130. Munkaügyi Levelek / 2016. március 21.
TARTALOM

Magyar állampolgárságú, viszont angliai egyetemen nappali képzésben részt vevő diákot tudunk-e diákmunka keretében foglalkoztatni? Ha igen, milyen egyéb kritériumnak kell megfelelni?

A kollektív szerződés a munkáltató belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkavállalói számára lehetővé teszi a vasárnapra rendes munkaidő beosztását az Mt. 135. §-ának (4) bekezdése alapján. Egyébként a munkavállalók részére rendes munkaidő az Mt. 101. §-a alapján nem osztható be, és a kollektív szerződés nem rendelkezik külön a vasárnapi pótlékról. Ilyen esetben jár-e a forgalmi utazó munkavállalóknak a vasárnapi pótlék? Ha igen, az csak a rendkívüli munkavégzésért jár?

Tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő cukrász, szakács, pék tanulók képzésére kerülhet-e sor szombaton és vasárnap, ha a képzést biztosító hely egy kávézó-cukrászda, mely hétvégén is nyitva tart? Ha igen, változik-e a tanuló pénzbeli juttatása, jogosult-e pótlékra?

Az Mt. 135. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében, a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében, forgalmi utazó munkavállaló tekintetében a kollektív szerződés az Mt. 101-109. §-ában foglaltaktól eltérhet. Az Mt. a forgalmi utazó munkavállaló fogalmát nem definiálja. Ki minősül a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkavállalónak?

Egy kétszemélyes korlátolt felelősségű társaság nyugdíjas többségi tulajdonosa látja el a társaság ügyvezetését. Lehetséges-e a havi jövedelmének megemelése, amennyiben a kisebbségi tulajdonos a taggyűlésen nem járul hozzá az ügyvezető havi díjazásának megemeléséhez?

Polgármesteri hivatalunk köztisztviselője 30 éves jubileumi jutalomra jogosult 2016-ban. Miből kell számítani a jutalmat? Részét képezi-e a pótlék és az illetménykiegészítés a jubileumi jutalom alapjának?

Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírásokat az 1/2000. SzCsM rendelet tartalmazza, amelynek 6. §-a (5) bekezdésének alapján egyúttal arra is lehetőség van, hogy bizonyos feltételek mellett a munkáltató legfeljebb öt évre átmeneti mentesítést adjon a képesítési előírások alól. Ugyanakkor a besorolásra a 257/2000. Korm. rendelet vonatkozik. Ha egy adott munkakör ez utóbbi rendelet alapján "F"-be sorolandó, az alacsonyabb szintű jogszabály alapján lehetőség van-e főiskolai végzettséggel nem rendelkező személy alkalmazására? Ha igen, hogyan kell besorolni, "F" kategóriába, vagy abba az alacsonyabb kategóriába, amelynek megfelelő szintű végzettséggel rendelkezik?

Új dolgozónk rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal és alapdiplomával (BSC, BA alapképzés). Jelenleg nem folytatja a tanulmányait. A Kjt. 62. §-a alapján E vagy F fizetési osztályba sorolása a helyes? E az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítés, F a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél.

Az Mt. 90. §-ának c) pontja értelmében a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Az Mt. idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében lehetővé teszi hathavi vagy huszonhat heti munkaidőkeret alkalmazását, illetve vasárnapra is beosztható rendes munkaidő az idényjelleggel foglalkoztatott munkavállaló esetében. Tárgyi esetben a munkáltató alaptevékenysége nem idényjellegű, azonban nyújt olyan szolgáltatást is, amely álláspontunk szerint kifejezetten az, mégpedig akkor, ha a munkáltató székhelyétől elkülönült helyen szervez nyári táborokat. A táborok értelemszerűen a nyári időszakhoz köthetők, a táborok lebonyolításában foglalkoztatott dolgozókat kifejezetten erre a munkára alkalmazza a munkáltató, ők a foglalkoztató más tevékenységében nem vesznek részt, azonban a jogviszonyuk folyamatos, határozatlan idejű. A táborozási tevékenység jellegéből adódóan nyáron rengeteg munka van, azonban az őszi, a téli és a tavaszi időszakban lényegében csak gondnoki, karbantartási feladatok vannak. A munkáltató fentiek szerinti résztevékenysége idényjellegűnek minősül-e, ezen tevékenység, illetve az ezen feladatellátásra alkalmazott dolgozók vonatkozásában alkalmazhatók-e az Mt.-nek az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó eltérő szabályai? Amennyiben igen, akkor hol és hogyan kell szabályoznia a munkáltatónak a kérdést ahhoz, hogy szabályszerűen járjon el?

Társaságunknál 4 hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk. Rendszeresen előfordul, hogy hétköznapra 12, illetve szombatra 8 óra munka­időt osztunk be a vonatkozó munkajogi szabályok betartásával. Ha egy munkavállaló munkaviszonya a munkaidőkeret elején kezdődött, és 3 hét 6-6 napos (napi 8, illetve 12 órás) munkavégzés után felmond, akkor a jogszerűen beosztott (7 nappal előre 1 hétre kihirdetett) és a munkavállaló által ledolgozott szombatokat milyen pótlékkal kell kifizetni? Jelent-e valamilyen problémát, illetve módosítja-e a pótlék mértékét, hogy a 3 hét átlagában nem volt meg a munkavállaló heti átlag 48 óra pihenőideje? A 4 hónapos keret egészét nézve meglett volna a pihenőidő.

Heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló mekkora összegű túlórás pótlékra jogosult, ha a munkáltatójánál esetenként szombaton vagy vasárnap is kell dolgoznia? Milyen összegű pótlékra számíthat, ha a 16.00 óráig tartó napi munkaidején felül még bent kell maradnia este 19.00-ig a munkahelyén?

Egyik munkavállalónknak készenléti átalány került megállapításra. A szabadság idejére a készenléti átalány összege csökken, és a fizetett szabadság összege a készenléti átalány arányos részével nő? Tulajdonképpen csak arányaiban változik meg a havibér összetétele, vagy a készenléti átalány összege fix, és nem változik a távollétek függvényében? Hogyan alakul az átalány összege betegszabadság idején? A készenlétre járó átalány összegét kötelező belefoglalni a munkaszerződésbe?

A bevezetés előtt álló cafeteria-rendszerrel kapcsolatban: jogszerű-e, ha egy munkáltató a cafeteriajuttatáshoz képzett munkavállalói csoportokból egy csoportot nem akar juttatásban részesíteni? A szabályozásban a csoportokat munkakör alapján képezné. Egy bizonyos munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak nem akar juttatást adni. Szabályos ez? Ha nem, melyik jogszabályt kell figyelembe venni?

A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?

Egy prémiummegállapodásban a munkáltató jogszerűen kötheti a prémium kifizetését bizonyos mértékű gazdálkodási eredmény eléréséhez? Olvastam olyan szakmai álláspontot, mely szerint nem minősül prémiumnak az a díjazás, amely a munkáltató teljesítményéhez kötődik. A gyakorlatban azonban tipikus, hogy a munkáltató bizonyos mértékű üzleti eredmény hiányában nem fizet prémiumot.

Saját termékeinkből dolgozói vásárt tartunk negyedévente. A munkavállalók béréből a vásárolt termékek ellenértékét levonjuk, ehhez a dolgozók írásbeli hozzájárulásukat adják. Megfelelően járunk-e így el? Van-e olyan felső összeghatár, amikor már nem teljesíthetjük a kért levonást?

Önkormányzati fenntartású egészségügyi és bölcsődei igazgatóság költségvetési intézmény egészségügyiintézményegység-vezetőjének vezetői pótléka jogszerű megállapításához kérem a segítségüket. Az intézményegység-vezető az intézményvezető szakmai igazgatóhelyettese az egészségügyi intézményegység vonatkozásában. A vezetői pótlékról a 356/2008. Korm. rendelet 3. számú melléklete rendelkezik. E melléklet 3. pontjának bevezető része többek között az önkormányzatok által fenntartott gyógyító-megelőző, fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményekről szól. A szóban forgó intézmény gyógyító-megelőző ellátást (fogorvosi alapellátás) biztosít, azonban fekvőbeteg-ellátást nem. Innentől kérdéses, hogy a 3. pont melyik alpontja alkalmazandó jelen esetben, illetve egyáltalán alkalmazható-e? Ellentmondás látszik a 3. pont bevezető része és például a c) pont között is, hiszen a c) pont a gyógyító-megelőző ellátást közvetlenül nem nyújtó intézetekről szól. A pótlékalap hány százaléka illeti meg? Eddig 100%-ot kapott, ha ennél több, akkor ezt visszamenőleg adni kell?

Egy levelező tagozaton főiskolát végző dolgozónk – akinek tanulmányi szerződése szerint le kell dolgoznia a távol töltött időt – vitatja, hogy a munkáltató ledolgoztathatja a tanulmányi távolléteket. A Kttv. 81. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata szerint: "A kormánytisztviselő köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát, kivéve ha tanulmányi szerződés alapján vesz részt a képzésben." Dolgozónk szerint az idézett rendelkezés azt jelenti, hogy annak a közszolgálati tisztviselőnek, akinek tanulmányi szerződése van, nem lehet előírni a tanulmányi célú mentesítés időtartamának ledolgozását.

Abban az esetben, ha a munkavállaló valótlanul jelent be egy üzemi balesetet, mi a munkáltató jogszerű eljárása?

Önkormányzati társulás által fenntartott szociális és gyermekjóléti szolgálatnál a Szoctv. 136. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási szükségletét 2016. december 31. napjáig felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként sok gondozott ellátási szerződése megszüntetésre került, így egyes településeken az ott munkát végző gondozók (közalkalmazottak) ellátott nélkül maradtak. A jelenleg ellátott nélkül lévő gondozók munkájára (ugyanabban a munkakörben) más településen szükség lenne, azonban (mivel a társulás területe nagy) a napi munkavégzéshez szükséges odautazást (a tömegközlekedés nem megfelelő volta miatt) nem tudják vállalni. A közalkalmazottak tényleges munkavégzésének helye csak a munkaköri leírásukban van rögzítve, a kinevezésükben az intézmény székhelye szerepel munkavégzési helyként. Jogszerű-e, ha a fenntartó (a társulás) a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján átszervezésről dönt, és a Kjt. 30/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felajánlja a közalkalmazottnak a másik településen történő munkavégzés lehetőségét (mint másik munkakört), majd amennyiben azt a közalkalmazott nem fogadja el, akkor felmentéssel megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt? Amennyiben ez a megoldás nem alkalmazható, elegendő-e, ha a munkáltató a közalkalmazottak kinevezésének (és ezzel együtt munkaköri leírásának) módosítását kezdeményezi oly módon, hogy abban a tényleges, az új gondozási igényeknek megfelelő munkavégzési hely szerepeljen? Amennyiben pedig a közalkalmazott ezt nem fogadja el, ez részéről lemondásnak tekintendő?

Egyik munkavállalónk azonnali hatállyal felmondott. A vezetőség ezt tudomásul vette, és jogszerűnek fogadta el. Öt éve dolgozott nálunk, és úgy tudom, hogy ilyen esetben végkielégítés is jár neki, illetve felmondási idő is. Viszont ha azonnali hatállyal mondott fel, hogy számolok neki felmondási időt?

Tizenöt évig dolgoztam a munkáltatómnál, de a múlt héten felmondott nekem. A szerződésem szerint felmondás esetére ennyi idő után hat hónap felmondási idő illet meg. Kiszámoltam, hogy ezt hozzáadva a törvényben foglalt felmondási időhöz, az összesen nyolc hónap lenne, a munkáltatóm viszont csak hatot akar megadni. Jogszerűen tagadja meg a további két hónapomat, ami a törvény szerint járna?