Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

83 találat a megadott munkaerő-kölcsönzés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Munkahelyi balesetből eredő kárigény munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk. Augusztusban az egyik partnerünknél baleset érte az egyik munkavállalónkat. A partner cég egyik belsős munkatársa szabálytalan rakodás során ráejtett egy ládát a mi munkavállalónk lábára. Jelenleg betegállományban van, táppénzt fizetünk neki. Amunkavállaló már jelezte, hogy kártérítést fog kérni a baleset miatt. Ezt velünk vagy a kölcsönvevővel szemben tudja érvényesíteni? Igaz, hogy a bért mi fizetjük neki, de véleményünk szerint a balesetért egyáltalán nem vagyunk felelősek.
Részlet a válaszból: […]munkaviszony (Mt. 214. §), ahogy a kölcsönbe adó köteles a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésére - így a táppénz folyósítására - is (Tbj-tv. 4. § 4.6. pont). A munkavállaló által választott fél helytállása után ez a fél megkeresheti a másik "munkáltatót", hogy egymás között rendezzék a munkavállalónak kifizetett összeg sorsát. Azt, hogy ilyen esetekben a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő közül ki és miként felel a munkavállalóval szemben, elsősorban a két fél közötti szerződésből lehet megállapítani. Ezért először is vizsgálják meg, hogy a kölcsönvevővel kötött megállapodásuk tartalmaz-e rendelkezést erre nézve. Ha a bíróság megállapítja a munkavállalói igény alaposságát, és azt Önöknek ki kell fizetni, akkor is lehet arra hivatkozni, hogy a balesetért a kölcsönvevő volt a felelős. Ennek az adhatja meg az alapját, hogy a kölcsönvevő felügyelte a munkavégzést,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4041
2. találat: Adminisztratív teendők - kiküldött munkavállalók fogadása esetén
Kérdés: Társaságunk májusban több szlovák munkavállalót fog foglalkoztatni, akiket egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég bocsát a rendelkezésünkre. Van-e valamilyen adminisztratív kötelezettségünk a foglalkoztatásuk előtt, illetve alatt a magyar hatóságok felé?
Részlet a válaszból: […]szempontokról, hangsúlyozva, hogy azokat eseti jelleggel, átfogóan kell értékelni.Egy következő közös felelősségi elem, ha a fogadó munkáltató tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér- és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért [Mt. 297. § (2) bek.]. Ebben az esetben a kiküldött munkavállaló a magyar féllel szemben is közvetlenül érvényesítheti igényét. A más uniós tagállamból kiküldött munkavállaló foglalkoztatásához nem kell munkavállalási engedély. Ugyanakkor a kiküldött munkavállaló foglalkoztatását a kiküldő munkáltatónak be kell jelentenie a munkaügyi hatóság felé. A bejelentési kötelezettséget legkésőbb a szolgáltatásnyújtás megkezdésekor, magyar vagy angol nyelven, a munkaügyi hatóság által biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni (www.ommf.gov.hu). Ennek elmulasztása esetén 30 000 Ft bírság szabható ki, akár ismételten is (Met. 8/D. §). A bejelentendő adatokat a Met. 2. melléklete határozza meg.A külföldi munkáltató emellett köteles kapcsolattartó személyt kijelölni a munkaügyi hatóság és a szociális partnerek (szakszervezetek, munkáltatói érdekképviseleti szervek) vonatkozásában is. Az utóbbi esetében a kijelölt személynek nem kell állandó jelleggel Magyarországon tartózkodnia, de észszerű és indokolt kérés esetén rendelkezésre kell állnia [Mt. 297. § (4)-(6) bek.]. Nincs akadálya, hogy a hatóság és a szociális partnerek irányába ugyanaz a személy legyen a kapcsolattartó, ez esetben viszont belföldön kell tartózkodnia a kiküldetés alatt. Aki Magyarországon kiküldött munkavállalót fogad, köteles a kiküldő munkáltatót előzetesen tájékoztatni a magyar munkajogból alkalmazandó szabályokról. Emellett az ő felelőssége, hogy a kiküldetés helyén egyes foglalkoztatási alapdokumentumok elérhetőek legyenek. Így a fogadó munkáltatót terheli, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó alapdokumentumok papíralapú vagy elektronikus formában hozzáférhetőek legyenek a munkavégzés helyén, a kiküldetés teljes időtartama alatt, valamint annak befejezését követő három évig a székhelyén vagy telephelyén. Ezek a dokumentumok az alábbiak:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3889
3. találat: Állásidő - kikölcsönzés hiányában, járvány idején
Kérdés: Amennyiben a kölcsönvevők megszüntetik a munkavállalók kikölcsönzését, arra hivatkozással, hogy a COVID-19-járvány miatt leállítják/csökkentik a termelést, akkor a kölcsönzött munkavállalónál a kikölcsönzés hiánya díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?
