Nyomásgyakorlás – a közös megegyezéssel történő megszüntetés érdekében

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében szerepel a céges autó korlátlan használata, és az is, hogy a munkavállaló tartós távollét alatt is használhatja a gépjárművet. Dönthet-e egyoldalúan úgy a munkáltató, hogy amíg a munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, visszaveszi az autót, a telefont, és emellett zárolja a munkavállaló céges e-mailjének hozzáférését? A munkáltató szándéka egyértelműen a munkaviszony ellehetetlenítése azzal a céllal, hogy a munkavállaló belemenjen egy közös megegyezésbe.
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy a munkaszerződés egyáltalán rendelkezik-e erről, ha igen, miként, valamint azt, van-e esetleg e tárgyban irányadó munkáltatói szabályzat.A munkáltató a munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága alatt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Hozzátartozó halála – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Hozzátartozó halála esetén a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól két napra. A munkavállaló feleségének nagyszülője hunyt el, 2025. január hónapban. A munkavállaló az igényét egy évvel később, 2026. január 6-án nyújtotta be. A munkáltató köteles megadni ebben az esetben a két nap „rendkívüli szabadságot”, vagy elutasíthatja a kérelmet? Ha elutasíthatja, milyen jogszabályra hivatkozva? Belső szabályzatban lehet-e szabályozni, hogy meddig fogadja el a kérvényeket a munkáltató? Pontosan ezen kellemetlenségek elkerülése végett.
Részlet a válaszából: […] ...igénye joggal való visszaélést valósít meg, és ezért azt a munkáltató elutasíthatja [Mt. 7. §]. A munkáltató a fentieket szabályzatba is foglalhatja, de minden esetet – a fenti keretek között – egyedileg szükséges mérlegelni.(Kéziratzárás: 2026. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Mentesülés a munkáltató engedélyével – jogszerző idő a szabadság tekintetében

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól az egyoldalú munkáltatói szabályzatban meghatározott esetben „automatikusan”. Erre vonatkozóan a munkáltató dönthet-e úgy – ezen egyoldalú munkáltatói szabályzatban –, hogy e mentesítési időszak a szabadság vonatkozásában munkában töltött időnek minősül annak ellenére, hogy a fenti eset az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében lévő felsorolásban nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...Nincs tehát akadálya, hogy a törvényben nevesített mentesülési eseteken felül a munkáltató egyoldalúan úgy rendelkezzen – akár egy szabályzat formájában –, hogy bizonyos további esetekben is igazoltan távol lehet a munkavállaló. A munkavállalót az Mt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Köztisztviselői képzettségi pótlék – a követelmények

Kérdés: Az egyetemi diploma mellékletét képező, a „specializáció követelményeit teljesítette” irat a 249/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében szereplő iskolai végzettségnél magasabb szintű szakképesítésnek minősül? Erre hivatkozással a diploma melléklete alapján a közszolgálati tisztviselő részére megállapítható-e a képzettségi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...[249/2012. Korm. rendelet 2. § (2) bek.]. A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a közszolgálati szabályzatban vagy ügyrendben kell feltüntetni [249/2012. Korm. rendelet 2. § (3) bek.]. A fentiekből következik, hogy a 249/2012. Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címke:

Munkaviszony-megszűnés után – új besorolás és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Egyházi intézményben a dolgozók az Mt. hatálya alatti munkáltatónál, a Kjt. szerinti besorolással vannak foglalkoztatva. Ebben az esetben, ha megszűnik a munkavállaló munkaviszonya az adott egyházközségben, és egy másik egyházközségben kerül foglalkoztatásra, akkor a megszűnt jogviszony időtartamát a munkakörbetöltéshez szükséges iskolai végzettségtől függetlenül, valamint azt az időszakot a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe lehet-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...beszámíthatósága tekintetében.A munkáltató ugyanis – egyebek mellett – egyoldalú kötelezettségvállalással, illetve munkáltatói szabályzatban [Mt. 16–17. §] a Kjt., illetve az Mt. rendelkezéseinél kedvezőbb szabályokat is előírhat.Végül fontos megjegyeznünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Besorolás és jubileumi jutalomra való jogosultság (I.) – a „múlt” munkaviszonyai

