Közalkalmazotti illetmény és nyugellátás egyidejűleg

Kérdés: A Magyar Közlöny 128. számában megjelent a 268/2022. Korm. rendelet, a 269/2022. Korm. rendelet és az 1374/2022. Korm. határozat, melyek a közszférában alkalmazandó nyugdíj melletti foglalkoztatásról szólnak. Közös önkormányzati hivatal vagyunk, ahol az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak. Van olyan köztisztviselőnk, aki a "nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező" öregségi nyugdíjas, és még nem rendelkezik a rá irányadó nyugdíjkorhatárral, illetve van, aki a rá irányadó öregségi korhatár betöltésével lett öregségi nyugdíjas, és jogviszonyuk már fennállt 2022. augusztus 31. előtt is. Mindkét esetben jelenleg szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
1. A fenti kormányrendeletek alapján kaphatják-e egyszerre a nyugdíjellátást, illetve az illetményüket?
2. A nők kedvezményes nyugdíjával kapott nyugellátás esetében is kaphat egyszerre nyugellátást és illetményt? A jogszabály "korbetöltött öregségi nyugdíjast" említ.
3. Egy óvodában közalkalmazottként dolgozó öregségi nyugdíjas óvónő esetében is szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását (nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas), nem töltötte be még a rá irányadó öregségi korhatárt), ha foglalkoztatni akartuk a nyugdíjazása után. A kormány engedélye nem kellett az esetleges továbbfoglalkoztatásukhoz. Ebben az esetben is kaphatja egyszerre a nyugdíját és a közalkalmazotti illetményét a fenti jogszabály alapján? Van-e itt is jelentősége az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének?
Részlet a válaszából: […] ...elő, hogy a jogviszonyra irányadó jogszabályban foglaltaktól eltérően 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig a kormány hozzájárulása, illetve engedélye nélkül foglalkoztatható a rendeletben felsorolt jogviszonyok valamelyikében az a személy, aki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munkavégzési hely megváltoztatása

Kérdés: A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó, egy multi áruházlánc munkavállalója fordult hozzánk a következő kérdéssel. A munkavállaló konkrét munkahelye Budapesten van, de időközben vidékre költözött, és a cég egy lakóhelyéhez közelebbi helyi egységében kívánna újból munkába állni. Jelentkezett is a helyi vezetőnél, aki azzal utasította el, hogy az Mt. 113. §-ának előírásai vonatkoznak rá: mivel a gyermeke még nincs hároméves, ezért korlátozottan foglalkoztatható. A munkavállaló egyébként attól is tart, kifogás lehet a cég részéről, hogy a munkaszerződése szerint a fővárosi egységbe szól a munkavégzés teljesítése. A munkaszerződése értelmében a munkavégzés helye elsődlegesen a munkáltató egyik telephelye, illetve a munkáltató valamennyi magyarországi telephelye és fióktelepe. Úgy véljük, ez a megállapodás mindkét félre egyaránt vonatkozik, azaz nemcsak a munkáltató "áthelyezési szándékát" elégítheti ki, hanem a munkavállaló ilyen irányú igényét is alátámasztja. Jogos-e a munkavállaló igénye az áthelyezésre? Elutasíthatja-e a munkáltató a munkavállaló foglalkoztatását?
Részlet a válaszából: […] ...a) pont]. E szabályok között helyet kapnak bizonyos tilalmak és korlátozások, ígya) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Rendkívüli munkaidő a munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Ha egy napon 8 óra helyett 10 órát kell dolgoznia, azt le lehet csúsztatni a munkaidőkeretben, vagy rendkívüli munkavégzésnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. Ez a munkáltató egyoldalú döntése, a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges a módosításhoz. A másik kivétel: a munkáltató a közölt munka­idő-beosztást a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Közlekedési szabálysértés - a bírság áthárítása

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?
Részlet a válaszából: […] ...kell (ez megszülethet rövid úton a fizetési felszólításból is, ha a munkavállaló nem nyújt be ellene keresetet), vagy a munkavállaló hozzájárulása; ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészig lehet élni a levonással [Mt. 161. § (1), (2) bek. a) pont]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Kisgyermekes munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: A munkavállaló (anya) a gyermeke kétéves korának betöltését követően szeretne visszajönni dolgozni. A gyártásban három műszakban dolgozunk, hétvégén is, és a munkavállaló kifejezetten kéri, hogy a gyermekei felügyeletének megoldása érdekében dolgozhasson esetenként hétvégén és éjszaka is, így korábban végezve haza tudna érni addigra, amikor a férje délelőtt elmegy dolgozni. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell alkalmazni a munkaidő beosztása során. Ennek keretében a munkavállaló számáraa) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a hozzájárulása esetén alkalmazható,b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
Részlet a válaszából: […] ...- a levonásmentes munkabérrészig - levonni a követelt összeget, ha ehhez a munkavállaló hozzájárul [Mt. 161. § (2) bek. a) pont]. A hozzájárulást a munkavállalónak a tartozás pontos összegének és jogcímének ismeretében kell megtennie. Megjegyzendő, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] ...erejénél fogva a munkáltató személyében bekövetkező változás szabályai szerint átkerülnek az önálló óvodához. Ehhez nem kell a hozzájárulásuk, mivel az átszállás a törvény rendelkezései értelmében automatikusan, a felek erre irányuló akarata hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Jogalap nélküli bérátutalás - a munkaadói bérlevonás feltétele

Kérdés: Egy munkavállalónak adminisztrációs hiba következtében a banki utalások során magasabb összeget utalt el a munkáltató, mint a dolgozó havibére volt. Van-e lehetőség a következő havi bérkifizetéseknél a túlfizetett munkabérrészt levonni a havi nettó bérből? A munkavállaló írásbeli hozzájárulása akkor is szükséges ebben az esetben, ha a dolgozó is jelezte, hogy részére magasabb összeg lett elutalva, mint ami a bérjegyzéken szerepelt?
Részlet a válaszából: […] A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §.) Mivel a munkavállaló is felismerte, hogy több bért kapott, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Védettséggel kapcsolatos munkavállalói személyes adatok kezelése

Kérdés: Az 598/2021. Korm. rendelet 3. §-a jogszabályi felhatalmazást ad az oltottsággal kapcsolatos munkavállalói személyes adatok kezelésére. Ez minden esetben hivatkozható jogalap az adatkezelésre a megfelelő cél megjelölése mellett (pl. egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, vagy a munkahelyi átoltottság felmérése), vagy csak abban az esetben, ha a munkáltató él a kötelező oltás elrendelésének lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...erre megfelelő adatkezelési jogalap. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a GDPR 9. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett kifejezett hozzájárulás a munkaviszonyban általában nem lesz elegendő, az általánosan elfogadott álláspont ugyanis az, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Fiatal munkavállaló foglalkoztatása szakképzésben

Kérdés: Ha az Szt. alapján fiatal munkavállalót foglalkoztatunk, aki sokszor hiányzik, jogosultak vagyunk erről tájékoztatni a törvényes képviselőt?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. munkaszerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az Mt. 21. §-ának (4) bekezdése értelmében a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a - polgári jogi szabályok szerint korlátozottan cselekvőképesnek minősülő - fiatal munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
1
2
3
27