11 találat a megadott vezető tisztségviselő tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]42. § (2) bek.].A munkaviszony logikája szerint a foglalkoztatási, illetve a rendelkezésre állási/munkavégzési kötelezettség a munkáltatót és a munkavállalót egymással szemben illeti meg; ez alól csak szűk kivételek vannak (pl. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés), ahol egy harmadik fél is belép ezen kötelezettségek teljesítésébe. Ezek hiányában a munkaviszonya alapján a munkavállaló a szerződése szerinti munkáltató felé tartozik teljesítéssel. Így a kérdés szerinti esetben álláspontunk szerint az "A" Kft. ügyvezetője nem láthatja el a "B" Kft. ügyvezetését. Ez egyébként a Ptk. hivatkozott szabályából is következik, mivel a "B" Kft. és az ügyvezető között sem munkaviszony, sem megbízási jogviszony nem állna fenn.Megoldást jelenthet, ha[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]korlátozásával,g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.A kérdésből megállapítható, hogy a c) pont szerinti visszahívás történt, ugyanakkor az is nyilvánvalónak tűnik, hogy a vezető tisztségviselő egyben munkaviszonyban is állt, azaz a társasággal fennálló jogviszonya mellett vezető állású munkavállalóként látta el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és - részben vagy egészében - helyettesítésére jogosított más munkavállaló.Mivel a visszahívás önmagában csak a gazdasági társasággal fennálló, a Ptk. szerinti jogviszonyt szünteti meg, az Mt. alapján létesült munkaviszonyt azonban nem érinti, a munkavállaló követelése jogosnak tűnik. A visszahívás - hacsak a jognyilatkozat erre kifejezetten nem utal - önmagában a munkaviszonyt nem szünteti meg,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bek.], ezért ezeket a bérelemeket a felszámolási eljárás keretében nem kell kifizetni hitelezői követelésként (nem kell besorolni). Hasonló a helyzet, ha csak az említett bérelemek minősülnek jó erkölcsbe ütközőnek - ilyenkor a jogviszony felszámolásának nincs helye, és a részleges érvénytelenség szabályai szerint a törvényben (esetleg kollektív szerződésben) foglalt rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni e bérelemek vonatkozásában [Mt. 29. § (3) bek.].A felszámolás költségei közé egyébként a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője (itt az ügyvezető) és közeli hozzátartozója, élettársa részére járó- a kötelező legkisebb munkabér,- kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén pedig az alapbére legalább felét elérő garantált bérkétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bérjellegű követelések vehetők figyelembe [Csődtv. 57. § (1) bek. h) ha)-hd) pontok, Mt. 138. § (6) bek.]. Megjegyezzük, hogy a rendelkezés értelme nyelvtanilag kétséges - feltehetően az Mt. 210. §-ának (3) bekezdésében foglalt szabályhoz hasonlóan akarta rendezni a jogalkotó a kérdést, azaz hogy egy jogcímen legfeljebb a minimálbér (garantált bér) kétszereséig, és összesen legfeljebb hathavi átlagkeresetig (ami jelenleg nem számolható, mivel általános jelleggel a távolléti díj fogalma lépett a helyébe) lehessen felszámolási költségként figyelembe venni e követeléseket.További korlát, hogy amennyiben a kérdésben említett jogosultságok a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelet]. Tehát ha a külföldi munkavállaló munkaszerződésében nincs kijelölve más ország munkajoga, arra az Mt. irányadó. Az Mt. alapján pedig minden munkaviszonyban, minden munkavállalót megillet a szabadság, amit az általános szabályok szerint ki is kell adni a tárgyévben [Mt. 123. § (1) bek.]. Akkor is, ha az illető ügyvezető, vagy nem magyar állampolgár.A ki nem adott szabadság nem évül el a tárgyév végével (hanem csak az általános szabályok szerint, három év után), ezért ha a munkaviszony megszüntetésére kerül sor, a korábbi évekről megmaradt szabadságot is kötelező pénzben megváltani (Mt. 125. §). A szabadság kiadásának joga és kötelezettsége a munkáltatót illeti meg és terheli. Évente csak hét munkanap az, amivel a munkavállaló maga rendelkezik [Mt. 122. § (1) bek.]. Ezért a munkáltató terhére esik, ha a munkavállaló nem vette igénybe a tárgyévben a szabadságot, akkor is, ha a munkavállaló "nem kívánt" szabadságra menni.Az Mt. 209. §-ának (4)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]pedig a zrt. tulajdonosainak jogkörébe tartozik [Ptk. 2:8. § (1) bek., 3:21. §, 3:22. § (1) bek., 3:283. §]. A munkáltatói jogkörgyakorló beszámítási képessége továbbá önmagában nem képezi a munkaügyi ellenőrzés tárgyát. Csak akkor lehet helye munkaügyi ellenőrzésnek, illetve az adott munkáltatói intézkedés bíróság előtti megtámadásának a munkavállaló részéről, amennyiben a munkáltatói jogkörgyakorló eljárása munkaviszonyra vonatkozó egyes szabályba ütközik - függetlenül attól, hogy e magatartás esetlegesen a belátási képességét érintő egészségi állapotára vezethető-e vissza.A munkáltatói jogkörgyakorló a kérdés szerint egyoldalúan nem csökkentheti a munkavállaló munkaidejét és munkabérét. Egyfelől azért, mert ha a felek a részmunkaidőről külön nem állapodnak meg a munkaszerződésben, akkor a munkaviszonyt az általános teljes munkaidőre (napi 8 óra) létrejöttnek kell tekinteni [Mt. 45. § (1) és (4) bek.]. Másfelől pedig[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]álláspontunk szerint - hacsak a létesítő okiratból más nem következik - a bejegyzés alatt álló ügyvezető a munkáltató képviseletében megteheti, illetve aláírhatja a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatokat. Ezt támasztja alá a Ptk. azon rendelkezése is, melynek értelmében a vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre [Ptk. 3:21. § (3) bek.].Ha utóbb az ügyvezetőt mégsem jegyzik be a cégnyilvántartásba, több megoldás is kínálkozik. Egyfelől munkajogi szempontból indokolt az ügyvezetői megbízás ügyvezető általi elfogadásával egyidejűleg a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről is rendelkezni, és ezáltal biztosítani, hogy a munkáltatói jogkört e személy - az ügyvezetői minőség bejegyzésétől függetlenül - jogszerűen gyakorolhassa. Másfelől, ha a bejegyzés elmarad, a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt utóbb nyitva áll a be nem jegyzett ügyvezető által megtett felmondás jóváhagyásának lehetősége is [Mt. 20. § (3) bek.]. Erre az Mt. ugyan nem ír elő határidőt, indokolt azonban a jóváhagyást észszerű időn belül megtenni, figyelemmel az általános magatartási követelményekre, így az adott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]feladatok ellátására a felek munkaviszonyt létesítenek. Ez a gyakorlatban a jogviszony megszüntetésével összefüggő jogvitákban jelent meg, de az egyik eseti döntésben a Legfelsőbb Bíróság foglalkozott a jogviszony létesítésével is. A döntésből kitűnik, hogy nem két jogviszony létesült az ügyvezetői feladat ellátására, sőt, a munkaviszony is csak olyan feltételek mellett létesíthető, amelyeket törvény a vezető tisztségviselői feladatok ellátására vonatkozóan előír (BH1997. 260). Egységes a bírói gyakorlat abban is, hogy a visszahívás - bár polgári jogi jogintézmény - egyben a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozatként is funkcionál, és annak anyagi jogi következményeit a munkajogi szabályok alapján kell megítélni (BH1996. 669, BH1997. 260).A visszahívásnak az ítélkezési gyakorlatra is tekintettel - ha azonnali hatályú - a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére vonatkozó különös szabályoknak is meg kell felelnie, azaza) próbaidő alatti megszüntetésként kell közölni [Mt. 79. § (1) bek. a) pont], vagyb) a határozott idejű munkaviszonyt kell elszámolási viszonnyá[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]láthatja el [Ptk. 3:112. § (1) bek.]. Hasonló szabályozást tartalmazott a korábbi Gt. is. Azt, hogy a felek között megbízási jogviszony vagy munkaviszony áll fenn, nem a hatósághoz teljesített bejelentés, hanem a felek között megkötött szerződés alapján kell elbírálni. Ebből következően, ha a felek egymással megbízási szerződést kötöttek, akkor közöttük megbízási
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállalónak is - munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. Megbízási jogviszony esetén azonban az ügyvezető a feladatát elláthatja díjazás ellenében [Ptk. 6:272. §] és ingyenesen is [Ptk. 6:280. § (1) bek.]. Ez független attól, hogy a vezető tisztségviselő egyúttal a gazdasági társaság tagja-e, avagy sem, a Ptk. ettől függetlenül ad lehetőséget arra, hogy a megbízási jogviszony ingyenesen vagy díjazás ellenében létesüljön. Természetesen érdemes a könyvelővel egyeztetni, hogy adó- és járulékfizetési szempontból az ingyenes megbízás megvalósítható-e.Amennyiben a vezető tisztségviselő munkaviszony keretében látja el a tisztségét, rá az Mt. értelmében szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. Az Mt. kimondja, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja [Gt. 22. § (3) bek.]. Egyszemélyes gazdasági társaság esetén az egyedüli tag tekintetében problémaként merül fel munkajogi szempontból, hogy amennyiben az egyedüli tag egyben a vezető tisztségviselő is, akkor munkaviszony esetén a tag saját munkáltatója lenne, tehát nem válna el egymástól a munkavállaló és a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye, ami a munkaviszony egyik lényegi ismérve. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a 2014. március 15. napján hatályba lépő új Ptk. rendelkezései már nem tartalmazzák[…] részlet vége a válaszból.