Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott hozzájárulás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Cafeteria-túlfizetés elszámolása az illetménnyel szemben

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást (SZÉP-kártya) fizet, és bár a juttatás mértéke a közszolgálati jogviszony tárgyévi hossza alapján hónapokra van megállapítva, de nem időarányosan, havonta, hanem az év elején tölt fel nagyobb összeget a kért alszámlára. Mi történhet akkor, ha a munkaviszony év közben megszűnik? Jogszerű, ha a munkáltató az elszámolás során az illetményből levonja az időarányos mértéket meghaladó cafeteria összegét? Előbbi pénz, utóbbi pedig (hiába marad meg az alszámlán) csak korlátozottan felhasználható érték, így a köztisztviselő számára ez különösen hátrányos lehet, főként a munkanélküliség időszakában. Arra van lehetőség, hogy ilyenkor az alszámláról történjen a visszavonás (visszautalás)? A kormánytisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók esetében hogyan működhet ez?
Részlet a válaszból: […]visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafeteria­juttatás értékét, ha a jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg [249/2012. Korm. rendelet 9. § (3) bek.]. A SZÉP-kártya alszámláira történő utalás visszavonására a legtöbb pénzügyi szolgáltatónál, jellemzően a köztisztviselő hozzájárulásához kötötten van mód, ha azon a szükséges fedezet még rendelkezésre áll. Így ilyenkor nincs akadálya annak, hogy a köztisztviselő az ott rendelkezésre álló, fel nem használt juttatásból teljesítse a visszafizetési kötelezettségét. Ha ez már nem lehetséges, akkor a juttatást - eltérő szabályozás hiányában - nominálisan egyenértékű pénzben kell visszafizetnie.A köztisztviselő illetményéből való levonásnak jogszabály, végrehajtható határozat vagy előlegnyújtásból eredő követelés alapján a levonásmentes illetményrészig vagy a köztisztviselő hozzájárulása esetén van helye [Kttv. 149. § (2) bek.]. A 249/2012. Korm. rendelet a cafeteriajuttatás visszafizetésével összefüggésben nem hatalmazza fel a munkáltatót a tartozás illetményből való levonására (sőt, kifejezetten a köztisztviselő jogává teszi, hogy megválassza a visszafizetés módját), így a munkáltató az illetményből kizárólag a köztisztviselő hozzájárulása esetén élhet ilyen levonással, nem kezelheti - épp a választási jog miatt - automatikusan előlegként a korábbi kifizetést (a 249/2012. Korm. rendelet nem is rendeli az előlegnyújtásból eredő szabályokat alkalmazni erre az esetre).A kormánytisztviselőkre és a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4086

2. találat: Közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv meghatározása

Kérdés: Egy munkavállalónk védett szakszervezeti tisztviselő, fel akarjuk mondani a munkaviszonyát. A szakszervezetet megkerestük a hozzájárulás megadása érdekében, de azt a választ kaptuk, hogy nem ők az illetékes szerv, hanem a szakszervezeti szövetség, akihez tartoznak, egyébként pedig jelezték, hogy a maguk részéről nem járulnak hozzá a felmondáshoz. Ebben az esetben végül is kitől kell kérni a hozzájárulás megadását, illetve kit kell perelni?
Részlet a válaszból: […]pedig kívülálló, harmadik jogi személyhez köthető. A szakszervezeti föderációk ráadásul tipikusan szövetség formában működő egyesületek, azaz tagjaik nem a munkavállalók (természetes személy tagjuk nem is lehet), hanem a jogi személy szakszervezetek [Civil tv. 4. § (3) bek.]; ebből következően nem is minősülnek szakszervezetnek az Mt. alkalmazásában, mivel nem a munkavállalók által létrehozott szervezetek [Mt. 270. § (2) bek. a) pont]. Egyértelmű bírói gyakorlat ugyanakkor a fogalom értelmezésére nincs; az csak abban egységes, hogy a szakszervezet alapszabálya és belső ügyrendje alapján kell meghatározni a felsőbb szakszervezeti szervet. Álláspontunk szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv viszont nem lehet a szakszervezeten kívüli harmadik személy; az a szakszervezet szervezeti rendjén belüli, olyan, a szervezeti hierarchiában a védett tisztségviselő felett elhelyezkedő szervezeti egység, amelyre a szakszervezet a védett tisztségviselővel kapcsolatos, törvényben meghatározott nyilatkozatok megtételének jogát, illetve kötelezettségét ruházta.Ha a szakszervezet a hozzájáruló jognyilatkozatot nem adta meg, annak pótlása iránt a munkáltató pert[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3283

