Keresés eredménye

15 találat a megadott munkába járás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Munkavállaló hazaszállítása
Kérdés: Köteles-e hazavinni engem a céges busz aznap, amely napon felmondott nekem a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]utazási költségtérítés fizetését [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1a) bekezdés].Annyi bizonyos, hogy a felmondás napján a munkavállaló munkaviszonya még nem szűnt meg, ezért ha ezen a napon munkavégzés is történt, a busz igénybevételének biztosítása hazafelé indokolt, figyelemmel az előbb említett szabályzatra, döntésre vagy gyakorlatra. Ugyanakkor a munkavállaló ez iránti - vagy ha a munkáltató a hazaszállítást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3189
2. találat: Munkába járás költségtérítése nem saját gépjármű esetén
Kérdés: Egyik dolgozónk vidékről jár személygépkocsival dolgozni. Csak a saját tulajdonú gépjárműre lehet elszámolni útiköltséget?
Részlet a válaszból: […]fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A munkáltató ettől mérlegelési jogkörben eltérhet, és akár 15 Ft/km összeget is fizethet költségtérítésként [39/2010. Korm. rendelet 4. § (2) bek.].A hozzátartozó és a gyermek fogalma alatt az Mt. 294. §-ának (1) bekezdése szerinti fogalmakat kell érteni [39/2010. Korm. rendelet 2. § h) pont, 4. § (1) bek.]. Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3113
3. találat: Munkába járás feltételeinek biztosítása
Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltatónak kell-e nyilatkoznia a szerződésben arról, hogy biztosítja-e a dolgozónak a munkába járást, vagy nem? Amennyiben a szerződés nem tartalmazza a munkába járás módját, kötelezhető-e a dolgozó saját magának biztosítani a napi munkába járást?
Részlet a válaszból: […]teljesítéséről alapvetően a munkavállaló köteles gondoskodni, azaz neki kell biztosítania azt, hogy a munkaszerződésben foglaltak szerint meghatározható (ott megjelölt vagy a törvény által meghatározott) munkavégzési helyen jelenjen meg. Vagyis a munkáltatónak nincs kötelezettsége arra, hogy a munkavállaló részére biztosítsa a munkába járást, a munkavégzés helyének elérését (munkásbusszal vagy egyéb módon) - még akkor sem, ha a munkavégzés konkrét helye eltér attól, ami a munkaszerződésben szerepel (pl. kiküldetés esetén). A munkavállaló kötelezettsége tehát, hogy a munkáltató által - a jogszabályok keretei között - meghatározott munkavégzési helyen jelenjen meg, oda utazzon el. Ez alól a kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha objektív okból nincs[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3067
4. találat: Munkába járással kapcsolatos költségtérítés - nem tiltható le
Kérdés: A munkába járás költségtérítése letiltható-e?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2922
5. találat: Munkaidő és munkába járás
Kérdés: 2015. szeptember 10-én az Európai Unió Bírósága egy munkajogi tárgyú előzetes kérdésben döntött. A spanyol National High Court of Spain bíróság azzal az előzetes kérdéssel kereste meg az Európai Unió Bíróságát, hogy állandó vagy szokásos munkavégzési hely hiányában munkaidőnek minősül-e az utazási idő a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv alapján. Az Európai Unió Bírósága az irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva megállapította, hogy az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében. Kérdésem ezzel kapcsolatban: amennyiben egy munkavállaló munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató székhelye/telephelye és/vagy munkavégzési helyként nagyobb földrajzi terület van feltüntetve, ez értelmezhető-e úgy, mint állandó vagy szokásos munkavégzési hely, ha egyébként a munkavállaló rendszerint "terepen" végzi a tevékenységét (pl. ügyféltől ügyfélig, és nincsen ún. bázisa)? Amennyiben az ilyen tevékenységet végzők munkaszerződésében változó munkavégzési hely van feltüntetve, azzal igazolható-e, hogy létezik szokásos munkavégzési helyük (lásd átmeneti szabályok az Mt. alkalmazására), avagy sem? Értelmezhető-e rájuk a munkaidőszabály (azaz az otthonuktól az első munkavégzési helyükre érkezés is beleszámít a munkaidőbe), amennyiben kötetlen munkarendben dolgoznak?
Részlet a válaszból: […]utazással töltenek, a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 3003/88/EK irányelv 2. cikke szerint munkaidőnek minősül (C 266/14.).A hatályos magyar szabályozás értelmében a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama nem minősül munkaidőnek [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. Érzékelhető azonban a párhuzam az esetbeli munkavállalók és a szokásosan telephelyen kívül dolgozó munkavállalók között, mivel egyik munkavállalói csoportnak sincs lehetősége arra, hogy egy meghatározott munkavégzési helyhez igazítsák magánéletüket (lásd az ítélet 44. pontját). Lényegében minden olyan esetben, ahol a munkavállaló által választott lakóhelyhez képest[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2453
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
6. találat: Szokásosan telephelyen kívül dolgozó munkavállalók munkába járása
Kérdés: Munkavállalóink szerelőmunkát végeznek, rendszeresen kijárnak az ügyfelekhez, és a területi központba csak akkor jönnek be, ha adminisztrációs feladatokat kell ellátniuk, vagy eszközöket kell felvenniük, leadniuk. Munkaszerződésükben munkavégzési helyként az a régió van megjelölve, amelyen belül az ügyfeleket fel kell keresniük. Ebből következően a napjaik jelentős részében közvetlenül otthonukból utaznak ki a felkeresendő ügyfelekhez, és a nap utolsó ügyfelétől közvetlenül utaznak haza. A felkeresendő ügyfelek listáját előzetesen a területi központból kapják meg. Jól gondolom, hogy esetükben az első ügyfélhez, illetve az utolsó ügyféltől történő utazás az Mt. szabályai szerint nem minősül munkaidőnek?
