Közterület-felügyelő munkarendje

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó, a Kttv. hatálya alá tartozó közterület-felügyelő bizonyos napokon éjszaka és hétvégén is dolgozik. Esetében milyen munkarendet/munkaidő-beosztást lenne célszerű alkalmazni, figyelembe véve a pihenőidőt is? A Kttv. szerinti általános munkarend szerinti, vagy a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás lehet opció?
Részlet a válaszából: […] Az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkaidő hétfőtől csütörtökig 8.00–16.30 óráig, pénteken 8.00–14.00 óráig van beosztva [Kttv. 89. § (1) bek.]. A kérdés szerinti esetben ez nem megfelelő, hiszen a közterület-felügyelő éjszaka és hétvégén is dolgozna....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Készenlét elrendelése – nem készenléti jellegű munkakör

Kérdés: 2025-ben bevezetésre kerül intézményünkben a készenléti munkavégzés. A munkavállalók többsége vállalja a készenlétet (az általános munkarendben és a háromhavi munkaidőkeretben dolgozók is), de nem mindenki. A készenléti munkavégzés bevezetése milyen munkaügyi dokumentumok (munkaszerződés, munkaköri leírás) módosítását vonja kötelező jelleggel maga után? A munkáltató részéről elegendő-e az Mt. készenlétre vonatkozó pontjaira hivatkozva [Mt. 91. §, 110. § (4) bek., 112. §, 144. §] egy munkáltatói utasítás elkészítése, melyet mindkét fél aláír? Vagy milyen megállapodás szükséges munkáltató és munkavállaló között, hogy munkajogi szempontból ne legyen kifogásolható a készenléti munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] A készenlét elrendelése a munkáltató utasítása alapján történik, ehhez tehát nem szükséges a felek megállapodása, vagy e lehetőség munkaszerződésbe foglalása. A munkaköri leírásnak sincs e tárgykörben jelentősége. A készenlétet azonban előre, írásban kell elrendelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Ügyfelünk irodai alkalmazottai általános munkarendben, hétfőtől péntekig dolgoznak, munkaidőkeretben. A cégen belül a termeléstámogató területen dolgoznak, ezért néha megtörténik, hogy a pihenőnapjukra (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkaidőt rendelnek el nekik. Ez a legutóbbi alkalommal úgy sikerült, hogy bementek vasárnap dolgozni, aztán dolgoztak hétfőtől péntekig, majd szombatra is behívták őket. Mi történik ilyenkor a pihenőidővel/pihenőnappal? Hogyan tud – ha egyáltalán tud – teljesülni a jogszabályban előírt két pihenőnap vagy a 48 órás heti pihenőidő? Mi történik, ha teljesít egy nyolcórás műszakot szombaton vagy vasárnap, kell-e máshol kiadni a pihenőnapot, pihenőidőt? Berendelhető-e hétvégén az irodai munkavállaló jelen helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Általános munkarend az, ha a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebben az esetben a munkavállaló heti két pihenőnapja a szombat és a vasárnap [Mt. 105. § (1) bek.]. A heti pihenőnapon teljesített munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Keresőképtelenség és munkanap-áthelyezés

Kérdés: Munkavállalónk általános munkarendben dolgozik. A 2025. május 2-i munkanap május 17-re került áthelyezésre. Dolgozónk április 28-tól május 6-ig keresőképtelen volt. Ha betegszabadságra jogosult a munkavállaló május 2-án, kellett-e munkát végeznie május 17-én? Illetve, ha táppénzre volt jogosult május 2-án, ebben az esetben mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti munkanap-áthelyezés azt jelenti, hogy egy miniszteri rendelet az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztását a munkaszüneti napok miatt megváltoztatja. 2025-ben ez egyebek mellett azt jelenti, hogy május 2., péntek pihenőnap, ellenben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Rendkívüli munkavégzés – munkanap-áthelyezéssel érintett héten

Kérdés: Egy 5/2-es munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében heti hány órát lehet dolgozni 2025. 04. 28. és 05. 04. között, azzal, hogy 05. 02. pihenőnap volt? Illetve a munkanap-áthelyezéssel érintett másik héten (2025. 05. 12. – 05. 18.)? Lehet a „hosszú héten” több mint 48 órát dolgozni, például hétköznap még 4-4 óra túlórát elrendelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti munkanap-áthelyezés azt jelenti, hogy egy miniszteri rendelet az általános (5/2-es) munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztását a munkaszüneti napok miatt megváltoztatja. 2025-ben ez egyebek mellett azt jelenti, hogy május 2., péntek pihenőnap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Munkaszüneti nap – az első munkanap

