11 találat a megadott diákmunka tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]fiatal munkavállaló olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Mindennek különösen azért van jelentősége, mert a pénztárosi munka során a munkavállaló az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében teljes kártérítési felelősséggel tartozik (megőrzési felelősség, Mt. 180. §).A munkavállalók a 18. életévük betöltéséig fiatal munkavállalónak minősülnek. Esetükben tiltott az éjszakai munka, a rendkívüli munkavégzés, naponta - több munkaviszonyban is - csak 8 órán át végezhetnek munkát, emelt mértékű munkaközi szünetre, napi pihenőidőre jogosultak, tilos a pihenőnapok összevont[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]életévét betöltött személlyel létesíthető. Tehát 17 évesen csak az Mt. hatálya alatt álló munkavállaló, diákszövetkezeti tagként diákmunkás, vagy közérdekű
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, illetve kártérítési kötelezettség is terheli, ha a munkavállaló saját ruhája a munkavégzéssel összefüggésben károsodik. Így ezen feltétel fennállása esetén a munkaruha biztosítása célszerű lehet.A gyűrű, nyaklánc viselésének tilalma viszont munkavédelmi szabály. Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata, és ebbe nem csupán az ékszerviselési tilalom előírása tartozik bele, hanem például a védőruha, egyéni védőeszköz biztosítása is. A védőruha és az egyéni védőeszköz a munkavédelmi szabályok alapján az egészséges és biztonságos munkavégzés (tehát a munkavállaló személyének védelme) céljából viselendő, és biztosítása - egyéb előírt munkavédelmi intézkedések megtétele mellett - a munkáltató kötelezettsége. Diákmunka esetén a munkáltatói munkavédelmi kötelezettségek a szolgáltatás fogadóját terhelik [Mt. 224. § (3) bek. a) pont]. Ezek megtartása attól függetlenül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]külföldi felsőoktatási intézménnyel létesített nappali tagozatos hallgatói jogviszonyt. Ugyanakkor ez a jogviszony önmagában még nem mentesít a biztosítási jogviszonnyal járó kötelezettségek alól. A Tbj-tv. szerint ugyan az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos hallgató közötti jogviszony nem létesít biztosítási jogviszonyt [5. § (1) bek. b) pont], ám a 195/1997. Korm. rendelet szerint ez csak a nappali rendszerű oktatás keretében az Nftv. szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatókra vonatkozik [195/1997. Korm. rendelet 6. § (4) bek.].Az Nftv. 1. §-ának (2) bekezdése szerint a törvény hatálya a felsőoktatás tevékenységében és irányításában részt vevő valamennyi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetén akkor illeti meg a pótlék, ha vasárnapra rendes munkaidőben egyáltalán nem osztható be a munkavállaló [Mt. 140. § (1) bek.]. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a vasárnap is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor [Mt. 101. § (2) bek. 102. § (3) bek. a) pont]. Tipikusan idetartozik a kávézó és a cukrászda, amelyet vasárnap vagy akár munkaszüneti napon szokásosan igénybe vesznek. Mivel a kávézó-cukrászda vasárnap is rendeltetése folytán működő munkáltató, ezért az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó munkakörben dolgozó munkavállaló (pincér, pénztáros, cukrász) vasárnapi pótlékra nem jogosult.Ha a vasárnap egyben munkaszüneti nap is, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnap, akkor a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a munkaidő-beosztás és a pótlékok tekintetében is. A kávézó és a cukrászda rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltatónak tekinthető, tehát ezen a napon nyitva tarthat. A húsvét- vagy a pünkösdvasárnap,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére az e naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor [Mt. 124/A. § (2) bek., 125. § (2) bek.]. Mivel a mozik, filmszínházak tipikusan olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyet a társadalom tagjai az általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredően vasárnaponként is rendszeresen igénybe vesznek, rendeltetésük folytán vasárnap is működő munkáltatónak minősülnek. Ebből következően az említett intézményekben van[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az iskolaszövetkezet tagja legyen. A foglalkoztatás szempontjából azonban különbséget kell tennünk az európai uniós és harmadik országbeli állampolgárok között. Az európai uniós állampolgárok foglalkoztatás vonatkozásában a magyar állampolgárokkal azonos megítélés alá esnek, azaz európai uniós tagállam állampolgára foglalkoztatásához diákmunka esetén sincs szükség külön engedély beszerzésére. Ugyanakkor bejelentési kötelezettség ez esetben is terheli a munkáltatót a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ felé [355/2007. Korm. rendelet 6. § (1) bek.]. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb annak megkezdése napján, a foglalkoztatás megszűnését pedig az azt követő napon kell bejelenteni. A bejelentésre kötelező formanyomtatvány nem létezik, ezért azt szabadon, bármilyen utólag bizonyítható formában meg lehet tenni, azzal, hogy a bejelentésnek személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt [355/2007. Korm. rendelet 6. § (2) bek.]. Harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása azonban az általános szabály szerint engedélyhez kötött az Flt. 7. § (1) bekezdése értelmében. Ugyanakkor e kötelezettség alól a 355/2009. Korm. rendelet meghatároz bizonyos kivételeket. A 355/2009. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 12. pontja szerint nincs szükség engedélyre a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén történő foglalkoztatásához, ha az illető a Magyar Köztársaság területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]állampolgár hallgatói jogviszonya fennáll. A harmadik országbeli tanulmányi vízummal rendelkező állampolgárok keresőtevékenységének időtartamát a Harmtv. korlátozza arra figyelemmel, hogy ebben az esetben a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának elsődleges célja a tanulmányok folytatása. A Harmtv. 20. § (3) bekezdése alapján a tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb huszonnégy órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben. A 355/2009. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján a foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni annak a személynek a foglalkoztatását, akinek a Magyar Köztársaság területén történő foglalkoztatásához e rendelet szabályai szerint nincs szükség engedélyre. A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a foglalkoztatottak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak. Ez alapján a Ktv. alkalmazása során ilyen jogviszonynak tekintendő - többek között - a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony is. A fentiek alapján két kérdést kellene megválaszolni: egyrészt milyen jogviszonyban végzett munkát a köztisztviselő akkor a diákszövetkezetben, másrészt milyen időtartamban dolgozott. A diákszövetkezet által kiállított igazolás két okból sem tartalmaz kellő információt a közszolgálati jogviszonyba beszámítandó időtartamok tekintetében. Az egyik: nincs információ arra nézve, hogy milyen jogviszonyban végzett munkát a köztisztviselő, a másik, hogy az a megfogalmazás, miszerint "folyamatosan dolgozott" a köztisztviselő, az egy ténylegesen fennálló, megszakítás nélküli munkavégzést jelent-e. A diákszövetkezetben a köztisztviselő többféle jogviszonyban is végezhetett munkát (pl. szövetkezeti tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, vállalkozási jogviszonyban). E jogviszonyok mindegyike beszámít a közszolgálati jogviszony időtartamába. A munkáltatónak mindenképpen tisztáznia kell, hogy a köztisztviselő milyen jogviszonyban végzett munkát, mielőtt dönt a beszámítható időtartamokról.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkanapján munkát végez, ugyanolyan mértékű szabadságra jogosult, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók. A különbség a szabadság idejére járó díjazásban van: ugyanúgy, mint a munkabér, a szabadság idejére járó távolléti díj is a munkaidővel arányos időre jár (azaz a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót egy szabadságnapra 4 órai távolléti díj illeti meg). Az Mt. 133. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. Évi 25 munkanap rendes szabadsággal (20 munkanap alapszabadság + 5 munkanap pótszabadság) számolva két hónapra elvileg 4,16 munkanap szabadság járna (25/12 = 2,08 x 2 = 4,16). Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít [Mt. 133. § (2) bekezdés], a fiuk részére 4 munkanap rendes szabadság járt volna a két hónapos munkaviszonya alatt. A szabadságról nem a munkaszerződésben kell rendelkezni, hanem a munkáltatónak a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg kell tájékoztatnia a munkavállalókat a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól. A munkáltató ezt a tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni [Mt. 76. § (7) bekezdése e) pontja, (8) bekezdés]. Az Mt. 134. §-ának (1) bekezdése alapján a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.