Apasági szabadságra való jogosultság "bővítése" munkáltatói szabályzatban

Kérdés: A munkáltató (amely kollektív szerződéssel rendelkezik) az apasági szabadságot úgy kívánná biztosítani, hogy egyrészt azt a törvényben előírt 10 munkanapnál hosszabb időre biztosítaná, másrészt annak teljes idejére 100%-os távolléti díj illetné meg a munkavállalókat. Elegendő-e ezt egyoldalú kötelezettségvállalásként munkáltatói szabályzatban szabályozni, vagy azt mindenképpen kollektív szerződésben kell szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43. § (1)-(3) bek.]. A munkáltatói szabályzatban a munkáltató tehet egyoldalú kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatot [Mt. 16-17. §], amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkaközi szünet – mint a munkaidő része

Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló javára [Mt. 135. §], illetve a munkavállalóra kedvezőbb eltérés alapulhat a munkáltató egyoldalú döntésén (szabályzatán) is. Így nincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaközi szünetből 10 percet a munkaidő részének tekintsen, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Mobiltelefon bevitelének szabályozása a munkahelyen

Kérdés:

Előírhatja a munkáltató, hogy a munkavállalók a – gyári, de akár irodai – munkaterületre nem vihetik be magukkal a mobiltelefonjaikat? Ha igen, akkor milyen okból és milyen formában kerülhet sor erre a tilalomra?

Részlet a válaszából: […] ...nincs formakényszere [Mt. 22. § (1) bek.], akár szóban is közölhető, de a legjellemzőbb megoldás egy erre vonatkozó, írásos belső szabályzat, amely egyértelművé teszi az utasítás pontos tartalmát. Természetesen a munkáltató döntési szabadságát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Home office – ami nem távmunka

Kérdés: 2022. július 1-jétől módosultak az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó szabályai; álláspontunk szerint ezzel a gyakorlatban ismert home office fogalom és az Mt.-ben szabályozott távmunkavégzés fogalma összemosódott. Fentiekről függetlenül azonban jól gondoljuk, hogy továbbra is van arra lehetősége a munkáltatónak, hogy home office szabályzat keretében szabályozza a home office-ban történő munkavégzést, amely nem minősülne távmunkának? Ez egyfajta "jutalom" lenne a munkáltató részéről, erről a felek külön munkaszerződésben nem állapodnának meg. A home office-t a munkáltató heti egy alkalommal engedélyezné.
Részlet a válaszából: […] A távmunkavégzés 2022-ben törvénybe iktatott új fogalma szerint távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi [Mt. 196. § (1) bek.]. Ez a fogalom lényegesen tágabb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Heti egy nap otthoni munkavégzés

Kérdés: Egy új szabályzatunkban lehetővé tennénk, hogy az irodai munkatársak hetente egy napot otthonról dolgozzanak. Ez a munkáltató engedélye alapján történne, eseti jelleggel. Ezt kötelező-e, illetve, ha nem, akkor érdemes-e távmunkának minősíteni? Szükséges-e a heti egy otthoni munkanaphoz a munkavállaló beleegyezése?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatályos definíciója szerint távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi [Mt. 196. § (1) bek.]. Ez a meghatározás annyira tág, hogy abba belefér az egyáltalán nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...egyoldalúan arra sem, hogy azt vegye meg, és az ellenértékét a munkáltató részére fizesse meg. Kollektív szerződés, munkáltatói szabályzat vagy a felek megállapodása ugyanakkor rendelkezhet úgy, hogy a munkavállaló az eszköz átvételekor köteles legyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Munkavédelmi célú szemüveg költségének térítése

Kérdés:

Képernyős munkakörben kötelező munkavédelmi szemüveg juttatása a munkavállalónak. Belső szabályzatban meghatározhatja a munkáltató a maximális keretösszeget, melynek erejéig megtéríti a munkavállaló ilyen célú költségeit? Kötelezhető a munkavállaló arra, hogy a szolgáltatónál az elszámolható maximális összeg miatt bontott számlát kérjen (munkáltatónak leadás céljából + a maradék összeg, melyről nem adhat le elszámolást)? Vagy törvénybe ütközik, és a szemüveg teljes költségét állnia kell (ami egyénenként nagyon eltérő lehet)?

Részlet a válaszából: […] ...a szemüveg használatára; erre a felek megállapodása lehetőséget adhat [Mt. 51. § (2) bek. b) pont].Ebből következően a belső szabályzat [Mt. 17. §] formálisan nem elegendő; ugyanakkor, ha a munkavállaló az abban foglaltakat (a költségtérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Kölcsönzött munkavállalók joga a cafeteriajuttatásra

Kérdés:

Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?

Részlet a válaszából: […] ...juttatásokra vonatkozó rendelkezések is [Mt. 219. § (1)–(2) bek.]. Ezért tehát nincs lehetőség arra, hogy a kölcsönvevő belső szabályzatában kizárja a hozzá kikölcsönzött munkavállalókat egyes díjazási formákból, így a cafeteriából sem. Ugyanakkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...meghatározottakon felüli bérelemeket egyoldalú kötelezettségvállalásként nyújthatja [Mt. 16. § (1) bek.]. Ezt a munkáltató belső szabályzat útján vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével is megteheti [Mt. 17. § (1) bek.]. A dokumentált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Jelenléti ív munkáltatói jóváhagyása

Kérdés:

A jelenléti ívet ki jogosult leigazolni? Ha a vezérigazgató ezt a jogkört szeretné átruházni a csoportvezetőkre, megteheti-e, és ha igen, hogyan?

Részlet a válaszából: […] ...– átruház alacsonyabb szintű vezetőkre. Az erről szóló rendelkezést érdemes írásba foglalni (pl. a szervezeti és működési szabályzatba, társasági szerződésbe, de lehet egy eseti utasítás is). Fontos, hogy a munkavállalót legkésőbb a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.
1
2
3
22