Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott diákmunka tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Diákmunka pénztárosként

Kérdés: Élelmiszerboltban hány éves kortól lehet pénztárosi munkát vállalni?
Részlet a válaszból: […]fiatal munkavállaló olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Mindennek különösen azért van jelentősége, mert a pénztárosi munka során a munkavállaló az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében teljes kártérítési felelősséggel tartozik (megőrzési felelősség, Mt. 180. §).A munkavállalók a 18. életévük betöltéséig fiatal munkavállalónak minősülnek. Esetükben tiltott az éjszakai munka, a rendkívüli munkavégzés, naponta - több munkaviszonyban is - csak 8 órán át végezhetnek munkát, emelt mértékű munkaközi szünetre, napi pihenőidőre jogosultak, tilos a pihenőnapok összevont[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3033
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Közalkalmazotti foglalkoztatás életkori feltétele

Kérdés: Szeretnék nyári diákmunkát vállalni strandi jegyszedőként. Elmúltam 17 éves, de még nem vagyok 18. Közalkalmazottként foglalkoztatnának. Vállalhatok-e így diákmunkát mint közalkalmazott, ha nem vagyok nagykorú, ugyanis ezért utasít el a munkaadó?
Részlet a válaszból: […]életévét betöltött személlyel létesíthető. Tehát 17 évesen csak az Mt. hatálya alatt álló munkavállaló, diákszövetkezeti tagként diákmunkás, vagy közérdekű
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3031
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Diákmunkások munkaruhája

Kérdés: Diákszövetkezetként tagjainkat munkavégzésre a szolgáltatás fogadójához helyezzük ki. A diákok címkézési, csomagolási, takarítási, gépkiszolgálási, anyagmozgatási feladatokat végeznek. A kihelyezésük előtt kapott tájékoztatóban kívánjuk szerepeltetni a következőket: "Ajánlott munkaruha: a munkaterületen 20-25 ℃ van, ezért a javasolt munkaruha póló, zárt cipő csúszásmentes talppal, hosszú szárú nadrág. Gyűrű, karkötő, nyaklánc viselése szigorúan tilos". Megfelel-e ez a megoldás az előírásoknak?
Részlet a válaszból: […]megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, illetve kártérítési kötelezettség is terheli, ha a munkavállaló saját ruhája a munkavégzéssel összefüggésben károsodik. Így ezen feltétel fennállása esetén a munkaruha biztosítása célszerű lehet.A gyűrű, nyaklánc viselésének tilalma viszont munkavédelmi szabály. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata, és ebbe nem csupán az ékszerviselési tilalom előírása tartozik bele, hanem például a védőruha, egyéni védőeszköz biztosítása is. A védőruha és az egyéni védőeszköz a munkavédelmi szabályok alapján az egészséges és biztonságos munkavégzés (tehát a munkavállaló személyének védelme) céljából viselendő, és biztosítása - egyéb előírt munkavédelmi intézkedések megtétele mellett - a munkáltató kötelezettsége. Diákmunka esetén a munkáltatói munkavédelmi kötelezettségek a szolgáltatás fogadóját terhelik [Mt. 224. § (3) bek. a) pont]. Ezek megtartása attól függetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2608
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Iskolaszövetkezeti munkaviszony külföldi hallgatóval

Kérdés: Magyar állampolgárságú, viszont angliai egyetemen nappali képzésben részt vevő diákot tudunk-e diákmunka keretében foglalkoztatni? Ha igen, milyen egyéb kritériumnak kell megfelelni?
Részlet a válaszból: […]külföldi felsőoktatási intézménnyel létesített nappali tagozatos hallgatói jogviszonyt. Ugyanakkor ez a jogviszony önmagában még nem mentesít a biztosítási jogviszonnyal járó kötelezettségek alól. A Tbj-tv. szerint ugyan az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos hallgató közötti jogviszony nem létesít biztosítási jogviszonyt [5. § (1) bek. b) pont], ám a 195/1997. Korm. rendelet szerint ez csak a nappali rendszerű oktatás keretében az Nftv. szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatókra vonatkozik [195/1997. Korm. rendelet 6. § (4) bek.].Az Nftv. 1. §-ának (2) bekezdése szerint a törvény hatálya a felsőoktatás tevékenységében és irányításában részt vevő valamennyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2551

5. találat: Vasárnapi munkavégzés - nem jár pótlék a cukrászdában

Kérdés: Vasárnap is nyitva tartó kávézó-cukrászda vasárnapra beosztott alkalmazottainak jár-e 50% vasárnapi pótlék? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hetente 5 napot, napi 8 órát, heti 2 pihenőnappal, hétfőn zárva tartanak. Ugyanitt alkalmi munkavállaló szintén vasárnapi foglalkoztatása esetén jár-e 50% vasárnapi pótlék? Hogyan alakul a fenti két eset, ha az adott vasárnap munkaszüneti nap? A kávézó-cukrászda rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e, ha igen, ezt a tényt mivel lehet, illetve mivel szükséges elfogadhatóan alátámasztani?
Részlet a válaszból: […]esetén akkor illeti meg a pótlék, ha vasárnapra rendes munkaidőben egyáltalán nem osztható be a munkavállaló [Mt. 140. § (1) bek.]. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a vasárnap is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor [Mt. 101. § (2) bek. 102. § (3) bek. a) pont]. Tipikusan idetartozik a kávézó és a cukrászda, amelyet vasárnap vagy akár munkaszüneti napon szokásosan igénybe vesznek. Mivel a kávézó-cukrászda vasárnap is rendeltetése folytán működő munkáltató, ezért az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó munkakörben dolgozó munkavállaló (pincér, pénztáros, cukrász) vasárnapi pótlékra nem jogosult.Ha a vasárnap egyben munkaszüneti nap is, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnap, akkor a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a munkaidő-beosztás és a pótlékok tekintetében is. A kávézó és a cukrászda rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltatónak tekinthető, tehát ezen a napon nyitva tarthat. A húsvét- vagy a pünkösdvasárnap,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2351

6. találat: Vasárnapi diákmunka

Kérdés: Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy iskolaszövetkezetünk tagjai vasárnaponként egy moziban beengedőként, büfésként vagy pénztárosként dolgozzanak rendszeresen?
Részlet a válaszból: […]ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére az e naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor [Mt. 124/A. § (2) bek., 125. § (2) bek.]. Mivel a mozik, filmszínházak tipikusan olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyet a társadalom tagjai az általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredően vasárnaponként is rendszeresen igénybe vesznek, rendeltetésük folytán vasárnap is működő munkáltatónak minősülnek. Ebből következően az említett intézményekben van[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 998
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Külföldi diák foglalkoztatása iskolaszövetkezetnél

Kérdés: Iskolaszövetkezetünkbe jelentkezett egy nem magyar, európai uniós állampolgárságú, Magyarországon tanuló hallgató, aki diákmunkát szeretne végezni. Van-e lehetőségünk a foglalkoztatására, és ha igen, milyen feltételekkel, milyen papírok szükségesek a belépéséhez? Más megítélés alá esik-e, ha nem európai uniós állampolgár diák jelentkezik hozzánk?
Részlet a válaszból: […]az iskolaszövetkezet tagja legyen. A foglalkoztatás szempontjából azonban különbséget kell tennünk az európai uniós és harmadik országbeli állampolgárok között. Az európai uniós állampolgárok foglalkoztatás vonatkozásában a magyar állampolgárokkal azonos megítélés alá esnek, azaz európai uniós tagállam állampolgára foglalkoztatásához diákmunka esetén sincs szükség külön engedély beszerzésére. Ugyanakkor bejelentési kötelezettség ez esetben is terheli a munkáltatót a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ felé [355/2007. Korm. rendelet 6. § (1) bek.]. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb annak megkezdése napján, a foglalkoztatás megszűnését pedig az azt követő napon kell bejelenteni. A bejelentésre kötelező formanyomtatvány nem létezik, ezért azt szabadon, bármilyen utólag bizonyítható formában meg lehet tenni, azzal, hogy a bejelentésnek személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt [355/2007. Korm. rendelet 6. § (2) bek.]. Harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása azonban az általános szabály szerint engedélyhez kötött az Flt. 7. § (1) bekezdése értelmében. Ugyanakkor e kötelezettség alól a 355/2009. Korm. rendelet meghatároz bizonyos kivételeket. A 355/2009. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 12. pontja szerint nincs szükség engedélyre a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén történő foglalkoztatásához, ha az illető a Magyar Köztársaság területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 991

