Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott pótlékalap tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Pótlék a nehéz munkakörülményekért

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozóink pótlékmegállapításával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot kapnak, de most felmerült a kérdés, hogy biztosan jogosultak-e erre a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink is? Ha jogosultak, akkor mit tekinthetünk a fent említett pótlék számításának alapjául? Eddig a Kjt. szerinti 20 000 Ft pótlékalappal számoltunk, de eltérő véleményként az is szóba került, hogy ugyanazzal a pótlékalappal kell számolni, mint a pedagógusoknál, amit sajnos a bérszámfejtő rendszerünk nem tud kezelni. (KIRA bérszámfejtő rendszerben a dajka és a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nem az Nkt. hatálya alá tartozóként van beállítva, és a Kjt. szerinti alappal számolja az ezen a jogcímen feladott pótlékot, ezért ezeknél a dolgozóknál nem tudjuk beállítani azt, hogy az Nkt. pótlékalapjával számoljon.) Ezek közül melyik alkalmazható?
Részlet a válaszból: […]pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért nem a pedagógus-előmenetel, hanem a Kjt. szabályai alapján sorolták be.A 326/2013. Korm. rendelet 32. §-ának (6) bekezdése szerint a nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott (pl. a dajka, pedagógiai asszisztens) is jogosult a 16. § (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek szerint. Tehát akkor, ha az óvodai nevelésben, nappali rendszerű általános vagy középfokú iskolai oktatásban, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatnál vagy e köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelettel kiadott jegyzékben a kedvezményezett települések között szereplő településen található.Ebben az esetben az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdésében felsorolt, a jogosult munkaköréhez szükséges iskolai végzettségi szintjétől függő, középfokú, alapfokozatú vagy mesterfokozatú végzettségekhez kapcsolódó három illetményalap közül azt kell alkalmazni a pótlék alapjaként, amely az adott nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltő személy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4043

2. találat: Szabadság- és pótlékalap-számítás - heti 24 órás részmunkaidőnél

Kérdés: Dolgozónk heti 24 órában dolgozik, amit hétfőn, szerdán és szombaton teljesít napi 8 órában. Két hét egybefüggő szabadságon van. Mennyi nap szabadságot számoljak a két hétre, 6 vagy 10 napot? 10 nap esetében hány órára kell távolléti díjat fizetni? Hogyan alakul a részmunkaidősök esetében a pótlékalap számítása?
Részlet a válaszból: […]pedig 0 óra a beosztás szerinti munkaideje. Az idézett szabály alapján a szabadság kiadásánál úgy kell számolni, hogy a heti két pihenőnap kivételével minden napra (azaz keddre és csütörtökre is) szabadságot kell kiadni a munkavállalónak, mivel ezek is munkanapnak tekintendők. A két hét távollét így neki is (ahogyan egy általános munkarendű munkavállalónak) 10 munkanap szabadságot jelent. A jelen esetben a napi munkaidő - a heti munkaidőből visszaszámolva - 24/5, azaz 4,8 óra. A két hét távol töltött időre eső munkaideje 48 óra, az erre járó távolléti díj illeti meg a munkavállalót. A pótlékalap kapcsán a törvény úgy rendelkezik, hogy a bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét rész- vagy az általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani [Mt. 139. § (3)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3711
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Pótlékalap rövidebb teljes munkaidőben

Kérdés: Egyik telephelyünkön egészségre ártalmas munkakörben dolgoznak munkavállalóink, ezért rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk őket, heti 38 órában. A pótlékok alapjának számításánál a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha heti 40 óra helyett csak heti 38 órát dolgoznak, akkor ezzel kell arányosítanunk az osztószámot? Teljes foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszból: […]összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani [Mt. 139. § (2)-(3) bek.]. Mivel a kérdéses esetben az általánostól eltérő teljes napi munkaidőről van szó (a napi munkaidő 38/5 óra, azaz 7,6 óra), ezért a 174-es osztószámot arányosítani kell. Tehát: 8/174 = 7,6/x, amiből a jelen esetben az osztószám 165,3.A leírtak alapján a munkavállalók rövidebb teljes munkaidőben dolgoznak, azaz - bár a munkaidejük nem éri el a heti 40 órát - teljes munkaidőben foglalkoztatottnak minősülnek. Részmunkaidőről csak akkor lenne szó, ha a felek kimondottan így határozták[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3200

4. találat: Dajka nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékának alapja

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozó dajkáknak 2017. január 1-jétől a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot fizetünk, melynek összege az Nkt. 8. számú melléklete alapján és a 65. § (3) bekezdése, illetve a Költségtv. 60. §-a alapján az illetményalap 10%-a. Az illetményalap összege az Nkt. 8. melléklete szerint 20 000 Ft. Ez az eljárás helyes-e, mert több helyen olvastuk, hogy a 326/2013. Korm. rendelet 38. §-a szerinti vetítési alapot kellene alkalmaznunk, azonban ezen paragrafust már hatályon kívül is helyezték?
Részlet a válaszból: […]A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék mértékét az Nkt. 8. számú melléklete határozza meg: a pótlék az illetményalap 10-30%-a között lehet. Az illetményalapot 2017. szeptember 1-je óta az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdése szabályozza. Az illetményalap a Költségtv. 61. §-ában meghatározott vetítési alap (101 500 Ft) 120%-a középfokú végzettség (121 800 Ft), 180%-a alapfokozatú főiskolai végzettség (182 700 Ft) és 200%-a egyetemi végzettséget igénylő mesterfokozat esetén (203 000 Ft). Ezt megelőzően a 326/2013. Korm. rendelet 38. §-a szerinti mértékek 2017. augusztus[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3165
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Rövidebb teljes munkaidő és a pótlékalap számítása

