147. Munkaügyi Levelek / 2017. április 10.
TARTALOM

Egy táncművész közalkalmazott esetében, aki elérte a táncművészeti életjáradék megállapításához szükséges szolgálati időt, milyen módon lehet jogszerűen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Hogyan kell értelmezni az Emt. 43/B. §-ában foglaltakat a Kjt. felmentési szabályai tekintetében? A munkáltató élhet-e Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt felmentési indokkal? Vagy csak közös megegyezéssel, illetve lemondással lehet megszüntetni a jogviszonyt?

Tavaly szeptemberben volt egy jelentősebb összegű hiányom a pénztárban, amit megtérítettem a munkáltatónak. Most talált helyettem másik pénztárost, engem pedig erre az esetre hivatkozva, bizalomvesztéssel indokolva küldene el. Szerintem ez igazságtalan, hiszen hosszú hónapok teltek el azóta! Mit tehetek?

Cégünknek beadta felmondását a munkavállaló, de még azon a napon táppénzre ment gyermekével. A táppénz beleszámít a felmondási időbe?

Igaz-e, hogy 62 éves kor után a munkáltató különösebb indok és végkielégítés kifizetése nélkül felmondhat a munkavállalónak?

Kölcsönzött munkavállaló vagyok, a próbaidőm három hónap, de még csak két hónapot töltöttem ki, és meg szeretném szüntetni a munkaviszonyt. Kinek kell beadnom a felmondást? A kölcsönvevő vállalatnál be kell-e jelentem, és ha igen, mikor?

A Kjt. hatálya alá tartozó segédmunkás (FEOR 9329) munkakörben foglalkoztatott kolléga fizetési fokozatát a felvételekor a legmagasabb iskolai végzettségének figyelembevételével – főiskola – állapították meg. Visszasorolható-e a munkakörének és a 395/2015. Korm. rendeletnek megfelelő fizetési kategóriába úgy, hogy a bruttó illetménye változatlan marad, a különbözetet illetménykiegészítésben kapja meg?

Köztisztviselő kérelmezte a Kttv. 50. §-ának (4) bekezdése szerint 2017. március 31. nappal fizetés nélküli szabadságának megszüntetését, és a Kttv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján 2017. április 1-jétől heti 30 órás részmunkaidőben való visszafoglalkoztatását. A fizetés nélküli szabadságon való tartózkodás miatt előző évekről megmaradt szabadságainak kiadására a heti 40 órás illetmény alapján kellene történnie a munkáltató általi kifizetésnek? Vagy 2017. április 1-jétől módosíthatja a munkáltató a kinevezést heti 30 órára, és így az előző évekről megmaradt szabadságokra már a részmunkaidő alapján járó illetmény kerülhet kifizetésre?

Ha a munkáltatóm jogtalanul von le a béremből, mi a teendő? Nem tájékoztattak a letiltásról, csak a fizetésemnél láttam, hogy "egyéb letiltás" címen levontak 29 000 Ft-ot. Úgy tájékoztattak, hogy közüzemi letiltás, de a szolgáltatónál azt mondták, már nincs tartozásom. A munkahelyemre bevittem a 0-s igazolást, erre levontak még 40 000 Ft-ot. Azt mondták, hogy az előző letiltás is visszaérkezett hozzájuk, de azt a pénzt sem kaptam vissza.

Közalkalmazottként dolgozom 2005. 09. 05. óta egy fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában mint szakképzett humánpolitikai előadó. Szakképzettségemet 1989-ben szereztem, de közalkalmazottként csak az említett időpont óta dolgozom. Jelenlegi besorolásom E10. Az intézmény integrációját követően 2017-ben telephelyként működünk tovább. 2017-től a jelenlegi munkakörömben csak a székhelyen dolgozhatnék tovább, amit a jelentős (napi 4 órás) utazási idő miatt nem vállaltam. Az intézmény felajánlott egy szociális ügyintézői átképzést, tanulmányi szerződést kötöttünk, már elkezdtem a képzést, de ehhez a munkakörhöz csak 2018. februárban szerzem meg a szakképzettséget. Hogyan változik ebben az esetben a besorolásom? A fizetési osztály marad az E kategória, de hogyan alakul a fizetési fokozat? Vissza kell sorolni E04-be?

Önkormányzati társulás által fenntartott bölcsőde 06.00-17.00 óráig tart nyitva, a közalkalmazottak munkaidő-beosztása az alábbiak szerint alakul. A kisgyermeknevelők az 1. héten: 7.00-13.20-ig, a 2. héten 8.40-17.00-ig, míg a bölcsődei dajkák az 1. héten: 6.00-14.20-ig, a 2. héten: 9.40-17.30-ig, a 3. héten: 6.40-15.00-ig, míg a 4. héten: 9.20-17.10-ig felváltva dolgoznak. A kérdésem, hogy a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján ezáltal jogosultak lesznek a közalkalmazottak műszakpótlékra? Kell-e alkalmazni ilyen esetben az Mt. 141. §-a (2) bekezdésének fogalmi meghatározását?

Ha mezőgazdasági dolgozóként dolgozom, és a hétvégi munkavégzést a munkahelyi vezető 12 órás műszakkal elrendeli, abban az esetben, ha pihenőnapot nem tud biztosítani, a pótlék mértékét 12 órára számítva 100%-os mértékkel kell elszámolni, vagy csak 8 órára jár a 100%-os pótlék, és a fennmaradó órákra csak 50%?

Milyen mértékű utazási kedvezmény és hány alkalommal illeti meg a multinacionális vállalatnál dolgozó munkavállalót állandó lakhelye és munkahelyének városa közötti utazásnál?

Felszolgálóként dolgozom egy kórházban. Mivel sokszor hétvégén is dolgoznom kell, az lenne a kérdésem, hogy ezekre a napokra jár-e valamilyen pótlék?

A munkahelyemen 7000 Ft cafeteriát kapunk SZÉP Kártyára, vendéglátásra. Az egyik nap rosszul voltam, hazaengedtek. Elmentem orvoshoz, és két napra kiírt. Felhívott a főnököm, és közölte velem, nem kapok cafeteriajuttatást, mert táppénzen vagyok. Jogszerű ez két nap táppénz miatt?

Közalkalmazottként a járóbeteg-szakellátásban dolgozom, egészségügyi menedzseri munkakörben. 2013-ban okleveles egészségügyi menedzserként végeztem mesterképzés keretében a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán, ennek megfelelően felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezem (az alapdiplomám nem egészségügyi diploma). Figyelemmel az Eütev. tv-re, a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete szerinti ágazatspecifikus munkakörök felsorolására, valamint 256/2013. Korm. rendelet irányadó rendelkezéseire, arra szeretnék választ kapni, hogy mint felsőfokú egészségügyi menedzseri végzettséggel rendelkező közalkalmazott, jogosult vagyok-e az egészségügyi-egészségügyben dolgozók ágazati béremelésére? A 356/2008. Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete ágazatspecifikus munkakörök között a 12. pontban említi az egészségügyi menedzsert, de a 256/2013. Korm. rendelet 1. melléklete nem nevesíti.

A munkába járás költségtérítése letiltható-e?

Állandó lakcímemtől 225 km-re kaptam tanári állást, igényelhetek-e a munkáltatómtól lakhatási támogatást?

A polgármester felfüggesztése esetén szavazategyenlőségnél mi a mérvadó?

2016. szeptember 30-án lopás miatt hat dolgozóból négyet (rokonok) elküldtünk közös megegyezéssel. A megmaradt két munkavállalónak fegyelmit ígértünk írásban – mivel ők is részt vettek a lopásban –, de eddig még nem kapták meg, viszont a kettőből az egyik (benzinkúti eladó) stílusa egyre szemtelenebb. Megkaphatja-e az írásbeli figyelmeztetést még a régi lopásokkal kapcsolatban, vagy már elévült a dolog?

Munkáltatóm a lakóhelyemtől és a munkavégzés helyétől 125 km-re tervezett háromnapos oktatást, továbbképzést. Szállást, szállásköltséget nem biztosít. Tömegközlekedési járművel nem érek oda időre, illetve nem tudok hazautazni. Kérdésem: kötelezhet-e a munkáltató saját gépkocsi használatára, illetve kinek a feladata a munkavállaló eljuttatása a továbbképzésre?

Mi számít aktív időszaknak, és mi lehet az inaktív idő a munkaviszonynál? A gyermekgondozási díjon lévő munkavállaló inaktív állományba tartozónak minősül? Ha a munkáltató a felmondási idő időszakára felmenti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót, akkor a munkavállaló az inaktív állományba tartozók közé kerül?

OKJ 55-ös ápoló gyakorlati vizsgámat végezhetem-e a sebészeti osztályon, ha ott dolgozom?

Túlmunka elrendelése esetén a munkáltatónak mikor kell bejelentenie a munkavállalónak, hogy bent kell maradnia túlórázni?

Egy tagtársaságunknál az ügyvezető munkaviszonyban áll, osztrák állampolgár. Mióta Magyarországon alkalmazásban áll, még nem írt ki szabadságot, 88 napja van összesen. A munkaviszonya rövidesen közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, ám kérdéses, mi a teendő a ki nem adott szabadsággal. Megilleti-e egyáltalán az ügyvezetőt a magyar szabályok alapján? Nem lehet szankcionálni, hogy miért nem vette igénybe természetben ennyi év alatt?