Részlet a válaszból: […]a munkavállalók egy munkáltatói átszervezést követően úgy látták el a munkájukat, hogy otthonukból indulva a munkáltató által meghatározott időrendben, egy meghatározott földrajzi területen belül lévő ügyfeleket kellett felkeresniük, és ott munkát végezniük. A munkáltató előzetesen közölte a munkavállalókkal az érkezési időpontokat és az útvonalat, amelyet követniük kellett; az egyes ügyfelek felkeresése közötti időt kizárólag az utazással tudták tölteni, hogy időben odaérjenek, de az otthonukból az első ügyfélhez, illetve az utolsó ügyféltől az otthonukba történő utazásuk útvonalát és az arra fordított időt maguk határozhatták meg. Az átszervezés előtt a munkavállalók a regionális irodába érkeztek otthonukból, és onnan indulva teljesítették ugyanezeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2435
7. találat: Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Néhány munkavállalónk vidékről jár be a munkahelyére, többnyire tömegközlekedéssel. Kötelező-e megtérítenünk utazási költségeiket, illetve felhívni arra a figyelmüket, hogy ilyet igényelhetnek? Mi a helyzet akkor, ha visszamenőlegesen bejelentik az igényüket a költségtérítésre, egyáltalán megtehetik-e?
Részlet a válaszból: […]munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A kérdésben foglalt esetben mindezt a 39/2010. Korm. rendelet írja elő a munkáltatónak. A munkaviszony létesítésekor pedig a munkáltatónak óhatatlanul rá kell kérdeznie, hogy hol van a munkavállaló lakóhelye (tartózkodási helye), ebből nyomban megállapítható, kell-e fizetnie a 39/2010. Korm. rendelet szerinti költségtérítést. Ebből következően nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2432
8. találat: Hazautazás költségeinek megtérítése
Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítéssel kapcsolatban olyankor is köteles a munkáltató megtéríteni a jegy árának legalább 86%-át, ha a munkavállalónak Pesten van ideiglenes lakcíme, és életvitelszerűen ott is tartózkodik, csak hétvégén utazik az állandó (nem budapesti) lakcímére?
Részlet a válaszból: […]rendelet 2. § d) pont].Amennyiben a munkavállaló életvitelszerűen Budapesten lakik - függetlenül attól, hogy nem ez a bejelentett lakóhelye -, hazautazásként nem vehető figyelembe a vidéki, bejegyzett állandó lakóhelyére történő utazás, így arra vonatkozóan költségtérítés sem illeti meg a munkáltatótól. Költségtérítési igénye a hazautazásra csak akkor lehetne, ha a budapesti lakóhelye a 39/2010. Korm. rendelet szerint csak tartózkodási hely lenne, azaz abban a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2331
9. találat: Munkába járás költségtérítése - a munkavégzés helye
Kérdés: Egy munkavállaló állandó lakcíme egy vidéki városban található, a munkavállaló Budapesten dolgozik. Vonattal jár be naponta dolgozni. A munkáltató megteheti-e, hogy csak Budapest határáig fizeti ki a MÁV-bérlet 86%-át, a többi útvonalszakaszra (a végállomásig) nem, mert a munkavállaló amúgy is vesz BKV-bérletet?
Részlet a válaszból: […]település, hanem az a konkrét földrajzi hely, cím, ahol a munkavégzés történik. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint: "a munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló (...) bérlet vagy menetjegy árának" 86%-át, "amennyiben a munkavállaló" a rendeletben felsorolt távolsági közlekedési eszközön "utazik a munkavégzés helyére".A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés célja, hogy megkönnyítse a közigazgatási határon kívül lakó munkavállaló munkába jutását. A 39/2010. Korm. rendelet idézett szövegéből, de a költségtérítés céljából is egyaránt az következik, hogy rendeltetésszerűen akkor jár el a munkáltató, ha a költségtérítést megfizeti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2039
10. találat: Munkába járás költségének elszámolása
Kérdés: Munkavállalónk a munkavégzés helyétől eltérő lakhellyel rendelkezik. Napi munkába járását helyközi autóbuszjárattal oldja meg, amit a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján 86%-ban megtérítünk. Mivel bejárása több átszállással történik, ezért munkavállalónk a jövőben úgy szeretne munkába járni, hogy egy nagyobb településre személygépkocsival utazna be, majd azt követően helyközi buszjárattal folytatná utazását. Fizethetjük számára a 9 Ft/km benzinköltséget, majd a 86%-os helyközi autóbuszjáratot? A rendelet meglátásunk szerint nem mondja ki egyértelműen, hogy ne lehetne egyidejűleg kétféle költségfajtát téríteni, azonban az ellenkezőjét sem tartalmazza.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1776
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés