Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott tanulmányi munkaidő-kedvezmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Tanulmányi szerződés és a tanulmányi célú távollétek ledolgoztatása

Kérdés: Egy levelező tagozaton főiskolát végző dolgozónk - akinek tanulmányi szerződése szerint le kell dolgoznia a távol töltött időt - vitatja, hogy a munkáltató ledolgoztathatja a tanulmányi távolléteket. A Kttv. 81. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata szerint: "A kormánytisztviselő köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát, kivéve ha tanulmányi szerződés alapján vesz részt a képzésben." Dolgozónk szerint az idézett rendelkezés azt jelenti, hogy annak a közszolgálati tisztviselőnek, akinek tanulmányi szerződése van, nem lehet előírni a tanulmányi célú mentesítés időtartamának ledolgozását.
Részlet a válaszból: […]terhelő támogatás mértéke és a munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kötelezően letöltendő időtartam, rendezheti a felek között felmerülő egyéb kérdéseket. A tanulmányi szerződésben foglaltak nem lehetnek ellentétesek jogszabály, így a Kttv. rendelkezéseivel sem. Jelen esetben megállapítható, hogy a felek a tanulmányi szerződésben a tanulmányi célú mentesítés ledolgozására vonatkozó szerződéses kikötést a Kttv. 81. §-ának (1) bekezdésével ellentétesen állapították meg, hiszen e rendelkezés alapján valóban nincs ledolgozási kötelezettsége annak a kormánytisztviselőnek,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2568

2. találat: Iskolai rendszerű képzésben történő részvétel - munkáltatói beleegyezés nélkül?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt - ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó - szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?
Részlet a válaszból: […](szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez biztosított tíz munkanap szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles kiadni [Mt. 115. § (3)-(4) bekezdés]. A munkavállaló a munkáltatója jóváhagyása nélkül tanulhat a főiskolán, az előbb bemutatott szabadidő biztosítása mellett. Ugyan az együttműködési kötelezettségéből adódóan köteles lett volna a munkáltatót előzetesen tájékoztatni döntéséről, de ennek elmaradása semmilyen jogkövetkezménnyel nem jár tanulmányaira, ugyanis a munkáltató jogszerűen nem akadályozhatja meg a tanulmányi jogviszony létesítését. Ezen túl azonban, ha megoldható, a tanulmányokhoz igazodó, rugalmasabb munkarend előírása lehet indokolt. Így például az Mt. 119. § (3) bekezdés a) pontja alapján beosztás szerint akár napi 12 óra munkaidő is előírható. A tanulmányok miatt kieső munkaórák egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásával "ellensúlyozhatók". Így a heti 40 órás munkaidő a munkaidőkeret átlagában "jön ki", egyenlőtlen heti beosztás mellett. Így a munkáltatónak nem kell az ugyan nem fizetett, de munkaszervezési problémákat okozó távollétet biztosítania, ehelyett az említett módszerrel változatlanul heti 40 órában foglalkoztatja a munkavállalót. A munkáltatónak figyelemmel kell lennie a munkaidő-beosztás közlésének a határidejére. A beosztásról - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 852

3. találat: Szakmai gyakorlat idejére jár-e szabadidő?

Kérdés: Munkavállalónkkal tanulmányi szerződést kötöttünk felsőfokú pénzügyi és számviteli tanulmányok idejére. A harmadik évben kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesítenie, erre a felsőoktatási intézmény tanulmányi szabályzata szerint csak banknál vagy biztosítónál van lehetőség, így azt nem tudja teljesíteni a munkahelyén. Kell-e a munkavállaló részére szabadidőt biztosítanunk a szakmai gyakorlat időtartamára, ha a tanulmányi szerződésben ezt nem kötöttük ki? Ha szabadidőt kell biztosítanunk, kell-e a munkavállaló részére átlagkeresetet vagy távolléti díjat fizetni?
Részlet a válaszból: […]iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ennek értelmében az iskolai rendszerű képzés keretében a tanulmányok folytatásához nemcsak az iskolai foglalkozások, hanem a szakmai gyakorlat időtartamára is biztosítania kell a munkáltatónak a szabadidőt. Az iskolai rendszerű képzésben való részvétel esetén az Mt.-ben biztosított tanulmányi munkaidő-kedvezmény időtartamára - az általános iskolai tanulmányok kivételével - semmiféle díjazás (pl. átlagkereset, távolléti díj) nem jár, kivéve ha a felek a távol töltött időre tanulmányi szerződésben állapíthatnak meg díjazást. Az Mt. alapján biztosított, díjazás nélküli, fizetetlen tanulmányimunkaidő-kedvezmény igénybevétele miatt kieső munkaidőt utóbb a munkáltató egyoldalú utasításával nem dolgoztathatja le a munkavállalóval. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az Mt. által biztosított jogosultság biztosítására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 777

4. találat: Tanulmányi munkaidő-kedvezmények - munkaszervezési kérdésekkel

Kérdés: Leányvállalatunk egyik osztályán összesen hat fő dolgozik, akik közül ketten jelenleg éppen egyetemi záróvizsgáikra készülnek, míg további két kolléga is felsőfokú tanulmányokat folytat, és rendszeresen távol van. Egyiküknek sincs tanulmányi szerződése. A kérdésem az, hogy van-e bármilyen jogszerű lehetőségünk arra, hogy elejét vegyük a munkaszervezést teljesen ellehetetlenítő távolléteknek, hiszen a "hatemberes" munkát szinte képtelenség két kollégával elvégeztetni?
Részlet a válaszból: […]állapítja meg. A munkavállalót vizsgánként - illetve ha egy vizsganapon a munkavállalónak több tárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidő illeti meg, továbbá a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez tíz munkanap szabad­időt vehet igénybe. Az előbb meghatározott szabad­időt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani, és annak a mértékét sem korlátozhatja. A szabadidő kiadása érdekében azonban a munkavállalót is terheli kötelezettség, ugyanis köteles a munkáltatót előzetesen és megfelelő időben tájékoztatni arról, mely napokon lesz oktatás vagy számonkérés. A munkáltató a munkaszervezési nehézségeket két jogszerű intézkedéssel is "leküzdheti". Lehetséges, hogy a távol lévő munkavállaló helyett határozott időre - például egy adott nagyobb volumenű feladat ellátásáig, vagy a tanulmányai miatt távol levő munkavállaló újbóli munkába állásáig - új kollégát vesznek fel, míg a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 720

5. találat: Tanulmányi munkaidő-kedvezmény és díjazása

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és mellette főiskolán tanulok. A munkáltatómmal tanulmányi szerződést nem kötöttem, de megbeszéltük, hogy részt veszek a képzésben. Eddig nem is volt probléma, mindig elengedett a vizsgáimra, még szabadságot sem kellett kiírnom, de most arra hivatkozik, hogy sok a munka, és így nem enged el. Kérdésem, hogy jár-e nekem a tanulmányi munkaidő-kedvezmény, és megillet-e erre az időre valamilyen díjazás?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló (köztisztviselő) részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ezen túlmenően a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A fent megjelölt szabadidőt a munkáltató a munkavállaló (köztisztviselő) kérésének megfelelően köteles biztosítani. E rendelkezések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 394

6. találat: Tanulmányi munkaidő-kedvezmény - mire vonatkozik a négy nap?

