Korhatár előtti ellátásra való jogosultság – nem felmentési indok

Kérdés: Az egyik közalkalmazottunk (falugondnok) a közalkalmazotti jogviszonyát megelőzően korkedvezményes munkakörben történt munkavégzése alapján korkedvezményt szerzett, így 2026. január 11. napjával korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá. Úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne tovább dolgozni, és kérte a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján. A korhatár előtti ellátást a Kehtv. vezette be 2012. január 1-jével. A korhatár előtti ellátás ismereteim szerint nem minősül társadalombiztosítási szempontból nyugellátásnak, azonban sok esetben osztja annak sorsát. Mindezekre tekintettel a jogviszony megszüntetésére a Kjt. 30. § (1) bekezdése d) pontjának, és azzal összefüggésben az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának rendelkezése az irányadó? A jogviszonyt felmentéssel, a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján kell megszüntetni, vagy a közalkalmazott általi lemondással? A felmentési idő az esetében nyolc hónap lenne, míg lemondása esetén a lemondási idő két hónap, így a jelentős pénzügyi különbség miatt, illetve a jogviszony jogszerű megszüntetése érdekében fontos tisztázni a kérdést.
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátásokkal összefüggő szabályokat a Kehtv. rendezi. Válaszunkban abból indulunk ki, hogy az érintett közalkalmazott 2026. január 11. napjától korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Felmentés indokolása és a gyermeklétszám-csökkenés

Kérdés: Elküldhető-e óvodapedagógus csupán azért, mert csökken a gyermeklétszám egy óvodában?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. kötött felmentési okok rendszerét tartalmazza. A Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése értelmében a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti, haa) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Egészségügyi szolgálati jogviszony megszüntetése a „nők 40” nyugdíjra tekintettel

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő iskolaorvosunk 2026. december 26-án eléri a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt, melyet határozattal igazolt. 2027. január 15-én munkáltatói felmondással szeretné kérelmezni a jogviszony megszüntetését, hogy nyugdíjba mehessen. Iskolaorvosunk 1962-es születésű, és 2012. augusztus 20. óta az intézményünkben dolgozik. Szolgálati idő elismeréséhez 1990. július 23. óta van beszámított munkaviszonya. Munkavállalói kérésre, munkáltatói felmondással jogszerű-e a jogviszony megszüntetése? Milyen kötelezettségünk van munkáltatói felmondás esetén? Amennyiben jogszerű a munkáltatói felmondás, jogosult-e végkielégítésre és a további négyhavi végkielégítésre a 528/2020. Korm. rendelet 29. §-ának (2) bekezdése alapján? A törvény szerint hány nap felmondási idő jár a dolgozónak? A felmondási idő feléről mentesíteni kell a munkavégzés alól? Ha öt éven belül eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és csak 36 év szolgálati idővel rendelkezik, ki kell-e fizetni a megszűnés évében az utolsó munkanapján a 40 év jogviszony után járó szolgálatiidő-elismerést?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjának feltételeit [Tny. § (2a) bek.] legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

„Nők 40” nyugellátás igénybevétele – a jogviszony fenntartása mellett

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál pénztáros munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő a nők kedvezményes öregségi nyugdíjával (nők 40) menne nyugdíjba. Van lehetőség arra, hogy a nyugdíj mellett – ugyanabban a munka-, illetve feladatkörben – továbbra is foglalkoztassa a hivatal? Amennyiben igen, milyen jogviszonyban történhet a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Fontos, hogy a nyugdíj igénylésének, megállapításának nem előfeltétele a közszolgálati jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Öregségi nyugellátásra jogosultság megszerzése – a további foglalkoztatás alternatívái

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő 2026. október 29-én tölti be a 65. életévét, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Van-e lehetősége – és ha igen, akkor milyen – a hivatalnak a további foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati jogviszony megszűnik egyebek mellett akkor, ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte (öregségi nyugdíjra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Nyugdíjkorhatáron túl – a jogviszony megszüntethetősége

Kérdés: Ha a közalkalmazott betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor milyen lehetősége van a jogviszony megszüntetésére? Ha a munkáltató nem kívánja továbbfoglalkoztatni, neki milyen lehetőségei vannak? Ki kezdeményezheti és mely időponttól? Milyen esetben jár felmentési idő, és az mikortól kezdődik: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt vagy azt követően, azaz már nyugdíjasként? Továbbfoglalkoztatás esetén a közalkalmazott kérheti a nyugdíjkorhatár betöltése után is a felmentési idő kiadását?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – Kjt. tekintetében is irányadó – 294. § (1) bekezdése g) pontjának ga) alpontja alapján a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül egyebek mellett akkor is, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

További foglalkoztatás vagy jogviszony-megszüntetés – a végkielégítés jogszerző ideje

Kérdés: Óvodánkban jelenleg három csoport működésére van lehetőség három dajkával és egy pedagógiai asszisztenssel. Szeptemberben egy átmeneti időszakban kb. 20-30 napig nem lesz meg a három csoport fenntartásának a követelménye, azaz a gyereklétszám 13 fő/csoport alá csökken. Viszont utána a folyamatos beiratkozókra tekintettel ismét elérjük, illetve meghaladjuk a 13 főt. Indíthatjuk-e három csoporttal az évet? Amennyiben a gyermeklétszám csökkenése miatt nincs lehetőség a három csoport megtartására, egy dajka és egy pedagógiai asszisztens munkaviszonyát kénytelenek leszünk megszüntetni. Ez felmentéssel valósulhat meg, a csoportlétszám csökkenésére tekintettel. Egy fő esetében több éven keresztül a határozott idejű közalkalmazotti kinevezéssel történt a foglalkoztatás, mely évente hosszabbításra került. 2019-től 2024-ig határozott idejű volt a foglalkoztatás, majd ezt követően alakult át határozatlanná. A közalkalmazotti határozott idő beleszámít-e? A Púétv. köznevelési jogviszonyt nevesít az 57. §-ban. A határozott időszakot is bele kell számítani a végkielégítésre való jogosultsági időbe?
Részlet a válaszából: […] Az óvodai csoport indításának oktatásszakmai kérdésében javasoljuk az Oktatási és Családügyi Minisztériumot megkeresni. Munkajogi tekintetben, ha egy óvodai csoportot meghatározott ideig nem tudnak elindítani, azaz kevesebb munka van, lehetséges, hogy ne küldjék el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Öregségi nyugellátásra való jogosultság – felmentés vagy jogviszonymegszűnés a törvény erejénél fogva

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál a Kttv. alá tartozó köztisztviselő a hatvanötödik életévének betöltésével kérelmezte a közszolgálati jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését az öregségi nyugdíjazása miatt. A munkáltató elfogadta, de még nem indította meg a jogviszony megszüntetését, mivel a köztisztviselő a törvényben előírt határidőnél hamarabb adta be kérelmét [Kttv. 60. § (7) bek.]. Erről a döntéséről a munkáltató csak levélben tájékoztatta a köztisztviselőt. Ezt követően a köztisztviselő kapott egy tájékoztató levelet a nyugdíjintézettől, mely szerint amennyiben még tíz napot tovább dolgozik a hatvanötödik életévének betöltését követően, akkor kerekedik az éve, így 2 százalékkal magasabb lenne az induló nyugdíjának a mértéke. Módosíthatja-a munkáltató kedvezően a köztisztviselő javára a döntését, mivel a nyugdíj indítása előtt még öt hónap van hátra?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatár (jelen esetben hatvanötödik életévét) betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Otthontámogatás – a visszafizetési kötelezettség kérdőjelei

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke igényelte az otthontámogatást, az egymillió forint támogatás kifizetésre került a számára. Több képviselő lemondását követően a képviselő-testület létszáma a szükséges létszám alá csökkent, ezért a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása megszűnt. A megszűnéssel egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnt. Az üres helyekre időközi választást kellett kiírni. Jelöltek hiányában azonban elmarad az időközi választás, így a nemzetiségi önkormányzat és ezzel együtt a képviselő megbízatása megszűnik 2026. július 5-én. Álláspontunk szerint a 361/2025. Korm. rendelet 13. § (6) bekezdése szerint 2026. július 5-ig a jogosult részére kifizetett támogatás jogszerűen jár, azonban a 2026. július 6-tól 2026. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó támogatási összeg visszafizetendő. Jogértelmezésünk helytálló-e? A visszafizetési kötelezettség előírása milyen módon történik, és kamatfizetési kötelezettség a fenti esetben keletkezik-e?
Részlet a válaszából: […] A 361/2025. Korm. rendelet 6. §-a előírja, hogy az otthontámogatás éves keretösszege jogosultankénta) legfeljebb nettó egymillió forint, ha az otthontámogatásra jogosult jogviszonya az egész adóévben fennáll;b) a nettó egymillió forintnak az otthontámogatásra jogosult által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

„Nők 40” – a közszolgálati jogviszony folytathatósága a nyugellátás szünetelése mellett

Kérdés: Hivatalunknál alkalmazásban álló vezető köztisztviselő munkatársunk megszerezte a negyven év jogosultsági időt, így jogosulttá vált a Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerinti a felmentés kérelmezésére. Szeretné megigényelni a nők negyven év jogosultsági idejével igénybe vehető nyugellátást, tervei szerint viszont nem venné igénybe az ellátás folyósítását, hanem lényegében egyből szüneteltetné, és ezzel együtt köztisztviselői jogviszonyát – immáron nyugdíjasként – folytatni kívánná. A tényállás alapján milyen lépéseket kell betartanunk a folyamat jogszerű lebonyolítása érdekében? Meg kell-e szüntetnünk a közszolgálati jogviszonyát két hónap felmentési idő biztosítása mellett, és ha igen, milyen jogcímen? Milyen határidőket és feltételeket kell figyelembe venni az ismételt foglalkoztatás során? Nyugdíjba vonulásának napját követően akár már másnap sor kerülhet a jogszerű foglalkoztatására, amennyiben bejelentette a nyugellátás szüneteltetését?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A Kttv. 63. §-ának (6) bekezdése szerint a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
1
2
3
21