86 találat a megadott munkaerő-kölcsönzés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]elve, amelyet az Mt. 219. §-a ír elő. E szerint a kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. E vonatkozásban pedig a kölcsönvevő kollektív szerződése is alkalmazandó. A végkielégítés, illetve általában a munkaviszony megszűnésének, megszüntetésének kérdése azonban nem tartozik az "alapvető munka és foglalkoztatási feltételek" körébe. Annál is kevésbé, mivel a munkaviszonyt megszüntetni kölcsönzés esetén csak a kölcsönbe adó jogosult (lévén vele áll fenn a munkaviszony), a kölcsönvevőnél irányadó munkafeltételeknek itt nincs jelentősége. Emellett fontos, hogy a végkielégítés a munkaviszony megszűnésekor esedékes [Mt. 77. § (1) bek.]. Mivel jelen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adóval kötött megállapodás alapján valósult meg [Mt. 214. § (2) bek.]. Az ötéves időtartamot meghaladóan a munkavállaló további kölcsönzése (ugyanahhoz a kölcsönvevőhöz) tilos [Mt. 216. § (1) bek. c) pont]. Míg tehát a munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony létesíthető határozatlan időre is, továbbá öt évet meghaladóan is fennállhat, az egy adott kölcsönvevőnél történő munkavégzés időtartama öt évben korlátozott. Ennek az időtartamnak a lejártával nem maga a munkaviszony szűnik meg, hanem az adott kölcsönvevőnél nem lehet tovább foglalkoztatni a munkavállalót. Annak viszont nincs akadálya, hogy a kölcsönbe adó egy másik kölcsönvevőnél továbbra is munkát biztosítson a számára. Ha nem sikerülne az ötéves időtartam kitöltése után újabb kikölcsönzést szervezni a munkavállalónak, a kölcsönbe adó felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt, arra hivatkozással, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kölcsönvevő közötti jogviszonyra tekintettel a kölcsönbe adó nem jogosult egyoldalúan meghatározni azt, hogy a munkavállaló a kölcsönvevőnél konkrétan milyen feladatokat lásson el. Nem írhatja elő a kölcsönvevőnek, hogy Ön milyen pozícióban dolgozzon, ebben a kérdésben ugyanis a kölcsönvevővel korábban kölcsönzés céljából létesített megállapodás köti. Ez még akkor is így van, ha adott esetben a kölcsönvevőnél van olyan pozíció, amelyet Ön képes lenne és szeretne is betölteni. Megoldást jelenthet, ha kezdeményezi a kölcsönvevőnél, hogy Önt az említett pozícióban foglalkoztassa akár a kikölcsönzés keretében, akár a munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszony megszűnését követően saját munkavállalójaként. E pozíció (munkakör) betöltésére azonban egyfelől nincs alanyi joga, másfelől a kölcsönbe adója sincs abban a helyzetben, hogy e kérdésben saját mérlegelési jogkörében döntsön.Mindazonáltal, ha meg kívánja szüntetni a munkaerő-kölcsönzésre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaviszony (Mt. 214. §), ahogy a kölcsönbe adó köteles a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítésére - így a táppénz folyósítására - is (Tbj-tv. 4. § 4.6. pont). A munkavállaló által választott fél helytállása után ez a fél megkeresheti a másik "munkáltatót", hogy egymás között rendezzék a munkavállalónak kifizetett összeg sorsát. Azt, hogy ilyen esetekben a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő közül ki és miként felel a munkavállalóval szemben, elsősorban a két fél közötti szerződésből lehet megállapítani. Ezért először is vizsgálják meg, hogy a kölcsönvevővel kötött megállapodásuk tartalmaz-e rendelkezést erre nézve. Ha a bíróság megállapítja a munkavállalói igény alaposságát, és azt Önöknek ki kell fizetni, akkor is lehet arra hivatkozni, hogy a balesetért a kölcsönvevő volt a felelős. Ennek az adhatja meg az alapját, hogy a kölcsönvevő felügyelte a munkavégzést,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szempontokról, hangsúlyozva, hogy azokat eseti jelleggel, átfogóan kell értékelni.Egy következő közös felelősségi elem, ha a fogadó munkáltató tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér- és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért [Mt. 297. § (2) bek.]