Keresés eredménye

29 találat a megadott betegszabadság tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Egyéni vállalkozónak nem jár betegszabadság
Kérdés: Cégünk egyéni vállalkozókat alkalmaz (nem munkaviszony keretében, nincs munkaszerződés). A betegszabadságra hogy lesz jogosult az egyéni vállalkozó?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3409
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Betegszabadság és munkaidő-beosztás
Kérdés: Betegszabadság alatt a munkáltatóm kötelező oktatást írt elő, amin nem jelentem meg, mivel influenzás voltam. Az orvosi igazolás ellenére erre a napra nem számoltak el betegszabadságot, három helyett két nap szerepel a bérlapomon. Megteheti a munkáltató, hogy betegség alatt áthelyezi a munkaidőt későbbi nap(ok)ra?
Részlet a válaszból: […]kötelező a részvétel, az ezt elmulasztó munkavállalóval szemben így szankciók alkalmazására is sor kerülhet, így akár a munkaviszony megszüntetésére is. Mindebből következik, ha a munkavállaló a képzés idején mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, ugyanúgy kell eljárni, mintha tényleges munkavégzés lett volna az érintett időszakban a feladat. A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha a gazdálkodásában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3135
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén
Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszból: […]keres ő képtelen állapot nem lehet jogszer ű indoka a felmondásnak. Ha a munkavállaló határozott idej ű munkaviszonyban áll, a munkáltatói felmondás csak a felszámolási vagy cs ő deljárás tartama alatt, a munkavállaló képességére alapított okból vagy abban az esetben lehetséges, ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan küls ő ok következtében lehetetlenné válik. Igaz ugyan, hogy az öregségi nyugdíjban részesül ő , határozatlan idej ű munkaviszonyban álló munkavállaló esetén a munkáltató nem köteles megindokolni a felmondását. Ha azonban a munkaügyi per során bebizonyosodik, hogy a felmondás oka valójában a munkavállaló betegsége volt, ez az egészségi állapoton mint védett tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek min ő sülne [Ebktv. 8. § h)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3003
4. találat: Betegszabadság díjazásának egyoldalú módosítása
Kérdés: Egy munkaadónál a betegszabadság számításánál évek óta nem az Mt. által előírt 70%-os mértéket használják, hanem a betegszabadság díjazása a távolléti díj 80%-ában van megállapítva. Mit kell tennie a munkaadónak akkor, ha ezt a gyakorlatot meg szeretné szüntetni, és az Mt. szerinti 70%-ot szeretné alkalmazni? Ezt a döntését kell indokolnia? Megteheti ezt év közben is? Kell erről külön tájékoztatni a munkavállalókat? Vagy elég csak a bérszámfejtést informálni?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségvállalást is [Mt. 17. § (1) bek.]. Ilyen egyoldalúan kialakított gyakorlatnak (kötelezettségvállalásnak) minősülhet, ha a munkáltató következetesen a törvényi mértéknél magasabb díjazást fizet a betegszabadság idejére.Az egyoldalú kötelezettségvállalás a munkavállaló terhére akkor módosítható, vagy azonnali hatállyal akkor mondható fel, ha a munkáltató körülményeiben annak közlését követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az számára aránytalan sérelemmel járna [Mt. 16. § (2) bek.]. Ha a munkáltató következetes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2986
5. találat: Betegszabadság munkaszüneti napon
Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben - a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan - nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
Részlet a válaszból: […]alapján beosztható munkavégzésre a munkaszüneti napra. Ez a munkavégzése azonban azt az időkeretet terheli, amit a munkáltató előzetesen már csökkentett az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése szerinti számítási szabály alkalmazásával. A munkaszüneti napi munkavégzés idejére, a ledolgozott órákra tehát órabére és a munkaszüneti napi munkavégzéshez kapcsolódó pótlék illeti meg. És járhat még műszak- vagy éjszakai pótlék is.Ha a munkavállaló ezen az előre beosztott napon mégsem tud dolgozni keresőképtelensége miatt, akkor kell alkalmazni az Mt. 146. §-ának (5) bekezdését, miszerint a betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. Ez ugyanis munkavégzési kötelezettség alóli, a keresőképtelenség miatti mentesülést és az erre megállapított, a munkáltató által[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2665
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
6. találat: Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban
Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
Részlet a válaszból: […]kérdése), ami miatt hátrány érhetné a munkavállalót, nem állapítható meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ezért a szabályzattal szemben sem érvényesíthető alappal igény [Mt. 285. § (3) bek.].A határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalók kizárása a cafeteriából egyértelműen közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül [Ebktv. 8. § r) pont], ezért jogellenes. A betegszabadságon, keresőképtelen állományban lévő munkavállalók megkülönböztetése ezen ok miatt szintén sérti az egyenlő bánásmód követelményét [Ebktv. 8. § h) pont]. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a munkáltató ne adjon cafeteriajuttatást olyan időszakokra, amikor tényleges munkavégzés nincs, mivel a szabályozás során a munka jellege vagy természete alapján indokolt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2564
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,
7. találat: Készenlét díjazása átalánnyal
Kérdés: Egyik munkavállalónknak készenléti átalány került megállapításra. A szabadság idejére a készenléti átalány összege csökken, és a fizetett szabadság összege a készenléti átalány arányos részével nő? Tulajdonképpen csak arányaiban változik meg a havibér összetétele, vagy a készenléti átalány összege fix, és nem változik a távollétek függvényében? Hogyan alakul az átalány összege betegszabadság idején? A készenlétre járó átalány összegét kötelező belefoglalni a munkaszerződésbe?
