Keresés eredménye

16 találat a megadott munkáltatói felmondás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Felmondási idő számítása keresőképtelenség idején
Kérdés: Táppénzen voltam már, amikor a felmondásomat megírtam. A harminc nap felmondási időbe beleszámít-e ez az időszak, vagy kérheti a munkáltató, hogy dolgozzam le a felmondási időt ezt követően?
Részlet a válaszból: […]kérdésből arra következtetünk, hogy Ön, miután nem jelölte meg a felmondási idő kezdetét egy ennél későbbi időpontban, a felmondási idő a felmondás közlését követő napon már elkezdődött. Függetlenül attól, hogy Ön a felmondását a keresőképtelen betegsége (táppénzes állománya) idején közölte a munkáltatójával. A felmondási idő ebből következően már a keresőképtelen betegsége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3451
2. találat: Felmondás munkavállalói kérdés miatt
Kérdés: Felmondhat-e a munkáltatóm azért, ha tudni szeretném, miért köteleztek arra, hogy megszerezzem az érettségit, ha erre nem volt szükség, és nem is emelték meg a munkabéremet az iskola elvégzése után? Korábban nyolc általánossal rendelkeztem, az érettségi vizsgát 53 évesen tettem le.
Részlet a válaszból: […]fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik [Mt. 66. § (2) és (8) bek.]. Ezen túlmenően a felmondás okának világosan ki kell tűnnie az indokolásból. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania vita esetén [Mt. 64. § (2) bek.]. A fentiekre tekintettel megállapítható, amennyiben a munkáltatójánál afelől érdeklődne, hogy miért volt szükség az Ön[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3396
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei
Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszból: […]A "bérzsarolás" kategóriáját az Mt. nem ismeri, az Ön által leírtak megítélésünk szerint a munkáltató és a munkavállaló közti bértárgyalás jogszerű keretei között maradtak. Ebből következően önmagában a leírtak nem szolgálhatnak a munkáltató általi felmondás vagy azonnali hatályú felmondás alapjául. Ha a munkáltató mégis megszünteti a munkaviszonyát, Ön ugyancsak a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál nyújthat be keresetet a megszüntetéstől számított 30 napon belül [Mt. 287. § (1) bek. b) pont]. Értelemszerűen egy még nem létező felmondásban vagy azonnali hatályú felmondásban szereplő okról nincs lehetőségünk véleményt alkotni. Így csupán azt állíthatjuk, hogy a munkáltató általi megszüntetés nagy valószínűséggel jogellenes lenne, amennyiben az abban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3073
4. találat: Felmondás és végkielégítésre való jogosultság 62 évesen
Kérdés: Igaz-e, hogy 62 éves kor után a munkáltató különösebb indok és végkielégítés kifizetése nélkül felmondhat a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]pontja állapítja meg. (Lásd részletesen a "2907. Táncművészeti életjáradékra jogosult közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése" című cikkünket!)A 62. életév betöltése épphogy az átlagosnál magasabb szintű védelmet nyújt a határozatlan tartamú munkaviszonyban álló munkavállalónak, feltéve hogy nem minősül nyugdíjasnak. Ha e munkavállaló a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül van, a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak akkor élhet, ha- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Mt. 66. § (4) bek., 78. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2910
5. találat: "Fix" felmondási idő kikötése
Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló a régi Mt. hatálya alatt kötöttek egymással munkaszerződést. A felek az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint jogszerűen kiköthetnek-e mind a munkáltatói, mind a munkavállalói felmondás idejére határozott idejű - jelen esetben 2 hónapos - felmondási időt, ha a munkaszerződést egyidejűleg az Mt. hatálya alá helyezik? Az Mth. indokolása a fentiek vonatkozásában rögzíti, hogy "...az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése alapján megállapított felmondási idő alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek az Mt. hatálybalépését követően kötöttek ilyen tárgyú munkaszerződést, illetve esetleg a korábban megkötött munkaszerződést ilyen tartalommal módosították". Fentiekre tekintettel, álláspontunk szerint a fix, 2 hónapos időtartamú felmondási idő kikötése jogszerű, ha a felek az Mt. hatálybalépése előtt kötött munkaszerződést az Mt. szerinti módosítással aktualizálják.
Részlet a válaszból: […]után hatvan nappalmeghosszabbodik [Mt. 69. § (2) bek.]. Az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése valóban lehetőséget biztosít arra, hogy a felek a fentieknél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben megállapodjanak.Az idézett rendelkezés azt is lehetővé teszi, hogy felek fix, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszától nem függő tartamú felmondási időt kössenek ki. Ugyanakkor a törvény szerint a felek csak az Mt.-nél hosszabb felmondási időben állapodhatnak meg. Ezzel ellentétes szerződéses kikötés érvénytelen, ezért az Mt. rendelkezései lesznek alkalmazandók. Esetünkben a felek két hónapos fix felmondási időt kötöttek ki.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2794
6. találat: Munkahelyi félelemkeltés mint felmondási ok
Kérdés: Cégünk egyik osztályáról több munkavállaló panaszkodott egy bizonyos kollégára. Elmondásuk szerint furán viselkedik, több alkalommal erőszakos dolgokról beszélt nekik, ezért mindig szoronganak a közelében. Előfordult, hogy állatkínzásról vagy valaki megveréséről is fantáziált, amit többeknek hangoztatott. A munkavállalók azt kérték, hogy távolítsuk el, mert lassan nem mernek vele egy szobában tartózkodni. A fentiek szolgálhatnak-e alapul egy munkáltatói felmondáshoz?
Részlet a válaszból: […]munkáltató felmondását. Ugyanakkor álláspontunk szerint a kérdésben leírt tényállás olyan súlyú, mely akár a munkáltató azonnali hatályú felmondását is megalapozná [Mt. 78. § (1) bek. b) pont]. A félelemkeltés és fenyegetés ugyanis olyan magatartás, mely a többi munkavállaló védelme érdekében a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Arra azonban a munkáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2749
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt
Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
Részlet a válaszból: […]valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, a határozatlan idejű munkaviszony esetén a felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Hangsúlyozandó: önmagában a betegség miatti keresőképtelenség ténye nem szolgálhat felmondás jogszerű indokául, kivéve azon esetet, mikor a betegség az illetékes orvosi szakvélemény alapján alkalmatlanná teszi a munkavállalót munkakörének ellátására.Amint kérdésükben is szerepel: a már közölt felmondás, mint egyoldalú munkáltatói jognyilatkozat - az Mt. eltérő rendelkezésének hiányában - csak a címzett hozzájárulásával vonható vissza[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2705
8. találat: Munkáltatói felmondás - az utolsó munkában töltött nap
Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő adott munkavállaló vonatkozásában 30 nap. A munkavállaló a felmondási idő második felére kéri mentesítését a munkavégzés alól egy részletben, az első felére pedig szabadság kiadását. Kérdésem, hogy ebben az esetben az Mt. 80. §-a alapján mely nap számít az utolsó munkában töltött napnak az igazolások kiadása szempontjából? A felmondás napja, vagy 15 napra járó szabadság lejártának a napja, vagy a felmondási idő utolsó napja? Abban az esetben, ha a munkavállaló a felmondási idő első felében kéri a mentesítését, és a felmondási idő másik felére kéri a szabadságai kiadását, mely nap lesz az utolsó munkában töltött nap az Mt. 80. §-a tekintetében?
Részlet a válaszból: […]határidő az utolsó ténylegesen munkavégzéssel töltött naptól kezdődik, és nem a munkaviszony utolsó napjától számítandó. Ha a munkavállaló a szabadságát vagy felmentési idejét tölti, e napok már nem számítanak munkában töltöttnek. Megítélésünk szerint mindegy, hogy a felmondási idő alatt a munkavégzés alóli mentesítés vagy a szabadság kiadása történik-e korábban, ha a munkavállaló a felmondási idő teljes tartama alatt a kérdés szerinti jogcímeken mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.Amennyiben a munkáltatónak a felmondási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2686
9. találat: Kormánytisztviselőt megillető védelem hozzátartozó ápolása esetén
Kérdés: Kormánytisztviselőként jelenleg beteg édesanyámat ápolom otthon. Utánanéztem, hogy ilyen helyzetben illet-e meg valamilyen védelem, és azt tapasztaltam, hogy a Kttv. 70. §-a és 71. §-a ellentmond egymásnak, ezért a két jogszabályhely értelmezésében kérem a segítségüket.
Részlet a válaszból: […]fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik [Kttv. 71. § (1) bek. b) pont], vagyis a felmentési idő kezdetét meghatározó korlátozások között is szerepel ezen élethelyzet. Így jelenleg valóban két jogkövetkezményt is rendel a törvény ugyanazon esethez, mely valóban ellentmondó.Feltehetően a jogalkotó szándéka a törvénymódosítással az volt, hogy a kormánytisztviselőt a hozzátartozó gondozása tartamára teljes felmentési védelem illesse meg, azonban a korábbi szabályozást elmulasztotta "kivenni" a törvényből, és ennek következtében vált ellentmondásossá a két rendelkezés. Szerkesztőségünk álláspontját erősíti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2345
10. találat: Felmondás közlése szabadság alatt
Kérdés: Munkavállalónk szabadságát tölti. Gazdasági okokból azonban úgy határoztunk, hogy felmondunk neki. Az a tény, hogy szabadságon van, akadálya annak, hogy kipostázzuk a felmondását? Amennyiben nem, a levélben történő felmondás esetén mikor kezdődik a felmondási idő?
Részlet a válaszból: […]átadják, vagy elektronikus dokumentumban történő postázás esetén az hozzáférhetővé válik. Az elektronikus dokumentum egyébként akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza [Mt. 24. § (1) bek.].A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített felmondást, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2336
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés