286 talált cikk az indokolás kifejezésre

Kérdés: A visszatérő kismama munkavállaló korábbi pozíciója („lead könyvelő”) jelenleg nincs a munkáltatónál – alapvetően nem a pozíció szűnt meg, hanem időközben megszűnt a projekt, és emiatt nincsen csapat, akit vezethetne. Értelmezésem szerint ez nem a klasszikus, Mt. szerinti munkakörmegszűnés, hanem kvázi kiüresedett a pozíció. A tervek között szerepel egy eggyel alacsonyabb szintű munkakör felajánlása. Amennyiben nem fogadja el a munkavállaló, az Mt. 66. §-ának (5) bekezdése alapján fel lehet neki mondani?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető (élelmezési központ – szociális és gyermekétkeztetés) 2026. december 6. napjával jogosult a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonulni. Ha a nyugdíjra való jogosultság megszerzése után is ellátja ezt a munkakört, milyen munkaügyi keretek között teheti meg? Jár-e neki ebben az esetben felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére? Ha mégis úgy dönt, hogy 2026. december 6. napjával megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát és a vezetői kinevezését, jár-e neki felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére?

Kérdés: Elküldhető-e óvodapedagógus csupán azért, mert csökken a gyermeklétszám egy óvodában?

Kérdés: Egy óvoda fenntartójához írásos szülői panaszok érkeznek az óvoda egyik pedagógusának tevékenységével, a gyerekekkel való viselkedésével kapcsolatban. Azért a fenntartó a címzett, mivel a kérdéses pedagógus vezetői megbízással is rendelkezik, így bár az óvoda a munkáltató, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fenntartó képviselője. Az ilyen írásos panaszok megalapozhatnak a kérdéses pedagógussal szemben bármilyen munkajogi intézkedést? Ha igen, milyeneket?

Kérdés: Közalkalmazottunk 2026. szeptember 18-án betölti a hatvanötödik életévét. Meghatározott munka elvégzésére 2026. december 31-ig rendelkezik kinevezéssel, de szeretne nyugdíjba menni felmentési idővel (felmentési ideje két hónap lenne). Megszüntetheti-e a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentési idővel a határozott idő lejárta előtt?

Kérdés: Ha a közalkalmazott betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor milyen lehetősége van a jogviszony megszüntetésére? Ha a munkáltató nem kívánja továbbfoglalkoztatni, neki milyen lehetőségei vannak? Ki kezdeményezheti és mely időponttól? Milyen esetben jár felmentési idő, és az mikortól kezdődik: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt vagy azt követően, azaz már nyugdíjasként? Továbbfoglalkoztatás esetén a közalkalmazott kérheti a nyugdíjkorhatár betöltése után is a felmentési idő kiadását?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő iskolaorvosunk 1962. decemberben született. 2026. december 26-án eléri a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt – melyet határozattal igazolt –, 2027. decemberben pedig a rendes öregségi nyugdíjkorhatárt is. Ha a „nők 40” nyugdíjat szeretné érvényesíteni, de szeretne tovább dolgozni, meg kell-e szüntetni az egészségügyi szolgálati jogviszonyát, vagy nyugdíjasként továbbra is dolgozhat e jogviszonyban? Illetve a jogviszony mellett kaphatja a nyugellátását is? Amennyiben dolgozhat nyugdíj mellett, és később úgy dönt, tovább már nem szeretne dolgozni, hogyan kell a jogviszonyát megszüntetni? Élhet-e a felmentési idő lehetőségével?

Kérdés: A Púétv. 104. §-ának (1) bekezdése szerint az igazgatót a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az igazgató ösztönzési keresetkiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tíz százalékát. A jogszabályban említett ösztönzési keresetkiegészítés milyen formában adható? A havibérbe építve, egy bérelemként, vagy eseti juttatásként, egyszeri kifizetésként, a jutalomhoz hasonlatosan?

Kérdés: Intézményünk egyházi fenntartású általános iskola, a jövedelemre, felmentésre, jutalomra nincs a Púétv.-től eltérő rendelkezésünk, nincs érvényben kollektív szerződés. Egyik részmunkaidőben dolgozó nyugdíjas pedagógusunktól szeretnénk a tanév végével elköszönni. Jogviszonyát felmentéssel szüntetjük meg. Elküldésének oka, hogy lehetőségünk van felvenni egy olyan pedagógust, aki aktív korú, és teljes állásban tudna jönni hozzánk. A következő kérdésekben szeretnék iránymutatást kapni.
1. Jogviszonya 2019. január 3-án kezdődött intézményünknél. Ennek létrejöttekor a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja alapján már nyugdíjasnak minősült. A Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján mint nyugdíjas munkavállalót küldenénk el. A 49. § (3) bekezdése szerinti indoklási kötelezettség él-e nyugdíjas munkavállaló esetében is?
2. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése alapján a felmentési idő meghatározásánál csak a nálunk töltött időt kell figyelembe venni (úgy, mint az Mt. hatálya alatti munkavállalóknál), vagy minden olyan jogviszonyt, amit pedagógusként közalkalmazotti vagy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött? Az utóbbi esetben a nyugdíjas munkavállaló felmentéssel való jogviszony-megszüntetésekor akár 8 hónap felmentési időt kell megállapítani?
3. A jogviszony létrejöttekor ő a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja alapján már nyugdíjasnak minősült. Amikor nyugdíjba ment, az előző munkahelyén a közalkalmazotti jogviszonya nem érte el a 35 évet, ezért a 40 éves jubileumi jutalmat nem kaphatta meg. Intézményünknél fennálló jogviszonyának megszűnésekor 38 év szolgálati idővel fog rendelkezni. Szeretnék állásfoglalást kérni, hogy a Púétv. 105. §-ának (4) bekezdése az ő esetében alkalmazható-e a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra?

Kérdés: Szociális gondozó (önkormányzati intézmény) közalkalmazottja másfél év közalkalmazotti jogviszony után nem a soron következő alkalmassági vizsgálaton, hanem informálisan jelezte a felettesének, hogy külső szakorvos véleménye alapján nem emelhet 2 kg-nál többet, illetve nem sétálhat. Jogosult-e ez alapján a munkáltató munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni? Mit tehet, ha nem együttműködő, és nem ismeri el az informális közlést a közalkalmazott? A felmentésében mire kell hivatkozni, ha mégis elmegy a munkaalkalmassági vizsgálatra, de „nem alkalmas” minősítést kap? Mennyi felmentési idő jár a részére?