Fél óra – nem túlóra

Kérdés:

A munkavégzés konkrét helyéül szolgáló gyártó-, illetve irodaépületek és a munkavállalói bejárat között 8-10 perc sétával, a tényleges kilépés további pár perc biztonsági ellenőrzéssel telik. A cég által alkalmazott beléptetőrendszer kerekíti a kilépési adatokat, olyan módon, hogy ha a munkavállaló a rendszerben szereplő beosztás szerinti munkaidő végét követően fél órán belül hagyja el a munkavállalói bejáraton a területet, azt úgy tekinti, hogy a beosztás szerinti munkaidő végén véget is ért a munkaideje, ha fél–egy óra között, akkor úgy, hogy a beosztás szerinti munkaidő végét követő fél óra elteltével. Szabályos ez a megoldás?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. A munkáltató köteles továbbá naprakészen nyilvántartani a teljesített rendes és a rendkívüli munkaidő kezdő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt beosztás alapján

Kérdés: A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóinkra vonatkozó munkaidő-beosztást a hirdetőtáblára kifüggesztve tesszük közé, munkavállalói csoportonként, egy hónapra előre, legalább 168 órával korábban (pl. gyártósziget A, B, C szak, előkészítő terület A, B, C szak). A névre szóló jelenléti ívek vezetése a munkavállalók feladata. Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Megfelelhet-e ennek a szabálynak az a megoldás, ha a névre szóló jelenléti ívekre, melyeket a hónap végén teszünk ki, előre rányomtatjuk a dolgozóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti adatokat (munkaidő kezdete, vége, ledolgozott óra) mint tervadatokat, és mellette feltüntetjük ugyanezen oszlopokat tényadatok fejléccel, amelyekbe csak változás esetén teszünk bejegyzést (pl. szabadság, keresőképtelenség, munkaidő-beosztás módosítása miatti eltérő munkaidő miatt)? Hónap végén pedig a vezetésért felelős területvezető és a munkavállaló is aláírásával igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. Ha a munkáltató hó közben módosítja a munkaidő-beosztást, és ezt szintén közzéteszi a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, akkor ezt a tényadat oszlopokba mint változást felvezetheti a jelenléti ívekre? Vagy csak a munkavállalók oldalán felmerült okokból (pl. műszakcserét kérelmez) eredő változások tüntethetők fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt eljárás megfelel a törvénynek. Ilyen esetben tehát a munkáltató az írásban előre közölt munkaidő-beosztást tekinti egyben jelenléti ívnek is, amelybe csak akkor kell külön bejegyzést tenni, ha a tervezett beosztáshoz képest valamilyen változás van. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Polgármester és alpolgármester munkaidő-nyilvántartása

Kérdés: A polgármesternek, alpolgármesternek (főállású vagy társadalmi megbízatású) kell-e jelenléti ívet vezetnie?
Részlet a válaszából: […] A főállású polgármester és alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára irányadó speciális szabályokat a Kttv. VII/A. fejezete határozza meg azzal, hogy a Kttv. általános rendelkezései közül azok is irányadóak, amelyeket a 225/L. § felsorol. Ebből megállapítható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Teljes munkaidőben – az utólagos megállapítás esélye

Kérdés: Még 2022 tavaszán kötöttünk munkaszerződést egy kollégával, heti 35 órás részmunkaidőre. Ezt a munkaszerződése világosan tartalmazta, ennek megfelelően lett megállapítva a bére, és minden hónapban a bérlapján is ez az óraszám szerepel. A munkavállaló pár hete jelezte, hogy ő úgy tudta, teljes alkalmazásban áll nálunk kezdetektől fogva. Arra hivatkozik, hogy a jelenléti íveket is eszerint töltötte ki. A munkáltatót terheli-e fentiek alapján bármilyen bérfizetési kötelezettség visszamenőleg?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés kétoldalú jognyilatkozat, amely a két fél kölcsönös akaratával jön létre. Az abban foglaltakat a felek közösen fogadják el. Ha a munkaidő mértéke eltér az általános teljes munkaidőtől (napi 8 óra), akkor azt kötelező a munkaszerződésbe foglalni [Mt. 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Jelenléti ív munkáltatói jóváhagyása

Kérdés:

A jelenléti ívet ki jogosult leigazolni? Ha a vezérigazgató ezt a jogkört szeretné átruházni a csoportvezetőkre, megteheti-e, és ha igen, hogyan?

Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg [Mt. 20. § (1)–(2) bek.]. Ez tehát azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Egyszerűsített foglalkoztatás – díjazási kérdések

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén, ha az ilyen munkaviszonyban álló foglalkoztatott a többi munkaviszonyban álló munkavállalókkal együtt tart munkaközi szünetet, és az nem része a munkaidőnek, kell-e arra az időre túlórát fizetni az egyszerűsített foglalkoztatott részére? A jelenléti íven is ennyivel több a munkaidő. Fizetett ünnepen folyamatos munka esetén (mezőgazdaságban) jár-e a 100%-os pótlék?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatás, illetve az alkalmi munkára irányuló munkaviszony szabályait részben az Mt., részben az Efo-tv. tartalmazza. Az Mt. 201. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Szabadság kiadásának nyilvántartása

Kérdés: Munkavállalóink számára a szabadság nyilvántartását akként vezetjük, hogy a jelenléti íven a szabadságos napokat kihúzzuk, és a bérlapon láthatják, hogy az adott hónapban összesen hány nap lett számfejtve nekik szabadságként. Ez a nyilvántartás megfelelő így?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki [Mt. 122. § (1) bek.], továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Munkaidő-nyilvántartás vezetése

Kérdés: Szellemi munkavállalóink általános munkarend szerinti munkaidő-beosztásban dolgoznak munkaidőkeretben, napi 8 órában. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. Korábbi szokásjog alapján minden munkavállalónk minden esetben, minden napra 8 óra 20 percet tüntet fel a jelenléti ívén, amikor dolgozik, függetlenül attól, hogy felettese elengedte-e őt korábban a munkából. A munkaidőkeret végén nem kívánjuk a mínuszórákat levonni a fizetésből, pluszóra nem szokott keletkezni. Mikor járunk el helyesen? Ha a munkavállaló továbbra is minden esetben 8 óra 20 percet ír a jelenléti ívére, vagy ha adott napra azt írja be, amit ténylegesen dolgozott (pl. 8 órától 14:30-ig, ha előbb elengedte a felettese)? Ha a ténylegeset írja a jelenléti ívre, akkor mi van abban az esetben, ha a felettes tudta nélkül tovább marad bent a dolgozó, és ezáltal a jövőben pluszóra keletkezik a keret végén? Köteles a felettes a jelenléti íven az általa nem elrendelt, de ledolgozott pluszórát jóváhagyni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, továbbá az önként vállalt túlmunkaként teljesített rendkívüli munkaidő tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkaidő elszámolása, ha nem töltik munkában

Kérdés: Egy kolléga normál/általános munkarendben dolgozik, és a hónap végén rendszeresen azt látjuk a munkaidő-nyilvántartó rendszerben, hogy nem dolgozza le a havi kötelező óraszámot. Milyen lehetőségünk van ilyenkor? Többször szóban figyelmeztettük. Levonható a le nem dolgozott munkaidő a havibéréből?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződése alapján a munkavállaló rendelkezésre állásra és munkavégzésre, a munkáltató foglalkoztatásra és bér fizetésére köteles [Mt. 42. § (2) bek.]. A rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése – ha munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Egyszerűsített foglalkoztatás – adózási előírások

Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás esetére meghatározott minta-munkaszerződés alkalmazására van-e lehetőség olyan munkáltatók számára, akik jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezettek, azaz a jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezett munkáltatók egyszerűsített foglalkoztatásra használhatják-e az Efotv. melléklete szerinti minta-munkaszerződést? Nem kell alkalmazni az Mt. 134. §-ában és a 155. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést. A NAV által az egyszerűsített foglalkoztatásra kiadott információs füzet 6. pontja szerint viszont: "A munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania és a kifizetéskor átadnia az egyszerűsített foglalkoztatott magánszemélynek, amiből kitűnik a munkavállaló bevételének teljes összege és jogcíme." Minta-munkaszerződés alkalmazása esetén mit jelent az Mt. 155. §-a (2) bekezdésének mellőzhetősége? Kell-e ilyenkor bármilyen, a NAV által hivatkozott bizonylatot kiállítani, vagy az csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor szóban kötik meg a munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony azzal keletkezik, hogy a munkáltató a törvényben meghatározott adatokat bejelenti az elsőfokú állami adóhatóságnak [Efotv. 3. § (1) bek., 11. §., Mt. 202. § (2) bek.]. Ehhez képest a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.
1
2
3
5