Kérdés: Cégünknél egyes speciális munkakörökben rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk a munkavállalókat (nem heti 40, hanem heti 35 órát kell ledolgozniuk). A műszakpótlék és egyéb pótlék számításánál, a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha csak heti 35 órát dolgoznak, akkor arányosan kevesebbel? Teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszból: […]általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén pedig a 174 óra arányos részével kell osztani [Mt. 139. § (2)-(3) bek.]. Tehát minden hónapban egységes az osztószám, függetlenül az adott hónapban az általános munkarend szerint teljesítendő órák számától. Mivel itt az általánostól eltérő teljes napi munkaidő van (napi 7 óra), ezért a 174-es osztószámot arányosítani kell.A kérdésben leírtak helyes számítást jelentenek. A munkavállalók rövidebb teljes munkaidőben dolgoznak, ami teljes munkaidőt jelent, noha a munkaidő mértéke nem éri el az általános teljes munkaidőt. Rövidebb teljes munkaidőben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2981

6. találat: Dajka pótlékalapja

Kérdés: Az önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozónknak nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot szeretnénk adni, mivel az a község, ahol az óvoda elhelyezkedik, hátrányos helyzetű település. A dajka munkakört betöltő közalkalmazottunk pedagógusmunkát segítőnek minősül, nem rendelkezik érettségivel, "B" fizetési osztályba van sorolva. Eltérőek a vélemények, hogy a pótlék alapjául mit tekinthetünk. A pedagógus-illetményalap csak középfokú végzettséghez, illetve a felsőfokú végzettségen belül az alapfokozathoz és a mesterfokozathoz kapcsolódóan van meghatározva. Ezek közül melyik alkalmazható, vagy lehetséges, hogy a Kjt. illetménypótlék-alapját (20 000 Ft) kell alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]jogosultak e pótlékra, mégpedig a 16. § (8) bekezdése alkalmazásával. A jogszabályhely a pótlék megállapításának csak a feltételrendszerét szabályozza, annak mértékét nem határozza meg.Az Nkt. 8. mellékletében említett ágazati pótlékok alapját képező illetményalapon az Nkt. szabályai szerint meghatározott illetményalapot kell értenünk - ha nem így lenne, erről az Nkt. külön rendelkezne, ilyen szabályt azonban a törvény nem tartalmaz. (Nem vehető tehát alapul a Kjt. szerinti pótlékalap.) Az Nkt. 94. §-a (4) bekezdésének v) pontjában kapott felhatalmazás alapján 2017. augusztus 31-ig az illetményalap (és egyben pótlékalap) összegét a költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában a 326/2013. Korm. rendelet 38. §-ának (3) bekezdése állapítja meg. A Kvt. 61. §-a szerint az Nkt. 65. §-ának (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 2017-ben 101 500 forint; az illetményalap pedig e vetítési alapa) 119,6 százaléka (121 394 Ft) középfokú végzettség esetén,b) 174,5 százaléka (177 118 Ft) alapfokozat esetén,c) 193,2 százaléka (196 098 Ft) mesterfokozat esetén.A dajka a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörnek minősül. Mivel a jelen esetben az e munkakört betöltő személy nem rendelkezik pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel, őt a Kjt. szabályai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2967

7. találat: Vezetői pótlék egészségügyi intézményben

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi és bölcsődei igazgatóság költségvetési intézmény egészségügyiintézményegység-vezetőjének vezetői pótléka jogszerű megállapításához kérem a segítségüket. Az intézményegység-vezető az intézményvezető szakmai igazgatóhelyettese az egészségügyi intézményegység vonatkozásában. A vezetői pótlékról a 356/2008. Korm. rendelet 3. számú melléklete rendelkezik. E melléklet 3. pontjának bevezető része többek között az önkormányzatok által fenntartott gyógyító-megelőző, fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményekről szól. A szóban forgó intézmény gyógyító-megelőző ellátást (fogorvosi alapellátás) biztosít, azonban fekvőbeteg-ellátást nem. Innentől kérdéses, hogy a 3. pont melyik alpontja alkalmazandó jelen esetben, illetve egyáltalán alkalmazható-e? Ellentmondás látszik a 3. pont bevezető része és például a c) pont között is, hiszen a c) pont a gyógyító-megelőző ellátást közvetlenül nem nyújtó intézetekről szól. A pótlékalap hány százaléka illeti meg? Eddig 100%-ot kapott, ha ennél több, akkor ezt visszamenőleg adni kell?
Részlet a válaszból: […]gyógyító-megelőző tevékenységet folytatnak, amelynek az említett két formája van. Ebben a fogalomrendszerben a kérdésben szereplő egészségügyi intézményegység gyógyító-megelőző tevékenységet végző, járóbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi szolgáltatónak minősül.A 356/2008. Korm. rendelet 3. melléklete valóban nehezen értelmezhető, félreérthető szövegezésű. A 3. pont I. rész 2. pontja az önkormányzatok által fenntartott intézetek intézményvezetőjének pótlékáról szól, a 3. pont a) pontja pedig az intézményvezető-helyettesek pótlékáról. A "gyógyító-megelőző fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmény" kifejezésen véleményünk szerint a "gyógyító-megelőző tevékenységet végző, fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmény" értendő, mivel ha a jogalkotó valamennyi gyógyító-megelőző tevékenységet végző, tehát a járóbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2567