Népi ellenőrzésnél munkaviszonyban töltött idő és a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjének jubileumi jutalmához szükséges időtartam megállapítása kapcsán merült fel, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottságnál (NEB) 1987–1989 közötti időszakban eltöltött munkaviszonya beszámít-e a közszolgálati jogviszonyába, figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő megállapításakor? A kolléga pénzügyi ügyintézőként 1987–1989-ig a NEB-nél volt munkaviszonyban. Miután az intézmény megszűnt, áthelyezéssel a Városi Tanács Vb. Gazdasági Ellátó Szervezetéhez került, jelenleg is köztisztviselő a polgármesteri hivatalban. A 41/1968. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján „Minden népi ellenőrzési bizottság mellett irodát kell szervezni. Az egyes irodák alkalmazottainak számát – a költségvetés keretein belül – a Központi Ellenőrzési Bizottság állapítja meg. Az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottak.” Az 1968. évi V. törvényt az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény helyezte hatályon kívül. Azonban folyamatban lévő ügyeit, feladatait az ügyészség vette át, az alábbi jogszabályhely alapján: A népi ellenőrzés megszüntetése kapcsán felmerülő jogszabályrendezésről, illetőleg a folyamatban lévő peres és közérdekű bejelentések le nem zárható ügyeinek intézési rendjéről szóló 126/1989. Mt. rendelet 3. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke által indítványozott gazdasági bírság kiszabása iránti perekben az indítványozót megillető jogkör, valamint a népi ellenőrzéshez tett bejelentések és más kérelmek alapján indult, folyamatban lévő ügyek intézését az ügyészség veszi át.” Fentiek alapján megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék nem jogutódja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak, illetve ezen bizottság szerveinek. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja taxatívan felsorolja azokat a jogszabályhelyeket, amely jogszabályhelyek hatálya alá tartozó munkáltatónál eltöltött idő figyelembe vehető a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál. Ez a jogszabályi tételes felsorolás nem tartalmazza az 1968. évi V. törvényt. Helyes-e az álláspontunk, hogy a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdésében szereplő jogszabályok hatálya alá tartozó szervek egyike sem tekinthető a NEB jogelődjének, így a NEB-nél fennállt jogviszony nem azonosítható azokkal, annak ellenére, hogy az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottnak minősülnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéssel érintett kolléga köztisztviselő. A jubileumi jutalom – a Kttv. által meghatározott körben – a költségvetési szférában munkában töltött időt honorálja. Ezért, a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe vehető időtartamok köre jóval...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Szolgálati elismerés az egészségügyben – az irányadó illetmény

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Munkavállalónk jogviszonya intézményünkben 2016. 10. 01. napján kezdődött. A 30 éves egészségügyi szolgálati időt 2026. 09. 30. napján éri el. A jogszabály szerint a fizetésifokozat-lépés a várakozási idő elteltét követő hónap első napján esedékes, ami itt 2026. 10. 01. A szolgálati elismerés az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének napján esedékes. A szolgálati elismerést a fizetésifokozat-lépés előtti illetménnyel kell számolni, vagy már az emelt bérrel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben is említett szabály szerint a szolgálati elismerés a feltételként előírt egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes [Eszjtv. 9. § (3) bek.]. Noha a kifizetés határideje általános szabály szerint a szolgálati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Kérdés: Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 226. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati jogviszonyban a törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, így a szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően kell alkalmazni. A közszolgálati jogviszony megszüntetésekor, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Nyugdíjas munkavállaló és a munkáltatói indokolás nélküli felmondás

Kérdés: Az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése alapján indokolás nélküli munkáltatói felmondással megszüntethető-e a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonya, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, és nyilatkozata szerint a Tny. 82. §-ának (1) bekezdése szerinti, öregségi nyugdíja összegét folyósítás nélkül megállapító határozattal rendelkezik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tny. 82. §-ának (1) bekezdése szerint az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napjára kérheti az öregségi nyugdíja összegének folyósítás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Nyugdíjfolyósítás szünetelésének megszüntetése – a lehetséges alternatívák

Kérdés: Van egy kollégánk, aki határozattal rendelkezik az öregségi nyugellátása 2024. augusztus 31-től való folyósításának szüneteltetéséről arra tekintettel, hogy velünk mint munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll. A kolléga szeretné megszüntetni a jogviszonyát. Lehet-e az esetében a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontját alkalmazni, azaz felmentéssel megszüntetni a jogviszonyát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a munkáltató felmentéssel akkor is megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Jubileumi jutalomra való jogosultság – a beszámítandó jogviszonyok

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető jubileumi jutalma kapcsán minden jogviszonya beszámolásra kerül, de nem éri el a 25 éves jubileumhoz szükséges szolgálati időt két hónap híján. Nyugdíjba vonuláskor kifizethető-e a részére a jubileumhoz kapcsolódó kéthavi illetmény? Az intézményvezető jubileumi jutalmához a KIRA rendszerben rögzített jogviszonyok közül nem számítják be a Dél-Borsodi Humánszolgáltató Központ és Fejlesztési Irodánál munkaviszonyban töltött 6 év 3 hónapot, arra hivatkozva, hogy az Mt. hatálya alatti jogviszony nem számítható be a jubileumi évekbe. Az intézmény azon időszak alatt, amikor az érintett ott volt foglalkoztatva (2009. 01. 01. – 2015. 03. 31.), olyan volt, amely esetében az Alapító Okirat (2013. 06. 10. keltezésű) tartalmazza a foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyokat, ami a közalkalmazotti jogviszonyt is tartalmazza egyes közfeladatok körében, a munkaviszony és a polgári jogi jogviszonyok mellett. Ugyan az Mt. hatálya alá esett a kolléga foglalkoztatása, de az intézmény jogosult volt Kjt. szerinti foglalkoztatásra is, így beszámolható-e a kérdéses szolgálati idő?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a közalkalmazott jogviszonya a munkáltató felmentésével azért szűnik meg, mert a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Polgármesteri tisztség – nem érinti az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzése

Kérdés: Polgármesterünk nemsokára betölti a hatvanötödik életévét. A születésnapja után két hónappal lenne meg az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő kerek egész éve. Ebben az esetben alkalmazni kell-e rá a köztisztviselőkre irányadó szabályokat, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt jelentő hatvanötödik évének betöltésekor, a születésnapján nyugdíjasnak minősül-e, és ennélfogva nem is dolgozhat tovább? Vagy ettől eltérően, mivel a tisztsége választással keletkezett, semmi nem tiltja azt, hogy továbbra is folytassa a polgármesteri munkát, és a hatvanötödik életévének betöltése után két hónappal ugyanúgy kérheti az öregségi nyugdíjat, kihasználva azt a lehetőséget, hogy akkor meglegyen a szolgálati idő kerek egész éve, ami 2 százalékkal magasabb nyugdíjat jelent számára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra a Kttv. közszolgálati tisztviselőkre irányadó szabályait csak abban az esetben kell megfelelően alkalmazni, ha azt a Kttv. kifejezetten előírja. Mivel a Kttv. 225/L. §-a nem rendeli alkalmazni a Kttv. közszolgálati jogviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése – szabadságmegváltás és az igazolások kiadása

Kérdés: 2026. augusztus 2-án a kormánytisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, tekintettel arra, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (hatvanötödik életévét) 2026. augusztus 3-án betölti, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Esetében a szabadságmegváltás pénzbeli kifizetése legkorábban mely időponttól történhet meg? A Kit. 115. §-ának (2) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül az illetményt és egyéb járandóságokat – a szabadságmegváltás kivételével – ki kell fizetni. A Kit. Nagykommentár szerint a fel nem használt szabadság pénzbeli megváltására a jogviszony megszűnését, illetve megszüntetését követő negyvenedik napon kerül sor. A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését követően nyugdíjasnak minősülő esetében is kötelezően igazodni kell-e a negyven nap múlva történő kifizetéshez, tekintettel arra, hogy közszférában érvényes nyugdíjpolitikai elveket figyelembe véve, nyugdíjasként történő továbbfoglalkoztatása a kormány engedélyének hiányában nem lehetséges? Továbbá ez esetben milyen jogviszonyra vonatkozó igazolások (pl. adóigazolás, társadalombiztosítási igazolás) kerülnek kiadásra a jogszabály szerint legkésőbb tizenöt napon belül, ha a szabadságmegváltás kifizetése csak a megszüntetést követő negyven nap múlva történik meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kit. 115. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül a kormánytisztviselő illetményét és egyéb járandóságait – a szabadságmegváltás kivételével –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Korhatár előtti ellátásra való jogosultság – nem felmentési indok

Kérdés: Az egyik közalkalmazottunk (falugondnok) a közalkalmazotti jogviszonyát megelőzően korkedvezményes munkakörben történt munkavégzése alapján korkedvezményt szerzett, így 2026. január 11. napjával korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá. Úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne tovább dolgozni, és kérte a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján. A korhatár előtti ellátást a Kehtv. vezette be 2012. január 1-jével. A korhatár előtti ellátás ismereteim szerint nem minősül társadalombiztosítási szempontból nyugellátásnak, azonban sok esetben osztja annak sorsát. Mindezekre tekintettel a jogviszony megszüntetésére a Kjt. 30. § (1) bekezdése d) pontjának, és azzal összefüggésben az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának rendelkezése az irányadó? A jogviszonyt felmentéssel, a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján kell megszüntetni, vagy a közalkalmazott általi lemondással? A felmentési idő az esetében nyolc hónap lenne, míg lemondása esetén a lemondási idő két hónap, így a jelentős pénzügyi különbség miatt, illetve a jogviszony jogszerű megszüntetése érdekében fontos tisztázni a kérdést.
Részlet az állásfoglalásából: […] A korhatár előtti ellátásokkal összefüggő szabályokat a Kehtv. rendezi. Válaszunkban abból indulunk ki, hogy az érintett közalkalmazott 2026. január 11. napjától korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Egészségügyi szolgálati jogviszony megszüntetése a „nők 40” nyugdíjra tekintettel

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő iskolaorvosunk 2026. december 26-án eléri a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt, melyet határozattal igazolt. 2027. január 15-én munkáltatói felmondással szeretné kérelmezni a jogviszony megszüntetését, hogy nyugdíjba mehessen. Iskolaorvosunk 1962-es születésű, és 2012. augusztus 20. óta az intézményünkben dolgozik. Szolgálati idő elismeréséhez 1990. július 23. óta van beszámított munkaviszonya. Munkavállalói kérésre, munkáltatói felmondással jogszerű-e a jogviszony megszüntetése? Milyen kötelezettségünk van munkáltatói felmondás esetén? Amennyiben jogszerű a munkáltatói felmondás, jogosult-e végkielégítésre és a további négyhavi végkielégítésre a 528/2020. Korm. rendelet 29. §-ának (2) bekezdése alapján? A törvény szerint hány nap felmondási idő jár a dolgozónak? A felmondási idő feléről mentesíteni kell a munkavégzés alól? Ha öt éven belül eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és csak 36 év szolgálati idővel rendelkezik, ki kell-e fizetni a megszűnés évében az utolsó munkanapján a 40 év jogviszony után járó szolgálatiidő-elismerést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjának feltételeit [Tny. § (2a) bek.] legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.
1
2
3
…
25