8. találat: Harmadik országbeli diákok nyári munkavégzése

Kérdés: Nemzetközi egyezmény értelmében Magyarországon felsőoktatási intézményben ösztöndíjasként tanuló harmadik országbeli diákok a nyári szünetben milyen feltételekkel dolgozhatnak? Valamennyien rendelkeznek a képzés teljes időtartamára kiterjedő tartózkodási engedéllyel. Kell-e a foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedély?
Részlet a válaszból: […]állampolgár hallgatói jogviszonya fennáll. A harmadik országbeli tanulmányi vízummal rendelkező állampolgárok keresőtevékenységének időtartamát a Harmtv. korlátozza arra figyelemmel, hogy ebben az esetben a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának elsődleges célja a tanulmányok folytatása. A Harmtv. 20. § (3) bekezdése alapján a tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb huszonnégy órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben. A 355/2009. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján a foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni annak a személynek a foglalkoztatását, akinek a Magyar Köztársaság területén történő foglalkoztatásához e rendelet szabályai szerint nincs szükség engedélyre. A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a foglalkoztatottak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 709

9. találat: Diákszövetkezetnél végzett munka - beszámít-e a közszolgálati jogviszonyba?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozunk. Az egyik kollégánk korábban a nappali tagozatos egyetemi tanulmányai mellett egy diákszövetkezetnél végzett munkát. A szövetkezet kiadott egy igazolást számára azzal a tartalommal, hogy folyamatosan dolgozott a diákszövetkezetnél 1997. október 1-jétől 2000. március 31-ig. Kérdésem, hogy figyelembe vehető-e, beszámítható-e a diákszövetkezetnél végzett munka időtartama a közszolgálati jogviszonyba?
Részlet a válaszból: […]munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak. Ez alapján a Ktv. alkalmazása során ilyen jogviszonynak tekintendő - többek között - a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony is. A fentiek alapján két kérdést kellene megválaszolni: egyrészt milyen jogviszonyban végzett munkát a köztisztviselő akkor a diákszövetkezetben, másrészt milyen időtartamban dolgozott. A diákszövetkezet által kiállított igazolás két okból sem tartalmaz kellő információt a közszolgálati jogviszonyba beszámítandó időtartamok tekintetében. Az egyik: nincs információ arra nézve, hogy milyen jogviszonyban végzett munkát a köztisztviselő, a másik, hogy az a megfogalmazás, miszerint "folyamatosan dolgozott" a köztisztviselő, az egy ténylegesen fennálló, megszakítás nélküli munkavégzést jelent-e. A diákszövetkezetben a köztisztviselő többféle jogviszonyban is végezhetett munkát (pl. szövetkezeti tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, vállalkozási jogviszonyban). E jogviszonyok mindegyike beszámít a közszolgálati jogviszony időtartamába. A munkáltatónak mindenképpen tisztáznia kell, hogy a köztisztviselő milyen jogviszonyban végzett munkát, mielőtt dönt a beszámítható időtartamokról.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 332
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Diákmunkát végző munkavállalók szabadsága

Kérdés: Gimnazista fiunk (17 éves) még a nyári szünet alatt diákmunkát vállalt két hónapra. Felszolgálóként dolgozott heti öt napon, napi négy órában. Munkaszerződésében nem szerepelt, hogy szabadságra lenne jogosult. Munkáltatója állítása szerint részmunkaidőre és ilyen rövid munkaviszonyra nem jár szabadság. Valóban igaza van a munkáltatójának?
Részlet a válaszból: […]munkanapján munkát végez, ugyanolyan mértékű szabadságra jogosult, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók. A különbség a szabadság idejére járó díjazásban van: ugyanúgy, mint a munkabér, a szabadság idejére járó távolléti díj is a munkaidővel arányos időre jár (azaz a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót egy szabadságnapra 4 órai távolléti díj illeti meg). Az Mt. 133. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. Évi 25 munkanap rendes szabadsággal (20 munkanap alapszabadság + 5 munkanap pótszabadság) számolva két hónapra elvileg 4,16 munkanap szabadság járna (25/12 = 2,08 x 2 = 4,16). Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít [Mt. 133. § (2) bekezdés], a fiuk részére 4 munkanap rendes szabadság járt volna a két hónapos munkaviszonya alatt. A szabadságról nem a munkaszerződésben kell rendelkezni, hanem a munkáltatónak a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg kell tájékoztatnia a munkavállalókat a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól. A munkáltató ezt a tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni [Mt. 76. § (7) bekezdése e) pontja, (8) bekezdés]. Az Mt. 134. §-ának (1) bekezdése alapján a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 219
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést