Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban
Kérdés
A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. március 21-én (130. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2564
[…] a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy az védett tulajdonság hiányában nem lehet diszkriminatív (EBH2014.M.19). Ebből következően a kérdésben feltett olyan esetekben, amikor nincs védett tulajdonság (felmondási idő, próbaidő szabályozásának kérdése), ami miatt hátrány érhetné a munkavállalót, nem állapítható meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ezért a szabályzattal szemben sem érvényesíthető alappal igény [Mt. 285. § (3) bek.].A határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalók kizárása a cafeteriából egyértelműen közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül [Ebktv. 8. § r) pont], ezért jogellenes. A betegszabadságon, keresőképtelen állományban lévő munkavállalók megkülönböztetése ezen ok miatt szintén sérti az egyenlő bánásmód követelményét [Ebktv. 8. § h) pont]. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a munkáltató ne adjon cafeteriajuttatást olyan időszakokra, amikor tényleges munkavégzés nincs, mivel a szabályozás során a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre – itt például a tényleges munkavégzésre – alapított arányos megkülönböztetés nem jelenti az egyenlő bánásmód megsértését [Ebktv. 22. § (1) bek. a) pont]. Tilos viszont általános jelleggel kizárni a cafeteriajuttatásból olyan személyt, aki keresőképtelen, beteg; kizárólag a részére járó juttatás mértékét lehet arányosítani a ténylegesen munkában töltött idő […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. március 21-én (130. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2564
[…] a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy az védett tulajdonság hiányában nem lehet diszkriminatív (EBH2014.M.19). Ebből következően a kérdésben feltett olyan esetekben, amikor nincs védett tulajdonság (felmondási idő, próbaidő szabályozásának kérdése), ami miatt hátrány érhetné a munkavállalót, nem állapítható meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ezért a szabályzattal szemben sem érvényesíthető alappal igény [Mt. 285. § (3) bek.].A határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalók kizárása a cafeteriából egyértelműen közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül [Ebktv. 8. § r) pont], ezért jogellenes. A betegszabadságon, keresőképtelen állományban lévő munkavállalók megkülönböztetése ezen ok miatt szintén sérti az egyenlő bánásmód követelményét [Ebktv. 8. § h) pont]. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a munkáltató ne adjon cafeteriajuttatást olyan időszakokra, amikor tényleges munkavégzés nincs, mivel a szabályozás során a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre – itt például a tényleges munkavégzésre – alapított arányos megkülönböztetés nem jelenti az egyenlő bánásmód megsértését [Ebktv. 22. § (1) bek. a) pont]. Tilos viszont általános jelleggel kizárni a cafeteriajuttatásból olyan személyt, aki keresőképtelen, beteg; kizárólag a részére járó juttatás mértékét lehet arányosítani a ténylegesen munkában töltött idő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