Kérdés: Egy munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonya a munkaszerződésben kikötött 90 napos próbaidőn belül, a próbaidő utolsó napján megszűnt. A 90 nap utolsó napja munkaszüneti napra (szombat) esik. A munkavállalóval a cégcsoport másik társasága a következő napi kezdéssel új munkaszerződést kíván kötni. A szándékolt munkaviszony kezdési napja így munkaszüneti napra esik (vasárnap). Lehetséges-e az új munkaszerződés kezdési napjának ezt a napot megjelölni, kezdődhet-e a munkaviszony munkaszüneti nappal, vagy az új munkaviszony létesítésének a napja a munkaszüneti napot követő első munkanap lehet csak? A munkáltató gazdasági társaság, nem rendelkezik kollektív szerződéssel.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges megjegyezni, sem a szombat, sem a vasárnap nem munkaszüneti nap. Ezek általános munkarend szerinti heti pihenőnapok. A munkaszüneti napok a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Időarányos alapbérszámítás – hóközi munkába lépésnél

Kérdés: Havibéres munkavállalónk munkaviszonya 2025. 04. 07-én kezdődött, teljes munkaidőben, havi munkaidőkeretben (az első munkaidőkeret 04. 07-től 04. 30-ig tartott) foglalkoztatjuk. A munkaidőkeretben a ledolgozandó óraszáma 128 óra volt áprilisban, az ünnepnapokra nem volt munkaidő-beosztása. Mekkora időarányos alapbért kell részére fizetnünk áprilisban, ha például a havi alapbére 500 000 Ft?
Részlet a válaszából: […] A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Mezőőrök munkaidő-beosztása és díjazása

Kérdés: Cégünknél a mezőőröket a számfejtő rendszerben általános munkarend szerint vitték fel, de összevissza járnak dolgozni. Szombat, vasárnap, reggel, este. A 18-tól 6 óráig tartó időszakra bérpótlékot kapnak. A mezőőri szabályzatban viszont az szerepel, hogy megszakítás nélküli rendben kell dolgozniuk, így a vezetőnk szerint nem jár nekik pótlék. Jogszabály szerint mi lehet a munkarendjük, és jár-e nekik bérpótlék?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztásról a munkáltató maga dönthet, azt adott munkakörre a jogszabály nem írja elő kötelezően. A munkáltató maga állapíthatja meg a munkaidő-beosztást, tehát annak ütemezését, hogy a munkavállaló miként teljesítse a munkaszerződése szerinti munkaidőt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Helyettesítési és kirendelési díj alapja a közegészségügyben

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban a kirendelés díjazása az annak időtartamára eső illetmény 10%-a. Helyettesítés esetén a helyettesítő személy (orvos) illetményének max. 30%-a. Mi a helyes számítási mód? A dolgozó illetményét az adott hónap kötelező óraszámával (pl. 168 óra, 176 óra) visszaosztom, megkapom az egy órára eső illetményét, és azt megszorzom az adott százalékkal, illetve a teljesített óraszámmal, vagy minden esetben minden hónapban az általános 174 órával kell kiszámolni a díjazás mértékét?
Részlet a válaszából: […] A kirendelésre és a helyettesítésre járó díjazást az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában az 1/2024. OKFŐ utasítás határozza meg. A többi munkáltatónál e díjazások szabályait az egészségügyi szolgáltató fenntartója, illetve tulajdonosa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Igazolatlan távollét elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát az Mt. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított azonnali hatályú felmondással szüntettük meg 03. 19-én reggel, műszakkezdés előtt, a munkaidejének a kezdetét megelőzően. Előző nap, 03. 18-án egy órát dolgozott, majd engedély nélkül távozott, így egyórányi munkaidőt számoltunk el arra a napra. Az Mt. 95. §-ának (5) bekezdése tartalmazza, hogy munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell az Mt. 95. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben foglaltakat. A bérprogramunk az ún. „munkáltatói azonnali hatályú felmondás” kilépési módot úgy paraméterezte, hogy állásidővel egészítse ki a dolgozó bérét, ha kevesebbet dolgozott, mint az általános munkarend és napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidő. Az Mt. 95. §-ának (3) bekezdése viszont nem sorolja fel az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése szerinti munkáltatói azonnali hatályú felmondást, mint állásidőre jogosító megszüntetési módot, ha a munkavállaló nem dolgozta le a teljes munkanapját. Ebből kiindulva szerintem csak a ténylegesen teljesített munkaidőre járó bért kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a dolgozó igazolatlanul volt távol 7 órát, vagy ha – mondjuk – 1 óra munkavégzés után, műszak közben közöltük volna vele az azonnali hatályú felmondást. Ebben nem egyezünk a program ügyfélszolgálatával, az Mt. 95. §-ának (5) bekezdésére hivatkoznak.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.
1
2
3
34