. Ebben az esetben a kiküldött munkavállaló a magyar féllel szemben is közvetlenül érvényesítheti igényét. A más uniós tagállamból kiküldött munkavállaló foglalkoztatásához nem kell munkavállalási engedély. Ugyanakkor a kiküldött munkavállaló foglalkoztatását a kiküldő munkáltatónak be kell jelentenie a munkaügyi hatóság felé. A bejelentési kötelezettséget legkésőbb a szolgáltatásnyújtás megkezdésekor, magyar vagy angol nyelven, a munkaügyi hatóság által biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni (www.ommf.gov.hu). Ennek elmulasztása esetén 30 000 Ft bírság szabható ki, akár ismételten is (Met. 8/D. §). A bejelentendő adatokat a Met. 2. melléklete határozza meg.A külföldi munkáltató emellett köteles kapcsolattartó személyt kijelölni a munkaügyi hatóság és a szociális partnerek (szakszervezetek, munkáltatói érdekképviseleti szervek) vonatkozásában is. Az utóbbi esetében a kijelölt személynek nem kell állandó jelleggel Magyarországon tartózkodnia, de észszerű és indokolt kérés esetén rendelkezésre kell állnia [Mt. 297. § (4)-(6) bek.]. Nincs akadálya, hogy a hatóság és a szociális partnerek irányába ugyanaz a személy legyen a kapcsolattartó, ez esetben viszont belföldön kell tartózkodnia a kiküldetés alatt. Aki Magyarországon kiküldött munkavállalót fogad, köteles a kiküldő munkáltatót előzetesen tájékoztatni a magyar munkajogból alkalmazandó szabályokról. Emellett az ő felelőssége, hogy a kiküldetés helyén egyes foglalkoztatási alapdokumentumok elérhetőek legyenek. Így a fogadó munkáltatót terheli, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó alapdokumentumok papíralapú vagy elektronikus formában hozzáférhetőek legyenek a munkavégzés helyén, a kiküldetés teljes időtartama alatt, valamint annak befejezését követő három évig a székhelyén vagy telephelyén. Ezek a dokumentumok az alábbiak:[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beosztás hiányában elmaradt pótlékról nincs szó).A kölcsönbe adó saját maga a kölcsönzött munkavállalót nem foglalkoztathatja, és a hatályos szabályozás értelmében nincs álláskeresési/felajánlási kötelezettsége sem, ha megszűnt a munkavállaló kikölcsönzése, sőt, ez számára önálló felmondási okot is jelent [Mt. 220. § (1) bek.]. Ebből következően általában nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló foglalkoztatását (kikölcsönzését) a járvány miatt nem tudja biztosítani; a kölcsönvevői megrendelések elmaradása "szokásos" üzleti kockázatának minősül, amelynek kérdéseit a kölcsönvevővel kötött polgári jogi szerződésben szabályozhatja, és épp erre tekintettel van nagyon kedvező lehetősége a munkaviszony felmondására. Amennyiben ennek nem tesz eleget, és a munkaviszonyt fenntartja, akkor nem külső okból kerül sor a foglalkoztatás ellehetetlenülésére, amint azt az állásidővel kapcsolatban a Kúria kifejtette (BH2020. 82).Természetesen előállhatnak olyan esetek, ahol valóban a járvány okozta vis maior vezet a foglalkoztatás ellehetetlenülésére. Ilyen lehet, ha járványügyi hatósági intézkedés miatt kerül sor a kölcsönvevői munkahely bezárására, és emiatt szüntetik meg a munkavállaló kikölcsönzését. Megjegyezzük, hogy a kikölcsönzés megszüntetésére a kölcsönvevőnél fennálló vis maior esetében nem is lenne szükség,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kölcsönvevő részére történő munkavégzésre vonatkozik, nem pedig magára a munkaviszonyra. Így, ha a kérdéses esetben a kölcsönzött munkavállaló tartósan nem végez munkát (veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség, majd szülési szabadság, illetve gyermekgondozási szabadság miatt), ezekre az időszakokra a kikölcsönzése szünetel. Így a távollét ideje nem számít be a kikölcsönzésre meghatározott időkorlátba. Ugyanígy, mivel az ötéves korlát nem a munkaviszonyra, hanem az adott kölcsönvevőnél eltölthető időszakra vonatkozik, annak leteltével csupán annyi történik, hogy adott kölcsönvevőnél megszűnik a munkavállaló kikölcsönzése, de nem szűnik meg maga a munkaviszonya (azaz egy másik kölcsönvevőnél tovább foglalkoztatható).A törvény tehát csak azt tiltja, hogy a munkavállaló az adott kölcsönvevőnél dolgozzon tovább az öt év lejártával, ám a munkaviszonya öt évnél hosszabb is lehet (több kikölcsönzést is átfoghat) [Mt. 216. § (1) bek. c) pont]. Az ötéves korlát megszegése esetén a kölcsönbe adó és a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapján a munkaerő-kölcsönzés során a munkáltatói jogokat a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja, mindezt részben az Mt. határozza meg. Így a munkaviszony-létesítés és -megszüntetés a kölcsönbe adó hatáskörébe tartozik, a munka irányítása a kölcsönvevő joga és kötelezettsége. Miután a versenytilalmi megállapodás az Mt. szerint a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodás, és miután a munkajogviszony a kölcsönbe adó és a munkavállaló között áll fenn, a versenytilalmi megállapodás a kölcsönvevővel nem köthető. Így háromoldalú megállapodás sem köthető, hiszen a kölcsönvevő nem alanya a munkaviszonynak.Az Mt. 216. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján érvénytelen a megállapodás, amely a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a kölcsönvevővel való jogviszony-létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő. A kölcsönvevővel megkötendő versenytilalmi megállapodás vélhetően a kölcsönvevő versenytársainál történő munkaviszony-létesítést[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§-ában foglaltakat nem kell alkalmazni [Mt. 202. § (1) bek.], azaz nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása.A kérdés alapján azt kell eldönteni, hogy az atipikus foglalkoztatási formák esetén a munkaerő-kölcsönzésre irányadó szabályok alól - ahol kötelező az írásba foglalt munkaszerződés - az jelent kivételt, ha egyszerűsített foglalkoztatásban történik a munkavégzés, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásra irányadó általános szabály alól - ahol nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása - jelent kivételt az, ha egyben munkaerő-kölcsönzés is megvalósul?A választ a Kúria egy eseti döntésében adta meg, amelyben kifejtette a munkaerő-kölcsönzésre irányuló egyszerűsített foglalkoztatás létesítésének alakszerűségét illetően, hogy ha a munkáltató az utóbbi atipikus munkavégzési formát a munkaerő-kölcsönzéssel kombinálja, a munkaszerződést nem kell írásba foglalni. Az ítélet indokolása szerint az Mt. 218. §-a a munkaerő-kölcsönzésre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]harminc munkavállalómunkaviszonyát kívánja, az egy megyében (a fővárosban) lévő telephelyein összesen, harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni [Mt. 71. § (1), (3) bek.].Munkaerő-kölcsönzés esetén ugyanakkor az Mt. 71-76. §-ainak rendelkezéseit, azaz a csoportos létszámcsökkentés szabályait nem kell alkalmazni [Mt. 222. § (4) bek.].Álláspontunk szerint, a szabály célját is figyelembe véve - ami alapvetően csak a kölcsönzött munkavállalók vonatkozásában kívánta elkerülni az intézmény alkalmazását -, ezt úgy kell értelmezni, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókat sem az elküldésre kerülő munkavállalók létszámánál, sem a munkáltató statisztikai létszámánál nem lehet figyelembe venni. Ebből következően, ha a nem munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a csoportos létszámcsökkentés[…] részlet vége a válaszból.