60 talált cikk a nyugdíjas munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Az egyik közalkalmazottunk (falugondnok) a közalkalmazotti jogviszonyát megelőzően korkedvezményes munkakörben történt munkavégzése alapján korkedvezményt szerzett, így 2026. január 11. napjával korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá. Úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne tovább dolgozni, és kérte a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján. A korhatár előtti ellátást a Kehtv. vezette be 2012. január 1-jével. A korhatár előtti ellátás ismereteim szerint nem minősül társadalombiztosítási szempontból nyugellátásnak, azonban sok esetben osztja annak sorsát. Mindezekre tekintettel a jogviszony megszüntetésére a Kjt. 30. § (1) bekezdése d) pontjának, és azzal összefüggésben az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának rendelkezése az irányadó? A jogviszonyt felmentéssel, a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján kell megszüntetni, vagy a közalkalmazott általi lemondással? A felmentési idő az esetében nyolc hónap lenne, míg lemondása esetén a lemondási idő két hónap, így a jelentős pénzügyi különbség miatt, illetve a jogviszony jogszerű megszüntetése érdekében fontos tisztázni a kérdést.

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő iskolaorvosunk 1962. decemberben született. 2026. december 26-án eléri a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt – melyet határozattal igazolt –, 2027. decemberben pedig a rendes öregségi nyugdíjkorhatárt is. Ha a „nők 40” nyugdíjat szeretné érvényesíteni, de szeretne tovább dolgozni, meg kell-e szüntetni az egészségügyi szolgálati jogviszonyát, vagy nyugdíjasként továbbra is dolgozhat e jogviszonyban? Illetve a jogviszony mellett kaphatja a nyugellátását is? Amennyiben dolgozhat nyugdíj mellett, és később úgy dönt, tovább már nem szeretne dolgozni, hogyan kell a jogviszonyát megszüntetni? Élhet-e a felmentési idő lehetőségével?

Kérdés: Intézményünk egyházi fenntartású általános iskola, a jövedelemre, felmentésre, jutalomra nincs a Púétv.-től eltérő rendelkezésünk, nincs érvényben kollektív szerződés. Egyik részmunkaidőben dolgozó nyugdíjas pedagógusunktól szeretnénk a tanév végével elköszönni. Jogviszonyát felmentéssel szüntetjük meg. Elküldésének oka, hogy lehetőségünk van felvenni egy olyan pedagógust, aki aktív korú, és teljes állásban tudna jönni hozzánk. A következő kérdésekben szeretnék iránymutatást kapni.
1. Jogviszonya 2019. január 3-án kezdődött intézményünknél. Ennek létrejöttekor a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja alapján már nyugdíjasnak minősült. A Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján mint nyugdíjas munkavállalót küldenénk el. A 49. § (3) bekezdése szerinti indoklási kötelezettség él-e nyugdíjas munkavállaló esetében is?
2. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése alapján a felmentési idő meghatározásánál csak a nálunk töltött időt kell figyelembe venni (úgy, mint az Mt. hatálya alatti munkavállalóknál), vagy minden olyan jogviszonyt, amit pedagógusként közalkalmazotti vagy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött? Az utóbbi esetben a nyugdíjas munkavállaló felmentéssel való jogviszony-megszüntetésekor akár 8 hónap felmentési időt kell megállapítani?
3. A jogviszony létrejöttekor ő a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja alapján már nyugdíjasnak minősült. Amikor nyugdíjba ment, az előző munkahelyén a közalkalmazotti jogviszonya nem érte el a 35 évet, ezért a 40 éves jubileumi jutalmat nem kaphatta meg. Intézményünknél fennálló jogviszonyának megszűnésekor 38 év szolgálati idővel fog rendelkezni. Szeretnék állásfoglalást kérni, hogy a Púétv. 105. §-ának (4) bekezdése az ő esetében alkalmazható-e a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra?

Kérdés: Társaságunk az egyik volt munkavállalónak egy 25 éve bekövetkezett munkahelyi balesete miatt jövedelempótló járadékot fizet. Az alapul szolgáló bírósági ítélet nem tartalmaz véghatáridőt. A volt kolléga néhány hónapja nyugdíjas lett. A nyugdíjazására tekintettel leállítható-e a járadék további fizetése?

Kérdés: A nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonult munkavállaló esetében – amennyiben a munkavállaló tartósan keresőképtelen állományban van – a munkáltató jogszerűen élhet-e felmondással indokolás nélkül a keresőképtelenség időtartama alatt?

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása esetén – figyelembe véve a GDPR előírásait is – kérheti-e a munkáltató a munkavállalótól a nyugdíj-megállapító határozat másolatát? Amennyiben igen, a határozat teljes terjedelmében bekérhető, vagy elegendő csak azokat a részeket (oldalakat) bekérni, amelyek a munkáltató szempontjából relevánsak, illetve elfogadható-e, ha a munkavállaló a számára érzékeny, nem releváns adatokat (pl. ellátás összege, egyéb ellátások) kitakarja? Ebben az esetben mennyi a megőrzési idő? Amennyiben a dokumentum másolata nem kérhető be jogszerűen, milyen módon tudja a nyugdíjas munkavállaló hitelt érdemlően igazolni nyugdíjas státuszát a munkáltató felé? Végezetül, egy esetleges hatósági (pl. munkaügyi vagy adóhatósági) ellenőrzés során a hatóság kérheti-e a munkáltatótól a nyugdíjhatározat másolatát, illetve annak meglétét vizsgálhatja-e?

Kérdés: A kolléga óvodában konyhai dolgozó, így a 2024. január 1-jével hatályba lépett Púétv. értelmében közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. 2025-ben jogosulttá válik a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjára. Ebben az esetben milyen jogcímen lehet megszüntetni a jogviszonyát? Ez esetben, hogy nem közalkalmazott, jogosult-e a közalkalmazotti jogviszonya után felmentési időre, illetve fele időre a munkavégzés alóli mentesítésére?

Kérdés: Egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő dolgozónk 2024. 12. 20-án betöltötte a 65. életévét. Jogviszonya megmaradt változatlanul, mivel ekkor tartós távolléten volt. A nyugdíja folyósítása szünetel jelenleg a jogviszony fennállása miatt. A dolgozónak szeretnék megszüntetni a jogviszonyát közös megegyezéssel, ebben az esetben a felmondási és felmentési idő szabályai ugyanúgy vonatkoznak rá? A 20 év szolgálati ideje megvan a dolgozónak.

Kérdés: Vonatkoznak-e a negyven év jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló hölgyekre az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével nyugdíjassá váló munkavállalókra vonatkozó általános szabályok? Például, hogy határozatlan idejű munkaviszony esetén számukra sem kell indokolni a munkaviszony felmondását, és hogy nem jár számukra végkielégítés.

Kérdés: Az Mt. 77. §-a (2) bekezdésének első pontja szerint a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. Az Mt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint a végkielégítés az Mt. 77. §-ának (3) bekezdése szerinti mértéke attól függően, hogy a munkaviszony három–öt, tíz–tizenöt, húsz–huszonöt éve áll fenn, további egyhavi, kéthavi vagy háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha például a munkaviszony a munkáltató felmondása alapján, és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. Hogyan kell értelmezni az emelt összegű végkielégítésre vonatkozó jogosultsági feltételt? Mikor kell a munkáltatónak vizsgálni, hogy a munkavállaló védett korúnak minősül-e, ami alapján az emelt összegű végkielégítés megilleti? A védett korúak egységesen a felmondás közlésének időpontjában válnak jogosulttá az emelt összegű végkielégítésre is, vagy pedig a felmondási idő hossza, illetve az ötéves védett időszakból még hátralévő idő befolyásolja ezt a jogosultságot, és például a nyugdíjhoz már közel álló védett korú munkavállaló egy hosszabb felmondási idő alatt a munkaviszony megszűnéséig „elveszti” jogosultságát a magasabb összegre? Konkrét példával: a munkavállaló munkaviszonya a felmondás közlésének időpontjában öt éve áll fenn, így kéthavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult. A munkavállaló a felmondás közlésekor védett korú, de a felmondási idő alatt betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (illetve megszerzi az előírt szolgálati időt), ami alapján a munkaviszony megszűnésekor már nyugdíjas munkavállalónak minősül. Jár-e a munkavállalónak az emelt összegű végkielégítés?