Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

35 találat a megadott betegszabadság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Pedagógusi ágazati szakmai pótlék - az összeg időarányosítása

Kérdés: A pedagógusoknak járó ágazati szakmai pótlékot hogyan számfejtjük egy hónapra, ha betegszabadságon vagy táppénzen volt a munkavállaló? Naptári napokkal osztjuk az ágazati pótlékot, vagy a munkanapok száma lesz az osztónap? Például 33 800 Ft a pedagógus ágazati szakmai pótléka, és 5 munkanapot volt táppénzen 2020. november hónapban, amelyben 21 munkanap volt. Ezek alapján mennyi ágazati pótlékra jogosult? Illetve, ha 5 munkanap betegszabadsága volt, akkor mennyi az ágazati pótléka?
Részlet a válaszból: […]hanem havi mértékben kerülnek meghatározásra. Sem a 326/2013. Korm. rendelet, sem az Nkt. nem tér el a bér- (illetmény-) számítás Mt. által meghatározott módszerétől. Az Mt. ugyan nem ismeri a havi fix összegű bérpótlékot, de mivel az a pótlékátalányhoz hasonló, így ez utóbbira vonatkozó szabályokat megfelelően lehet rá alkalmazni.A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a havi alapbérre/illetményre vonatkozó arányosítási szabályt kell megfelelően alkalmazni [Mt. 145. § (3) bek.]. E szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál az alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4058
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Szabadság és betegszabadság díjainak elszámolása

Kérdés: A járványhelyzet miatt csökkentettük a munkavállalók munkaidejét, és 30 órás részmunkaidőben, az alábbi beosztással foglalkoztatjuk őket: K-Sz-Cs: 8-8 óra, P: 6 óra. Ha szabadságra, illetve betegszabadságra megy a munkavállaló, akkor hogyan kell elszámolni az erre járó díjazást? A tb-naptár szerint 5+2-ben?
Részlet a válaszból: […]és a betegszabadság kiadásánál és elszámolásánál a munkáltató választhat két módszer közül. Az első - általános - szerint a szabadság munkanapban van kiadva és elszámolva; azaz a munkavállaló minden, beosztás szerinti munkanapja (ideértve a szabadnapokat is), amikor e jogcímen távol volt, egy nappal csökkenti a szabadság napjainak számát, és minden napot a munkaszerződés szerinti napi munkaidővel - a kérdés szerinti esetben 6 órával - kell elszámolni [Mt. 124. § (1)-(4) bek.].A második módszer esetében a munkáltató az adott naptári évben úgy is kiadhatja a szabadságot, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebben az esetben a szabadságot órában kell nyilvántartani, és minden munkanapra annyi óra szabadságot kell kiadni és elszámolni, amennyi a beosztás szerinti munkaidő volt aznap [Mt. 124 § (3)-(4) bek.] - tehát kedd-csütörtök napokra 8 órát, míg péntekre 6-ot. A hétfői szabadnap ilyen esetben is szabadságként kezelendő, de arra 0 óra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4029

3. találat: Szabadság és betegszabadság elszámolása órákban

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?
Részlet a válaszból: […]betegszabadságra ugyanez a szabály vonatkozik, a munkáltató ott is választhat a napban és az órában történő kiadás és elszámolás között [Mt. 126. § (4) bek.]. Ha a munkáltató az órában történő kiadást választja, a 11 órás munkaidő-beosztás esetén 11 órányi szabadságot, illetve betegszabadságot kell elszámolni, 11 órára kell megfizetni a távolléti díjat (betegszabadság esetén annak 70%-át). Ez nem egy napnak felel meg, mivel ilyen esetben a szabadság és a betegszabadság napjainak éves mértékét át kell számítani órára (pl. 15 nap betegszabadság a kérdés szerinti esetben 120 órának felel meg), és az így kapott óraszámot kell csökkenteni az elszámolt órákkal.Amennyiben a hétköznapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, úgy arra az órabéres munkavállalót a távolléti díja illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A díjazást a kiesett munkaidőre - a kérdés szerinti esetben 8 órára - kell elszámolni. Ha munkaszüneti napon munkavégzés is történik, arra 100%-os mértékű munkaszüneti napi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3909

4. találat: Munkaidő-elszámolás betegszabadság esetén

Kérdés: Ledolgozott óraszámmal kapcsolatban kérném a segítségüket. Gondozóházban 8 órás takarítói munkakörben dolgozó 2019. decemberi beosztása: 1. délután, 2-5. szabadság; 6. pihenő; 7-8. délután; 9-10. pihenő; 11-13. délután; 14-15. pihenő; 16-17. délután; 18. pihenő; 19. délelőtt; 20-22. délután; 23-25. pihenő; 26-27. délután; 28-29. pihenő; 30-31. délután. Összesen ez a kötelező óraszám 160 óra. A munkavállaló azonban megbetegedett, így december 13-31-ig betegszabadságon volt. December 1-jétől 12-ig a beosztás változatlan volt. A gondozóház vezetője az elszámolólapján már 184 órát írt, így 24 óra túlórát (rendkívüli munkavégzést) állapított meg. Önök szerint ez így helyes?
Részlet a válaszból: […]keletkezhetett, amikor a munkavállaló betegszabadságon volt. A betegszabadság elszámolása - a szabadsághoz hasonlóan - történhet munkanapban és órában [Mt. 126. § (4) bek., 124. §]. Munkanapban történő elszámolás esetén úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. E szerint ilyenkor úgy kell megítélni, hogy a munkavállalónak heti öt munkanapja és két pihenőnapja van, továbbá figyelmen kívül maradnak a munkaszüneti napok. A kérdés szerinti példában a munkavállaló december 13-31. között hat heti pihenőnapban és két munkaszüneti napban részesült, a többi 11 napjára adható ki betegszabadság (így fog azonos időtartama mentesülni, mintha az általános munkarendben dolgozna). A betegszabadságot ebben az esetben a munkavállaló napi munkaidejével (munkaszerződés szerinti munkaidejével) kell elszámolni. Azaz, a betegszabadság idején 11x8 óra, a december 1-12. közötti időszakra további 9x8 óra teljesített munkaideje van, ami összesen 160 óra. Így az elszámolásnál rendkívüli munkaidő (túlóra) nem keletkezik.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a betegszabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a betegszabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3848

5. találat: Táppénz időtartama

Kérdés: Daganatos betegségem miatt 2018. május 2-ától előbb betegszabadságon, majd táppénzen voltam. 2018. december 1. és 2019. január 14. között dolgoztam, majd ismét betegszabadságot és ismét táppénzt vettem igénybe. Meddig maradhatok még táppénzen a mai naptól (2019. június 15.) számítva?
Részlet a válaszból: […]legfeljebb egy évre jár, feltéve, hogy a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőzően a biztosítási jogviszony folyamatosan fennállt, vagy abban legfeljebb 30 napos megszakítás fordult csak elő. Ezen túlmenően figyelembe kell venni az ún. táppénzelőzményt is, vagyis azt, hogy a táppénz igénybevétele előtti egy évben a biztosított személy részesült-e már benne. Az egy éven belül igénybe vett korábbi táppénz idejét ugyanis az újabb táppénzre való jogosultság (folyósítási idő) időtartamába be kell számítani [Eb-tv. 46. § (5) bek.], tehát az újabb táppénz alatt csak a "maradék" napok fogják megilletni.Az Ön esetében ez - a leírt adatok alapján - azt jelenti, hogy 2019. január 14. után 15 munkanap betegszabadságot vett igénybe, január 15-től kezdődően és február 1-jével befejezve. 2019. február 2-a volt tehát az idei táppénz kezdőnapja, ebből következően a 2018. február 2. - 2019. február 1. közötti megelőző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3635
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Keresőképtelenség munkaszüneti napon

Kérdés: Havibéres munkavállaló esetében a fizetett ünnepre jár-e betegszabadság? 2019-ben a betegszabadságának napjai április 17-től kezdődtek, és április 30-ig volt beteg. Erről orvosi igazolást is hozott. Április 19. nagypéntek, április 22. húsvéthétfő volt. A megjelölt időszakban 8 vagy 10 nap betegszabadságot kell figyelembe venni? Nagypéntek és húsvéthétfő napjára betegszabadságot kell számfejteni, vagy nem?
Részlet a válaszból: […]rendes munkaidőben). A munkavállalót általában távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre (a havibér összege pedig független a hónap munkanapjainak számától), ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; ez a "fizetett ünnep" intézménye. Ettől eltérően azonban, ha az ilyen munkaszüneti napon a munkavállaló keresőképtelen, részére nem betegszabadság, hanem csak a távolléti díjának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3625

7. találat: Egyéni vállalkozónak nem jár betegszabadság

Kérdés: Cégünk egyéni vállalkozókat alkalmaz (nem munkaviszony keretében, nincs munkaszerződés). A betegszabadságra hogy lesz jogosult az egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszból: […]betegszabadság sem (Mt. 2. §, 126. §). Az egyéni vállalkozó ugyanakkor biztosítottnak minősül (kivéve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót), ezért keresőképtelensége
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3409
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Betegszabadság és munkaidő-beosztás

Kérdés: Betegszabadság alatt a munkáltatóm kötelező oktatást írt elő, amin nem jelentem meg, mivel influenzás voltam. Az orvosi igazolás ellenére erre a napra nem számoltak el betegszabadságot, három helyett két nap szerepel a bérlapomon. Megteheti a munkáltató, hogy betegség alatt áthelyezi a munkaidőt későbbi nap(ok)ra?
Részlet a válaszból: […]Az is jogellenes, ha a képzéssel töltött időt a munkáltató később ledolgoztatja. A munkáltató által szabályosan elrendelt képzéseken kötelező a részvétel, az ezt elmulasztó munkavállalóval szemben így szankciók alkalmazására is sor kerülhet, így akár a munkaviszony megszüntetésére is. Mindebből következik, ha a munkavállaló a képzés idején mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, ugyanúgy kell eljárni, mintha tényleges munkavégzés lett volna az érintett időszakban a feladat. A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha a gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Láthatóan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3135
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszból: […]az Art. 16. §-ának (4) bekezdése sem ad lehet ő séget.Szintén jogellenes lenne, ha a munkáltató pusztán a munkavállaló betegsége miatt szüntetné meg a munkaviszonyt. Önmagában ugyanis a betegség vagy keres ő képtelen állapot nem lehet jogszer ű indoka a felmondásnak. Ha a munkavállaló határozott idej ű munkaviszonyban áll, a munkáltatói felmondás csak a felszámolási vagy cs ő deljárás tartama alatt, a munkavállaló képességére alapított okból vagy abban az esetben lehetséges, ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan küls ő ok következtében lehetetlenné válik. Igaz ugyan, hogy az öregségi nyugdíjban részesül ő , határozatlan idej ű munkaviszonyban álló munkavállaló esetén a munkáltató nem köteles megindokolni a felmondását. Ha azonban a munkaügyi per során bebizonyosodik, hogy a felmondás oka valójában a munkavállaló betegsége volt, ez az egészségi állapoton mint védett tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek min ő sülne [Ebktv. 8. § h) pont; Mt. 66. § (1) - (2) és (8) - (9) bek.]. Ebben az esetben a felmondás jogellenesnek min ő sülne, a munkavállaló kérhetné akár a munkaviszony helyreállítását is [Mt. 83. § (1) bek. a) pont].A fentiekt ő l eltér ő en, ha a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3003

10. találat: Betegszabadság díjazásának egyoldalú módosítása

Kérdés: Egy munkaadónál a betegszabadság számításánál évek óta nem az Mt. által előírt 70%-os mértéket használják, hanem a betegszabadság díjazása a távolléti díj 80%-ában van megállapítva. Mit kell tennie a munkaadónak akkor, ha ezt a gyakorlatot meg szeretné szüntetni, és az Mt. szerinti 70%-ot szeretné alkalmazni? Ezt a döntését kell indokolnia? Megteheti ezt év közben is? Kell erről külön tájékoztatni a munkavállalókat? Vagy elég csak a bérszámfejtést informálni?
Részlet a válaszból: […]kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzattal) is tehet egyoldalú jognyilatkozatot, így egyoldalú kötelezettségvállalást is [Mt. 17. § (1) bek.]. Ilyen egyoldalúan kialakított gyakorlatnak (kötelezettségvállalásnak) minősülhet, ha a munkáltató következetesen a törvényi mértéknél magasabb díjazást fizet a betegszabadság idejére.Az egyoldalú kötelezettségvállalás a munkavállaló terhére akkor módosítható, vagy azonnali hatállyal akkor mondható fel, ha a munkáltató körülményeiben annak közlését követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az számára aránytalan sérelemmel járna [Mt. 16. § (2) bek.]. Ha a munkáltató következetes gyakorlatot alakított ki a kérdésben, a betegszabadság tartamára járó juttatás megváltoztatására, a díjazás mértékének csökkentésére akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2986
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 35 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést