270. Munkaügyi Levelek / 2024. december 17.
TARTALOM

Amennyiben a munkáltató „lefokozná” a munkavállalót, erre milyen lehetőségei vannak? Például üzletvezetői pozícióból eladóvá minősítenék vissza. Ez alapvetően a munkakör módosításával járna, ami a munkaszerződés kötelező eleme, így ahhoz mindenképpen kellene a munkavállaló hozzájárulása is, azonban nagy valószínűséggel nem egyezne bele a módosításba. Megoldás lehet esetleg a munkavállaló részére a folyamatos visszajelzés, hogy mik azok a problémák, fejlesztendő dolgok, amelyek a munkájával kapcsolatban felmerültek, és befolyásolja a cég működését? Minden hónapban zajlana egy értékelés, egy egyoldalú kommunikáció/visszajelzés, és egy adott negyedévre nézve meg lehet vizsgálni, hogy változott-e valami, vagy nem. Ha esetleg nem, akkor lehet módosítani a munkakört egyoldalúan?

A munkavállalók nyolcórás teljes munkaidőben dolgoznak, általános munkarendben. A napi munkaidőben összesen 90 perc munkaközi szünet van. Ebből 30 perc egybefüggő szünet, ezenfelül pedig a műszak hat órájában óránként 10 perces szünetek. Helyes-e az a megoldás, mely szerint ebből 60 percet a munkáltató nem tekint a munkaidő részének, így hivatalosan 6-tól 15 óráig állnak rendelkezésre?

Cégünknél az adminisztratív dolgozók esetében beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak az irodaház belépésekor, illetve a munkaidő befejezésekor mágneskártyával blokkolniuk kell. Jelenleg a beléptetőrendszer használata mellett még papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást (jelenléti ív), ami a bérelszámolás alapdokumentuma is. Szeretnénk a papíralapú nyilvántartásról áttérni arra, hogy a beléptetőrendszer által kinyert időadatok legyenek a bérelszámolás alapjai. Ha erre a rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük-e az Mt. rendelkezéseit, miszerint a munkáltatónak kötelező nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, ügyelet, készenlét, szabadság kiadásával, valamint egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat? Az irodai beléptetőrendszer alapján kinyert jelenlét-nyilvántartás alkalmas-e arra, hogy helyettesítsék a munkáltató által kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartást, lehet-e a bérszámfejtés alapdokumentuma? Amennyiben a munkavállaló korábban ér be a munkahelyére, és a munkaideje végénél később távozik, az túlórának számít-e? Cégünknél az irodai dolgozók általános munkarendben (hétfőtől péntekig), rugalmas munkaidő-beosztásban és havi munkaidőkeretben dolgoznak.

A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig, napi 8 órában, minden munkanapon 8 órától 16 óráig. Ha a szombatra, tehát a heti pihenőnapjára rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató 8 órától 10 óráig, ennek van bármilyen akadálya? Ebben az esetben a 11 órás napi pihenőidő nem sérülne amiatt, hogy az a heti pihenőidővel együtt telik? Tehát péntek 16 órától péntek 24 óráig csak 8 óra telik el, így egybefüggően napi pihenőidő jogcímen 3 óra még fennmarad, azonban a szombat 0 órától már heti pihenőnap jogcímen pihen a munkavállaló egészen vasárnap 24 óráig.

A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje hétfőn reggel 8 órakor kezdődik, erre a kérdéses hétfői napra szabadságot vett ki. A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig 8 órától 16 óra 45 percig (közben 45 perc munkaközi szünettel). A szabadsága ebben az esetben a hétfői napon mikor kezdődhet, illetve meddig tarthat: hétfő reggel 8 órától a következő, beosztás szerinti munkaideje kezdetéig (kedden reggel 8-ig), vagy csak kizárólag a hétfői napra vetíthető esetében (nem műszakos, nem egyenlőtlen beosztású, általános munkarendes dolgozó), és mondjuk kedd éjféltől már újra be lehetne osztani adott esetben készenlétre? A munkavállaló által kivett egy munkanap szabadság az 8 órára mentesíti a munkavégzés alól, vagy 24 órára, azaz egy teljes napra?

Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkavállalónak a munkáltató nem hajlandó megadni az életkor után járó pótszabadságot, besorolásra hivatkozva. Az évi 10 munkanap pótszabadság helyett csak a besorolás szerinti 7 munkanapot kapja meg. Ezt megteheti a munkáltató? A munkavállaló 45 év feletti, járna neki a 7 besorolás szerinti napon felül az életkor szerinti plusz 10 nap is, vagy csak az egyik jogcím? Számít az életkor után járó pótszabadság kiadásakor, hogy az illető előtte évekig külföldön dolgozott?

Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?

Egy cégnél a dolgozó hosszas kórházi kezelésre szorul, valószínűleg már nem tér vissza dolgozni. A munkáltató nem találja a legjobb megoldást a bére kifizetésére, valamint a későbbi táppénzkifizetésre. A munkavállalónak nincs saját bankszámlaszáma, ahova lehetne utalni, készpénzben szokta a bért megkapni. A cég ügyvezetője azt javasolta, egyik kollégája vigye be neki a bért és a bérlistát aláírásra, hogy átvette. A munkavállalónak van egy kiskorú gyermeke, akinek az édesanyjával nem élnek együtt. Van-e arra lehetőség, hogy az anya átvegye a bért és táppénzt meghatalmazás ellenében, esetleg az ő számlájára utalni? Milyen kézenfekvő megoldás lehetséges egy ilyen helyzetben?

Adható-e a jegyzőnek is pénzbeli – elszámolási kötelezettség nélküli – költségtérítés, hasonlóan a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítéséhez az illetménye maximum 15%-a erejéig? Jelenleg kap személyi illetményt és cafeteriát, ahogyan minden más köztisztviselő a hivatalban, illetve a jogszabályban előírt 18 Ft/km útiköltség-térítést tekintettel arra, hogy saját tulajdonú gépkocsival jár dolgozni a város közigazgatási határán túlról.

Két munkavállalói csoportunkra szeretnék pótlékokra vonatkozóan kérdést feltenni. Az egyik csoport készenléti jellegű munkakör, 24 órás beosztással (6:00 vagy 7:00 a kezdete, másnap 6:00 vagy 7:00 a vége), a másik csoport több műszakos, megszakítás nélküli 12 órás beosztással (7:00–19:00, 19:00–7:00). A két csoportra vonatkozóan mi a helyes elszámolási mód a vasárnapi pótlékra, illetve az ünnepnapi pótlékra vonatkozóan? Jelenleg, ha vasárnap reggel kezdenek, akkor a készenlétieknél 24 óra, a több műszakosnál pedig 12 óra vasárnapi pótlékot számolunk el. Az ünnepnapnál ugyanez a helyzet. Úgy kellene az elszámolást alkalmazni, hogy akik vasárnap 7:00-től kezdenek, azoknak hétfő 0:00-ig kellene a vasárnapi, illetve, ha ünnepnap, akkor az ünnepnapi pótlékot elszámolni? Akik pedig szombat 7:00-től, illetve 19:00-től kezdenek, nekik vasárnap 0:00-tól kellene elszámolni a pótlékot 7:00-ig?

Közös önkormányzati hivatal egy megüresedő munkakörbe keres köztisztviselőt. Amennyiben olyan személy kerül kinevezésre, aki versenyszférából jön át (az Mt. hatálya alá tartozik), van-e lehetőség személyi illetményt vagy illetményeltérítést adni a számára, ha a korábbi munkáltatója állít ki értékelést [Mt. 81. § (1) bek.]?

Vállalhat másik teljes vagy részmunkaidős munkajogviszonyt egy teljes munkaidős foglalkoztatott úgy, hogy a jelenlegi munkaviszonyában szabadságon van, mivel a szülés után visszajött dolgozni a céghez, és a felhalmozott szabadságát veszi ki? Miután kivette a szabadságát, várhatóan a jelenlegi munkahelyén kezdeményezni fogja a munkaviszonya megszüntetését közös megegyezéssel.

Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?

Telekommunikációs cég visszatérő kismamákat 3 hónapos 8 órás tréningre kötelezi. Ilyenkor a kötelezően biztosítandó 4 órás részmunkaidőt a tréning idejére is köteles lenne a cég biztosítani? Szabályos egyáltalán, hogy a visszatérő kismamákat csak azzal a feltétellel alkalmazza tovább a cég, ha sikeresen elvégzik a tréninget, és átmennek a számonkérő vizsgákon?

A munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaszerződés értelmében a munkaszerződés az Mt. 196. §-a szerinti távmunkavégzésre jött létre, továbbá a felek megállapodtak abban, hogy a munkavállaló a munkaideje egészében távmunkavégzés keretében, a munkáltató székhelyétől eltérő helyen végez munkát. A fentiek mellett szintén kimondja a munkaszerződés, hogy a munkavállaló köteles betartani a munkáltató minden szabályzatát, tiltó rendelkezését és egyéb munkahelyi előírását, valamint, hogy a munkavállaló kijelenti, a munkaszerződés aláírását megelőzően megismerkedett a munkáltató vonatkozó szabályzataival és előírásaival. A munkaszerződés fenti rendelkezései mellett, a munkáltatónál hatályban lévő munkáltatói szabályzat a távmunkavégzésben foglalkoztatott munkavállalók időszakos, havi egy alkalommal történő munkavégzését írja elő a munkáltató székhelyén, mely tükrözi a munkáltatónál kialakult szokásokat, illetve a fenti tartalmú munkaszerződés felek általi aláírásának napján is hatályban volt. A fentiek alapján szíves tájékoztatásukat kérjük arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a vonatkozó szabályzata alapján követelheti-e a munkavállalók fentiek szerinti rendszerességű, a munkáltató székhelyén történő munkavégzést?

Az önkormányzatunk által fenntartott óvodánkban az egyik óvodapedagógusunk a következő írásos kéréssel fordult az intézmény igazgatója felé: az óvodapedagógusi határozott álláshelyén a továbbiakban pedagógiai asszisztensként szeretne dolgozni határozott idejű jogviszonyban, vállalva ezzel bére csökkenését. A fent nevezett dolgozónak óvónői szakközépiskolai, óvónő végzettsége van. A Púétv. megengedi, hogy pedagógus-álláshelyen, pedagógiai asszisztensként dolgozzon úgy, hogy az intézménynek nincs üres pedagógiai asszisztens álláshelye? Illetve, amennyiben ezt a törvény nem engedi, milyen formában tudja foglalkoztatni az intézmény igazgatója a dolgozót?

2024. július 1-jétől jogutódlással kerültem a mostani munkahelyemre. Pár éve beléptem az előző munkahelyemen a szakszervezetbe. Ez a tagságom még mindig megvan. Most az új munkahelyemnél szeretnék belépni az itteni szakszervezetbe. Ellentétes információkat kaptam ezzel kapcsolatban. Azt is mondták nekem, hogy beléphetek itt a szakszervezetbe úgy is, hogy a másik tagja maradok, de azt is mondták, hogy csak akkor léphetek be, ha megszüntetem a tagságom az előző szakszervezetben. Mi a jogszabály erre? Lehetek egyszerre mindkét szakszervezet tagja?

Az Eszjtv. hatálya alá tartozó költségvetési szerv vagyunk. Álláshirdetés esetén írhatjuk-e egyik feltételnek, hogy megváltozott munkaképességű munkatársat keresünk?

Ha gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról térne vissza egy kismama, de a munkáltató nem tudja visszavenni a pozíciójába – az hiába nem szűnt meg –, mert teljes a létszám, mi a teendő? Eleget tesz-e ilyenkor a munkáltató a kötelességének, ha felajánl egy másik pozíciót, vagy lehetővé kellene tennie, hogy a létező munkakörben elérhetővé tesz egy pozíciót a visszatérő édesanya számára?