Részlet a válaszból: […]beosztás hiányában elmaradt pótlékról nincs szó).A kölcsönbe adó saját maga a kölcsönzött munkavállalót nem foglalkoztathatja, és a hatályos szabályozás értelmében nincs álláskeresési/felajánlási kötelezettsége sem, ha megszűnt a munkavállaló kikölcsönzése, sőt, ez számára önálló felmondási okot is jelent [Mt. 220. § (1) bek.]. Ebből következően általában nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló foglalkoztatását (kikölcsönzését) a járvány miatt nem tudja biztosítani; a kölcsönvevői megrendelések elmaradása "szokásos" üzleti kockázatának minősül, amelynek kérdéseit a kölcsönvevővel kötött polgári jogi szerződésben szabályozhatja, és épp erre tekintettel van nagyon kedvező lehetősége a munkaviszony felmondására. Amennyiben ennek nem tesz eleget, és a munkaviszonyt fenntartja, akkor nem külső okból kerül sor a foglalkoztatás ellehetetlenülésére, amint azt az állásidővel kapcsolatban a Kúria kifejtette (BH2020. 82).Természetesen előállhatnak olyan esetek, ahol valóban a járvány okozta vis maior vezet a foglalkoztatás ellehetetlenülésére. Ilyen lehet, ha járványügyi hatósági intézkedés miatt kerül sor a kölcsönvevői munkahely bezárására, és emiatt szüntetik meg a munkavállaló kikölcsönzését. Megjegyezzük, hogy a kikölcsönzés megszüntetésére a kölcsönvevőnél fennálló vis maior esetében nem is lenne szükség,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3862
4. találat: Veszélyeztetett terhes - kölcsönzött munkavállalóként
Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?
Részlet a válaszból: […]kölcsönvevő részére történő munkavégzésre vonatkozik, nem pedig magára a munkaviszonyra. Így, ha a kérdéses esetben a kölcsönzött munkavállaló tartósan nem végez munkát (veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség, majd szülési szabadság, illetve gyermekgondozási szabadság miatt), ezekre az időszakokra a kikölcsönzése szünetel. Így a távollét ideje nem számít be a kikölcsönzésre meghatározott időkorlátba. Ugyanígy, mivel az ötéves korlát nem a munkaviszonyra, hanem az adott kölcsönvevőnél eltölthető időszakra vonatkozik, annak leteltével csupán annyi történik, hogy adott kölcsönvevőnél megszűnik a munkavállaló kikölcsönzése, de nem szűnik meg maga a munkaviszonya (azaz egy másik kölcsönvevőnél tovább foglalkoztatható).A törvény tehát csak azt tiltja, hogy a munkavállaló az adott kölcsönvevőnél dolgozzon tovább az öt év lejártával, ám a munkaviszonya öt évnél hosszabb is lehet (több kikölcsönzést is átfoghat) [Mt. 216. § (1) bek. c) pont]. Az ötéves korlát megszegése esetén a kölcsönbe adó és a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3692
5. találat: Versenytilalmi megállapodás - kölcsönzött munkavállalóval
Kérdés: Az egyik kölcsönvevőnk versenytilalmi megállapodást kötött a munkavállalónkkal (a tudtunk nélkül), melynek ellenértékét velünk számfejtetné. Jól gondoljuk, hogy ő nem köthet megállapodást a munkavállalónkkal, mivel velünk van jogviszonya, mi pedig szintén nem tudunk kötni megállapodást a kölcsönvevő tevékenységére vonatkozóan? Szóba jöhet-e esetleg háromoldalú versenytilalmi megállapodás?
