Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

30 találat a megadott nyugdíjas munkavállaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása és a nyugdíj

Kérdés: Kistelepülésen működő önkormányzati óvoda vagyunk. Pedagógushiány miatt nyugdíjas óvodapedagógust tudunk-e munkaviszony keretében foglalkoztatni anélkül, hogy a nyugdíjas státuszát feladná? Van-e időkorlátja ennek a foglalkoztatásnak?
Részlet a válaszból: […]hatálya alá tartozó költségvetési szerv munkáltatókra és az általuk foglalkoztatottakra a Kjt.-t kell alkalmazni, azaz nem köthető munkaszerződés, csak közalkalmazotti jogviszony létesíthető [Kjt. 1. § (1) bekezdés]. Ez alól kivétel, ha erről más törvény rendelkezik, de a köznevelési ágazatban ilyen rendelkezés nincs; továbbá, ha közfoglalkoztatás vagy egyszerűsített foglalkoztatás, illetőleg - ha az alaptevékenység ellátása másként nem biztosítható - munkaerő-kölcsönzés keretében történhet a foglalkoztatás [Kjt. 1. § (4) bek., 3. § (3) bek.]. Az alaptevékenység szerinti feladat ellátása akkor nem biztosítható más módon, ha a munkakör haladéktalan betöltése a tevékenység folyamatos ellátásának biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és az ehhez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók.A nyugdíjszabályok szerint az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban áll (Tny. 83/C. §). Ez alatt az idő alatt a nyugdíjas minőség fennáll. Az a szabály azonban, amely azt írta elő, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4078

2. találat: Nyugdíjas vezetők - közalkalmazotti helyett munkajogviszonyban

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. A társadalombiztosítási szabályok értelmében korábban a Kjt. hatálya alatt álló közalkalmazottak a nyugdíjazásuk esetén nem tarthatták fenn a jogviszonyukat, közalkalmazottként nem dolgozhattak tovább. Választaniuk kellett a nyugdíj és a közalkalmazotti státusz között. Ha 2020. november 1-je után a közalkalmazotti jogviszonyok munkaviszonnyá alakulnak át, az Mt. hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalók a munkaviszonyuk megszüntetése nélkül dolgozhatnak-e tovább, miközben - akár a nők negyven év jogosultsági idejére, akár az általános szabály szerinti öregségi nyugdíjjogosultságra tekintettel - kérik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervektől a nyugellátás megállapítását és folyósítását?
Részlet a válaszból: […]továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, vagyc) e határidőn belül nem állapodnak meg a munkáltatójával a munkaszerződés tartalmában,a közalkalmazotti jogviszony a Módtv. erejénél fogva 2020. október 31-ével átalakulás nélkül megszűnik [Módtv. 2. § (5) bek.]. A Módtv. 3. §-ának (9) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony átalakulása a fennálló vezetői megbízásokat nem érinti.A Tny. értelmében öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2) bek.]. Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2a) bek.]. Ebből következően a jelenleg hatályos törvényi szabályozás lehetővé teszi azt, hogy aki öregségi nyugdíjra való jogosultságot szerez, állhasson biztosítással járó jogviszonyban (pl. munkaviszonyban). Sem a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíjának, sem az általános szabályok szerinti öregségi nyugdíjnak nem feltétele a közalkalmazotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetése.Ez alapján megállapítható, hogy amennyiben az érintettek közalkalmazotti jogviszonya valóban átalakul 2020. november 1-jével munkaviszonnyá, ez nem befolyásolja a vezető állású munkavállalók nyugdíjra való jogosultságát és a nyugdíj folyósítását. A munkaviszonyban nem kell szüneteltetni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3981

3. találat: Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása behívásos munkaviszonyban

