21 találat a megadott pihenőidő tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kötelezettségét, egy olyan nap következzen, amikor nem kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie. Nem feltétlenül kell ennek a napnak heti pihenőnapnak lennie, hanem lehet szabadság vagy például munkaszüneti nap is. A szabály célja ugyanis így is megvalósul. Az ellenkező értelmezés oda vezetne, hogy a hat egybefüggő nap szabadság (vagy egyéb távollét) után kötelező lenne legalább egy pihenőnapot is beosztani a munkavállalónak, ami a munkavállaló regenerálódásának szempontjából teljesen felesleges.Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén nem kötelező hat munkanap után egy pihenőnap beosztása, esetükben csak annyit[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érintett naptári év között. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is biztosítani kell a munkavállaló számára a törvényben előírt minimális heti pihenőidőt. Ez egyrészt beosztható heti két pihenőnapként, azzal, hogy e napok egyenlőtlenül is biztosíthatók (pl. a munkavállaló az egyik héten csak egy, a következő héten három pihenőnapban részesül) [Mt. 105. § (1) bek.]. A munkáltató azonban a heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt is biztosíthat [Mt. 106. § (1) bek.]. Míg a két heti pihenőnapnak nem kell egymást követő napokra esni, a 48 órás pihenőidőnek egybefüggőnek kell lennie. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ez az egybefüggő heti pihenőidő is beosztható egyenlőtlenül, azzal, hogy a munkavállalónak minden héten legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell biztosítani, és a keret átlagában meg kell legyen a legalább 48 órás heti pihenőidő [Mt. 106. § (3) bek.].Ha a keret zárásakor megállapítható, hogy a munkavállaló nem részesült a fentiek szerinti minimális heti pihenőnapban vagy pihenőidőben, úgy a hiányzó mértéket heti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett rendkívüli munkaidőként kell elszámolni. Ennek magyarázata, hogy a munkáltató nem tekinthet el a kötelező pihenőidők[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kevesebb lesz a teljesítendő napi munkaidő. A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ugyanakkor több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében (mint a kérdés szerinti esetben is) elegendő 8 órát beosztani. 2017. január 1-jétől viszont azt is megköveteli a törvény, hogy a 11 órásnál rövidebb napi pihenőidő alkalmazása esetén is a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra legyen (Mt. 104. §). Például, ha a kérdéses esetben Ön a pénteki munkanapján csak 8 óra napi pihenőidőben részesült, a pénteki munkaidő vége (22.00) után legkorábban 14 óra elteltével állítható újra munkába. Így lesz 22 órányi a két egymást követő napi pihenőidő együttes tartama.Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatónak nem csak számszerűen kell megfelelnie az Mt. beosztási szabályainak. A törvény ugyanis[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részesülő köztisztviselőnek az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell.Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő köztisztviselőnek a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül kell nyilatkoznia arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá - ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették - a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül vissza kell fizetnie a meghatározott összeget. A napidíjon felül a Kttv. 54. §-ának (6) bekezdése alapján a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit, ilyenek lehetnek tipikusan az utazási és szállásköltségek.Ezen túlmenően a kérdés szerinti, a szombati és vasárnapi rendezvényen való részvétel rendkívüli munkavégzésnek minősül, figyelemmel arra, hogy a köztisztviselőt a munkaidő-beosztásától eltérő munkaidőben foglalkoztatták a kiküldetése alatt. A rendkívüli munkavégzés ellentételezése a Kttv. 98. §-ának (1) bekezdése alapján általános szabály szerint annak időtartamával azonos mértékű szabadidővel történik. Ettől eltérően, a heti két pihenőnapon (szombat és vasárnap) teljesített rendkívüli munkavégzés után a munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg a köztisztviselőt. Munkaszüneti napon (pl. március 15-én) csak a Kttv. 96. §-ának (5) bekezdése szerinti esetkörben (baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében, valamint a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható kormánytisztviselő számára) rendelhető el rendkívüli munkavégzés, ez irányadó a kiküldetés keretében teljesített rendkívüli munkavégzésre is. A munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés után a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Mvt. azonban nem határozza meg, hogy védőeszközök alkalmazása esetén a munkát milyen konkrét időtartamban lehet végezni, illetve hogy a munkavégzés során milyen mértékű pihenőidőt kell megállapítani. Általános szabály azonban, hogy munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, stb.) esetén külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni [Mvt. 44. § (3) bek.]. A Kjt. és a Kttv. védőeszköz állandó vagy tartós használata esetére illetménypótlékot állapít meg [Kttv. 140. § (5) bek. és Kjt. 72. §], de ezzel kapcsolatban pihenőidőről e törvények sem rendelkeznek.Az egyéni védőeszköz használatáról, valamint az egyes konkrét egészségkárosító hatásokat szabályozó végrehajtási rendeletek sem tartalmaznak különös pihenőidőre vonatkozó szabályt. A 65/1999. EüM rendelet szerint a védőeszköz használatának feltételeit - különösen viselhetőségének időtartamát - a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, továbbá a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni [4. § (3) bek.]. A 65/1999. EüM rendelet alapján az egyéni védőeszközök alkalmazásakor a munkahely, munkakör vizsgálata szükséges, mivel a munkáltató ezek ismeretében tudja biztosítani a konkrét esetben az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit. Ezért a pihenőidő mértéke is minden esetben e körülmények függvénye.Egyes tevékenységekkel kapcsolatban a 12/2006. EüM rendelet rendelkezik, amely szerint, ha az azbesztexpozíció más eszközökkel nem csökkenthető, és a határérték betartásához a munkavállaló légzésvédelmét szolgáló egyéni védőeszköz viselése szükséges, a viselés időtartamát csak a feltétlenül szükséges,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]napnak kell tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Tehát ha a munkáltató működése ezt szükségessé teszi, a munkanap, a pihenőnap és a munkaszüneti nap is lehet a naptári naptól eltérő. Például az október 23-i munkaszüneti napnak tekinthető az október 22. 22 órától október 23. 22 óráig terjedő 24 órás időtartam. Ilyenkor az október 23-án 22 órakor műszakját kezdő, és október 24-én hajnali négykor végző munkavállaló hiába dolgozik két órát a naptár szerint október 23-án, ez nem minősül munkaszüneti napon végzett munkának, ezért pótlék sem jár rá. Ugyanakkor, ha ugyanez a munkavállaló október 22-én 22 órától október 23-án 04 óráig dolgozik, akkor a teljes műszakja a munkaszüneti napra esik.Amennyiben a munkáltató a naptártól eltérően határozta meg a munkanapot (pihenőnapot, munkaszüneti napot), a díjazást is ennek megfelelően kell biztosítania. Hasonlóan, ha a munkanap reggel hat órától tart a következő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]negyvennyolc óra lehet [Mt. 99. § (2) bek.]. Készenléti jellegű munkakör esetén, illetve ha a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója - a felek írásbeli megállapodása alapján -, a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra, heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra is lehet [Mt. 99. § (3) bek.].A munkaidő beosztásánál a pihenőidőre vonatkozó szabályokat is be kell tartania a munkáltatónak. A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő napi pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ez azonban legalább napi nyolc órára csökkenthető, ha a munkavállaló osztott munkaidőben, megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű tevékenység keretében vagy készenléti jellegű munkakörben kerül foglalkoztatásra [Mt. 104. § (2) bek.] A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő [Mt. 104. § (4) bek.].A kérdésből sajnos nem állapítható meg sem a munkarend, sem a munkáltató általi munkaidő-beosztás és az Ön munkakörének jellege sem, így nem határozható meg, hogy a munkáltató jogszerűen utasíthatta-e tizenkilenc órás munkaidő és kilenc óra pihenőidő után ismét munkavégzésre. Nem állapítható meg továbbá: rendes vagy rendkívüli munkaidő teljesítésére utasították-e Önt. A munkaidő beosztását a munkáltató legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban köteles közölni [Mt. 97. § (4) bek.]. Ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja a megelőzően kiadott munkaidő-beosztást az adott napra [Mt. 97. § (5) bek.]. Ezzel szemben a rendkívüli munkavégzés elrendelésére az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a munkaidő tartamára elszámolva, vagy azon kívül - amint Ön fogalmaz, a munkaközi szünet ledolgoztatásával - adják-e ki. Ha kollektív szerződés nincs, vagy erről nem rendelkezik, akkor a "ledolgoztatás" jogszerű, miután a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek.Ami a napi pihenőidőt illeti: ennek mértéke nem függ attól, hogy nappali vagy éjszakás műszakot követően adják azt ki. Az Mt. 104. §-a szerint a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra, az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. A 06.30-kor befejezett munkavégzés és a következő napi 05.30-kor kezdődő munkaidő között 23 óra telik el, e feltételnek tehát a munkaidő-beosztás megfelel.Az Eütev.tv. rendelkezéseit az egészségügyi ágazatban dolgozókra, továbbá - az Eütev.tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján - a Szoctv. hatálya alá tartozó, személyes gondoskodást nyújtó intézményekben egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók tekintetében is alkalmazni kell. Az Eütev. tv. 2. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy ahol e törvény eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ott az adott munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó törvény előírásait kell alkalmazni. Ez a szabály vonatkozik a munkaközi szünetre, amely tekintetében az Eütev.tv. nem fogalmaz meg[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Rendkívüli munkavégzés, ha a munkáltató ettől az előre közölt beosztástól eltérően foglalkoztatja a munkavállalót. Amennyiben a kérdés szerinti 44 túlóra a munkaidő egyes hónapjaiban így keletkezett, akkor azt munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőként a tárgyhavi bérrel együtt el kell számolni, és arra 50% bérpótlék is jár [Mt. 143. § (2) bek.].A rendkívüli munkaidő másik típusa az az eset, amikor a munkáltató már eleve több órát osztott be a munka­időkeretben, mint amennyire a munkavállaló szerződött. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt annak tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ekkor az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A kereten felüli rendkívüli munkaidő sajátossága, hogy azt csak a munkaidőkeret végén lehet elszámolni (Mt. 156. §). Például[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaidőkeret lejártakor a munkavállalóval el kell számolni [Mt. 156. § (2)-(4) bek.].Kérdésüknél az a döntő, hogy a munkáltatónak jogszerűen lehetősége van-e a szombati napokra (heti pihenőnapokra) rendkívüli munkavégzést elrendelni. Rendkívüli munkavégzést akkor lehet elrendelni, ha a munkáltatónak objektív ok miatt már nincs lehetősége arra, hogy a rendes munkaidő-beosztását igazítsa a felmerülő feladatok esedékességéhez, vagy az előzetesen megállapított beosztást - ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel - legalább négy nappal korábban megfelelően módosítsa [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Ha tehát a többlet-munkavégzési igény felmerülése a munkáltató által előre látható, akkor elsődlegesen a munkaidő-beosztás felülvizsgálatával kell eljárnia, esetleg más munkaszervezési módokat indokolt alkalmaznia (pl. kölcsönzött vagy alkalmi munkaerő igénybevétele a munkacsúcsok idejére). Ha a felmerülő feladatok ellátása így nem oldható meg, akkor kerülhet sor rendkívüli munka elrendelésére.Az Mt. 143. § (2)-(3) bekezdése a rendkívüli munkavégzés[…] részlet vége a válaszból.