3. találat: Szakszervezeti jognyilatkozat pótlása

Kérdés: Cégünknél két munkavállaló is dolgozik azonos munkakörben, egyikük védett szakszervezeti tisztviselő. Utóbbi év eleje óta gyakorlatilag nem dolgozik, a teljes munkaidejére nézve kikérték a szakszervezeti munkaidő-kedvezményt. A munkakört a vezetőség át kívánja szervezni, egy munkavállaló is elég lesz a feladatok ellátására. Ebben az esetben felmondhatunk-e a szakszervezeti tisztviselőnek, aki egyébként kevesebb gyakorlattal rendelkezik, és a másik munkavállaló jobban el tudja látni a feladatokat?
Részlet a válaszból: […]kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért [Mt. 273. § (6) bek.].A hozzájárulás meg nem adása esetén a munkáltató jogszerűen felmondást nem közölhet, legfeljebb a hozzájárulás bírói ítélettel történő pótlását kérheti [Mt. 7. § (2) bek.]. E per során a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva a szakszervezet és a munkáltató tervezett intézkedéssel kapcsolatos jogos méltányos érdekeinek összevetését végzi el. A szakszervezet oldaláról az vizsgálandó, hogy a tervezett munkáltatói intézkedés végrehajtása jelentősen elnehezítené-e a szakszervezet működését, vagy az a tisztségviselőnek a szakszervezeti érdekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége miatti hátrányos megkülönböztetését eredményezné-e. A munkáltató oldaláról az a meghatározó, hogy a tervezett intézkedés elmaradása rá nézve aránytalan, súlyos hátránnyal járna-e.A bíróság értékelési körébe vonhatja azt is a munkáltatói érdeksérelem vizsgálata során, hogy a munkavállaló a teljes munkaideje alatt szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységet lát el, ezért a másik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2713

4. találat: Szakszervezeti tisztség - tényleges munkavégzés nélkül

Kérdés: Műszakvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk munkaviszonyát szeretnénk felmondani, mivel létszámcsökkentés következtében túl sokan maradtak a munkakörben, és nem tudunk mindenkire műszakot bízni. A műszakvezetőnk azonban védett szakszervezeti tisztviselő, és a szakszervezet nem járul hozzá a megszüntetéshez, arra hivatkozással, hogy a tisztviselőjük megkapta az összes tag után járó munkaidő-kedvezményt, így végeredményben nem lesz munkaszervezési problémánk; és egyébként is szükséges a tisztviselő tevékenysége a szakszervezet működéséhez. Nem szeretnénk egy munkavállalót csak azért fizetni, hogy szakszervezeti tisztséget tölthessen be. Mit tudunk tenni?
Részlet a válaszból: […]élhet vissza. Amennyiben a munkáltató álláspontja szerint a szakszervezet rendeltetésellenesen jár el, amikor a hozzájáruló nyilatkozatát nem adja meg, és ez nyomós közérdeket sért, vagy a munkáltató különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, bírósághoz fordulhat a jognyilatkozat ítélettel történő pótlása érdekében (Mt. 7. §).A bíróság a per során mérlegelési jogkörében eljárva a szakszervezet és a munkáltató tervezett intézkedéssel kapcsolatos jogos méltányos érdekeit veti össze. A szakszervezet oldaláról az vizsgálandó, hogy a tervezett munkáltatói intézkedés végrehajtása jelentősen elnehezítené-e a szakszervezet működését, vagy az a tisztségviselőnek a szakszervezeti érdekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége miatti hátrányos megkülönböztetését eredményezné-e. A munkáltató oldaláról pedig az vizsgálandó, hogy a tervezett intézkedés elmaradása rá nézve aránytalan, súlyos hátránnyal járna-e.Egy eseti döntésben a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2634

5. találat: Csoportos leltárfelelősségi megállapodás megkötése

Kérdés: Csoportos leltárfelelősségi megállapodás köthető-e abban az esetben, ha a megállapodást nem az összes érintett, leltári készletet kezelő munkavállaló írja alá? Álláspontunk szerint ilyen esetben a csoportos leltárfelelősségi megállapodást aláíró munkavállalóknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a készletet a megállapodást nem aláíró munkavállaló is kezeli. Helyesen gondoljuk? A csoportos leltárfelelősségi megállapodás ilyen módon történő megkötésének lehetőségét szerintünk erősíti az Mt. 184. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés is.
Részlet a válaszból: […]munkavállalók hozzájárulnak. Az Mt. egyértelműen rögzíti is, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon [Mt. 182. § (3) bek.]. Ez a csoportos leltárfelelősségi megállapodásra is megfelelően alkalmazandó.A kérdésben hivatkozott Mt.-rendelkezés is ezen az elven alapul. Az Mt. 184. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást. Ezért ha valamely munkavállaló felmondja a csoportos leltárfelelősségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2604

6. találat: Levonás a munkabérből

Kérdés: Saját termékeinkből dolgozói vásárt tartunk negyedévente. A munkavállalók béréből a vásárolt termékek ellenértékét levonjuk, ehhez a dolgozók írásbeli hozzájárulásukat adják. Megfelelően járunk-e így el? Van-e olyan felső összeghatár, amikor már nem teljesíthetjük a kért levonást?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló írásbeli hozzájárulásával, akkor nincs akadálya, hogy a vásárolt termékek értékét a munkáltató a bérből levonja. A hozzájárulásnak pontosan tartalmaznia kell a levonandó összeget, a dolgozói vásárokon megvett termékek árának levonására általános felhatalmazás nem adható. A levonás csak a levonásmentes munkabérrészig terjedhet, ami nem más, mint a bírósági végrehajtásról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2566
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Közalkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszonya

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy kórházban. Nemrég felajánlottak nekem egy szakfordítói állást munkaviszony keretében. Szeretném elfogadni, de nem tudom, hogy megtehetem-e a munkáltatóm engedélye nélkül, illetve hogy egyáltalán létesíthetek-e másik munkaviszonyt?
Részlet a válaszból: […]munka­idő a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban legalább részben azonos időtartamra esik, munkaviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető [Kjt. 43. § (1) bek.]. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita sem kezdeményezhető [Kjt. 43. § (2) bek.]. Tehát ha az ön szakfordítói munkaviszonyában és a közalkalmazotti jogviszonyában a munkaidők között legalább részleges "átfedés" lenne, a munkaviszony létesítéséhez elengedhetetlen a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása. Csupán előzetes írásbeli bejelentési kötelezettséggel jár, ha a közalkalmazotti jogviszony beosztás szerinti munkaideje nem érinti a létesítendő munkaviszonyét. Ekkor bejelentés sem szükséges a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi vagy a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére létesítendő jogviszony esetében [Kjt. 44. § (1) bek.]. Ha a munkáltató a bejelentés alapján összeférhetetlennek tekinti az új jogviszonyt, annak létesítését írásban megtiltja. Döntése ellen ugyanakkor már indítható munkaügyi per [Kjt. 44. § (2) bek.].Kérdése annak alapján válaszolható meg, hogy a szakfordítói tevékenységre létesítendő munkaviszony munkaidő-beosztása miként viszonyul a kórházi közalkalmazotti álláséhoz, továbbá hogy az Ön által végzendő szakfordítás jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység-e. Ettől függően szükséges engedélyt kérni, bejelenteni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1986

8. találat: Munkavállalók személyes adatai

Kérdés: Társaságunk épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozik. Megrendelőnk biztosra akar menni, hogy szabályszerűen foglalkoztatjuk a dolgozóinkat, ezért kérte, küldjük el neki a társaságunk alkalmazottainak munkaszerződését, orvosi papírjait. Kötelesek vagyunk-e harmadik félnek ezeket kiadni? Azt tudom, hogy ellenőrzéskor a NAV-nak, illetve a munkavédelmi ellenőröknek át kell adni.
Részlet a válaszból: […]adatok védelmével kapcsolatosan is. Az Mt. 10. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak két esetben közölhet: ha ezt törvény írja elő (mint pl. azt, hogy az adóellenőrök, illetőleg munkaügyi felügyelők kérésére az ellenőrzés tárgyával összefüggő adatokat a munkáltató köteles rendelkezésre bocsátani akkor is, ha ez a munkavállalók személyes adataira vonatkozik), illetőleg ha a munkavállaló ehhez hozzájárult.A megrendelő számára tehát csak ez utóbbi esetben adhatók át a munkavállalók személyes adatai. Az Infotv. 2. §-ának 7. pontja szabályozza, hogy a munkavállaló hozzájárulását hogyan kell beszerezni: az akaratnyilvánításnak önkéntesnek határozottnak (félreérthetetlennek, kifejezettnek) kell lennie, és megfelelő tájékoztatás kell, hogy megelőzze. Megfelelő a tájékoztatás akkor, ha kiterjed az Infotv. 15. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak: a kezelt adatok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1833

9. találat: Munkáltatói hozzájárulás másik munkaviszony létesítéséhez

Kérdés: Egyesített szociális intézmény munkavállalója vagyok mint szociális gondozó és ápoló. Munkaidőm 7-től 15 óráig tart. 15 óra után másik munkát szeretnék vállalni, mely során ugyanazokat a feladatokat végezném, mint jelenlegi munkahelyemen, csak másik cégnél. Ehhez szükséges-e a munkáltatómtól engedélyt kérni? Fennállhat-e összeférhetetlenség, ugyanis a fennálló munkahelyemen a kliensek fizetnek a szolgáltatásért a munkáltatómnak, míg a létesítendő munkáltatónál mindez ingyenes.
Részlet a válaszból: […]munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 108. § (2) bek., 3. § (5) bek.]. Ezért munkaviszony esetén engedélyt nem kell kérnie a munkavállalónak más munkaviszony létesítéséhez, de bejelentési kötelezettsége van a munkáltatója felé. Ha pedig a munkáltató akként ítéli meg, hogy ez veszélyeztetné gazdasági érdekeit, mert például konkurens cégnél helyezkedne el a munkavállaló, akkor megtilthatja az új munkaviszony létesítését. Közalkalmazottak esetén a fentieknél valamelyest szigorúbbak az összeférhetetlenségi szabályok. Nem létesíthető munkavégzésre irányuló további jogviszony, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen [Kjt. 41. § (1) bek.]. Az összeférhetetlenség fennállása megállapítható például abban az esetben, ha a másik jogviszony veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészében - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető [Kjt. 43. § (1) bek.]. A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1220

10. találat: Közcélú foglalkoztatott - a hozzájárulás visszakövetelhetősége

Kérdés: Építési vállalkozóként a nyári árvízben károsodott ingatlanok helyreállításában vettünk részt. Utóbb felmerült, hogy az általunk határozott ideig foglalkoztatott személyek közül volt olyan, aki közcélú munka keretében állítólag nem lett volna foglalkoztatható, mert időközben álláskeresési támogatásra szerzett jogosultságot. Erről a munkaszerződés megkötésekor és azt követően a munkaviszony fennállása alatt sem volt tudomásunk. Visszakövetelhe­tik-e az érintett személy(ek) munkabéréhez és járulékaihoz adott önkormányzati hozzájárulást tőlünk?
Részlet a válaszból: […]megjelölésével. A 238/2010. Korm. rendelet 3. § (6) bekezdése alapján a vállalkozó munkaerőigényét kizárólag annak bejelentésekor közcélú munkára létesített munkaszerződéssel rendelkező személyekkel kell kielégíteni. A Szoctv. 36. § (3) bekezdés c) pontja alapján egyébként közcélú munka keretében azon álláskeresési támogatásra jogosult személy is foglalkoztatható, aki éppen a folyamatban lévő közcélú foglalkoztatásából eredően szerzi meg az álláskeresési támogatásra (álláskeresési járadékra vagy álláskeresési segélyre) való jogosultságot. Ugyanis az Flt. alapján mind az álláskeresési segélyre, mind az álláskeresési járadékra való jogosultságnak az a feltétele, hogy az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül legalább meghatározott idejű jogszerző idővel rendelkezzen. Az önkormányzat a 238/2010. Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése alapján megteszi a szükséges intézkedéseket a munkaszerződés megkötése érdekében, valamint a munkaviszony létesítése előtt megállapodást köt a vállalkozóval. E megállapodás tartalmazza többek között a közcélú munkavégzésben már részt vevő és igénybe veendő személyek nevét, szakképzettségét, a részükre folyósított munkabért. Összegezve: a települési önkormányzat, mint a közcélú munka megszervezője, határozza meg azon munkavállalókat, akikkel a vállalkozó közcélú foglalkoztatás céljából munkaviszonyt létesíthet. Felelősség a vállalkozót álláspontunk szerint nem terhelheti olyan körülmény nem tudása (azaz, hogy ki foglalkoztatható közcélú munka keretében) miatt, amelyet egyébként a települési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 897