Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

20 találat a megadott munkáltatói felmondás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Átszervezés megítélése a munkavállalói véleménynyilvánítás tükrében

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezésre hivatkozással felmondtuk. A felmondás átadásakor már hangot adott annak az álláspontjának, miszerint a felmondás diszkriminatív, ugyanis annak alapja a cég működését és jövőjét illetően kialakított eltérő véleménye - mint egyéb helyzet- volt. Ezzel szemben a valóság az, hogy sem a felmondásnak, sem az átszervezésnek nincs köze a munkavállaló korábbi véleménynyilvánításaihoz. Ha munkaügyi perre kerül sor, mire számíthatunk?
Részlet a válaszból: […]pontja értelmében a munkavállalónak azt is legalább állítania kell, hogy összefüggés van a munkaviszonyának megszüntetése mint hátrány és az Ebktv. 8. §-ában meghatározott valamely tulajdonsága között. Ha a valószínűsítés sikeres volt, Önöket terheli annak bizonyítása, hogy a munkavállaló által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy Önök az egyenlő bánásmód követelményét megtartották, vagy az adott jogviszony tekintetében azt nem voltak kötelesek megtartani.A munkavállaló hivatkozása megítélésünk szerint nagy valószínűséggel nem állja meg a helyét, ugyanis az ítélkezési gyakorlat szerint nem minősül "egyéb helyzetnek", ha a hátrány pusztán valamely egyéni körülményhez - például kifejezetten a véleménynyilvánításhoz - kapcsolódik, ugyanis az egyenlő bánásmód megsértését megalapozó tulajdonságnak a személyiség lényeges vonását meghatározónak, nyilvánvalónak és egyértelműnek kell lennie [PJD2016.10.II.]. Ebből következően az ún. "egyéb helyzetnek, tulajdonságnak vagy jellemzőnek" az egyén által nem, vagy csak nagy nehézség által befolyásolhatónak kell lennie, amely a személyiség lényegi vonását adó jellemzők alapján a munkavállalót valamely sérülékeny csoporthoz kapcsolja [4/2017. (XI. 28.) KMK vélemény 3. pont]. Önmagában az, hogy a munkavállaló véleménye eltért a jelzett tárgykörök tekintetében, nem jelent védett tulajdonságot, mivel az egyéb helyzet fogalmába ez a fentiekben kifejtettek alapján nem tartozik bele.Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, miszerint nem kizárt, hogy a munkavállaló utóbb joggal való visszaélésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4055

2. találat: Engedély nélküli kivitt dobozok

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalónk munkaviszonyát jogszerűen megszüntethetjük-e felmondással, ha bizonyítékaink vannak rá, hogy több alkalommal engedély nélkül vitt ki a telephelyünkről tisztázatlan tartalmú dobozokat annak ellenére, hogy a munkáltatói szabályzat rögzíti, hogy enélkül semmilyen tárgyat nem lehet kivinni vagy a munkahelyről elszállítani? A munkavállaló nem tárta fel, hogy a dobozokban mi volt.
Részlet a válaszból: […](1) bek. a) pont]. Amint azt a munkáltatói szabályzat is rögzíti, a munkavállaló a munkáltató telephelyéről a munkáltató engedélye nélkül nem szállíthat el tárgyakat. E belső szabály megsértése már önmagában kötelezettségszegésnek minősül, és úgy tűnik, a munkavállaló magatartása lényeges kötelezettség jelentős mértékű és szándékos megszegésének is tekinthető egyben. Emellett annak a munkavállalói kötelezettségnek sem felel meg a munkavállaló eljárása, mely előírja, hogy a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást köteles tanúsítani [Mt. 52. § (1) bek. d) pont]. Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha a munkavállaló a munkahelyről engedély nélkül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4054

