22 találat a megadott munkába járás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet árának legalább 86%-át köteles megtéríteni, ha a munkavállalóa) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,c) elővárosi vasúton (HÉV-en),d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy révenutazik a munkavégzés helyére [39/2010. Korm. rendelet 2. § b) pont, 3. § (1), (2) bek.]. Idetartozik tehát a helyközi tömegközlekedési bérlet is.A munkába járáshoz szükséges helyi tömegközlekedési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](szülő) keresőtevékenységet folytat, függetlenül a gyermek életkorától [Ebtv. 42/C. § (1) bek.]. A GYED melletti keresőtevékenység tehát nem tilos, vagyis a munkavállaló a GYED igénybevétele mellett munkaviszonyában dolgozhat, munkát végezhet.A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (1) bek.]; ezzel összefüggésben kapott felhatalmazást a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat. Ennek alapján született meg a hazautazással - vagyis a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer (az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer) a lakóhelyre történő oda- és visszautazással - összefüggő költségtérítést meghatározó jogszabály [39/2010. Korm. rendelet 2. § c) pont, 3. § (3) bek.].A szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság (Mt. 127. §, 128. §) igénybevétele esetén a munkavállaló a munkaviszonyában keresőtevékenységet nem folytat, tehát nem dolgozik; ilyenkor a munkaviszony szünetel, azaz - egyes kivételekkel - a munkaszerződésből eredő jogok nem gyakorolhatók, és a kötelezettségeket nem kell teljesíteni. A szünetelése alatt a munkavállalónál a munkaviszony teljesítésével összefüggő indokolt költségek sem tudnak felmerülni, mivel nem kell teljesítenie a munkavégzési kötelezettségét; ezért az idézett törvényi szabály alapján költségtérítésre sem lehet jogosult. Mivel pedig a hazautazásra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a munkásbuszon utazó munkavállaló az utazás ideje alatt ugyan nem tölti a munkaidejét, de nem tanúsíthat olyan magatartást, ami a felsorolt védett értékeket sérti (pl. nem becsmérelheti a munkáltató menedzsmentjének működését útitársai előtt). Emellett ugyanakkor megítélésünk szerint a munkáltató által biztosított csoportos személyszállítás igénybevétele önmagában is a munkaviszonnyal összefüggő körülmény, amelynek így a rendjét a munkáltató meghatározhatja, és a munkavállaló szabályszegése esetén a munkaviszony keretei között szankciókkal élhet. Ebben az esetben ugyanis a személyszállítás kifejezetten a munkaviszonyhoz kötődik, nem általában, hanem kizárólag a munkába járás céljából veheti igénybe a szolgáltatást a munkavállaló.Ezt az értelmezést erősíti meg, hogy ilyen szolgáltatás esetén - a felek megállapodása alapján - a munkáltató mentesül az egyébként irányadó utazási költségtérítések alól [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1a) bek.], és ez a juttatás adómentes bevételnek minősül (Szja-tv. 3. § 63. pont és 1. melléklet 8.11. pont). Aszabályozási környezet tehát a munkáltató által biztosított autóbusszal való munkába járást a munkaviszonnyal összefüggő tevékenységnek tekinti. Mivel pedig a munkaviszonyban a munkáltatót általános munkavédelmi kötelezettség terheli,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eltérő rendelkezése hiányában - olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését [Mt. 6. § (4) bek., 18. § (1) bek.]. Ha a csoportvezetőjét értesítette, hogy nem ment ki Önért a vállalati busz, a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Ez esetben is megkísérelhette volna a munkahelyére más módon történő bejutást, természetesen ez attól is függ, hogy erre objektíve lehetősége lett volna-e (pl. a menetrendre figyelemmel), illetve hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójával erről hogyan állapodott meg. Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján ugyanis a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, illetve a munkáltatóval történő megállapodás alapján is, hiszen az Mt. rendelkezéseitől a felek a munkavállaló javára bármikor eltérhetnek. Ha pedig nem áll fenn a munkavégzési kötelezettség, akkor igazolatlan hiányzásnak sem minősülhet a le nem dolgozott rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]járás, illetve a hazautazás a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. A kérdés szerinti esetben, mivel a munkavállaló a munkahelyéről indul egy másik helyre, ahol továbbra is munkát kell végeznie (oktatáson kell részt vennie), semmiképpen nem lehet munkába járásról, illetve hazautazásról beszélni; ez csak a munkaidőben megvalósított kiküldetésnek minősülhet. Ezzel egyezően ezt az adójogi szabályok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül, a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével. Az Szja-tv. szerint nem tartozik a hivatali utazás körébe az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. Ha ilyen útról, valójában munkába járásról van szó, akkor az erre vonatkozó 39/2010. Korm. rendelet alapján kell a költségeket megtéríteni. Dióhéjban ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló nem abban a helységben lakik vagy tartózkodik, ahol a munkahelye van, azaz a napi munkába járás vagy a heti hazautazás közigazgatási határ átlépésével történik, a gépkocsihasználat költsége csak akkor téríthető meg, ha nincs tömegközlekedés, vagy az túl hosszú várakozással vehető csak igénybe, illetve amennyiben a munkavállaló mozgáskorlátozott, fogyatékos vagy 10 éven aluli gyermeke van. Ekkor 9 Ft/km összeg fizethető.A magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos (üzleti) célú használatáért pedig kétféle formában kaphat költségtérítést:[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]azaz legalább 9 Ft, a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó döntés alapján legfeljebb 15 Ft adómentes költségtérítés jár (39/2010. Korm. rendelet 4. §). Az ezt meghaladó mértékű (és így adóköteles) költségtérítés körében a munkáltató szintén mérlegelési jogkörben dönthet, hogy azt adja-e, és milyen mértékben, illetve feltételekkel.A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. § (3) bek.], azaz ha a döntés rendeltetésellenes volt (Mt. 7. §), vagy az egyenlő bánásmód követelményébe [Mt. 12. § (1) bek.] ütközött. Munkajogi szempontból lényeges, hogy a költségtérítésnek valóban valamely költség megtérítését kell szolgálnia, különben munkajogi tekintetben munkabérnek minősül - azaz annál magasabb összeget adni kilométerenként,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]helységben lakik, akkor a csoportos személyszállítással a munkáltató kiváltja a pénzbeli munkába járási utazási költségtérítés fizetését [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1a) bekezdés].Annyi bizonyos, hogy a felmondás napján a munkavállaló munkaviszonya még nem szűnt meg, ezért ha ezen a napon munkavégzés is történt, a busz igénybevételének biztosítása hazafelé indokolt, figyelemmel az előbb említett szabályzatra, döntésre vagy gyakorlatra. Ugyanakkor a munkavállaló ez iránti - vagy ha a munkáltató a hazaszállítást megtagadta, és emiatt a munkavállalónak költsége keletkezett, ennek megtérítése iránti - igényét bíróság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A munkáltató ettől mérlegelési jogkörben eltérhet, és akár 15 Ft/km összeget is fizethet költségtérítésként [39/2010. Korm. rendelet 4. § (2) bek.].A hozzátartozó és a gyermek fogalma alatt az Mt. 294. §-ának (1) bekezdése szerinti fogalmakat kell érteni [39/2010. Korm. rendelet 2. § h) pont, 4. § (1) bek.]. Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja - például ha 1 óra a beutazás ideje, akkor több mint 1 óra a várakozás ideje [39/2010. Korm. rendelet 2. § g) pont].A költségtérítés gépjárművel történő munkába[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapján a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. A munkaszerződés szerinti kötelezettségei teljesítéséről alapvetően a munkavállaló köteles gondoskodni, azaz neki kell biztosítania azt, hogy a munkaszerződésben foglaltak szerint meghatározható (ott megjelölt vagy a törvény által meghatározott) munkavégzési helyen jelenjen meg. Vagyis a munkáltatónak nincs kötelezettsége arra, hogy a munkavállaló részére biztosítsa a munkába járást, a munkavégzés helyének elérését (munkásbusszal vagy egyéb módon) - még akkor sem, ha a munkavégzés konkrét helye eltér attól, ami a munkaszerződésben szerepel (pl. kiküldetés esetén). A munkavállaló kötelezettsége tehát, hogy a munkáltató által - a jogszabályok keretei között - meghatározott munkavégzési helyen jelenjen meg, oda utazzon el. Ez alól a kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha objektív okból nincs lehetősége a munkaidő kezdetére odaérni, például mert nincs ehhez megfelelő tömegközlekedés. Ettől eltérően munkaszerződés rendelkezhet, azaz abban vállalhatja ezt a kötelezettséget a munkáltató.[…] részlet vége a válaszból.