Részlet a válaszból: […]alapján a munkaerő-kölcsönzés során a munkáltatói jogokat a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja, mindezt részben az Mt. határozza meg. Így a munkaviszony-létesítés és -megszüntetés a kölcsönbe adó hatáskörébe tartozik, a munka irányítása a kölcsönvevő joga és kötelezettsége. Miután a versenytilalmi megállapodás az Mt. szerint a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodás, és miután a munkajogviszony a kölcsönbe adó és a munkavállaló között áll fenn, a versenytilalmi megállapodás a kölcsönvevővel nem köthető. Így háromoldalú megállapodás sem köthető, hiszen a kölcsönvevő nem alanya a munkaviszonynak.Az Mt. 216. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján érvénytelen a megállapodás, amely a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a kölcsönvevővel való jogviszony-létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő. A kölcsönvevővel megkötendő versenytilalmi megállapodás vélhetően a kölcsönvevő versenytársainál történő munkaviszony-létesítést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3683
6. találat: Egyszerűsített foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzésre - a munkaszerződés alaki "kötetlensége"
Kérdés: Írásba kell-e foglalni a munkaszerződést akkor, ha egyszerűsített foglalkoztatásban történő munkaerő-kölcsönzésben állapodik meg a kölcsönbe adó a munkavállalóval?
Részlet a válaszból: […]§-ában foglaltakat nem kell alkalmazni [Mt. 202. § (1) bek.], azaz nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása.A kérdés alapján azt kell eldönteni, hogy az atipikus foglalkoztatási formák esetén a munkaerő-kölcsönzésre irányadó szabályok alól - ahol kötelező az írásba foglalt munkaszerződés - az jelent kivételt, ha egyszerűsített foglalkoztatásban történik a munkavégzés, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásra irányadó általános szabály alól - ahol nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása - jelent kivételt az, ha egyben munkaerő-kölcsönzés is megvalósul?A választ a Kúria egy eseti döntésében adta meg, amelyben kifejtette a munkaerő-kölcsönzésre irányuló egyszerűsített foglalkoztatás létesítésének alakszerűségét illetően, hogy ha a munkáltató az utóbbi atipikus munkavégzési formát a munkaerő-kölcsönzéssel kombinálja, a munkaszerződést nem kell írásba foglalni. Az ítélet indokolása szerint az Mt. 218. §-a a munkaerő-kölcsönzésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3661
7. találat: Kölcsönzött munkavállalók csoportos létszámcsökkentésnél - nem számítanak
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzés keretében (kölcsönbe adóként) foglalkoztatott munkavállalókat, ha létszámcsökkentést tervezünk, ami a nem kölcsönzött állományt is érinti? A kölcsönzött munkavállalókra a csoportos létszámcsökkentés szabályai nem alkalmazandók, de a kölcsönbe adónál a statisztikai állományi létszám meghatározása során ettől függetlenül figyelembe vehetők?
