Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott utazó munkavállaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Vasárnapi pótlék forgalmi utazó munkavállalóknak

Kérdés: A kollektív szerződés a munkáltató belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkavállalói számára lehetővé teszi a vasárnapra rendes munkaidő beosztását az Mt. 135. §-ának (4) bekezdése alapján. Egyébként a munkavállalók részére rendes munkaidő az Mt. 101. §-a alapján nem osztható be, és a kollektív szerződés nem rendelkezik külön a vasárnapi pótlékról. Ilyen esetben jár-e a forgalmi utazó munkavállalóknak a vasárnapi pótlék? Ha igen, az csak a rendkívüli munkavégzésért jár?
Részlet a válaszból: […]munkavállalónak, ha a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének d), e) vagy i) pontjaiban meghatározottak szerint osztható be [Mt. 140. § (1) bek. a) pont]. Tekintettel arra, hogy a kérdés szerinti esetben a munkavállaló az Mt. ezen szakaszai alapján nem, csak a kollektív szerződés (mint eltérő jogalap) miatt osztható be vasárnapi munkavégzésre, ezért a rendes munkaidőre vasárnapi pótlék nem illeti meg a munkavállalót.Vasárnapi pótlék jár a munkavállalónak a rendkívüli munkaidőre, ha a rendes munkaidőben is jogosult lenne rá, vagy ha számára az Mt. 101. §-ának (1) bekezdése alapján rendes munkaidő vasárnapra nem osztható be [Mt. 140. § (1) bek. bb) pont]. A korábban leírtakból következik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2552

2. találat: "Céges sofőr" munkaideje

Kérdés: A Kkt. 18/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmezésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink vannak. Egy cégnél gépjárművezető munkakörben ("céges sofőr") kívánnak alkalmazni egy munkavállalót. A munkavállaló feladatai az alábbiak lesznek: a cég belső működésével kapcsolatos személyszállítási feladatok (a cég vezetőségének, tulajdonosainak szállítása); szintén a cég belső működésével kapcsolatos áruszállítási feladatok (kisebb alkatrészek szállítása). Sem a személyszállítás, sem az áruszállítás nem harmadik személy részére és nem díj ellenében történne. A személyszállítás főként Magyarország területére korlátozódna, de esetenként szükség lesz külföldre történő, de az Európai Unión belüli személyszállításra is. Az áruszállításra Magyarország területén kerülne sor. A munkavállaló mind a személyszállítási, mind az áruszállítási feladatait ugyanazon, egy 5 személy szállítására alkalmas személygépjárművel végezné majd, amely gépjármű össztömege a 3,5 tonnát nem haladja meg. Kiterjed-e a fenti tényállás szerinti, gépjárművezető munkakörben alkalmazandó munkavállaló munkaviszonyára (munkavégzésére) a Kkt. utazó munkavállalók munkaidejére vonatkozó rendelkezéseinek (Kkt. 18/A-18/L. §) hatálya, különös figyelemmel a Kkt. 18/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt, "a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében e törvény hatálya alá tartozó munkavégzés" kitételre? Amennyiben a fenti tényállás szerinti munkavállalóra ("céges sofőr") a Kkt. utazó munkavállalók munkaidejére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók, akkor a munkavállaló munkarendjére, munkaidejére, pihenőidejére, vezetési idejére mely jogszabály(ok) előírásai vonatkoznak? A munkavállaló munkaviszonyára kizárólagosan az Mt. vonatkozik?
Részlet a válaszból: […]kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó munkát végeznek [Kkt. 18/A. § (1) bek.]. Ennek azért van jelentősége, mert e rendelet 2. cikke szerint annak hatálya személyszállításra csak akkor alkalmazandó, ha a személyszállítást végző jármű eredeti építése vagy állandó átalakítása folytán a járművezetővel együtt kilencnél több személy szállítására alkalmas, és erre a célra szolgál, illetve áruszállítás esetében, ha a jármű megengedett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2505
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.
Részlet a válaszból: […]gépkocsit vezet.A Kktv. szerint rendelkezésre állási idő az, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. A be- és kirakodásra történő várakozás ideje is idetartozik, kivéve ha ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható, mely esetben munkaidőnek minősül [Kktv. 18/B. § a) és b) pontjai]. A kérdésből megállapíthatóan a munkáltató helyesen tekinti rendelkezésre állási időnek azt az időtartamot, amit a járművezető munkavállaló a gyógyintézetnél várakozással tölt. Erre az időtartamra a munkavállalót az alapbére 40%-a illeti meg [Kktv. 18/I. § g) pont].Nincs akadálya, hogy a gépjárművezető munkavállaló esetében osztott munkaidő-beosztást alkalmazzon a munkáltató. Ennek azonban feltétele, hogy ebbe a munkavállaló is beleegyezzen, és hogy a két munkaidő közötti rész legalább két óra legyen (Mt. 100. §). Ebben az esetben a két munkaidőrész közötti időtartamra semmilyen díjazás nem jár a munkavállalónak. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy - szemben az előbbiek szerinti rendelkezésre állási idővel - ebben az időtartamban a munkavállalót sem munkavégzési, sem rendelkezésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2471

4. találat: Utazó munkavállaló rendelkezésre állási ideje

Kérdés: Az utazó munkavállaló esetében a törvény meghatároz a munkaidőn felül rendelkezésre állási időt (pl. határátkelésnél várakozás, váltósofőr alszik stb.). Egy kocsikísérő esetében, aki nem váltósofőr, hanem azért utazik a sofőrrel, hogy a célhelyen munkát végezzen, abban az esetben a kocsikísérő gépjárműben töltött ideje is rendelkezésre állási időnek számít? Valamint erre az időre a munkabér 50%-át kell fizetni?
Részlet a válaszból: […]határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő-beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő. Több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő [Közúti tv. 18/B. § b) pont]. Utazó munkavállalónak minősülnek - egyebek mellett - azok a személyek, akik az AETR tv. hatálya alá tartozó munkát végeznek [Közúti tv. 18/A. § (1) bek.].Az AETR tv. a kocsikísérő személyét kifejezetten ismeri ugyan, és szabályozza jogállását [1. cikk k) pont], de a jelen kérdésben szereplő személy - a leírás alapján - nem minősül az AETR tv. szerinti kocsikísérőnek. Ebből következően a kérdéssel érintett munkavállaló nem minősül utazó munkavállalónak sem, így a gépjárműben történő utazása nem lesz a Közúti tv. szerinti rendelkezésre állási idő. Ez az időtartam a munkavállaló munkaidő-beosztása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2295