Kérdés: Községi polgármesteri hivatalban dolgozó közalkalmazott (karbantartó) besorolásához és jubileumi jutalmához mely időszakok kerülhetnek beszámításra a következő jogviszonyokból?
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1984. VII. 1. – 1987. III. 4.;
Szénbányák; 1987. III. 6. – 1988. I. 12.;
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1988. I. 13. – 1992. 05. 31.;
Kft.; 1993. III. 1. – 1995. I. 31.;
Erdészeti Faipari Rt.; 1996. V. 1. – 1998. XII. 31.;
Bt.; 2000. VII. 18. – 2004. I. 7.
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállalókat is megilletheti a közszolgálati szabályzatban [Kttv. 75. § (5) bek., 151. § (3) bek.] megállapított cafeteriajuttatás és az esetleges – jellemzően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

„Nők40” és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény vagyunk, külön adószámmal az egyháztól és külön jogi személyként. A munkáltatói jogkört az intézményvezető gyakorolja. Az egyik munkatárs „nők 40” öregségi nyugdíjjal szeretne elmenni 2026. VI. hóban nyugdíjba. Az egyházi fenntartású szociális intézményekben – mivel állami normatívából élnek – a Kjt. 55–80. §-ában foglaltakat alkalmazni kell az előmeneteli és illetményrendszer vonatkozásában. Munkatársunk a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult volt 3 éve, azt megkapta. Ha 2026 júniusában megszerzi a „nők40” öregségi nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időt, a 40 éves jubileumi jutalomra jogosulttá válik-e?
Részlet a válaszából: […] ...jubileumi jutalomra jogosító időket. Ezt a munkáltató megteheti például egyoldalú kötelezettségvállalása alapján, belső munkáltatói szabályzatban [lásd az Mt. 16–17. §-át]. A jogosító időket – a Kjt. 87/A. §-a alapján figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Munkaközi szünet – munkaidőn belül vagy kívül

Kérdés: A munkavállalókat – amennyiben a beosztás szerinti napi munkaidejük a 6 órát meghaladja – az Mt. 103. §-ának (1) bekezdése alapján legalább 20 perc munkaközi szünet illeti meg. Az intézményi tevékenység sajátosságaira tekintettel a munkaközi szünet képezheti-e a munkaidő részét? Ha igen – közalkalmazotti szabályzat hiányában –, hol kell/lehet szabályozni a munkáltató és a munkavállalók ezen közös akaratát? Kérjük, hogy válaszukban az ide vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat is szíveskedjenek megjelölni!
Részlet a válaszából: […] ...jellegű munkakörökön kívül) akkor számít bele a munkaidőbe, ha jogszabály vagy kollektív szerződés így rendelkezik. A közalkalmazotti szabályzat – azaz a munkáltató és a közalkalmazotti tanács közötti megállapodás – kollektív szerződésre tartozó kérdéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Munkáltatói jogkörgyakorlás – az ügyvezetői hatáskör korlátozása

Kérdés: Az alapító az állami tulajdonú gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatában a munkáltatói jogok gyakorlását az ügyvezető-helyettesre teljeskörűen átruházta az általa irányított szakterület munkavállalói tekintetében. Korlátozható-e ilyen módon az ügyvezető munkáltatói jogköre?
Részlet a válaszából: […] ...társaság ügyvezetője és az ügyvezető-helyettese között a felettük munkáltatói jogkört gyakorló alapító a szervezeti és működési szabályzatában a munkáltatói jogok gyakorlását teljeskörűen az ügyvezető-helyettesre ruházza át az általa irányított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Elszámolás a „túlvett” cafeteriával

Kérdés: A munkáltató cafeteriát biztosít a munkavállalónak. A munkavállaló munkaviszonya egyoldalúan (felmondás/azonnali hatályú felmondás útján) megszűnik. Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig az arányos cafeteria összegéhez képest magasabb összeget („többlet”) vett igénybe, akkor ezt a „többletet” a munkáltató visszakövetelheti? Erre munkabérből való levonás útján lehetőség van? Ha a munkaviszony azonban a felek közös megegyezése alapján szűnik meg, úgy van-e bármi akadálya annak, hogy a munkavállalónak kifizetendő munkabér összegét a cafeteria munkaviszony megszűnéséig arányos összegét meghaladó résszel csökkentsék?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriáról a munkáltató alapvetően szabadon dönthet, és szabályzatban meghatározhatja, hogy miként vállal kötelezettséget annak megfizetésére [Mt. 16–17. §]. Amennyiben a munkavállaló az időarányosan járó cafeteriánál többet vesz igénybe, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
28