Kérdés: Az Mt. szerinti nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályt szeretnénk kihasználni, ezért kérdésként merült fel, hogy az oktató alkalmazható-e behívásos jogviszonyban, napi hat órát meg nem haladóan? Mi a helyzet, ha többet vagy kevesebbet teljesít havi szinten (túlóra-állásidő), illetve ha egy hónapban nincs is órája?
Részlet a válaszból: […]vagy az öregségi nyugdíjának folyósítására (Tny. 83/C. §).Az Mt. lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló foglalkoztatására behívás alapján történő munkavégzés - mint atipikus munkaviszony - keretei között történjék. Ebben az esetben a munkaidő mértéke legfeljebb napi hatórás részmunkaidő lehet. A munkavállaló ilyenkor a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az esetben a munkaidőkeret tartama nem haladhatja meg a négy hónapot, és a munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval (Mt. 193. §). Nincs akadálya annak, hogy a "behívásos munkaviszonyban" az Mt. értelmében nyugdíjasnak minősülő munkavállaló foglalkoztatására kerüljön sor [Mt. 294. § (1) bek. g) pont], és azt sem zárja ki az Mt., hogy a munkavállaló oktató munkakörben dolgozzon. Megjegyzendő, ha a munkavégző közalkalmazotti jogviszony keretében kerülne foglalkoztatásra behívásos munkavégzés keretei között, más lenne a helyzet, ugyanis az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellene, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban állna [Tny. 83/C. § (1) bek.].Ebben az esetben is irányadóak az Mt. általános szabályai, így amennyiben a munkavállaló a behívásos munkaviszonyban például a munkaidő-beosztástól eltérően, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3545

4. találat: Munkaidőkeret alkalmazása egyetlen munkavállalónál

Kérdés: Egy adott munkáltatónál lehet-e egyetlen személyt munkaidőkeretben foglalkoztatni? Változtat-e a helyzeten, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy ha behívásos munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszból: […]hónap vagy tizenhat hét, de egyes speciális esetekben akár hat hónap (huszonhat hét), kollektív szerződés esetén pedig - további feltételek mellett - legfeljebb harminchat hónap is lehet. Nincs akadálya annak, hogy egy adott munkáltató akár csak egyetlen munkavállaló vonatkozásában írjon elő munkaidőkeretet, mint ahogyan annak sem, hogy különböző munkavállalói csoportokra a munkaidőkeret hosszát különböző módon határozza[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3538

5. találat: Nyugdíjasnak minősülő munkavállaló fogalmának értelmezése

Kérdés: A női munkavállalót az Mt. hatálya alatt foglalkoztatjuk általános munkarendben, irodai munkakörben. A munkavállaló idén nyáron tölti be 61. életévét, munkaviszonya a munkáltatónál 19 éve áll fenn. A munkavállaló többször közölte már szóban, hogy ő jogosult lesz a nyár folyamán a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjra a 40 év szolgálati ideje miatt, és ő ezt meg is fogja "igényelni". Ezt az elképzelését a munkavállaló megváltoztatta, és most már úgy nyilatkozik, hogy inkább még a 2019-es évet végigdolgozza. A munkáltató szeretné a munkaviszonyt felmondással megszüntetni, de ezt az Mt. 66. §-ának (9) bekezdésére alapítaná, élve az Mt. 77. §-ának (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel. Megalapozza-e az Mt. szerinti "nyugdíjasnak minősül" kitételt a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése, és ha igen, hogyan tud erről hivatalosan, ténylegesen meggyőződni a munkáltató, vagy kénytelen megvárni a Tny. 18. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti 65. életév betöltését?
Részlet a válaszból: […]az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),- az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,- egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,- öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,- növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy- rokkantsági ellátásban részesül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont].Az idézett meghatározás alapján megállapítható, hogy a leírt tényállásban szereplő munkavállaló nem minősül az Mt. szempontjából nyugdíjasnak: egyrészt az öregségi nyugdíjkorhatárt (ez esetében jelenleg a 65. életév) még nem töltötte be, mivel jelenleg csak 61 éves, másrészt sem öregségi nyugdíjban, sem más nyugellátásban, valamint az egyéb felsorolt ellátások egyikében sem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3513

6. találat: Éves szabadság mértékének megállapítása részmunkaidő esetén

Kérdés: Nyugdíjasként foglalkoztat a munkáltatóm. 2017. december 31-ig napi nyolc órában dolgoztam, 2018. január 1-jétől hatórás részmunkaidős lettem. A szabadságomat a munkaadóm 23 munkanapban állapította meg. Választanom kellett, ha 5x6 órát dolgozom, akkor 30 munkanap fizetett szabadság jár, ha 4x8 órát, akkor csak 23. Hány nap fizetett szabadság jár a 4x8 órás munkahét esetén? Jogos a 23 nap szabadság megállapítása?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyban, mint a teljes munkaidőben dolgozókat (MK 19.). A munkavállalót megillető éves szabadság mennyisége tehát nem függ a munkaidő mértékétől. Ugyanakkor természetesen a részmunkaidős munkavállaló számára a szabadság idejére csak a részmunkaidős napi munkaidőnek megfelelő mértékű távolléti díj jár. A kérdés szerinti heti 32 óra esetén ez 32/5 = 6,4 óra napi munkaidőt jelent,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3214

7. találat: Szabadság kiadása részmunkaidő esetén

Kérdés: Nyugdíjasként állok alkalmazásban egy kft.-nél. Munkaszerződésem szerint a munkaidő heti 32 óra, hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra. A szabadság tekintetében a szerződés az Mt.-re utal (Mt. 115-125. §). Erre való hivatkozással, ha úgy adódik, hogy csütörtökön szabadságon vagyok, akkor a pénteki napot is ki kell vennem szabadságként. Én ezt nem tartom jogosnak, viszont - mert nem rendelkezem erre vonatkozó ismeretekkel - nem tudom az igazamat paragrafusszámmal alátámasztani. Megjegyzem még, hogy a havi bérelszámolási lapomon (tévesen) az órakeretnél napi 6 óra szerepel. Nem tartottam fontosnak ezzel foglalkozni, mert óraszámban ugyanannyi, de talán ez is okozhat némi problémát. Mivel támaszthatnám alá az igazamat a cég vezetésének?
Részlet a válaszból: […]le a teljes heti munkaidejét (ezért kell ezt egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak tekinteni). Szabadságot nem csak arra a napra lehet kiadni, amikor be volt osztva nyolc órára, hiszen a fennmaradó egy napja nem pihenőnap, és nem is munkaszüneti nap. Felhívjuk a figyelmet, hogy ilyen esetben minden szabadságnapot a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni, azaz a kérdéses esetben ez 32/5 = 6,4 óra napi munkaidőt jelent, ami hétfőtől péntekig az öt nap szabadság alatt összesen 32 óra teljesített munkaidő lesz. (A kérdés szerint tehát tévesen van rögzítve a bérlapon a napi munkaidő!) Összegezve, nincs akadálya, hogy Ön csak csütörtökre kérjen szabadságot, ezzel nem kell automatikusan péntekre is szabadságra küldeni, ám a csütörtöki napra csak 6,4 óra teljesített munkaideje lesz. A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A kérdésben egy munkanap 6,4 óra napi munkaidőt jelent. Például, ha Ön hétfőtől péntekig kíván mentesülni a munkavégzés alól, erre az időre összesen 32 óra szabadságot kell igénybe vennie, ami öt munkanap szabadságot jelent (hiszen egy nap szabadság ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3212

8. találat: Nyugdíjas munkavállaló igazolatlan távolléte

Kérdés: Egy 1953-ban született kollégánk 1992-től dolgozik nálunk. Sajnos az utóbbi években sokat romlott a munkája színvonala. 2016-ban töltötte a nyugdíjkorhatárt, már előtte többször jeleztük neki, hogy kezdje intézni a nyugdíját, mert szeretnénk, hogy amint lehet, elmenjen nyugdíjba. Ez azonban nem történt meg, mivel anyagi okokból kérte, hogy tovább dolgozhasson. Tavaly karácsony előtt nem jött dolgozni, és csak napokkal később jelezte, hogy beteg. Azóta többszöri felszólításra, januárban sem igazolta a betegségét, dolgozni azóta sem jött. Kérdésem: mit tehetünk? Kell tennünk egyáltalán valamit? Kiléptethetjük? Táppénzen van, vagy ez igazolatlan távollétnek minősül?
Részlet a válaszból: […]szóban forgó munkavállaló az Mt. alkalmazásában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) ga) pont]. Ennek azért van jelentősége, mert a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató indokolás nélkül felmondhatja, és ebben az esetben végkielégítés sem jár a munkavállalónak [Mt. 66. § (9) bek. és 77. § (5) bek. a) pont].Ezért a jelen helyzet egyik megoldása, hogy a munkavállalóval felmondást közölnek, indokolás nélkül. Ugyanakkor, a felmondási idő szabályait alkalmazni kell, azaz a hosszú munkaviszonyra tekintettel hosszú felmondási idővel is kell számolni (húsz év után már 90 nappal). Ráadásul, amíg a munkavállaló keresőképtelen beteg, addig a felmondási ideje nem kezdődik el, ám legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig, ami jelen esetben idén karácsony előtt járt le [Mt. 68. § (2) bek.]. Ugyanakkor, mivel a munkavállaló tavaly év vége óta keresőképtelenségét nem igazolta, a munkáltató nem köteles ezt a szabályt figyelembe venni. A másik lehetséges megoldás, hogy a munkavállalóval azonnali hatályú felmondást közölnek, amelyet azonban indokolni kell. A törvény szerint az azonnali hatályú felmondáshoz az szükséges, hogy esetünkben a munkavállalójuk a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét súlyos gondatlansággal vagy szándékosan, jelentős mértékben szegje meg [Mt. 78. § (1) bek.].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3208

9. találat: Felmentési idő és végkielégítés nyugdíjazás esetén

Kérdés: A munkavállaló 2017 júliusában menne nyugdíjba. Kötelező-e biztosítani a leendő nyugdíjas részére a felmentési időt, vagy amennyiben az utolsó napig is dolgozna, akkor a munkáltatónak meg kell-e váltani azt, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz? Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének napjáig dolgozik, azaz nem mentesül a munkavégzés alól, akkor a leendő nyugdíjasnak jár-e végkielégítés?
Részlet a válaszból: […]pont ga) alpont]. A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelel ő en - legfeljebb két részletben - kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 69. § (2) - (3) bek.]. Ebb ő l következ ő en nem tekinthet ő jogszer ű eljárásnak az, ha a munkáltató a felmondása esetén a teljes felmondási id ő t " ledolgoztatja " a munkavállalóval, és csak a felmentési id ő ellenértékét fizeti meg számára. Megjegyzend ő , hogy az Mt. 77. §-ának (5) bekezdése értelmében nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének id ő pontjában nyugdíjasnak min ő sül.Ha a munkavállaló mond fel a " nyugdíjba vonulására " tekintettel, nem kell felmentési id ő t biztosítania a munkáltatónak, ilyenkor a munkavállaló köteles a felmondási id ő teljes tartamát munkavégzéssel tölteni. Ett ő l függetlenül annak sincs akadálya, hogy a munkáltató - akár egyoldalúan, akár a felek megállapodása alapján - a felmondási id ő egy része vagy egésze alól mentesítse a munkavégzési kötelezettsége alól. Ez a mentesítés azonban nem kötelez ő , a munkáltató belátásán múlik.Ha a munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel szüntetik meg, a felmondási idő, illetve a felmentési idő alkalmazása - mivel nem felmondásról van szó - fogalmilag kizárt. Ettől függetlenül a közös megegyezésben megállapodhatnak abban is, hogy a munkaviszony a közös megegyezés írásba foglalásához képest csak egy későbbi időpontban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3007

10. találat: Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszból: […]az Art. 16. §-ának (4) bekezdése sem ad lehet ő séget.Szintén jogellenes lenne, ha a munkáltató pusztán a munkavállaló betegsége miatt szüntetné meg a munkaviszonyt. Önmagában ugyanis a betegség vagy keres ő képtelen állapot nem lehet jogszer ű indoka a felmondásnak. Ha a munkavállaló határozott idej ű munkaviszonyban áll, a munkáltatói felmondás csak a felszámolási vagy cs ő deljárás tartama alatt, a munkavállaló képességére alapított okból vagy abban az esetben lehetséges, ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan küls ő ok következtében lehetetlenné válik. Igaz ugyan, hogy az öregségi nyugdíjban részesül ő , határozatlan idej ű munkaviszonyban álló munkavállaló esetén a munkáltató nem köteles megindokolni a felmondását. Ha azonban a munkaügyi per során bebizonyosodik, hogy a felmondás oka valójában a munkavállaló betegsége volt, ez az egészségi állapoton mint védett tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek min ő sülne [Ebktv. 8. § h) pont; Mt. 66. § (1) - (2) és (8) - (9) bek.]. Ebben az esetben a felmondás jogellenesnek min ő sülne, a munkavállaló kérhetné akár a munkaviszony helyreállítását is [Mt. 83. § (1) bek. a) pont].A fentiekt ő l eltér ő en, ha a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3003
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést