Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott pihenőidő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Pihenőnap-beosztás - törvényi minimumok

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A pihenőnap kiadása szempontjából folyamatos munkarend és egyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén egybefüggő munkanapoknak kell-e tekinteni a fizetett szabadság előtti, illetve utáni munkanapokat, vagy ebben az esetben a fizetett szabadság megfelel a pihenőnapjellegnek, amennyiben a munkaidőkereten belül egyébként érvényesülnek a pihenőnapok kiadására vonatkozó szabályok? Például 2020. július hónapban: 22 nap munkanap, 1 nap fizetett szabadság és 8 pihenőnap lett kiadva a beosztás szerint a közalkalmazottnak, viszont ebből egy részidőszak az alábbi módon került beosztásra: 3 munkanap után 1 nap fizetett szabadság, majd 3 munkanap, ezután 2 szabadnap. Jogszerűen járt-e el a munkáltató a beosztás elkészítésekor a fenti 9 napos intervallumban?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségét, egy olyan nap következzen, amikor nem kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie. Nem feltétlenül kell ennek a napnak heti pihenőnapnak lennie, hanem lehet szabadság vagy például munkaszüneti nap is. A szabály célja ugyanis így is megvalósul. Az ellenkező értelmezés oda vezetne, hogy a hat egybefüggő nap szabadság (vagy egyéb távollét) után kötelező lenne legalább egy pihenőnapot is beosztani a munkavállalónak, ami a munkavállaló regenerálódásának szempontjából teljesen felesleges.Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén nem kötelező hat munkanap után egy pihenőnap beosztása, esetükben csak annyit[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3943

2. találat: Pihenőidőre elrendelt túlóra munkaidőkeretben

Kérdés: Úgy is meghatározható a munkaidőkeret, hogy ne egy naptári éven belül legyen mind a négy hónap? Például, idén novembertől tartana 2020 februárjáig. Úgy kalkulálunk, hogy a keretben nem tudjuk majd biztosítani teljes egészében a munkavállalót megillető heti pihenőidőt. Ha a keret átlagában a pihenőnapot vagy a 48 óra pihenőidőt nem kapta meg a munkavállaló, akkor a keret zárásakor fizetnem kell neki pihenőnapi pótlékot az elmaradt pihenőidő helyett? Ha esetenként még a 40 óra pihenőidőt sem kapják meg a dolgozók, de fizetünk pihenőnapi pótlékot, akkor az jogilag helyes eljárás? Lehet-e a pihenőnapi túlóra helyett két pihenőnapot adni bérpótlék nélkül?
Részlet a válaszból: […]érintett naptári év között. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is biztosítani kell a munkavállaló számára a törvényben előírt minimális heti pihenőidőt. Ez egyrészt beosztható heti két pihenőnapként, azzal, hogy e napok egyenlőtlenül is biztosíthatók (pl. a munkavállaló az egyik héten csak egy, a következő héten három pihenőnapban részesül) [Mt. 105. § (1) bek.]. A munkáltató azonban a heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt is biztosíthat [Mt. 106. § (1) bek.]. Míg a két heti pihenőnapnak nem kell egymást követő napokra esni, a 48 órás pihenőidőnek egybefüggőnek kell lennie. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ez az egybefüggő heti pihenőidő is beosztható egyenlőtlenül, azzal, hogy a munkavállalónak minden héten legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell biztosítani, és a keret átlagában meg kell legyen a legalább 48 órás heti pihenőidő [Mt. 106. § (3) bek.].Ha a keret zárásakor megállapítható, hogy a munkavállaló nem részesült a fentiek szerinti minimális heti pihenőnapban vagy pihenőidőben, úgy a hiányzó mértéket heti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett rendkívüli munkaidőként kell elszámolni. Ennek magyarázata, hogy a munkáltató nem tekinthet el a kötelező pihenőidők[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3746

3. találat: Napi munka- és pihenőidő két műszakban

Kérdés: Két műszakban dolgozom, délelőtt és délután. Bejelentették, hogy a jövő héten szerdán és csütörtökön 12 órában dolgozunk, a délelőttös műszak reggel 6-tól este 6-ig, a délutános pedig este 6-tól reggel 6-ig. Pénteken reggel azonban csak 5.30-ig dolgozunk, mert 14 órára már vissza kell menni újra, és így lesz meg a 8 óra napi pihenőidő. Ez így szabályos? Nem elég, hogy két napig 12 órázunk a melegben (állómunka), de 8 óra pihenőidő után megyünk vissza újra 8 órát dolgozni?
Részlet a válaszból: […]kevesebb lesz a teljesítendő napi munkaidő. A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ugyanakkor több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében (mint a kérdés szerinti esetben is) elegendő 8 órát beosztani. 2017. január 1-jétől viszont azt is megköveteli a törvény, hogy a 11 órásnál rövidebb napi pihenőidő alkalmazása esetén is a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra legyen (Mt. 104. §). Például, ha a kérdéses esetben Ön a pénteki munkanapján csak 8 óra napi pihenőidőben részesült, a pénteki munkaidő vége (22.00) után legkorábban 14 óra elteltével állítható újra munkába. Így lesz 22 órányi a két egymást követő napi pihenőidő együttes tartama.Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatónak nem csak számszerűen kell megfelelnie az Mt. beosztási szabályainak. A törvény ugyanis[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3011

4. találat: Külföldi kiküldetés - napidíj, rendkívüli munkavégzés és pihenőidő

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő külföldi kiküldetésével kapcsolatos a kérdésünk. Az 5/2-es munkarendben dolgozó köztisztviselő csütörtök reggeltől vasárnap esti hazaérkezéséig kiküldetésben vett részt egy hivatalos rendezvényen egy EU-tagállamban. Ebben az esetben minden napra jár neki a napidíj? Mennyi a napidíj maximális és minimális összege? Mi van abban az esetben, ha ebédet kap mindennap? A csütörtök-pénteki illetményén kívül szombatra, illetve vasárnapra rendkívüli munkavégzés alapján kell az illetményét elszámolni? Amennyiben vasárnap érkezik haza, hétfőn mehet dolgozni pihenőnap kiadása nélkül? Hétköznapra eső munkaszüneti napon (márc. 15.) külföldi kiküldetést (13 óra utazással együtt) teljesítő köztisztviselő részére milyen juttatásokat kell számfejteni?
Részlet a válaszból: […]részesülő köztisztviselőnek az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell.Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő köztisztviselőnek a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül kell nyilatkoznia arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá - ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették - a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül vissza kell fizetnie a meghatározott összeget. A napidíjon felül a Kttv. 54. §-ának (6) bekezdése alapján a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit, ilyenek lehetnek tipikusan az utazási és szállásköltségek.Ezen túlmenően a kérdés szerinti, a szombati és vasárnapi rendezvényen való részvétel rendkívüli munkavégzésnek minősül, figyelemmel arra, hogy a köztisztviselőt a munkaidő-beosztásától eltérő munkaidőben foglalkoztatták a kiküldetése alatt. A rendkívüli munkavégzés ellentételezése a Kttv. 98. §-ának (1) bekezdése alapján általános szabály szerint annak időtartamával azonos mértékű szabadidővel történik. Ettől eltérően, a heti két pihenőnapon (szombat és vasárnap) teljesített rendkívüli munkavégzés után a munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg a köztisztviselőt. Munkaszüneti napon (pl. március 15-én) csak a Kttv. 96. §-ának (5) bekezdése szerinti esetkörben (baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében, valamint a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható kormánytisztviselő számára) rendelhető el rendkívüli munkavégzés, ez irányadó a kiküldetés keretében teljesített rendkívüli munkavégzésre is. A munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés után a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2938

5. találat: Pihenőidő biztosítása egyéni védőeszköz viselése esetén

Kérdés: Egyéni védőeszköz viselése esetére a pihenőidőt melyik törvény határozza meg?
Részlet a válaszból: […]Mvt. azonban nem határozza meg, hogy védőeszközök alkalmazása esetén a munkát milyen konkrét időtartamban lehet végezni, illetve hogy a munkavégzés során milyen mértékű pihenőidőt kell megállapítani. Általános szabály azonban, hogy munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, stb.) esetén külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni [Mvt. 44. § (3) bek.]. A Kjt. és a Kttv. védőeszköz állandó vagy tartós használata esetére illetménypótlékot állapít meg [Kttv. 140. § (5) bek. és Kjt. 72. §], de ezzel kapcsolatban pihenőidőről e törvények sem rendelkeznek.Az egyéni védőeszköz használatáról, valamint az egyes konkrét egészségkárosító hatásokat szabályozó végrehajtási rendeletek sem tartalmaznak különös pihenőidőre vonatkozó szabályt. A 65/1999. EüM rendelet szerint a védőeszköz használatának feltételeit - különösen viselhetőségének időtartamát - a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, továbbá a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni [4. § (3) bek.]. A 65/1999. EüM rendelet alapján az egyéni védőeszközök alkalmazásakor a munkahely, munkakör vizsgálata szükséges, mivel a munkáltató ezek ismeretében tudja biztosítani a konkrét esetben az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit. Ezért a pihenőidő mértéke is minden esetben e körülmények függvénye.Egyes tevékenységekkel kapcsolatban a 12/2006. EüM rendelet rendelkezik, amely szerint, ha az azbesztexpozíció más eszközökkel nem csökkenthető, és a határérték betartásához a munkavállaló légzésvédelmét szolgáló egyéni védőeszköz viselése szükséges, a viselés időtartamát csak a feltétlenül szükséges,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2828

6. találat: Naptári napon áthúzódó munkanap kérdései

Kérdés: Szórakoztatóegységeket működtető, heti 80 óra üzemelési időt elérő, rendeltetése szerint vasárnap és munkaszüneti nap is működő foglalkoztató vagyunk. Dolgozóink munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, teljesen változó munkakezdéssel és munkabefejezéssel dolgoznak (pl. 8-16, 10-18, 10-20, 18-06, 20-04, 22-06, 22-04 stb.). A napi munkaidő kezdete és befejezése nem mindig esik azonos naptári napra.
1. Beosztható-e a dolgozó a hónapban minden szombat éjszakára? Ebben az esetben a szombaton kezdődő és vasárnapra legkésőbb reggel 6-ig átnyúló műszak szombati munkavégzésnek számít-e, a vasárnapot tekinthetem-e vasárnapi pihenőnapnak? Tehát megvalósul-e esetükben a havi egy vasárnapra eső pihenőidő?
2. Ha munkaszüneti napot is érint az áthúzódó műszak (pl. október 22-én 22-04, illetve október 23-án 22-04-ig dolgozik a munkavállaló), akkor hány órára kell fizetni neki bérpótlékot a munkaszüneti napon történt munkavégzésért az egyik, illetve a másik esetben?
3. Részmunkaidős lemezlovasunkat az esetenként hétköznapra eső 00-04 beosztás mellett beoszthatjuk-e minden vasárnap 00-04-ig? Szerintem nem, mert esetében nem húzódik át szombatról vasárnapra a munkaideje, tehát nála adott, hogy melyik napon végez munkát (vasárnap). Ugyanakkor beoszthatjuk-e minden szombaton 23-04-ig? Ebben az esetben ő is az 1. pontban említettek szerint dolgozna. Kérdésem ugyanaz, hogy megvalósulna-e esetében a havi egy vasárnapra eső pihenőidő ilyen beosztás mellett?
Részlet a válaszból: […]napnak kell tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Tehát ha a munkáltató működése ezt szükségessé teszi, a munkanap, a pihenőnap és a munkaszüneti nap is lehet a naptári naptól eltérő. Például az október 23-i munkaszüneti napnak tekinthető az október 22. 22 órától október 23. 22 óráig terjedő 24 órás időtartam. Ilyenkor az október 23-án 22 órakor műszakját kezdő, és október 24-én hajnali négykor végző munkavállaló hiába dolgozik két órát a naptár szerint október 23-án, ez nem minősül munkaszüneti napon végzett munkának, ezért pótlék sem jár rá. Ugyanakkor, ha ugyanez a munkavállaló október 22-én 22 órától október 23-án 04 óráig dolgozik, akkor a teljes műszakja a munkaszüneti napra esik.Amennyiben a munkáltató a naptártól eltérően határozta meg a munkanapot (pihenőnapot, munkaszüneti napot), a díjazást is ennek megfelelően kell biztosítania. Hasonlóan, ha a munkanap reggel hat órától tart a következő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2827

7. találat: Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszból: […]negyvennyolc óra lehet [Mt. 99. § (2) bek.]. Készenléti jellegű munkakör esetén, illetve ha a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója - a felek írásbeli megállapodása alapján -, a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra, heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra is lehet [Mt. 99. § (3) bek.].A munkaidő beosztásánál a pihenőidőre vonatkozó szabályokat is be kell tartania a munkáltatónak. A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő napi pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ez azonban legalább napi nyolc órára csökkenthető, ha a munkavállaló osztott munkaidőben, megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű tevékenység keretében vagy készenléti jellegű munkakörben kerül foglalkoztatásra [Mt. 104. § (2) bek.] A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő [Mt. 104. § (4) bek.].A kérdésből sajnos nem állapítható meg sem a munkarend, sem a munkáltató általi munkaidő-beosztás és az Ön munkakörének jellege sem, így nem határozható meg, hogy a munkáltató jogszerűen utasíthatta-e tizenkilenc órás munkaidő és kilenc óra pihenőidő után ismét munkavégzésre. Nem állapítható meg továbbá: rendes vagy rendkívüli munkaidő teljesítésére utasították-e Önt. A munkaidő beosztását a munkáltató legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban köteles közölni [Mt. 97. § (4) bek.]. Ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja a megelőzően kiadott munkaidő-beosztást az adott napra [Mt. 97. § (5) bek.]. Ezzel szemben a rendkívüli munkavégzés elrendelésére az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2723

8. találat: Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban

Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
Részlet a válaszból: […]a munkaidő tartamára elszámolva, vagy azon kívül - amint Ön fogalmaz, a munkaközi szünet ledolgoztatásával - adják-e ki. Ha kollektív szerződés nincs, vagy erről nem rendelkezik, akkor a "ledolgoztatás" jogszerű, miután a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek.Ami a napi pihenőidőt illeti: ennek mértéke nem függ attól, hogy nappali vagy éjszakás műszakot követően adják azt ki. Az Mt. 104. §-a szerint a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra, az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. A 06.30-kor befejezett munkavégzés és a következő napi 05.30-kor kezdődő munkaidő között 23 óra telik el, e feltételnek tehát a munkaidő-beosztás megfelel.Az Eütev.tv. rendelkezéseit az egészségügyi ágazatban dolgozókra, továbbá - az Eütev.tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján - a Szoctv. hatálya alá tartozó, személyes gondoskodást nyújtó intézményekben egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók tekintetében is alkalmazni kell. Az Eütev. tv. 2. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy ahol e törvény eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ott az adott munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó törvény előírásait kell alkalmazni. Ez a szabály vonatkozik a munkaközi szünetre, amely tekintetében az Eütev.tv. nem fogalmaz meg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2690

9. találat: Kétféle túlóra-elszámolás

Kérdés: A munkavállaló háromhavi munkaidőkeretben dolgozik, amely alatt decemberben 20, januárban 8, februárban 16 túlórája keletkezett. Decemberben a nyolc pihenőnap helyett csak hat volt, ezért a munkaidőkeret végére van 44 túlórája és mínusz két pihenőnapja. Ha a két pihenőnapon végzett munkát kifizetjük 100%-os pótlékkal, akkor azt a 44 túlórából levonhatjuk? Azaz szabályos-e, ha fizetünk 16 órát 100%-osan és 28 órát 50%-osan? Vagy a 44 kereten felüli órát is ki kell fizetnünk 50%-osan és mellette a 16 órát 100%-osan?
Részlet a válaszból: […]gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Rendkívüli munkavégzés, ha a munkáltató ettől az előre közölt beosztástól eltérően foglalkoztatja a munkavállalót. Amennyiben a kérdés szerinti 44 túlóra a munkaidő egyes hónapjaiban így keletkezett, akkor azt munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőként a tárgyhavi bérrel együtt el kell számolni, és arra 50% bérpótlék is jár [Mt. 143. § (2) bek.].A rendkívüli munkaidő másik típusa az az eset, amikor a munkáltató már eleve több órát osztott be a munka­időkeretben, mint amennyire a munkavállaló szerződött. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt annak tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ekkor az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A kereten felüli rendkívüli munkaidő sajátossága, hogy azt csak a munkaidőkeret végén lehet elszámolni (Mt. 156. §). Például[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2238

10. találat: Kompenzáló pihenőidő kiadása

Kérdés: Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?
Részlet a válaszból: […]munkaidőkeret lejártakor a munkavállalóval el kell számolni [Mt. 156. § (2)-(4) bek.].Kérdésüknél az a döntő, hogy a munkáltatónak jogszerűen lehetősége van-e a szombati napokra (heti pihenőnapokra) rendkívüli munkavégzést elrendelni. Rendkívüli munkavégzést akkor lehet elrendelni, ha a munkáltatónak objektív ok miatt már nincs lehetősége arra, hogy a rendes munkaidő-beosztását igazítsa a felmerülő feladatok esedékességéhez, vagy az előzetesen megállapított beosztást - ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel - legalább négy nappal korábban megfelelően módosítsa [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Ha tehát a többlet-munkavégzési igény felmerülése a munkáltató által előre látható, akkor elsődlegesen a munkaidő-beosztás felülvizsgálatával kell eljárnia, esetleg más munkaszervezési módokat indokolt alkalmaznia (pl. kölcsönzött vagy alkalmi munkaerő igénybevétele a munkacsúcsok idejére). Ha a felmerülő feladatok ellátása így nem oldható meg, akkor kerülhet sor rendkívüli munka elrendelésére.Az Mt. 143. § (2)-(3) bekezdése a rendkívüli munkavégzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2165
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést