10 találat a megadott hozzájárulás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafeteria­juttatás értékét, ha a jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg [249/2012. Korm. rendelet 9. § (3) bek.]. A SZÉP-kártya alszámláira történő utalás visszavonására a legtöbb pénzügyi szolgáltatónál, jellemzően a köztisztviselő hozzájárulásához kötötten van mód, ha azon a szükséges fedezet még rendelkezésre áll. Így ilyenkor nincs akadálya annak, hogy a köztisztviselő az ott rendelkezésre álló, fel nem használt juttatásból teljesítse a visszafizetési kötelezettségét. Ha ez már nem lehetséges, akkor a juttatást - eltérő szabályozás hiányában - nominálisan egyenértékű pénzben kell visszafizetnie.A köztisztviselő illetményéből való levonásnak jogszabály, végrehajtható határozat vagy előlegnyújtásból eredő követelés alapján a levonásmentes illetményrészig vagy a köztisztviselő hozzájárulása esetén van helye [Kttv. 149. § (2) bek.]. A 249/2012. Korm. rendelet a cafeteriajuttatás visszafizetésével összefüggésben nem hatalmazza fel a munkáltatót a tartozás illetményből való levonására (sőt, kifejezetten a köztisztviselő jogává teszi, hogy megválassza a visszafizetés módját), így a munkáltató az illetményből kizárólag a köztisztviselő hozzájárulása esetén élhet ilyen levonással, nem kezelheti - épp a választási jog miatt - automatikusan előlegként a korábbi kifizetést (a 249/2012. Korm. rendelet nem is rendeli az előlegnyújtásból eredő szabályokat alkalmazni erre az esetre).A kormánytisztviselőkre és a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]pedig kívülálló, harmadik jogi személyhez köthető. A szakszervezeti föderációk ráadásul tipikusan szövetség formában működő egyesületek, azaz tagjaik nem a munkavállalók (természetes személy tagjuk nem is lehet), hanem a jogi személy szakszervezetek [Civil tv. 4. § (3) bek.]; ebből következően nem is minősülnek szakszervezetnek az Mt. alkalmazásában, mivel nem a munkavállalók által létrehozott szervezetek [Mt. 270. § (2) bek. a) pont]. Egyértelmű bírói gyakorlat ugyanakkor a fogalom értelmezésére nincs; az csak abban egységes, hogy a szakszervezet alapszabálya és belső ügyrendje alapján kell meghatározni a felsőbb szakszervezeti szervet. Álláspontunk szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv viszont nem lehet a szakszervezeten kívüli harmadik személy; az a szakszervezet szervezeti rendjén belüli, olyan, a szervezeti hierarchiában a védett tisztségviselő felett elhelyezkedő szervezeti egység, amelyre a szakszervezet a védett tisztségviselővel kapcsolatos, törvényben meghatározott nyilatkozatok megtételének jogát, illetve kötelezettségét ruházta.Ha a szakszervezet a hozzájáruló jognyilatkozatot nem adta meg, annak pótlása iránt a munkáltató pert[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért [Mt. 273. § (6) bek.].A hozzájárulás meg nem adása esetén a munkáltató jogszerűen felmondást nem közölhet, legfeljebb a hozzájárulás bírói ítélettel történő pótlását kérheti [Mt. 7. § (2) bek.]. E per során a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva a szakszervezet és a munkáltató tervezett intézkedéssel kapcsolatos jogos méltányos érdekeinek összevetését végzi el. A szakszervezet oldaláról az vizsgálandó, hogy a tervezett munkáltatói intézkedés végrehajtása jelentősen elnehezítené-e a szakszervezet működését, vagy az a tisztségviselőnek a szakszervezeti érdekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége miatti hátrányos megkülönböztetését eredményezné-e. A munkáltató oldaláról az a meghatározó, hogy a tervezett intézkedés elmaradása rá nézve aránytalan, súlyos hátránnyal járna-e.A bíróság értékelési körébe vonhatja azt is a munkáltatói érdeksérelem vizsgálata során, hogy a munkavállaló a teljes munkaideje alatt szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységet lát el, ezért a másik[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]élhet vissza. Amennyiben a munkáltató álláspontja szerint a szakszervezet rendeltetésellenesen jár el, amikor a hozzájáruló nyilatkozatát nem adja meg, és ez nyomós közérdeket sért, vagy a munkáltató különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, bírósághoz fordulhat a jognyilatkozat ítélettel történő pótlása érdekében (Mt. 7. §).A bíróság a per során mérlegelési jogkörében eljárva a szakszervezet és a munkáltató tervezett intézkedéssel kapcsolatos jogos méltányos érdekeit veti össze. A szakszervezet oldaláról az vizsgálandó, hogy a tervezett munkáltatói intézkedés végrehajtása jelentősen elnehezítené-e a szakszervezet működését, vagy az a tisztségviselőnek a szakszervezeti érdekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége miatti hátrányos megkülönböztetését eredményezné-e. A munkáltató oldaláról pedig az vizsgálandó, hogy a tervezett intézkedés elmaradása rá nézve aránytalan, súlyos hátránnyal járna-e.Egy eseti döntésben a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállalók hozzájárulnak. Az Mt. egyértelműen rögzíti is, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon [Mt. 182. § (3) bek.]. Ez a csoportos leltárfelelősségi megállapodásra is megfelelően alkalmazandó.A kérdésben hivatkozott Mt.-rendelkezés is ezen az elven alapul. Az Mt. 184. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást. Ezért ha valamely munkavállaló felmondja a csoportos leltárfelelősségi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállaló írásbeli hozzájárulásával, akkor nincs akadálya, hogy a vásárolt termékek értékét a munkáltató a bérből levonja. A hozzájárulásnak pontosan tartalmaznia kell a levonandó összeget, a dolgozói vásárokon megvett termékek árának levonására általános felhatalmazás nem adható. A levonás csak a levonásmentes munkabérrészig terjedhet, ami nem más, mint a bírósági végrehajtásról[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munka­idő a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban legalább részben azonos időtartamra esik, munkaviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető [Kjt. 43. § (1) bek.]. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita sem kezdeményezhető [Kjt. 43. § (2) bek.]. Tehát ha az ön szakfordítói munkaviszonyában és a közalkalmazotti jogviszonyában a munkaidők között legalább részleges "átfedés" lenne, a munkaviszony létesítéséhez elengedhetetlen a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása. Csupán előzetes írásbeli bejelentési kötelezettséggel jár, ha a közalkalmazotti jogviszony beosztás szerinti munkaideje nem érinti a létesítendő munkaviszonyét. Ekkor bejelentés sem szükséges a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi vagy a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére létesítendő jogviszony esetében [Kjt. 44. § (1) bek.]. Ha a munkáltató a bejelentés alapján összeférhetetlennek tekinti az új jogviszonyt, annak létesítését írásban megtiltja. Döntése ellen ugyanakkor már indítható munkaügyi per [Kjt. 44. § (2) bek.].Kérdése annak alapján válaszolható meg, hogy a szakfordítói tevékenységre létesítendő munkaviszony munkaidő-beosztása miként viszonyul a kórházi közalkalmazotti álláséhoz, továbbá hogy az Ön által végzendő szakfordítás jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység-e. Ettől függően szükséges engedélyt kérni, bejelenteni,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adatok védelmével kapcsolatosan is. Az Mt. 10. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak két esetben közölhet: ha ezt törvény írja elő (mint pl. azt, hogy az adóellenőrök, illetőleg munkaügyi felügyelők kérésére az ellenőrzés tárgyával összefüggő adatokat a munkáltató köteles rendelkezésre bocsátani akkor is, ha ez a munkavállalók személyes adataira vonatkozik), illetőleg ha a munkavállaló ehhez hozzájárult.A megrendelő számára tehát csak ez utóbbi esetben adhatók át a munkavállalók személyes adatai. Az Infotv. 2. §-ának 7. pontja szabályozza, hogy a munkavállaló hozzájárulását hogyan kell beszerezni: az akaratnyilvánításnak önkéntesnek határozottnak (félreérthetetlennek, kifejezettnek) kell lennie, és megfelelő tájékoztatás kell, hogy megelőzze. Megfelelő a tájékoztatás akkor, ha kiterjed az Infotv. 15. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak: a kezelt adatok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 108. § (2) bek., 3. § (5) bek.]. Ezért munkaviszony esetén engedélyt nem kell kérnie a munkavállalónak más munkaviszony létesítéséhez, de bejelentési kötelezettsége van a munkáltatója felé. Ha pedig a munkáltató akként ítéli meg, hogy ez veszélyeztetné gazdasági érdekeit, mert például konkurens cégnél helyezkedne el a munkavállaló, akkor megtilthatja az új munkaviszony létesítését. Közalkalmazottak esetén a fentieknél valamelyest szigorúbbak az összeférhetetlenségi szabályok. Nem létesíthető munkavégzésre irányuló további jogviszony, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen [Kjt. 41. § (1) bek.]. Az összeférhetetlenség fennállása megállapítható például abban az esetben, ha a másik jogviszony veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészében - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető [Kjt. 43. § (1) bek.]. A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megjelölésével. A 238/2010. Korm. rendelet 3. § (6) bekezdése alapján a vállalkozó munkaerőigényét kizárólag annak bejelentésekor közcélú munkára létesített munkaszerződéssel rendelkező személyekkel kell kielégíteni. A Szoctv. 36. § (3) bekezdés c) pontja alapján egyébként közcélú munka keretében azon álláskeresési támogatásra jogosult személy is foglalkoztatható, aki éppen a folyamatban lévő közcélú foglalkoztatásából eredően szerzi meg az álláskeresési támogatásra (álláskeresési járadékra vagy álláskeresési segélyre) való jogosultságot. Ugyanis az Flt. alapján mind az álláskeresési segélyre, mind az álláskeresési járadékra való jogosultságnak az a feltétele, hogy az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül legalább meghatározott idejű jogszerző idővel rendelkezzen. Az önkormányzat a 238/2010. Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése alapján megteszi a szükséges intézkedéseket a munkaszerződés megkötése érdekében, valamint a munkaviszony létesítése előtt megállapodást köt a vállalkozóval. E megállapodás tartalmazza többek között a közcélú munkavégzésben már részt vevő és igénybe veendő személyek nevét, szakképzettségét, a részükre folyósított munkabért. Összegezve: a települési önkormányzat, mint a közcélú munka megszervezője, határozza meg azon munkavállalókat, akikkel a vállalkozó közcélú foglalkoztatás céljából munkaviszonyt létesíthet. Felelősség a vállalkozót álláspontunk szerint nem terhelheti olyan körülmény nem tudása (azaz, hogy ki foglalkoztatható közcélú munka keretében) miatt, amelyet egyébként a települési[…] részlet vége a válaszból.