Részlet a válaszból: […]időtartamától tehát független a fizetendő átalány mértéke, ám a távollétektől nem. A készenlétre járó, illetve bármely más bérpótlék helyett fizetett átalány ugyanis mindig része a távolléti díjnak, az alapbér mellett az ún. alapbérrészben [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a távolléti díjjal fizetett időszakra a munkavállaló kétszeresen kapná meg a készenléti átalányt. A törvény szerint ugyanis a pótlékátalány arányos részének meghatározásakor az Mt. 136. §-ának (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni [Mt. 145. § (3) bek.]. Azaz a havi pótlékátalány ledolgozott időre járó részét ugyanúgy kell kiszámítani, mint a havi alapbér arányos részét: a hónapban irányadó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2562
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
8. találat: Betegszabadság arányosítása
Kérdés: Ha október 1-jétől alkalmazunk egy munkavállalót, részére az idei évre arányosan csak három munkanap betegszabadságot kell biztosítanunk. Ezek szerint a tárgyévi, előző munkahelyen igénybe nem vett betegszabadság "elvész" a munkavállaló szempontjából, mivel az új munkahelyén "csak" időarányosan illeti az meg. Vagy jár ilyenkor valamilyen kompenzáció?
Részlet a válaszból: […]fordítottja is igaz. Azaz a példa szerinti esetben akkor is jár az új munkavállalónak az időarányosság alapján kiszámított három munkanap betegszabadság, ha a tárgyévi, korábbi jogviszonyában már tíznél több napnyi, akár az összes betegszabadságát felhasználta.Megjegyezzük, hogy ugyanez az elv érvényesül akkor is, ha a munkavállaló a naptári év során nem veszi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2166
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Felmentett közalkalmazott betegszabadsága
Kérdés: Ha egy felmentett közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt beteg lesz, hogy kell értelmezni a keresőképtelenséget? Fennáll-e mindez pusztán az orvosi igazolással, esetleg kell hozzá, hogy az illetőnek egyébként legyen munkavégzési kötelezettsége? Tehát erre az időre felmentési pénzt kell neki fizetni, vagy elég a betegszabadságára járó díjazás?
Részlet a válaszból: […]módon alkalmazható az ítélkezési gyakorlat azon megállapítása, miszerint "...alperes... nem tett eleget a rendeltetésnek megfelelő joggyakorlás követelményének, mert a szabadságát a céljának megfelelően kihasználni nem tudó, beteg felperest a betegállománya bejelentése és igazolása ellenére úgy kezelte, mint aki a szabadságát tölti" (BH1999. 87.). Azaz egyszerre csak egy jogcímen lehet távol lenni.A keresőképtelenség fogalmát nem az Mt., hanem az Ebtv. határozza meg. A 44. § szerint keresőképtelen - többek között - az, aki a betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, illetve fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi, klinikai, szanatóriumi) ellátásban részesül, vagy aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2146
10. találat: Illetménypótlék beszámítása a távolléti díj összegébe
Kérdés: A Kjt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján illetménypótlékra jogosult vagyok. Ezzel kapcsolatosan kérdezni szeretném, hogy betegség miatti távollétem idejére - ami több mint 15 nap - a munkáltatónak a betegszabadságra járó távolléti díj 70%-ának megfelelő összegben kell-e megfizetni az illetménypótlékot, vagy ettől kevesebb összegben, ugyanis jelenleg a táppénz idejére nem fizeti meg a havi 20 000 Ft illetménypótlék összegét, még időarányosan számolva sem.
Részlet a válaszból: […]összeg 2014-ben 20 000 Ft (Kjt. 72. §).A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár [Mt. 146. § (5) bek.]. Közalkalmazotti jogviszonyban a távolléti díj megállapításakor a Kjt. 72. §-a szerinti illetménypótlékot is kötelező figyelembe venni [Kjt. 80. § (2) bek.]. Mivel a szóban forgó pótlék a közalkalmazottat munkavégzés esetén folyamatosan megilleti, azt az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2113
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés