Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott iskolaszövetkezeti munkaviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: 16 éves munkavállaló iskolaszövetkezeti foglalkoztatása

Kérdés: Gyermekem 16 éves, iskolaszövetkezeten keresztül kapott állást egy nagy élelmiszer-áruházban. A szövetkezet nem adott a szerződéséből példányt, mert állítólag kérni kellett volna. Elment "betanulni", csak az áruházban derült ki, hogy már dolgozik. Fél kettőre hívták, ott közölték vele, hogy 10-ig kell dolgoznia. A gyermekem szólt, hogy neki akkor már nincs busza. Egy előző napon kezdett diák mellé osztották be. 20 perc munkaközi szünetet biztosítottak számára. Jól gondolom, hogy több ponton is megsértették a törvényt?
Részlet a válaszból: […]ugyanis alkalmazni kell a Ptk. szabályait is [Szöv. tv. 10/B. § (2) bek.], melynek 6:62. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a felek kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a lényeges körülményekről. A megállapodás aláírása alapján a jogviszony létrejön, a betanulás nem külön tevékenységi kategória, hanem a munkavégzés részét képezi.Ami a munkaidőt illeti: a Szöv. tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az iskolaszövetkezet tagja a 18. életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére - ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is -, az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor. Az Mt. 4. §-a is rögzíti, hogy a 18. életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására az Mt.-nek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.Az Mt. 114. §-a előírja, hogy a fiatal munkavállaló számára éjszakai (22-06 óra közötti) munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet, és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Számára legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni; négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet, valamint legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, és a heti pihenőidő mértéke legalább 48 óra kell, hogy legyen.E szabályok alapján a 13.30-tól 22 óráig tartó munkavégzés meghaladja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3032

2. találat: Iskolaszövetkezeti munkaviszony külföldi hallgatóval

Kérdés: Magyar állampolgárságú, viszont angliai egyetemen nappali képzésben részt vevő diákot tudunk-e diákmunka keretében foglalkoztatni? Ha igen, milyen egyéb kritériumnak kell megfelelni?
Részlet a válaszból: […]külföldi felsőoktatási intézménnyel létesített nappali tagozatos hallgatói jogviszonyt. Ugyanakkor ez a jogviszony önmagában még nem mentesít a biztosítási jogviszonnyal járó kötelezettségek alól. A Tbj-tv. szerint ugyan az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos hallgató közötti jogviszony nem létesít biztosítási jogviszonyt [5. § (1) bek. b) pont], ám a 195/1997. Korm. rendelet szerint ez csak a nappali rendszerű oktatás keretében az Nftv. szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatókra vonatkozik [195/1997. Korm. rendelet 6. § (4) bek.].Az Nftv. 1. §-ának (2) bekezdése szerint a törvény hatálya a felsőoktatás tevékenységében és irányításában részt vevő valamennyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2551

3. találat: Egyenlő bér elve - saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszból: […]szempontjából ún. összehasonlítható csoportot jelentenek, az egyenlő bér elvét tehát a diákszövetkezet munkáltató és a szolgáltatás fogadója egyetemleges felelősséggel köteles alkalmazni a diákmunkások bérének meghatározásánál.Az Mt. 12. §-a szerinti egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve szempontjából munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Az Ebktv. 21. §-ának f) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen - többek között - a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, ezen belül az Mt. 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában. Tiltott megkülönböztetési feltételként az Ebktv. 8. §-ában felsorolt tényezők közül szóba jöhet az életkor [o) pont], esetleg a foglalkoztatási jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama [r) pont], illetőleg az érintettek egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője [t) pont], ez utóbbi körbe értve a diákmunkásként való foglalkoztatást. Az önmagában az említettekre alapított megkülönböztetés tehát tiltott.Nem jelenti ugyanakkor az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés [Ebktv. 22. § (1) bek. a) pont]. Ennek az egyenlő bér elve szempontjából sajátos szempontjait az Mt. 12. §-a részletezi: a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (EBTT) 384/2/2008. TT. sz. állásfoglalása szerint akkor is megállapítható két munka egyenlő értéke,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2457

4. találat: Passzív féléves, 25 év alatti diákok foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e iskolaszövetkezeti munkaviszonyban a passzív féléves, 25 év alatti diák?
Részlet a válaszból: […][Tbj-tv. 5. § (1) bek. b) pont], illetve az ilyen jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkáltatót nem terheli a szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége [Szocho. tv. 455. § (2) bek. b) pont, 455. § (3) bek. b) pont].A jogalkotó ugyanakkor nem módosította az iskolaszövetkezeti munkaviszonyra vonatkozó munkajogi szabályokat. Az iskolaszövetkezet (munkáltató) és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja (munkavállaló) között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében munkaviszony határozott időre létesíthető [Mt. 223. § (1) bek.]. A hallgatói jogviszonyukat szüneteltető tanulók, hallgatók vonatkozásában a jogszabály nem tartalmaz külön rendelkezéseket. A tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének tartama alatt a hallgatói jogviszony fennáll, csak az abból származó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2384

5. találat: Iskolaszövetkezeteknek fizetendő minimális díjról

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy elfogadtak egy új rendeletet, ami a minimálbérhez igazítja az iskolaszövetkezet diákjainak fizetendő díjazás összegét. Jól tudjuk, hogy ezt követően ki kell fizetnünk a minimálbér 1,178-szeresét a diákoknak?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyát. Meghatározza azon legkisebb összeget, melyet az iskolaszövetkezet részére mindenképpen fizetniük kell az üzleti partnereknek az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért. Erre figyelemmel a jogszabály rögzíti, hogy az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimálbér 1,178-szeres összegével [199/2015. Korm. rendelet 2. § (1) bek.]. Minimálbér alatt természetesen e jogszabály vonatkozásában is a 347/2014. Korm. rendeletben meghatározott minimálbér vagy garantált bérminimum összegét kell érteni (1. §). A minimális szolgáltatási óradíj pedig levonás, visszatérítés vagy kedvezmény útján nem csökkenthető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2383
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Vasárnapi munkavégzés - nem jár pótlék a cukrászdában

Kérdés: Vasárnap is nyitva tartó kávézó-cukrászda vasárnapra beosztott alkalmazottainak jár-e 50% vasárnapi pótlék? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hetente 5 napot, napi 8 órát, heti 2 pihenőnappal, hétfőn zárva tartanak. Ugyanitt alkalmi munkavállaló szintén vasárnapi foglalkoztatása esetén jár-e 50% vasárnapi pótlék? Hogyan alakul a fenti két eset, ha az adott vasárnap munkaszüneti nap? A kávézó-cukrászda rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e, ha igen, ezt a tényt mivel lehet, illetve mivel szükséges elfogadhatóan alátámasztani?
Részlet a válaszból: […]esetén akkor illeti meg a pótlék, ha vasárnapra rendes munkaidőben egyáltalán nem osztható be a munkavállaló [Mt. 140. § (1) bek.]. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a vasárnap is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor [Mt. 101. § (2) bek. 102. § (3) bek. a) pont]. Tipikusan idetartozik a kávézó és a cukrászda, amelyet vasárnap vagy akár munkaszüneti napon szokásosan igénybe vesznek. Mivel a kávézó-cukrászda vasárnap is rendeltetése folytán működő munkáltató, ezért az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó munkakörben dolgozó munkavállaló (pincér, pénztáros, cukrász) vasárnapi pótlékra nem jogosult.Ha a vasárnap egyben munkaszüneti nap is, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnap, akkor a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a munkaidő-beosztás és a pótlékok tekintetében is. A kávézó és a cukrászda rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltatónak tekinthető, tehát ezen a napon nyitva tarthat. A húsvét- vagy a pünkösdvasárnap,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2351

7. találat: Bérfizetés napjának meghatározása iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Az iskolaszövetkezetünkkel kapcsolatban álló megrendelőkkel gyakran olyan megállapodást kötünk, hogy a megrendelő a számláinkat valamely hónap közepén vagy végén fizeti csak ki, nekünk pedig már hónap elején munkabért kell fizetni a diákjainknak. Van-e arra lehetőségünk, hogy mi is adott esetben csak a hónap második felében fizessünk munkabért nekik, vagy mindenképp kötelesek vagyunk a hónap 10. napjáig eleget tenni ezen kötelezettségünknek?
Részlet a válaszból: […]esetében biztosít az előbbiektől az Mt. eltérési lehetőséget. Ekkor ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Az alapbér felének megfelelő összegű előleget - legalább havonta - ebben az esetben is fizetni kell [Mt. 157. § (2) bek.]. Az Mt. 165. §-a alapján a munkabér-kifizetés idézett szabályaitól a munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el, kizárólag kollektív szerződésben lehet kikötni, hogy a bért - vagy annak egy részét - a tárgyhónapot követő hónap tizedik napja után fizeti a munkáltató.Az Mt. az iskolaszövetkezetek diákjainak foglalkoztatása esetén sem határoz meg ettől eltérő rendelkezést. Csak az elszámolás eshet a felek megállapodása alapján későbbi napra, melynek olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (3) bek.]. Ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, minderről legkésőbb a következő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1999

8. találat: Állásidő iskolaszövetkezeti munkaviszonyban

Kérdés: Több helyen is azt olvastam, hogy a diákmunkásoknak nem jár állásidő. Miként kell kezelni azt, ha a diákokkal megkötjük ugyan az egyedi munkaszerződésüket, ami alapján kiküldjük őket a megrendelőhöz, de ott mégsem kapnak munkát (ami hagyományos munkavállaló esetében állás­idő lenne)?
Részlet a válaszból: […]keret-munkaszerződés alapján a munkáltatónak nincs foglalkoztatási kötelezettsége, és a munkavállalónak sincs rendelkezésre állási kötelezettsége - ilyen esetben tehát állásidőről, illetve az arra járó díjazásról sem lehet szó. Az egyedi munkaszerződés alapján ugyanakkor a munkáltató és a munkavállaló is konkrét kötelezettségeket vállal; az iskolaszövetkezet azt, hogy a diákot meghatározott megrendelőhöz (szolgáltatás fogadójához) küldi ki, míg a diák azt, hogy ott rendelkezésre áll, és munkát végez.Az egyedi munkaszerződésben meghatározott munkába lépési naptól [Mt. 223. § (3) bek. e) pont] kezdődően pedig a szolgáltatás fogadóját már terheli a munkaidő beosztásával, illetve a foglalkoztatással kapcsolatos kötelezettség. Amennyiben ennek nem tesz eleget, vagyis a diák részére munkát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1957

9. találat: Iskolaszövetkezet bérgaranciára jogosultsága

Kérdés: Iskolaszövetkezetünknek 2012 óta követelése áll fenn egyik megrendelőjével szemben, mert nem fizette ki a diákok bérét. 2013 szeptembere óta a cég felszámolás alatt áll. Azt hallottuk, hogy változtak a jogszabályok, és a Bérgarancia Alapból a diákok bére is kifizethető. Kihez kell fordulnunk, hogy végre kifizesse a tartozást a megrendelő?
Részlet a válaszból: […]megrendelőnél foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjat a felszámolás kezdő időpontját követően - a felszámolás fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt - az esedékesség napján nem tudja megfizetni, és tartozását elismeri [Bgtv. 11. § (1) bek. b pontja]. A jogszabály tehát az érvényesíthetőség feltételeként szabja, hogy a megrendelő a tartozását elismerje, továbbá hogy azt az esedékességkor nem tudja megfizetni. Emellett időbeli korlátot is tartalmaz a jogszabály: a kérelem előterjesztésére az esedékesség lejártát követő tíz munkanap áll rendelkezésre. A kérelmet a Bgtv. szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni. A törvény azt is rögzíti, hogy az iskolaszövetkezet a támogatási igény meghatározása során a kérelemben az átengedett munkavállaló részére járó munkabér összegét - egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszörösét - veheti figyelembe [Bgtv. 11. § (3) bek.].Az iskolaszövetkezet a támogatást annak megszerzését követően a saját pénzeszközeitől elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló megrendelőhöz átengedett tag részére járó munkabér megfizetésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1853

10. találat: Diákmunka érettségi után és szünetelő jogviszony mellett

Kérdés: Az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban nappali tagozatos tanuló, hallgató állhat. Meddig foglalkoztatható az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló tagja abban az esetben, ha leérettségizett, és szeptembertől új (felsőoktatási) intézményben lesz nappali tagozatos hallgató? Járnak-e a járulékkedvezmények, ha a hallgató szünetelteti a hallgatói jogviszonyát?
Részlet a válaszból: […]nem tanulhat tovább [Köznevtv. 52. § (2) bek. c)-d) pontok]. A felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszony létrejöttét az Nft. 39. §-ának (3) bekezdése akként szabályozza, hogy a hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. Ez azt jelenti, hogy ha a középfokú oktatási intézményben végzett tanuló továbbtanul, akkor az érettségi vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik a tanulói jogviszonya. A hallgatói jogviszony a felsőoktatási intézménnyel azonban csak a beiratkozással jön létre. A kettő között így van egy olyan rövid időszak, amelyben semmilyen oktatási intézménnyel nem áll fenn tanulói/hallgatói jogviszony. Ebben az átmeneti időszakban a munkavállaló iskolaszövetkezeti munkaviszonyban nem állhat.A hallgatói jogviszony szüneteléséről az Nft. 45. §-a rendelkezik, amely a szünetelés több esetét is meghatározza. Fontos, hogy a hallgatói jogviszony a szünetelés ideje alatt is fennáll. Tehát a nappali tagozatos hallgató akkor is állhat iskolaszövetkezeti munkaviszonyban, ha hallgatói jogviszonya szünetel. Mivel azonban a hallgató a szünetelés időtartama alatt nem folytat nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat, a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg, vagyis nem tekinthető az "iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának". Ezért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1727
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést