Bérpótlékalap meghatározása munkáltatói szabályzatban

Kérdés: Cégüknél a termelésben dolgozókat órabérben foglalkoztatjuk, és az alapbéren felül minőségi bónuszban is részesülnek. A bérpótlékok alapját az alapbér és a minőségi bónusz együttesen képezik. Azonban ez sem a munkaszerződésekben, sem belső szabályzatban nincs rögzítve, kollektív szerződés nincs, szokásjog alapján történik így, hosszú évek óta. Amennyiben a cég meg kívánná szüntetni ezt a gyakorlatot, és a továbbiakban csak az alapbér figyelembevételével szeretné fizetni a bérpótlékokat, hogyan tudná ezt szabályosan megtenni? Az egyoldalú kötelezettségvállalás [Mt. 16. §] vonatkozik erre az esetre, tehát a munkáltató szabályosan csak akkor állhatna el ettől a gyakorlattól, ha körülményeiben olyan lényeges változás következne be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna? Mivel az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése szerint a felek eltérő megállapodása szükséges ahhoz, hogy a bérpótlék számítási alapja ne (csak) az egy órára járó alapbér legyen, a jövőben a munkaszerződésekben rögzíteni kellene a fentiek szerint alkalmazott gyakorlatot? Ha jól gondolom, munkáltatói szabályzatban való megállapítás ehhez nem elegendő.
Részlet a válaszából: […] A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (1)-(2) bek.]. A felek megállapodás útján a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Gyógypedagógiai pótlék megállapítása

Kérdés: A bölcsődében a pedagógiai szakszolgálat által kiállított szakvélemény alapján március hónaptól az egyik kisfiú SNI-s lett. Erről azonban a határozatot csak a napokban kaptuk meg. A gyógypedagógiai pótlékot visszamenőlegesen meg kell állapítani, és kifizetni? Illetve, ha igen, március hónaptól visszamenőlegesen? A kisgyermek jelenleg is a bölcsődébe jár.
Részlet a válaszából: […] ...pótlék illeti meg". A pótlék mértéke "az SNI-s gyermek ellátása esetén" – az ilyen gyermekek létszámától függően – a pótlékalap 100, 150, illetve 200%-a.A közalkalmazotti jogviszonyban, illetve a munkaviszonyban a pótlékok a munkaköri feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása

Kérdés:

Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?

Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés alapbérrészének számításával kapcsolatban a normaszöveg közvetlenül nem tartalmaz eltérési lehetőséget (szemben a pótlékalap kiszámításával). Mivel az eltéréseket szabályozó rendelkezések sem kezelik külön a felek megállapodása szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Helyettesítési pótlék bölcsődében

Kérdés:

A bölcsődében kisgyermeknevelőnek fizetendő helyettesítési díjnál az óradíjszámításnál az alapba beleszámít-e a bölcsődei pótlék?

Részlet a válaszából: […] ...az is mutat, hogy a pótlékok alapja maga az alapbér [Mt. 139. § (2) bek.]. A közalkalmazottak esetében ugyan a pótlékokat külön pótlékalap százalékában kell megállapítani, de ez nem változtat azon, hogy a pótlékok ez esetben is az illetményen felül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Rendkívüli munkavégzés díjazása – a pedagógusok

Kérdés:

Egyházi fenntartású köznevelési intézmények pedagógusai esetében a rendkívüli munkavégzés óradíjának kiszámításakor milyen számítási kulcsot kell használni? Ismeretes olyan gyakorlat, amelyben a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdése alapján számolnak. Van azonban olyan is, aki az óradíjat az Mt. 139. §-a szerint számítja. Itt a közbeékelt mondatrész ("eltérő megállapodás hiányában") azt jelenti, hogy a munkáltató jogosult a pedagógusok esetében nem az Mt. 139. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint, hanem a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdésében meghatározott számítási módot alkalmazni? Jogszerű-e arra hivatkozni ebben az esetben, hogy a pedagógusok esetében méltatlan lenne a heti 40 órás munkaidő alkalmazásával kiszámított óradíj, hiszen a csoportokban töltött órák, szakszerű tanítással töltött órák száma mellett a felkészülés, a dolgozatok javítása, az adminisztráció és az egyéb pedagógusfeladatok ellátása még további órákat igényel, ezért a tanítók, tanárok tekintetében méltányosabb a heti 22 órával történő számolás?

Részlet a válaszából: […] ...tehát a rendkívüli munkavégzésre az időarányos alapbér és – a teljesítés időpontjától függően – az előzőek szerint számított pótlékalap 50%-a vagy 100%-a jár (Mt. 143. §). A jogszabály szerinti számítási mód meghatározásakor nincs szerepe a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Gyógypedagógiai pótlék minibölcsődében

Kérdés: Jogosult-e gyógypedagógiai pótlékra az önkormányzat által fenntartott minibölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő, ha a csoportba korai fejlesztést igénylő gyermek is jár?
Részlet a válaszából: […] ...A pótlék mértékea) egy sajátos nevelési igényű gyermek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a pótlékalap 100%-a,b) két sajátos nevelési igényű gyermek, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Bérpótlék számítási alapja – eltérés a munkavállaló hátrányára

Kérdés: Élelmiszerboltban foglalkoztatunk bolti eladó munkakörben alkalmazottakat. Cégünknél a bérpótlékok számítási alapja az alapbér 25%-a. Ez a számítás megfelel a jelenlegi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...számítási alapját, ahhoz szükséges egy írásos megállapodás – abban viszont jogszerűen ki lehet kötni a kérdés szerinti bérpótlékalapot.(Kéziratzárás: 2022. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Költségvetési szerv intézményvezetője a nők 40 évi jogosultsági idővel rendelkező kedvezményes nyugdíjazása okán felmentési idejét tölti, közalkalmazotti jogviszonya 2022. augusztus 31-ig tart. A 2022. május 4. és 2022. augusztus 31. közötti időszakra mentesítve van a munkavégzés alól. Avezetői megbízása korábban, 2022. július 31-én szűnik meg. Tehát az augusztusi hónapban még él a közalkalmazotti jogviszonya, de már nem intézményvezetői minőségben. Az augusztusi hónapra járó távolléti díjba bele kell-e számolni a vezetői pótlékot úgy, hogy a vezetői megbízása már nem él? Melyik jogszabályi hivatkozás az, amelyik megengedi vagy tiltja a vezetői pótlék távolléti díjba való beszámítását?
Részlet a válaszából: […] ...megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. A pótlék mértékea) magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka,b) vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Közalkalmazottiból munkajogviszonyba – egy pótlék "sorsa"

Kérdés: A Kultv. 94. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai munkakörökben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű munkavállalót kötelező bérpótlék illeti meg, ha tudományos, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatják, továbbá, ha tudományos fokozattal rendelkezik. Ennek mértéke a pótlékalap 50%-a. Megyei hatókörű múzeumban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjával átalakult munkaviszonnyá, egyösszegű alapbér került megállapításra. Ebben az esetben milyen kötelező bérpótlékról van szó, miután a költségvetési törvény a Kjt. 69. §-ára utal vissza, és más pótlékalapot ebben a körben nem említ? Amennyiben ezt a bérpótlékot meg kell állapítani, akkor ezt külön nevesíteni szükséges a munkaszerződésben? Amennyiben múzeumigazgató az érintett, aki tudományos fokozattal rendelkezik, rá egyáltalán értelmezhető-e a Kultv. 94. §-ának (6) bekezdésében szereplő szabály?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai munkakörökben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű munkavállalót kötelező, a pótlékalap 50%-ának megfelelő bérpótlék illeti meg, amennyiben tudományos, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatják, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Diabéteszellátási pótlék a köznevelésben

Kérdés: Az Nkt. legutóbbi módosításában olvastuk, hogy egy új pótlékot vezetnek be azoknak a pedagógusoknak, akik cukorbeteg gyerekek ellátásában vesznek részt. Milyen feladatokat hárít ez az iskolákra?
Részlet a válaszából: […] ...A feladat ellátásáért ún. diabéteszellátási pótlék illeti meg, melynek mértéke minden esetben a mesterfokozathoz kapcsolódó pótlékalap 17%-a. Függetlenül attól, hogy a pótlékra jogosult személy besorolási illetményének megállapításakor esetleg nem ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.
1
2
3
4