Részlet a válaszból: […]harminc munkavállalómunkaviszonyát kívánja, az egy megyében (a fővárosban) lévő telephelyein összesen, harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni [Mt. 71. § (1), (3) bek.].Munkaerő-kölcsönzés esetén ugyanakkor az Mt. 71-76. §-ainak rendelkezéseit, azaz a csoportos létszámcsökkentés szabályait nem kell alkalmazni [Mt. 222. § (4) bek.].Álláspontunk szerint, a szabály célját is figyelembe véve - ami alapvetően csak a kölcsönzött munkavállalók vonatkozásában kívánta elkerülni az intézmény alkalmazását -, ezt úgy kell értelmezni, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókat sem az elküldésre kerülő munkavállalók létszámánál, sem a munkáltató statisztikai létszámánál nem lehet figyelembe venni. Ebből következően, ha a nem munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a csoportos létszámcsökkentés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3659
8. találat: Munkaidőkeret elszámolása a kikölcsönzés megszűnésekor
Kérdés: Az Mt. XVI. fejezete szerinti kölcsönbe adó olyan kölcsönvevőkkel áll kapcsolatban, akiknél munkaidőkeret van érvényben. Értelmezésünk szerint ilyen esetben a kölcsönzött munkavállalóra is irányadó a kölcsönvevőnél alkalmazott munkaidőkeret. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkaidőkeret lejárta előtt átmegy a kölcsönzött munkavállaló egy olyan munkáltatóhoz, amelyiknél szintén munkaidőkeret van érvényben? Hogyan kell elszámolni/lezárni a munkaidőkeretet? Van-e törvényi kizáró ok a fentiekre?
Részlet a válaszból: […]Ebből fakadóan mindazon munkáltatói jogkör, amelyek csak kollektív szerződés kifejezett rendelkezése alapján gyakorolható, nem él a kölcsönvevő számára. Így a kölcsönvevő - a kölcsönzött munkavállalók vonatkozásában - nem alkalmazhat hat hónapnál hosszabb, csak kollektív szerződésben kiköthető munkaidőkeretet. Ha van is ilyen tartalmú kollektív szerződése, annak hatálya nem terjed ki a nála dolgozó kölcsönzött munkavállalókra.Az Mt. nem tartalmaz külön elszámolási szabályt arra az esetre, ha a munkavállaló kikölcsönzése a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnik. Csak analógia útján alkalmazhatjuk az Mt. 95. §-át, amely a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnésekor követendő elszámolásra tartalmaz útmutatást. Véleményünk szerint a kikölcsönzés megszűnése annak az esetnek felel meg, mintha a munkáltató a saját működésével összefüggő okból mondaná fel a munkaviszonyt. Ezért ilyenkor a munkavállalóval úgy kell elszámolni, mintha a kikölcsönzés vége egyben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3604
9. találat: Kifizetett mozgóbér visszavonása
Kérdés: Munkaközvetítő (kölcsönbe adó) által dolgozom egy multinacionális cégnél (kölcsönvevőnél), minden hónapban a teljesített munkám alapján mozgóbért kapok a kölcsönvevő szabályai szerint. Béremelés történt a kölcsönbe adó által, de megvonta a mozgóbérem; bár az elutalt januári béremet még mozgóbérrel fizette ki. Jogos-e, hogy visszavonja a ledolgozott hónap után járó mozgóbért, amit már kifizetett nekem, arra hivatkozással, hogy a kölcsönvevőnél a szabály január 1-jétől változott?
Részlet a válaszból: […]megváltoztatta, és már nem kötelező mozgóbért fizetni. Ebben az esetben a munkavállalót a tárgyhónapra (pl. januárra) vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor (azaz ilyenkor március 10-ig) tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint - azaz a munkavállaló hozzájárulása nélkül is - levonhatja [Mt. 155. § (4) bek.].Ha a fenti feltételek nem állnak fenn, de a munkáltató mégis azt észleli, hogy a bérkifizetés hibás volt, a jogalap nélkül kifizetett munkabér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3542
10. találat: Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben
Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszból: […]követelményére vonatkozó rendelkezések [Mt. 219. § (1)-(2) bek.]. Az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek körében az egyenlő bánásmód követelménye érvényesül; e szerint önmagában a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás mint védett tulajdonság nem szolgálhat az egyenlő bánásmód megsértése, így különösen a kölcsönzött munkavállaló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésének alapjául (Ebktv. 8-9. §).Az egyenlő bánásmód (egyenlő bér) elve alóli Mt. szerinti kivétel azt jelenti, hogy nem kell alkalmazni (megtartani) az egyenlő bánásmód követelményét - azaz, még ha meg is van az összehasonlítható helyzetben lévő csoport (esetünkben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3486
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést