Keresés eredménye

25 találat a megadott nyugdíjas munkavállaló tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Éves szabadság mértékének megállapítása részmunkaidő esetén
Kérdés: Nyugdíjasként foglalkoztat a munkáltatóm. 2017. december 31-ig napi nyolc órában dolgoztam, 2018. január 1-jétől hatórás részmunkaidős lettem. A szabadságomat a munkaadóm 23 munkanapban állapította meg. Választanom kellett, ha 5x6 órát dolgozom, akkor 30 munkanap fizetett szabadság jár, ha 4x8 órát, akkor csak 23. Hány nap fizetett szabadság jár a 4x8 órás munkahét esetén? Jogos a 23 nap szabadság megállapítása?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3214
2. találat: Szabadság kiadása részmunkaidő esetén
Kérdés: Nyugdíjasként állok alkalmazásban egy kft.-nél. Munkaszerződésem szerint a munkaidő heti 32 óra, hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra. A szabadság tekintetében a szerződés az Mt.-re utal (Mt. 115-125. §). Erre való hivatkozással, ha úgy adódik, hogy csütörtökön szabadságon vagyok, akkor a pénteki napot is ki kell vennem szabadságként. Én ezt nem tartom jogosnak, viszont - mert nem rendelkezem erre vonatkozó ismeretekkel - nem tudom az igazamat paragrafusszámmal alátámasztani. Megjegyzem még, hogy a havi bérelszámolási lapomon (tévesen) az órakeretnél napi 6 óra szerepel. Nem tartottam fontosnak ezzel foglalkozni, mert óraszámban ugyanannyi, de talán ez is okozhat némi problémát. Mivel támaszthatnám alá az igazamat a cég vezetésének?
Részlet a válaszból: […]Felhívjuk a figyelmet, hogy ilyen esetben minden szabadságnapot a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni, azaz a kérdéses esetben ez 32/5 = 6,4 óra napi munkaidőt jelent, ami hétfőtől péntekig az öt nap szabadság alatt összesen 32 óra teljesített munkaidő lesz. (A kérdés szerint tehát tévesen van rögzítve a bérlapon a napi munkaidő!) Összegezve, nincs akadálya, hogy Ön csak csütörtökre kérjen szabadságot, ezzel nem kell automatikusan péntekre is szabadságra küldeni, ám a csütörtöki napra csak 6,4 óra teljesített munkaideje lesz. A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3212
3. találat: Nyugdíjas munkavállaló igazolatlan távolléte
Kérdés: Egy 1953-ban született kollégánk 1992-től dolgozik nálunk. Sajnos az utóbbi években sokat romlott a munkája színvonala. 2016-ban töltötte a nyugdíjkorhatárt, már előtte többször jeleztük neki, hogy kezdje intézni a nyugdíját, mert szeretnénk, hogy amint lehet, elmenjen nyugdíjba. Ez azonban nem történt meg, mivel anyagi okokból kérte, hogy tovább dolgozhasson. Tavaly karácsony előtt nem jött dolgozni, és csak napokkal később jelezte, hogy beteg. Azóta többszöri felszólításra, januárban sem igazolta a betegségét, dolgozni azóta sem jött. Kérdésem: mit tehetünk? Kell tennünk egyáltalán valamit? Kiléptethetjük? Táppénzen van, vagy ez igazolatlan távollétnek minősül?
Részlet a válaszból: […]felmondhatja, és ebben az esetben végkielégítés sem jár a munkavállalónak [Mt. 66. § (9) bek. és 77. § (5) bek. a) pont].Ezért a jelen helyzet egyik megoldása, hogy a munkavállalóval felmondást közölnek, indokolás nélkül. Ugyanakkor, a felmondási idő szabályait alkalmazni kell, azaz a hosszú munkaviszonyra tekintettel hosszú felmondási idővel is kell számolni (húsz év után már 90 nappal). Ráadásul, amíg a munkavállaló keresőképtelen beteg, addig a felmondási ideje nem kezdődik el, ám legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig, ami jelen esetben idén karácsony előtt járt le [Mt. 68. § (2) bek.]. Ugyanakkor, mivel a munkavállaló tavaly év vége óta keresőképtelenségét nem igazolta, a munkáltató nem köteles ezt a szabályt figyelembe venni. A másik lehetséges megoldás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3208
4. találat: Felmentési idő és végkielégítés nyugdíjazás esetén
Kérdés: A munkavállaló 2017 júliusában menne nyugdíjba. Kötelező-e biztosítani a leendő nyugdíjas részére a felmentési időt, vagy amennyiben az utolsó napig is dolgozna, akkor a munkáltatónak meg kell-e váltani azt, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz? Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének napjáig dolgozik, azaz nem mentesül a munkavégzés alól, akkor a leendő nyugdíjasnak jár-e végkielégítés?
Részlet a válaszból: […]lenne jogosult [Mt. 69. § (2) - (3) bek.]. Ebb ő l következ ő en nem tekinthet ő jogszer ű eljárásnak az, ha a munkáltató a felmondása esetén a teljes felmondási id ő t " ledolgoztatja " a munkavállalóval, és csak a felmentési id ő ellenértékét fizeti meg számára. Megjegyzend ő , hogy az Mt. 77. §-ának (5) bekezdése értelmében nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének id ő pontjában nyugdíjasnak min ő sül.Ha a munkavállaló mond fel a " nyugdíjba vonulására " tekintettel, nem kell felmentési id ő t biztosítania a munkáltatónak, ilyenkor a munkavállaló köteles a felmondási id ő teljes tartamát munkavégzéssel tölteni. Ett ő l függetlenül annak sincs akadálya, hogy a munkáltató - akár egyoldalúan, akár a felek megállapodása alapján - a felmondási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3007
5. találat: Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén
Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszból: […]keres ő képtelen állapot nem lehet jogszer ű indoka a felmondásnak. Ha a munkavállaló határozott idej ű munkaviszonyban áll, a munkáltatói felmondás csak a felszámolási vagy cs ő deljárás tartama alatt, a munkavállaló képességére alapított okból vagy abban az esetben lehetséges, ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan küls ő ok következtében lehetetlenné válik. Igaz ugyan, hogy az öregségi nyugdíjban részesül ő , határozatlan idej ű munkaviszonyban álló munkavállaló esetén a munkáltató nem köteles megindokolni a felmondását. Ha azonban a munkaügyi per során bebizonyosodik, hogy a felmondás oka valójában a munkavállaló betegsége volt, ez az egészségi állapoton mint védett tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek min ő sülne [Ebktv. 8. § h)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3003
6. találat: Nyugdíjas munkavállaló - tájékoztatás a státuszról
Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonya már végkielégítésre jogot adó időtartamú. Már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ezért felmerült, hogy felmondásnál végkielégítést nem fizetnénk neki. Viszont nem tudjuk, hogy a szükséges szolgálati idővel rendelkezik-e? Milyen módon szüntethetjük meg a munkaviszonyát úgy, hogy ne kelljen végkielégítést fizetni a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]hivatalos tudomása van (hiszen a munkavállaló születési adatait ismeri, mivel szükséges az adóhatósági bejelentéshez), a szolgálati idővel kapcsolatos feltételről csak a munkavállaló tud nyilatkozni (esetleg még tb-kiskönyvből, egyéb biztosítási előzményekből lehet erre következtetni). A törvény szerint a munkavállaló köteles a munkáltatót minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2931
7. találat: Részmunkaidős nyugdíjas közalkalmazott foglalkoztatása
Kérdés: 3 órás munkaidőben alkalmazott nyugdíjas lehet-e közalkalmazott?
Részlet a válaszból: […]nyugdíjasok közalkalmazottként történő foglalkoztatását, bizonyos ágazatok (pl. felsőoktatás) kivételével.Ami a nyugdíjjogosultságot illeti: a Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2826
8. találat: Baleset utáni munkavállalói igények
Kérdés: 60 évesen előrehozott nyugdíjas lettem, de a munkámat folytattam tovább. Több mint 35 éve a nemzetközi árufuvarozásban veszek részt. 2016. I. 20-án rakodás közben megcsúsztam, leestem a platóról. Hívtam a munkáltatómat, elmondtam, hogy nem tudom továbbvinni az árut, mert balesetet szenvedtem. Ott a helyszínen nem kaptam orvosi ellátást, a mellettem rakodó kolléga segített beülni a fülkébe, és vártam a váltótársamat, aki órákkal később érkezett csak meg. Kerülővel hazaszállítottak, mert útközben felvettünk egy új kollégát, akinek azonnal indulnia kellett. A baleseti osztályra nem vittek be, otthon felvittek a harmadik emeletre, és elmentek. Másnap a feleségem mentőt hívott, ami elszállított a baleseti sebészetre. Megállapították, hogy a jobb térdem eltörött, és erős rándulásom van, teljesen begipszelték a lábamat. Még azon a héten felkeresett a munkáltatóm és az irodavezető, elmondtam nekik a történteket. Felajánlották, hogy mivel nem vetne jó fényt a cégre, ha jegyzőkönyvet vennének fel, úgy gondolták, fizetnek mindent utánam, mintha dolgoznék. Mivel régóta ismerjük egymást, rábólintottam. Azt mondták, hogy kiszámolnak egy átlagbért, és azt utalják. Februárban utalták azt az összeget, amiért januárban megdolgoztam, márciusban utaltak 70 000 Ft-ot, áprilisban csak akkor utaltak, amikor telefonáltam, ismét 70 000 Ft-ot. Mivel minden hónap 10-én van fizetés, úgy gondoltam, hogy felkeresem a munkáltatót, hogy a következő fizetésnap előtt tisztázzuk a dolgokat. Sajnos erre nem került sor, mert április 19-én kaptam egy ajánlott levelet, hogy 2016. III. 31-gyel a munkaviszonyomat megszüntették. Másnap bementem a munkaügyi felügyelőségre, és panasz tettem, azóta semmit nem tudok, nem keres senki, pénzt sehonnan nem kapok. Meddig kell még várnom, vagy hova kell mennem? Baleseti jegyzőkönyvet a mai napig nem kaptam. A gyógyulásom sajnos lassú, a mai napig kezelésekre járok.
Részlet a válaszból: […]biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri [Ebtv. 52. § (1) bek.]. Üzemi baleset esetén a biztosított munkavállaló teljes költségtérítés mellett veheti igénybe az orvosi ellátásokat, és a korábbi jövedelmét teljesen pótló baleseti táppénzre jogosult.Kérdése szerint a munkáltató mulasztásából eredően (a balesetet nem vizsgálta ki, nem jelentette be) Ön nem tudja igényelni ezeket az ellátásokat. Az ebből eredő károk is érvényesíthetők a munkaügyi perben. Kérdése nem tér ki arra, hogy milyen formában került sor a munkaviszony megszüntetésére március végével. A nyugdíjas munkavállalóval szembeni felmondást ugyan nem kell indokolni [Mt. 66. § (9) bek.], ám a keresőképtelen munkavállalóval[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2683
9. találat: Munkaviszony megszüntetése keresőképtelenség alatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően
Kérdés: Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónkat tovább foglalkoztattuk. 2016. január 1-jétől betegség miatt keresőképtelen. A munkahelyén az 1608-as bevallásban pénzbeli ellátás nélküli napként tartjuk nyilván a távollétet. Ez az állapot mennyi ideig állhat fenn? A munkáltatónak kell-e - ha igen, mikortól - kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését? Jár-e erre az időre szabadság, azt mikor kell kiadni, illetve megváltani?
Részlet a válaszból: […](1) bek. a) pont], a munkáltató felmondással élhet. Határozatlan idejű munkaviszony esetén a felmondást nem kell indokolnia a munkáltatónak, mivel a munkavállaló nyugdíjas munkavállalónak minősül [Mt. 66. § (9) bek.]. Ugyanakkor nem tesz kivételt a törvény abban a tekintetben, hogy nyugdíjasnak minősülő munkavállaló esetén is a felmondási idő a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év leteltét követő napon kezdődhet el [Mt. 68. § (1) bek. a) pont].A szabadság tekintetében a törvény rögzíti, hogy a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2660
10. találat: Nyugdíjaskorú munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Az egyik munkavállalónk sokáig háztartásbeli volt, ezért - bár a 65. évét betöltötte - még sincs annyi szolgálati ideje, hogy nyugdíjba vonulhatna. Hogyan mondhatunk fel neki, kell-e ezt indokolni, és tekintettel kell-e lennünk a védett korhoz kapcsolódó állásfelajánlás és emelt végkielégítés szabályaira?
Részlet a válaszból: […]nem alkalmazandók abban az esetben, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, tehát túlhaladta a védett életkort.A munkáltató a munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [Mt. 66. § (9) bek.]. A nyugdíjasnak minősülés fogalmát az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja határozza meg. E szerint nyugdíjas munkavállaló - többek között - az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság). Az öregségi nyugdíjjogosultság fennállásához tehát önmagában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2531
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 25 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés