Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

Kérdés: A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása érdekében. Az érintett tevékenység ellátására a munkáltató saját munkavállalói állománnyal nem rendelkezik. A munkáltató időről időre azzal a helyzettel szembesül, hogy a jogszabályi korlátozások következtében az érintett munkavállalók öt évnél hosszabb ideig nem maradhatnak kölcsönzötti állományban, ezért foglalkoztatásukat hat hónapos időtartamra meg kell szakítani. Ugyanakkor a munkáltató üzleti szempontból szeretné megtartani az érintett munkavállalókat. Erre az esetre felmerült lehetséges megoldásként, hogy az érintett személyek szolgáltatási szerződéses konstrukció keretében végezzék tovább ugyanazt a tevékenységet, vagy közvetlenül, vagy egy üzleti partneren keresztül közvetetten, annak állományába való felvétellel. A megoldási javaslat például alkalmas lehet arra, hogy az átmeneti időszakot jogszerűen lefedje a korábbi kölcsönvevő? Amennyiben nem, milyen jogszabályi rendelkezés alapján tilalmazott, és mi lehet ilyenkor a várható jogkövetkezmény a korábbi kölcsönvevő számára? Milyen egyéb jogszerű megoldások állhatnak rendelkezésre a hat hónapos időszak áthidalására annak érdekében, hogy az érintett munkavállalók továbbra is a korábbi kölcsönvevő érdekkörében végezhessék a tevékenységüket? Milyen jogkövetkezményekkel járhat, ha a kikölcsönzés adott személy esetében meghaladja a jogszabályban meghatározott maximális ötéves időtartamot? Ilyen esetben a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő viszonylatában milyen szankciók merülhetnek fel, illetve a hatósági bírság megfizetésére melyik fél kötelezhető?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...arra, hogy a foglalkoztatás ne leplezzen más jogviszonyt, így közvetlen jogviszony esetén munkaviszonyt, a közvetett megoldás esetén pedig munkaerő-kölcsönzést, hiszen ez a joggal való visszaélés tilalmába ütközik [Mt. 7. §]. Az előbbi esetre utalhat például, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Német kölcsönzött munkavállalók továbbkölcsönzése Magyarországra

Kérdés: Egy német munkaerő-kölcsönző Németországban kölcsönöz cégeknek munkavállalókat. Most az egyik helyi ügyfelük, mint cég, az általa kikölcsönzött munkavállalókat „továbbközvetíti” egy magyarországi céghez (közöttük annyi a kapcsolat, hogy az anyacégük közös). 4-5 munkavállaló jön a magyar céghez, évi 4-5 alkalommal, alkalmanként 1-2 hétre. Lehet értelmezni ezt a konstrukciót a magyar munkajog vagy az uniós joganyag alapján? Elsősorban a bejelentési kötelezettségek teljesítése miatt kérdezem.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaviszonyban álló kölcsönbe adót kell tekinteni. A Kiküldetési irányelv szerint, amennyiben a kölcsön vevő vállalkozáshoz valamely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás által a kölcsönzött munkavállalónak a kölcsön vevő vállalkozás általi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Élményfestés-foglalkozás vezetője – akár szakképzettség nélkül is

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervhez szeretnénk felvenni határozott időre legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben egy élményfestés- (örömfestés-) foglalkozás vezetőt heti 2 órában. Az Mt. hatálya alá tartozik majd. A munkaköre kreatív és dekoratőr munkatárs. Szakmunkás-bizonyítványa – ami bizonyítaná a középfokú végzettséget – elmondása szerint nincsen. A befejezett 3 évről azonban megvan az iskolai bizonyítványa. Azt szeretnénk megkérdezni, hogy mi alapján fogadhatjuk el a befejezett 3 évről szóló bizonyítványt ugyanúgy, mintha lenne a hölgynek szakmunkás-bizonyítványa?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alkalmi munkára (ezen belül filmipari statiszta alkalmi munkára) lehet létesíteni. A Kjt. 3. §-ának (3) bekezdése szerint továbbá munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében van lehetőség a munkáltató alaptevékenysége körébe nem tartozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Szerződés típusának megítélése

Kérdés: Az elmúlt hosszabb időszakban együtt dolgoztunk egy meghatározott személlyel, aki „A” társaságon keresztül nyújtott számunkra szolgáltatásokat (külső szolgáltatóként, és semmilyen formában nem munkavállalóként). Funkcionálisan ez a személy szorosan kapcsolódott a működésünkhöz, és szolgáltatásait elsősorban a mi szervezetünk részére nyújtotta, ugyanakkor más társaságok számára is végzett szolgáltatásokat. Nemrégiben úgy döntöttünk, hogy megszüntetjük szerződéses kapcsolatunkat az „A” társasággal, és jelenleg egy új beszállítóval („B” társaság) folytatunk tárgyalásokat. Az érintett személy szintén az „A” társaságtól a „B” társasághoz kerül át, és várhatóan a jelenlegihez hasonló szolgáltatásokat fog részünkre nyújtani az új szerződéses konstrukció keretében. Erre tekintettel azt szeretném megérteni, hogy az ilyen jellegű konstrukció a magyar jog és piaci gyakorlat szerint szokásosnak és elfogadhatónak minősül-e, valamint, hogy felvethet-e bármilyen jogi kockázatot, különösen abból a szempontból, hogy egyfajta „leplezett” vagy függő foglalkoztatásnak minősülhet-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...átkerül, és a korábbihoz hasonló szolgáltatásokat végez ugyanezen szervezet számára, felvetheti a színlelt foglalkoztatás vagy a rejtett munkaerő-kölcsönzés problémáját.Elviekben a leírt konstrukció nem feltétlenül jogellenes, azt azonban nem tudjuk megítélni, hogy ez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Munkaerő-kölcsönzési és -közvetítési tevékenység folytatásának feltételei

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaság egyes ügyfelei számára toborzási tevékenység ellátását is vállalja, azzal, hogy (i) az ilyen tevékenység ellátására bejegyzett magán-munkaközvetítőt vesz igénybe alvállalkozóként, (ii) az alvállalkozó igénybevételét lehetővé teszi a munkaerő-kölcsönző és az ügyfele közötti szolgáltatási szerződés; (iii) a magán-munkaközvetítést végző alvállalkozó és a munkaerő-kölcsönző ügyfele között nincs szerződéses jogviszony. A munkaerő-kölcsönző cég tevékenysége – az erre engedéllyel rendelkező alvállalkozó közvetlen bevonása révén – magán-munkaközvetítésnek minősül-e? Ha igen, milyen jogkövetkezményekkel, illetve szankciókkal jár rá nézve az engedély nélküli munkaerő-közvetítés és mely jogszabályhelyek alapján? Amennyiben a munkaerő-kölcsönző céget törlik a kölcsönzők nyilvántartásából, és három évre eltiltják e tevékenység végzésétől, van-e jogszabályi akadálya annak, hogy az ilyen társaság tagja és/vagy ügyvezetője új munkaerő-kölcsönző vállalkozás alapításával és engedélyeztetésével a jövőben azonos tevékenységet folytasson?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírt tényállásban a munkaerő-közvetítést alvállalkozó bevonásával végző munkaerő-kölcsönző vállalkozás álláspontunk szerint nem minősül munkaerő-közvetítőnek, feltéve, hogy az ügyféllel között szerződésből világos, hogy ezt a szolgáltatást nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

GYES-ről visszatérő kölcsönzött munkavállaló béremelése

Kérdés: GYES-ről visszatérő munkavállaló esetén, munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásnál, fennáll-e a béremeléshez való jogosultság? Jogosult-e a kölcsönvevő cég megtagadni a béremeléssel kapcsolatos információk kiadását arra hivatkozva, hogy a munkavállaló már nem tartozik az állományába? Amennyiben a kölcsönvevőnél alkalmazott béremelési adatok nem állnak rendelkezésre, jogszerű-e a kölcsönbe adó részéről az átlagbér alkalmazása, és ilyen esetben mely munkavállalói kör bére szolgálhat összehasonlítási alapként? Milyen kötelezettségek terhelik a kölcsönbeadót egy GYES-ről visszatérő munkavállaló bérének megállapítása során, különös tekintettel az egyenlő bánásmód és az azonos vagy egyenértékű munkakörben dolgozók bérfejlődésének figyelembevételére? Továbbá milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak annak ellenőrzésére, hogy a kölcsönvevőnél/adónál ténylegesen történt-e béremelés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint, a munkáltató a gyermekgondozási célú fizetés nélküli távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.

Munkaerő-kölcsönzés – a „kilépő elszámolások” és korrekciójuk

Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelyként működve, munkaerő-kölcsönzés keretein belül foglalkoztatunk dolgozókat. A kilépő elszámolások elkészítésekor a kölcsönvevő partnertől kapjuk meg a szükséges adatokat (jelenléti ívek, levonások, egyéb jövedelmek stb.). A kilépő számfejtések elkészítésekor, a kilépőbér utalásakor, a kilépőpapírok kiadásakor mindig figyelemmel vagyunk az Mt. 80. §-ára, azaz hogy tartsuk az öt munkanapos határidőt. Amennyiben a partnertől utólagosan érkezik számfejtendő összeg, vagy utólagosan kerül részünkre leadásra orvosi igazolás keresőképtelenségről, akkor a kilépőbér korrekcióját elvégezve, a pluszösszeget kiutaljuk a dolgozónak. Természetesen ez már az ötnapos határidőn túl valósul meg többnyire. Ebben az esetben módosított kilépőpapírok is kiadásra kerülnek. Véleményünk szerint jelen eljárásunkkal megfelelünk a törvényi előadásoknak is. Szabályosan járunk-e el, amennyiben az említett indokok (utólagos jutalom, utólagos orvosi igazolás) miatt a kilépőbér utóbb korrekcióra kerül? A fent említett esetekben a foglalkoztató megsérti-e az Mt. 80. §-át azzal, hogy utólagos ráutalás történik a kilépőbérre, valamint módosított kilépőpapír kerül kiadásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat [Mt. 80. §]. Munkaerő-kölcsönzés esetén az elszámoláshoz szükséges a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő együttműködése, amit a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.

Kölcsönzött munkavállaló bérkorrekciója gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégnél alkalmazásban, GYED-en lévő anyukának a fizetés nélküli szabadság idejére szünetel a kikölcsönzése. Visszatérése során ilyenkor mit kellene figyelembe venni az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciónál? Mi történik abban az esetben, ha a kölcsönző cég már nincs szerződésben a kölcsönzővel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkáltató a törvényben nevesített fizetés nélküli szabadságok [Mt. 127–132. §] megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló részére a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakört betöltők részére a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Munkáltatói felmondás és a kölcsönzött munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Egy kölcsönzött munkavállaló munkaviszonya 2024. november 27-én kezdődött. A munkavállaló 2025. május 1. óta keresőképtelen, a táppénzre való jogosultsága 2025. szeptember 2-án megszűnt. A munkavállalót a kölcsönbeadó felmondással szeretné elküldeni, amelynek során az alábbi dilemma merült fel. A felmondás „hatálybalépésének” napja a felmondás közlésének napja [Mt. 24. § (1) bek.]. A felmondási idő kezdetének napja a betegsége miatti keresőképtelenség megszűnését követő naptári nap, míg a munkaviszony megszűnésének napja a felmondási idő utolsó napja. Az átvétel megtagadása vagy szándékos megakadályozása a felmondás közöltnek tekintését nem érinti. A munkavállaló táppénzjogosultságának megszűnéséből viszont nem következik feltétlenül, hogy keresőképes lett. Ezért attól, hogy táppénzre való jogosultsága megszűnik, és nem kerül ellátás folyósítása részére, az igazolásokat a munkavállalónak továbbra is le kell adnia a kölcsönbeadó részére. Ebből adódik a kérdés, hogy a 15 napos felmondási idő (munkaerő-kölcsönzés miatt) akkor indul, amikor a táppénzes szelvényen a dolgozó „keresőképes” státuszt kap? Az Mt.-kommentárban azt olvastam, hogy a jogalkotó célja az volt, hogy ne lehessen visszaélni a helyzettel, a felmondási idő késleltetése csak korlátozott ideig lehetséges. Ha a munkavállaló kitölti a betegszabadság idejét (egész évben fennálló munkaviszony esetén évi 15 munkanap), az ezt követő 1 évig – feltéve, ha ezen idő alatt a munkavállaló táppénzen van – a felmondási idő még nem indul meg. Abban az esetben, ha a munkavállaló ennél is hosszabb ideig van betegállományban, a felmondási ideje már elindul, és a munkaviszonya megszűnhet. Ha a munkavállalónak kiküldjük a munkáltatói felmondást, melyik napon veszi kezdetét a felmondási idő, és melyik napon szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...időtartama meghaladná a betegszabadság lejártát követő egy évet, akkor az egy év lejártával szintén elkezdődik a felmondási idő. Munkaerő-kölcsönzés esetén a felmondási idő egységesen 15 nap [Mt. 220. § (2) bek.], a munkaviszony ezt követően szűnik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 16.

Több munkáltatóval létesített munkaviszony

Kérdés: Egy cég több munkáltató által létesített munkaviszonyra módosítaná a munkavállalók munkaszerződését, azon okból, hogy a munkakör egy részfeladatát a másik munkáltató irányítása alatt végezzék el. A gyakorlatban reggel 6 órakor elkezdik a munkát a jelenlegi munkáltató irányítása alatt, majd a délelőtt folyamán két órában a másik munkáltató irányítása, utasítása, ellenőrzése alapján végeznék el az adott részfeladatot, ezután ismét a jelenlegi munkáltató utasítása, ellenőrzése alatt járnának el (a munkavégzés helye egyébként az utóbb bevont munkáltató telephelye, ahol a munkát a másik cég vállalkozási szerződés keretében végzi az oda kihelyezett munkavállalókkal). Ezen cél érdekében alkalmazható-e a több munkáltató által létesített munkaviszony, valamint a részfeladat tekintetében megjelölhető-e csak az utólag bevont cég munkáltatónak, vagy mindkét céget szükségszerű megjelölni? Ha több munkáltató által létesített munkaviszony jön létre, úgy kit kell bejelenteni a hatóságoknál munkáltatónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ellenértéket nem követelhet, csak a költségek (elsősorban munkabér és közterhei) arányos megtérítését. Ellenkező esetben már munkaerő-kölcsönzésről beszélnénk, amelyet csak külön jogszabályi feltételek mellett végezhet a munkáltató [Mt. 215. §]. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 4.
1
2
3
…
14