244 cikk rendezése:
1. cikk / 244 „Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk? Az utazási költségtérítést külön nyilatkozatba kell foglalnunk, vagy fel kell tüntetnünk a munkaszerződésen? Az alkalmazottaknak nyilatkozniuk kell, hogy hány kilométer után veszik igénybe a költségtérítést?
2. cikk / 244 Igazgató helyettesítése szabadsága alatt
Kérdés: A Púétv. 17. §-ában felsorolt egyes munkáltatói jogkörök gyakorlása (pl. kinevezés, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetése) az óvoda igazgatójának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor óvodánkban az igazgató akadályoztatása (pl. szabadság, táppénz, továbbképzés) esetén az igazgató helyettesítését a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezetői helyettesítési rend szerinti igazgatóhelyettes látja el. Jól értjük, hogy ez a jogkör nem terjedhet ki a 17. §-ban felsorolt, az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre? Az igazgató szabadsága idején van-e bármilyen, jogszabályoknak megfelelő lehetőség arra, hogy a helyettesítést ellátó igazgatóhelyettes aláírjon például egy kinevezést vagy egy jogviszony-megszüntetést?
3. cikk / 244 Mezőőrök munkaidő-beosztása és díjazása
Kérdés: Cégünknél a mezőőröket a számfejtő rendszerben általános munkarend szerint vitték fel, de összevissza járnak dolgozni. Szombat, vasárnap, reggel, este. A 18-tól 6 óráig tartó időszakra bérpótlékot kapnak. A mezőőri szabályzatban viszont az szerepel, hogy megszakítás nélküli rendben kell dolgozniuk, így a vezetőnk szerint nem jár nekik pótlék. Jogszabály szerint mi lehet a munkarendjük, és jár-e nekik bérpótlék?
4. cikk / 244 Hazautazás költségtérítése EGT-n kívüli államból
Kérdés: Kötelesek vagyunk kifizetni a repülőjegy árát hazautazási költségtérítésként, ha a munkavállalónak Brazíliában van a lakóhelye? Vagy csak egy részét az utazásnak, ami Európán belül van, mert Budapestről elmegy Madridba repülővel, és utána száll át a brazil járatra. Belső szabályzatunk szerint csak EGT-államban lévő lakóhelyre fizetünk hazautazást.
5. cikk / 244 Jubileumi jutalom jogszerző ideje – a téesznél eltöltött munkaviszony
Kérdés: Szociális intézetünkben (Kjt. hatálya alatt) 2008. 12. 31-ével, áthelyezéssel átvett dolgozónk besorolásakor, a jubileumi jutalom meghatározásánál egy mgtsz-nél töltött idő (1980. 06. 25. – 1992. 02. 24.), 11 év, 8 hó beszámításra került. Módosítható-e a téves adat áthelyezés esetén, mivel jelenleg ez alapján jogosult lenne a 40 éves jubileumi jutalomra? Kifizethető-e vagy utólag felülírható-e a dátum?
6. cikk / 244 Részvétel politikai rendezvényen – a munkaviszony megszüntethetősége
Kérdés:
A munkáltató által megalkotott belső szabályzat munkavállaló általi megsértése szolgálhat alapul a munkáltató részéről történő felmondásra? Ügyfelünk a munkavállalók számára készített etikai szabályzatban – a véleménynyilvánítási szabadság korlátjain belül és annak tiszteletben tartásával – korlátozni kívánja a politikai állásfoglalásokat. Mi történik akkor, ha egy munkavállaló ennek ellenére részt vesz olyan politikai, akár szélsőséges rendezvényen, nyilvánosan és beazonosítható módon (de mindenféle utalás nélkül a cégre), hogy a cég munkavállalójaként teljes mértékben felismerik a kollégák, mondjuk, egy online újság fényképalbumában, és adott esetben félelmet kelt bennük a szélsőséges nézet? Lehet-e ez alapján bármiféle szankcióval, akár elbocsátással is élni a munkáltató részéről – figyelemmel arra, hogy a munkahelyen a kolléga semmilyen jelét nem adja szélsőséges nézeteinek, a munkáját pedig megfelelően végzi?
7. cikk / 244 „Nők 40” – munka nyugdíj mellett
Kérdés: Egy szociális intézményben (idősek otthonában) közalkalmazotti jogviszonyban álló kollégánknak idén júniusban lehetősége van elmenni nyugdíjba a nők negyven év jogosultsági idejével. A felmentési ideje hatvan nap és hat hónap lenne. Van-e arra lehetőség, hogy a kolléga kérésére eltekintsünk a felmentési idejétől? Tehát a négy hónap ledolgozandó és a négy hónap le nem dolgozandó időt is munkával töltse? Vagy milyen lehetősége van, ha nem szeretne otthon maradni, de a nyugdíjazását is el tudja kezdeni?
8. cikk / 244 Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól a cafeteria kontójára
Kérdés: Van-e annak bármi akadálya, hogy a munkáltató a cafeteria terhére szabadnapokat biztosítson a munkavállalóknak? Ha ez lehetséges, ezt milyen módon és mely szabályok alapján teheti meg, illetve a „szabadnap” az szabadságnak vagy az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése szerinti, a munkáltató hozzájárulásával történő, munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülésnek minősül?
9. cikk / 244 Munkavállalók tesztelése az ügyfelek részéről
Kérdés: Cégünk tevékenységei közé tartozik többek közt a szervizszolgáltatás, melyet szervizes munkavállalóink legtöbbször az ügyfeleink telephelyein végeznek. A munkavégzés megkezdése előtt az ügyfelek előzetesen – legtöbbször EHS dokumentumok keretében – gyakran előírják, hogy a szervizes munkavállalóknak – munkaalkalmasság tekintetében – átvizsgáláson kell átesniük, mely magában foglalhatja az alkohol-, illetve drogtesztek elvégzését is. Bizonyos esetekben ez minden kollégára vonatkozik, máskor a tesztek elvégzése alkalomszerű, illetve szúrópróbaszerű. Az ügyfél által használt szabályzatok lehetővé tehetik-e számára, hogy cégünk munkavállalóin ilyen jellegű vizsgálatokat végezzenek el (különösen munkajogi és adatvédelmi jogi aspektusokat vizsgálva)? Amennyiben a válasz az előző kérdésre igen, akkor ezen ügyfélszabályzatokkal szemben mi a minimális tartalmi elvárás?
10. cikk / 244 12 órás műszakrend és helyettesítés a munkáltatói jogkörben
Kérdés: Egy vállalat a szolgáltatását úgy kívánja megoldani, hogy 12 órás váltott műszakban foglalkoztatná a munkavállalóit. A 12 órás foglalkoztatáshoz sem az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése, sem az a), sem a b) pontja szerinti feltételek nem állnak fenn. Van-e más megoldás a 12 órás napi foglalkoztatáshoz? A munkaviszony létesítésével kapcsolatos iratokat alapesetben a munkáltatónak kell aláírnia. Lehetséges-e az a megoldás, hogy a munkáltató helyett és nevében az ezzel a feladattal írásban megbízott munkavállaló írja alá úgy, hogy az aláírása mellett a „h” betűjelzést használja?