3. találat: Védett korban - munkáltatói felmondás

Kérdés: Ha az ún. védett korban lévő munkavállalónk munkaviszonyát létszámcsökkentésre történő hivatkozással felmondással kívánjuk megszüntetni, és ezért irányadó az esetében az Mt. 66. §-ának (5) bekezdésében szabályozott felmondási korlátozás, kötelesek vagyunk-e a felmondásban kifejezetten utalni arra, hogy nincs számára felajánlható betöltetlen munkakör? Szükséges megjegyezni, hogy a munkaszerződése szerinti munkahelyen valóban nincs az Mt. szerinti kritériumoknak megfelelő munkakör?
Részlet a válaszból: […]munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondással csak akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja [Mt. 66. § (5) bek.]. Az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése szerinti munkahelynek a munkaszerződésében rögzített munkahelyet, illetve, ha ez ott nem került kikötésre, azt a munkahelyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Mindezek alapján azt valóban meg kell vizsgálniuk, hogy van-e az Mt. idézett szabályának megfelelő betöltetlen munkakör az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése szerinti munkahelyen, ugyanakkor az irányadó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4053

4. találat: Gyermek személyes gondozása és a munkaadói munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: A munkavállaló tartósan beteg gyermekére tekintettel a gyermekgondozási segély (GYES) ellátás idejére a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért és kapott 2014-ben. 2019 januárjától az anya a GYES-t lemondta, és igényelte a gyermekek otthongondozási díját (GYOD). Fizetés nélküli szabadságát a fentiek okán a munkáltató megszüntetheti, vagy a gyermek tízéves koráig az fenntartható az anya biztosításának szünetelése nélkül? Munkáltatói felmondás esetén a végkielégítés számításánál az Mt. 130. §-a szerinti időt nem említi a törvény. Csak a gyermek hároméves koráig kell a munkaviszonyban töltött időt számolni? A felmondási idő számításánál [Mt. 65. § (3) bek. c) pont] viszont az Mt. 128. és 130. §-a szerint a teljes, akár tíz év fizetés nélküli szabadságot figyelembe kell venni. Mi a helyes eljárás, ha a munkaviszonyt a munkáltató meg kívánja szüntetni?
Részlet a válaszból: […]helyzetben. Nem kizárt viszont az sem, hogy a felek megegyezzenek abban, hogy a munkavállaló a jövőben szintén fizetés nélküli szabadságot kapjon, noha ez értelemszerűen ugyancsak a munkáltató mérlegelésétől függ.A végkielégítés számításánál az Mt. értelmében általában nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivévea) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §), valamintb) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 132. §) három hónapot meg nem haladótartamát [Mt. 77. § (2) bek.].Az Mt. fentebb idézett szabálya valóban nem említi privilegizált esetként a 130. §-a alapján járó fizetés nélküli szabadságot, ezért álláspontunk szerint a végkielégítésre való jogosultság szempontjából a gyermek hároméves kora utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni. A felmondási idő számításánál ugyanakkor az Mt. kifejezetten utal a 128. és 130. §-ra is [Mt. 65. § (3) bek. c) pont], ezért a fizetés nélküli szabadságnak nem csupán a gyermek hároméves, hanem tízéves koráig terjedő időszakát is tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a munkavállaló számára a gyermek tizedik életéve betöltéséig gyermekgondozási segélyt, illetve gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak, illetve folyósítottak ez idő alatt.A rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges azt megítélni, hogy a munkáltatónak van-e jogszerű lehetősége arra, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a vázolt helyzetben megszüntesse. Az bizonyosan állítható, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik, bár ehhez konszenzus szükséges [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]. Az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondásnak nagy valószínűséggel nem állnak fel az alkalmazási feltételei, a munkáltatói felmondás tekintetében pedig azért nem lehetséges állást foglalni, mert bár feltételezhető, hogy a munkaviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3731

5. találat: Felmondási idő számítása keresőképtelenség idején

Kérdés: Táppénzen voltam már, amikor a felmondásomat megírtam. A harminc nap felmondási időbe beleszámít-e ez az időszak, vagy kérheti a munkáltató, hogy dolgozzam le a felmondási időt ezt követően?
Részlet a válaszból: […]felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A kérdésből arra következtetünk, hogy Ön, miután nem jelölte meg a felmondási idő kezdetét egy ennél későbbi időpontban, a felmondási idő a felmondás közlését követő napon már elkezdődött. Függetlenül attól, hogy Ön a felmondását a keresőképtelen betegsége (táppénzes állománya) idején közölte a munkáltatójával. A felmondási idő ebből következően már a keresőképtelen betegsége idején elkezdődött, és annak időtartama alatt is folyamatosan telik. Ezért a munkáltató nem kérheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3451

6. találat: Felmondás munkavállalói kérdés miatt

Kérdés: Felmondhat-e a munkáltatóm azért, ha tudni szeretném, miért köteleztek arra, hogy megszerezzem az érettségit, ha erre nem volt szükség, és nem is emelték meg a munkabéremet az iskola elvégzése után? Korábban nyolc általánossal rendelkeztem, az érettségi vizsgát 53 évesen tettem le.
Részlet a válaszból: […]munkavállaló képességére alapított okból vagy akkor szüntethető meg felmondással, ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik [Mt. 66. § (2) és (8) bek.]. Ezen túlmenően a felmondás okának világosan ki kell tűnnie az indokolásból. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania vita esetén [Mt. 64. § (2) bek.]. A fentiekre tekintettel megállapítható, amennyiben a munkáltatójánál afelől érdeklődne, hogy miért volt szükség az Ön helyzetében érettségi bizonyítványt szereznie, az jogszerűen nem szolgálhatna a felmondás indokául, ugyanis[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3396
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszból: […]kívül, egyeztetés útján rendezni, mivel a munkaügyi perrel járó költségek, annak esetleges elhúzódása, nem feltétlenül állnak arányban a követelt összeg nagyságával.Az, hogy Ön nem fogadta el a munkáltató által felajánlott alapbért, illetve ennél magasabb összegről kívánt volna a munkaszerződés módosítása során megállapodni, önmagában nem minősíthető jogellenesnek. A "bérzsarolás" kategóriáját az Mt. nem ismeri, az Ön által leírtak megítélésünk szerint a munkáltató és a munkavállaló közti bértárgyalás jogszerű keretei között maradtak. Ebből következően önmagában a leírtak nem szolgálhatnak a munkáltató általi felmondás vagy azonnali hatályú felmondás alapjául. Ha a munkáltató mégis megszünteti a munkaviszonyát, Ön ugyancsak a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál nyújthat be keresetet a megszüntetéstől számított 30 napon belül [Mt. 287. § (1) bek. b) pont]. Értelemszerűen egy még nem létező felmondásban vagy azonnali hatályú felmondásban szereplő okról nincs lehetőségünk véleményt alkotni. Így csupán azt állíthatjuk, hogy a munkáltató általi megszüntetés nagy valószínűséggel jogellenes lenne, amennyiben az abban feltüntetett ok kifejezetten az, hogy Ön nem fogadta el munkaszerződés-módosításra irányuló ajánlatot, vagy hogy magasabb alapbért kívánt volna elérni, és a munkáltatóját azzal "zsarolta" vagy "fenyegette meg", hogy ha nem egyezik bele abba, akkor nem látja el a megbízott szakvezetői munkakört a korábbiaknál kevesebb díjazásért. Még abban az esetben is, ha a megszüntetés minden valószínűség szerint jogellenesnek minősülne, csak a konkrét tényállás ismeretében lehetne körültekintően állást foglalni abban a kérdésben, hogy Önnek egyébként érdemes-e bírósághoz fordulnia.Ha a munkáltató szünteti meg felmondással a munkaviszonyt, vagy ha azt munkavállaló jogszerűen mondja fel azonnali hatállyal, tíz év munkaviszonyban töltött idő után a munkavállalót háromhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés illeti meg [Mt. 77. § (3) bek. c) pont, 78. § (3) bek.]. Ez az összeg kéthavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg munkáltatói felmondással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3073

8. találat: Felmondás és végkielégítésre való jogosultság 62 évesen

Kérdés: Igaz-e, hogy 62 éves kor után a munkáltató különösebb indok és végkielégítés kifizetése nélkül felmondhat a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, illetve a nem egészségi okkal összefüggő képessége [Mt. 77. § (5) bek.]. A nyugdíjasnak minősülés jogcímeit az Mt. 294. §-ának g) pontja állapítja meg. (Lásd részletesen a "2907. Táncművészeti életjáradékra jogosult közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése" című cikkünket!)A 62. életév betöltése épphogy az átlagosnál magasabb szintű védelmet nyújt a határozatlan tartamú munkaviszonyban álló munkavállalónak, feltéve hogy nem minősül nyugdíjasnak. Ha e munkavállaló a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül van, a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak akkor élhet, ha- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Mt. 66. § (4) bek., 78. § (1) bek.].A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból csak akkor mondható fel a munkaviszony, ha a munkáltatónál a munkaszerződés szerinti munkahelyén vagy ennek hiányában a szokás szerinti munkahelyén nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2910

9. találat: "Fix" felmondási idő kikötése

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló a régi Mt. hatálya alatt kötöttek egymással munkaszerződést. A felek az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint jogszerűen kiköthetnek-e mind a munkáltatói, mind a munkavállalói felmondás idejére határozott idejű - jelen esetben 2 hónapos - felmondási időt, ha a munkaszerződést egyidejűleg az Mt. hatálya alá helyezik? Az Mth. indokolása a fentiek vonatkozásában rögzíti, hogy "...az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése alapján megállapított felmondási idő alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek az Mt. hatálybalépését követően kötöttek ilyen tárgyú munkaszerződést, illetve esetleg a korábban megkötött munkaszerződést ilyen tartalommal módosították". Fentiekre tekintettel, álláspontunk szerint a fix, 2 hónapos időtartamú felmondási idő kikötése jogszerű, ha a felek az Mt. hatálybalépése előtt kötött munkaszerződést az Mt. szerinti módosítással aktualizálják.
Részlet a válaszból: […]tizenöt nappal,c) nyolc év után húsz nappal,d) tíz év után huszonöt nappal,e) tizenöt év után harminc nappal,f) tizennyolc év után negyven nappal,g) húsz év után hatvan nappalmeghosszabbodik [Mt. 69. § (2) bek.]. Az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése valóban lehetőséget biztosít arra, hogy a felek a fentieknél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben megállapodjanak.Az idézett rendelkezés azt is lehetővé teszi, hogy felek fix, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszától nem függő tartamú felmondási időt kössenek ki. Ugyanakkor a törvény szerint a felek csak az Mt.-nél hosszabb felmondási időben állapodhatnak meg. Ezzel ellentétes szerződéses kikötés érvénytelen, ezért az Mt. rendelkezései lesznek alkalmazandók. Esetünkben a felek két hónapos fix felmondási időt kötöttek ki. Ez az időtartam valóban hosszabb az általános harmincnapos felmondási időnél, viszont a munkáltatói felmondáshoz kapcsolódó felmondási idő esetén csak a fenti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2794

10. találat: Munkahelyi félelemkeltés mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk egyik osztályáról több munkavállaló panaszkodott egy bizonyos kollégára. Elmondásuk szerint furán viselkedik, több alkalommal erőszakos dolgokról beszélt nekik, ezért mindig szoronganak a közelében. Előfordult, hogy állatkínzásról vagy valaki megveréséről is fantáziált, amit többeknek hangoztatott. A munkavállalók azt kérték, hogy távolítsuk el, mert lassan nem mernek vele egy szobában tartózkodni. A fentiek szolgálhatnak-e alapul egy munkáltatói felmondáshoz?
Részlet a válaszból: […]kollégáival szemben, az olyan munkaviszonnyal kapcsolatos magatartással összefüggő ok, mely jogszerűen megalapozhatja a munkáltató felmondását. Ugyanakkor álláspontunk szerint a kérdésben leírt tényállás olyan súlyú, mely akár a munkáltató azonnali hatályú felmondását is megalapozná [Mt. 78. § (1) bek. b) pont]. A félelemkeltés és fenyegetés ugyanis olyan magatartás, mely a többi munkavállaló védelme érdekében a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Arra azonban a munkáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2749
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést