Üzemi tanács megválasztásának kötelezettsége

Kérdés: Milyen szankciókkal járhat a munkáltató számára, ha ugyan 50 fő feletti, de a munkavállalók részéről nincs semmilyen érdeklődés, kezdeményezés az üzemi tanács választásával kapcsolatban? Az eddigi tagok már nem akarják vállalni, új jelentkező pedig nincs. Érheti a munkáltatót valamilyen hátrány ebben az esetben? Azon jogszabályi előírások tekintetében mit kellene alkalmazni, ha esetlegesen nem kerülne megválasztásra új üzemi tanács, amikor a szerepe nevesítve van, például egy esetleges csoportos létszámleépítés esetén? Illetve a felügyelőbizottságban – mivel csak az üzemi tanács jelölhet munkavállalót – mi történik abban az esetben, ha nincs üzemi tanács?
Részlet a válaszából: […] ...részt venni, a létesítő okirat a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételt legfeljebb öt évre, az üzemi tanács hozzájárulásával zárhatja ki. A létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis [Ptk. 3:124. §].Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Szakszervezeti reprezentativitás változása kollektív szerződés módosításánál

Kérdés: Hét évvel ezelőtt kötöttünk kollektív szerződést a nálunk működő egyetlen szakszervezettel, amelyet azóta is rendszeresen felülvizsgálunk és módosítunk. Tavaly létrejött egy új szakszervezet, amely nagy taglétszámot épített fel (részben a másik rovására), és bőven elérte a 10%-os reprezentativitási küszöböt. A kollektív szerződés idei felülvizsgálata során így tanácskozási joggal részt vesz a tárgyalásokon. Be kell vonni aláíró félként is, illetve felmondhatja a kollektív szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...szerez (szerzett) reprezentativitást, aláíró féllé válik a kollektív szerződés tekintetében, és annak bármilyen módosításához az ő hozzájárulása is szükséges.Az Mt. 277. §-a (4) bekezdésének az AB határozattal megsemmisített szövege –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Kérdés: Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben megváltani azt a részére?
Részlet a válaszából: […] ...Az egyoldalú jognyilatkozat, így az egyoldalú kötelezettségvállalás is – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza [Mt. 15. § (4) bek.]. Ha tehát a munkáltató vállalta a törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkaruha-ellenérték – bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan jogosult rá a dolgozó. Levonhatja-e a munkáltató a munkaruha ellenértékének időarányos részét a kihordási idő lejárta előtt távozó munkavállaló fizetéséből? A munkaruhát hazaviheti.
Részlet a válaszából: […] ...határozat alapján van helye. Ezen túlmenően a munkáltató a saját követelését vonhatja le a munkabérbőla) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagyb) ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (1)–(2) bek.].Ha a munkaruha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Napi étkezési keretösszeg túllépése – a bérből történő levonhatóság

Kérdés: Sertéstelepünkre nem lehet otthonról ételt bevinni, ezért napi 2200 Ft összegben ételt rendelhetnek az ott dolgozók szabályzatunk szerint. Az elfogyasztott étel ellenértékét bérként kezeljük, és járulékait, adóját levonjuk a munkavállaló munkabéréből. Aki túllépi a napi étkezési keretet, a 2200 Ft feletti részt levonhatjuk-e munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] ...határozat alapján van helye. Ezen túlmenően a munkáltató a saját követelését vonhatja le a munkabérbőla) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagyb) ha az előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (1)–(2) bek.].Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Heti pihenőidő beosztása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Egy kollégánkat három héten keresztül szeretnénk 18-06 óráig portaszolgálati munkakörben alkalmazni, munkaidőkeretben. Ez a munkakör tekinthető-e megszakítás nélküli munkakörnek? (A munkáltató vízügyi igazgatóság.) Esetében hogyan kell a heti pihenőnapokat/pihenőidőt beosztani szabályosan? Dolgozhat-e úgy három hétig, hogy a szombat, vasárnap munkaidő-beosztás szerint pihenőnapján/pihenőidejében is adott esetben rendkívüli munkavégzést teljesít? Egy három évet be nem töltött gyermeket nevelő kolléganőnk továbbá nappal (hozzájárulásával) munkaidőkeretben, heti 40 órát teljesítene, de a hét minden napjára be kellene osztanunk. Esetében hogyan kell a heti pihenőidőt/pihenőnapot meghatározni? Alkalmazható az Mt. 105. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon szabály, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani?
Részlet a válaszából: […] ...§ (4) bek.].A munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak hozzájárulásával alkalmazható, a heti pihenőnapok (illetve a heti pihenőidő) azonban beleegyezésével sem osztható be egyenlőtlenül [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Méltányos mérlegelési kötelezettség – a munkahely kijelölésekor

Kérdés: A munkavállalónk munkavégzési helyeként a munkaszerződésben a vármegye van megjelölve; a munkakör alapján a vármegye területén kell az ügyfeleket felkeresni, és hetente egyszer pár órában elszámolni azon a telephelyen, ahol a munkavállalót foglalkoztató szervezeti egység működik, illetve ott havi 1-2 alkalommal oktatáson részt venni. Átszervezés miatt a szervezeti egység más telephelyre (településre) került, de ugyanabban a vármegyében – az eredeti telephelyre is másik szervezeti egység költözött. A munkavállalót tájékoztattuk arról, hogy az elszámolást és az oktatásokat a jövőben itt kell teljesítenie; ez heti egyszer, havi 1-2 alkalommal 30-50 perc többletutazást jelent az előző telephelyre bejáráshoz képest. A munkavállaló a változtatást arra hivatkozással tagadta meg, hogy a házastársa súlyos beteg, otthoni ápolásra szorul, ami miatt számára a többlet-időráfordítás nem vállalható. Jogos lehet ez az érv?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő foglalkoztatásnak sem, így a hozzátartozó tartós, személyes gondozására tekintettel sem kell kérni hozzá a munkavállaló hozzájárulását [Mt. 53. § (3) bek. c) pont]. A munkáltatói ilyen tartalmú utasítás korlátját jelenti azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Munkavállaló javára való eltérés – az éjszakai munka tilalmának oldása

Kérdés: A kérdés olyan női munkavállalóra vonatkozik, akinek a gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét, és a fizetés nélküli szabadságról kíván visszatérni, viszont a munkakörének sajátossága, hogy éjszaka végez munkát. A munkavállaló mindenképpen szeretne visszatérni, erre figyelemmel a felek módosíthatják-e a munkaszerződést az Mt. 43. §-ára hivatkozással úgy, hogy a munkavállaló beosztható éjszakai munkavégzésre? Ezért "cserébe" a munkáltató az Mt.-ben foglaltakon túli, további szabadságot biztosítana a munkavállalónak, illetve a "munka világába" való visszatéréssel nagyobb bevétele lenne a munkavállalónak.
Részlet a válaszából: […] ...koráig nem osztható be. Ezen túlmenően éjszakai munka a nő számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig is csak az írásbeli hozzájárulásával osztható be [Mt. 113. § (6) bek. a) pont]. Ezek a szabályok ugyanakkor nem kógensek, és a felek egyező akarattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...j) pont] –, ha ehhez a munkavállaló hozzájárul [Mt. 161. § (2) bek. a) pont], vagy ha erről végrehajtható határozat rendelkezik. A hozzájárulást a munkavállalónak a tartozás pontos összegének és jogcímének ismeretében kell megtennie. Megítélésünk szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Egy szakács felmenthetősége – törvényi tényezők

Kérdés:

Szakács munkakörben dolgozó kolléganőnk részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, rokkantsági ellátás mellett végezte a munkáját. Sajnos egészségi állapota miatt a soron következő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a szakorvos véleménye értelmében szakács munkakörben a továbbiakban nem alkalmas feladatainak ellátására. Az intézményben más munkaköri feladatot nem tudunk biztosítani számára. Jól értelmezem-e a Kjt. rendelkezéseit, miszerint ebben az esetben a munkáltató felmentéssel és végkielégítéssel megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát? Végkielégítés fizetése esetén a rokkantsági járadéktól elesik-e a közalkalmazott?

Részlet a válaszából: […] ...illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg. Alapos indoknak minősül többek között, haa) a felajánlott illetmény összege kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.
1
2
3
30