükség esetén munkába állás) nem állnak fenn (EBH 2006/1540). A készenlét csak akkor valósul meg, ha az adott időtartam alatt a munkavállaló valóban köteles volt rendelkezésre állni, munkára képes állapotának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1053

9. találat: Munkabérigény és a rendelkezésre állási kötelezettség megszegése

Kérdés: Kéthavi próbaidővel felvettünk egy új asszisztenst, aki a 16. munkanapjától egyszer csak nem jött többé, és nem értesített minket a távolmaradás okáról. Vártunk két napot, majd december 20-án postára adtuk a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést tartalmazó iratot, melyet egy héttel később kézhez is vett a munkavállaló. Átutaltuk számára a munkabére időarányos részét (egészen 20-ig számolva), azonban ő kéri, térítsük meg az egész havi bérét, hiszen csak december végén értesült a döntésünkről. Ilyen esetben mi a teendő, nem szívesen pereskednénk?
Részlet a válaszból: […]együttes értelmezése alapján megállapítható: a munkavégzési, vagy rendelkezésre állási kötelezettség teljesítése nélkül, pusztán a munkaviszony fennállására tekintettel nem illeti meg a munkavállalót munkabér, mivel az Mt. külön határozza meg azokat az eseteket, amikor munkavégzés hiányában is jogosult a munkavállaló munkabérre (távolléti díjra, átlagkeresetre, illetve személyi alapbérre). A kérdés szerinti eset azonban nem tartozik ebbe a körbe. Tekintettel arra, hogy a felperes a megjelenési és a munkavégzési kötelezettségének nem tett eleget, továbbá az alapvető együttműködési kötelezettséget is megszegte azáltal, hogy nem közölte a távolléte okát, álláspontunk szerint a munkáltató jogszerűen mellőzte a munkabér fizetését az adott időszakra. Egy eseti döntésében a Fővárosi Bíróság is hasonló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 922