Kérdés: A tanulmányi szabadsággal kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Egy honlapon közzétett információ, valamint az Mt. 115. §-a szerint a munkavállalót vizsgánként négy fizetés nélküli szabadnap illeti meg. A kérdésem: az említett négy nap vizsgákra vagy vizsgaidőszakokra vonatkozik?
Részlet a válaszból: […]115. § (3) bekezdése alapján a munkáltató vizsgánként - ha pedig egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból is kell vizsgáznia, akkor vizsgatárgyanként, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény mértékét egyértelműen a vizsgák száma határozza meg, az Mt. azt nem tanévenként, szemeszterenként vagy vizsgaidőszakonként állapítja meg. A feleket terhelő rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján a vizsgánként megállapított munkaidő-kedvezmény igénybevételének a vizsgák időpontjához kell igazodnia, így az a munkavállaló, aki az adott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 353
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Tanulmányi szerződés vagy tanulmányi munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?
Részlet a válaszból: […]költségeit foglalja magában, de idetartozik a tanulmányi szabadság, valamint a vizsga miatt kiesett időre járó juttatások összege is. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a támogatás ellenében és azzal arányosan hány évig köteles a munkavállaló a munkáltatónál dolgozni (az ötéves korlát figyelembevételével). A tanulmányi szerződés tárgya rendkívül sokféle képzés lehet, például iskolarendszerű (főiskolai képzés), iskolarendszeren kívüli képzés, egyéb tanfolyami, nyelvi képzés, szakmai gyakorlat megszerzésére irányuló gyakorlati képzés. Így tehát az esti tagozatos érettségit adó gimnázium elvégzésére is köthető tanulmányi szerződés. Az Mt. rendelkezéseiből nem következik, hogy csak szakmák megszerzését támogathatná a munkáltató (pl. egy nyelvi képzés, vagy szakirányú továbbképzés esetén sem kap "új szakmát" a támogatott munkavállaló). Az érettségi a Közokt. tv. értelmében középiskolai végzettséget tanúsító állami vizsga, amely meghatározott munkakörök betöltésére jogosít. Az érettségi ugyanakkor nem minősül szakmának, de ettől még megszerzésének támogatása történhet a munkáltató szakember-szükségletének biztosítása érdekében. A tanulmányi szerződéstől elhatárolandó a tanulmányi munkaidő-kedvezmény, amely az Mt. alapján csak az iskolarendszerű képzésben részt vevő munkavállalókat illetik meg. A gimnáziumi oktatás - tekintet nélkül a nappali, levelező vagy esti tagozatra - iskolarendszerű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 173

8. találat: Kötelező nyelvi képzés - előírható-e a munkavállalóknak?

Kérdés: Kötelezhetem-e a munkavállalóimat arra a nyelvi képzésre, amit a cégem munkaidőben a telephelyén biztosítana? Görögországi érdekeltségünkre tekintettel szeretném, ha 10-15 munkavállaló elsajátítaná a görög nyelvet, azonban tisztában vagyok a nyelv nehézségeivel (pl. más betűk). Hol kell előírnom a kötelező képzést (a munkaköri leírásban, a munkaügyi szabályzatban stb.)?
Részlet a válaszból: […]vagy családi körülményeire tekintettel aránytalanul sérelmes. A munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátíttatása fontos munkáltatói érdek, amelynek megvalósítása céljából továbbképzésen való részvételre kötelezhetők a munkavállalók. Utasítás formájában határozható meg a nyelvi képzésen való részvétel. A jogszabály fontos kitétele, hogy a munkavállalóknak a képzéssel kapcsolatban nem keletkezhetnek pluszkiadásaik, vagyis a munkáltató kötelessége megtéríteni a képzéssel kapcsolatos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 123

9. találat: Tanulmányi munkaidő- kedvezmény - a munkavállaló átcsoportosíthatja?

Kérdés: Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalóim számára előírhatom-e, hogy a tanulmányaik folytatásához szükséges szabadidőt a vizsgákat közvetlenül megelőző 3 napban vegyék ki? Egyik dolgozó a múlt félévről megmaradt 15 nap tanulmányi szabadidejét a mostani vizsgaidőszakban kívánja igénybe venni, követelheti-e, hogy az "átmentett" szabadidejét most adjam ki számára, valamint megteheti-e, hogy korlátozás nélkül felhalmozza az említett szabadnapokat?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség terheli, mely alapján a munkáltató jogosan várja el, hogy a munkavállalók időben tájékoztassák a vizsgákra járó munkaidő-kedvezmény tervezett igénybevételéről. A munkáltatót köti a munkavállaló kérése, és a szabadidő más időpontban történő kiadását nem írhatja elő. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján ugyanakkor az igénybevétel időpontjának a vizsgához kell kapcsolódnia, a vizsgát követően értelemszerűen a munkavállaló már nem igényelheti a munkaidő-kedvezmény kiadását. Mindez egyben átvezet a második kérdéshez. A következő vizsgaidőszakra - a kérdés szerint átmentett - felhalmozott szabadidő kiadását a munkavállaló az adott vizsgaidőszak leteltét követően nem igényelheti. Amennyiben a munkavállaló a vizsgaidőszakban nem vette igénybe a törvény alapján járó vizsgánkénti négy munkanap munka­idő-kedvezményt, akkor ezzel elveszítette az arra való jogosultságát. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény célhoz kötött munkavállalói jogosultság,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 61