335 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: A munkáltató a pedagógus illetményét a jogszabályok által előírt sávokon belül állapíthatja meg. Amennyiben a pedagógus részére az adott sávon belül, a kötelezően előírt minimumnál magasabb alapilletmény került megállapításra, ez a későbbiekben csökkenthető-e az akkor aktuális sáv határainak figyelembevételével, vagy az alapilletmény összege ezt követően csak pozitívan változhat?

Kérdés: Művelődési házunk és könyvtárunk alakuláson megy át, eddig önkormányzati fenntartás alatt állt, de 2026. 07. 01-jétől önálló költségvetéssel rendelkező, törzskönyvi nyilvántartásban szereplő törzskönyvi jogi személlyé, új intézménnyé vált. A könyvtár dolgozói eddig a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban voltak, de 2026. 07. 01-től Mt. szerinti munkavállalók. Ehhez meg kell előbb szüntetnem a kinevezésüket 2026. 06. 30-ával, közös megegyezéssel, és utána új munkaszerződést kapnak július 1-től? Ilyen esetben is ki kellene fizetni a fennmaradó szabadságot, vagy átvihetik magukkal a teljesen új jogviszonyba? Kell-e nekik fizetni végkielégítést, vagy van-e egyéb teendőnk az új intézménnyel kapcsolatban? Továbbá az egyik könyvtári dolgozónk szeptember végén 40 évvel el szeretne menni nyugdíjba, ezt követően maradhat-e az Mt. szerint nyugdíj mellett foglalkoztatva az új intézményben?

Kérdés: Van-e lehetősége a munkaadónak levonni a munkavállaló béréből azt az összeget, ami abból a kárból következett, hogy a dolgozó nem viselte a részére a munkavégzéshez előírt munkavédelmi ruházatot? A cégnek milyen szabályzatban kell rögzítenie, hogy a munkavállalónak milyen munkavédelmi ruházatot kell viselnie (munkavédelmi cipő)? A munkaadó cégre terhelik azokat a költségeket a partner cégek, amelyek abban az esetben keletkeznek, ha a munkavállaló nem viseli az előírt lábbelit (pl. bakancsot) a partner cégnél történt munkavégzés esetén. Amennyiben a helyszínen ellenőrzi a munkaadó képviselője, hogy nem viselte a dolgozó a munkaruházatot, akkor ebben az esetben levonhatja a havi nettó bérből a kár összegét?

Kérdés: Gyermekvédelmi intézményünknél felmerült a gyanú az egyik munkavállaló kapcsán, hogy az otthonban lévő kiskorút bántalmazta (a kiskorú elmondása alapján). Rendőrségi idézés még nem történt, jelenleg a gyám intézkedése van folyamatban. Korábban volt rá precedens, hogy felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól, mert gyanúsítottként hallgatták ki egy ilyen ügyben, és távolléti díjat fizettünk részére (ami hosszú idő), míg az ügyben nem született határozat. Jelen esetben a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező kolléga kapcsán mi lenne munkajogilag a helyes intézkedés? Másik munkakörben sem tudjuk kiküszöbölni sajnos azt, hogy ne találkozzon gondozottakkal.

Kérdés: Központi költségvetési szerv jelenleg képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveghez ad hozzájárulást, melynek jogalapja az 50/1999. EüM rendelet. Adhat a központi költségvetési szerv munkáltató olyan dolgozónak (kormánytisztviselő és munkavállaló) is szemüveghez hozzájárulást, akik nem képernyős munkavégzést végeznek? Konkrétan azon sofőröknek, akiknek a vezetéshez szükséges a szemüveg viselése, szeretnénk ilyen juttatást biztosítani. Azonban ennek jogalapját bizonytalannak látjuk. Van esetleg – az EüM rendeleten kívül – más jogalap, ami alapján a költségvetési szerv biztosíthat ilyen juttatást?

Kérdés: Szociális gondozó (önkormányzati intézmény) közalkalmazottja másfél év közalkalmazotti jogviszony után nem a soron következő alkalmassági vizsgálaton, hanem informálisan jelezte a felettesének, hogy külső szakorvos véleménye alapján nem emelhet 2 kg-nál többet, illetve nem sétálhat. Jogosult-e ez alapján a munkáltató munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni? Mit tehet, ha nem együttműködő, és nem ismeri el az informális közlést a közalkalmazott? A felmentésében mire kell hivatkozni, ha mégis elmegy a munkaalkalmassági vizsgálatra, de „nem alkalmas” minősítést kap? Mennyi felmentési idő jár a részére?

Kérdés: A munkáltató a cafeteria teljes, éves összegét kifizeti a munkavállalónak a tárgyév legelején. A felek közös megegyezéssel – a cafeteria teljes összegének kifizetését követően – megszüntetik a munkaviszonyukat. A közös megegyezésben a felek megállapodhatnak úgy, hogy a munkavállalónak a cafeteria időarányos összegét meghaladó mértékét „vissza kell fizetnie” a munkáltatónak? Ha igen, akkor ez jogintézményt tekintve levonásnak, illetve polgári jogi beszámításnak minősül, és alkalmazni kell a beszámításra vonatkozó polgári jogi szabályokat, annak ellenére, hogy ebben az esetben nem egyoldalú jognyilatkozat az alapja a levonásnak/beszámításnak, hanem a felek megállapodása?

Kérdés: Az Mt. 161. §-ában lévő „munkabérből való levonás” jogintézménye a polgári jogi „beszámításnak” minősül? Munkabérből való levonásra alkalmazni kell a beszámításra irányadó, Ptk.-beli rendelkezéseket is?

Kérdés: Egy egyházi fenntartású felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban kérdezzük, amely nem költségvetési szervként működik. Az intézménynél jelenleg bizonytalanság merült fel az oktatói és az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak jogállására és az ebből fakadó járandóságok (bérbesorolás, szabadságmérték) megállapítására vonatkozóan. Az oktatók bérbesorolása: Az Nftv. 24. §-ának (4) bekezdése értelmében a Kjt.-t kizárólag a költségvetési szervként működő intézményekben kell alkalmazni, minden más esetben az Mt. az irányadó – az Nftv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak szabadsága: Az intézmény az adminisztratív dolgozók szabadságát a Kjt. alapján állapítja meg, hivatkozva az Eht. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontjára. Helytálló-e az az értelmezés, miszerint nem költségvetési szervként működő (egyházi) felsőoktatási intézmény oktatói esetében a bérbesorolásnál az Mt. és az Nftv. speciális rendelkezései, nem pedig a Kjt. besorolási rendszere az elsődlegesen irányadó? Az Ehtv. 21. §-ának (1) bekezdése alapján a Kjt. szabadságszámítási rendszerét kell-e alkalmazni abban az esetben is, ha az a munkavállalóra nézve kedvezőtlenebb (kevesebb munkanap), mint az Mt. szerinti általános számítási mód? Amennyiben az Mt. és a Kjt. szabályainak alkalmazása párhuzamosan merül fel egy egyházi intézménynél, a „foglalkoztatott javára történő eltérés” elve alapján lehet-e a munkavállaló számára kedvezőbb szabadságmértéket, jelen esetben az Mt.-t figyelembe venni? Megfelelőnek tekinthető-e az Mt.-től való eltérés rögzítése egyoldalú munkavállalói tájékoztatóban, ha a munkaszerződés erről nem rendelkezik, és az eltérés a munkavállaló hátrányára válik?

Kérdés: A Kttv. 143. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a bankszámla-hozzájárulásról. A törvény szerint a fizetési számlához kapcsolódóan a közszolgálati tisztviselők részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható. A Költség-tv. az előző éviekkel ellentétben nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést. Adható-e a közszolgálati tisztviselőknek bankszámla-hozzájárulás 2026. évben? Ha igen, milyen mértékben és milyen feltételekkel, így, hogy a Költség-tv. nem határozza meg a mértékét?