Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

17 találat a megadott jegyzői jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Személyi illetmény sorsa - a jogosultság kérdései

Kérdés: GYED-ről visszatérő jegyzőnk a gyermek születése előtt személyi illetményben részesült. Miután szabadságát kivéve visszatér dolgozni (márciusban), szeretné, ha személyi illetménye megemelésre kerülne. (Szerintünk nem lehet azonnali személyiilletmény-emelés, esetleg a következő évtől teljesítményértékelés/minősítés alapján, vagy a Kttv. 133. §-ának (10) bekezdése figyelembevételével 45-60 nap elteltével.) Mikor van erre legkorábban lehetőség? Kérése esetén kivehető-e a személyi illetményből a Kttv. 255. §-a szerinti illetménybe? Mikortól? Ez esetben a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján mikortól téríthető el? Esetében a személyi illetmény vagy a besorolási illetmény esetén alkalmazható-e a Kttv. 133. §-ának (10) bekezdése?
Részlet a válaszból: […]meghatározott, besorolás szerinti illetményt kell megállapítani. Számára újra személyi illetményt legkorábban akkor lehet megállapítani, ha az alátámasztható a kivételes szintű minősítéssel, ennek hiányában kivételes szintű teljesítményértékeléssel.A Kttv. 133. §-a (10) bekezdésének b) pontja előírja, hogy az alapilletmény (3)-(5) bekezdés szerinti megemelésére a tárgyévet megelőző év minősítése, teljesítményértékelése hiányában - a (11) bekezdésben foglaltak szerinti teljesítményértékelés alapján - is lehetőség van a gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság leteltét követően, ha a köztisztviselő a fizetés nélküli szabadságot közvetlenül megelőzően emelt összegű alapilletménnyel és érvényes minősítéssel, teljesítményértékeléssel rendelkezett. A hivatkozott Kttv. 133. §-ának (11) bekezdése szerint az alapilletmény (10) bekezdés szerinti megemelésére a köztisztviselő soron kívüli, a gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság leteltét követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli teljesítményértékelésének elvégzése esetén van lehetőség.Figyelemmel arra, hogy a személyi illetményre csak a kiváló munkavégzésű köztisztviselők jogosultak, míg a pozitív irányú alapilletmény-eltérítésnél nincs ilyen szigorú előírás, de ott is fontos a jó teljesítmény, megítélésünk szerint az a tény, hogy a köztisztviselő részére a fizetés nélküli szabadságot közvetlenül megelőzően személyi illetmény volt megállapítva, értelmezhető úgy, hogy a jegyző a fizetés nélküli szabadságot közvetlenül megelőzően emelt összegű alapilletménnyel rendelkezett. Amennyiben a másik feltétel is fennáll, mely szerint a köztisztviselő a fizetés nélküli szabadságot közvetlenül megelőzően érvényes minősítéssel, teljesítményértékeléssel is rendelkezett, a Kttv. 255. §-a alapján megállapított besorolás szerinti illetménye a Kttv. 133. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4092

2. találat: Jegyző közszolgálati jogviszonyban nyugdíjasként

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal jegyzője betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. A polgármester, illetve a jegyző is szeretné a továbbfoglalkoztatását úgy, hogy kéri a nyugdíj megállapítását folyósítás nélkül. A Tbj-tv. 6. §-a alapján kikerül a biztosítotti körből, mentesül a járulékfizetés alól. Ennek alapján az illetményét csak az szja-levonás terheli, a munkáltatónak sincs járulékfizetési kötelezettsége. Viszont, mivel kérte az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, a Tny. 83/C. §-a alapján az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül.
1. Lehet-e jegyző (közszolgálati tisztviselő) továbbra is, ha nyugdíjasnak minősül, de nyugellátást nem vesz fel a jogviszony fennállása alatt? Elég-e, ha a polgármesterrel megállapodnak, nem kell hozzá külön kormányzati engedély [Kttv. 39. § (6a) bek., 228/A. §]?
2. Jubileumi jutalomra jogosult-e az öregségi nyugdíjasnak minősülő közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló, ha a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása után tovább dolgozik?
Részlet a válaszból: […]Kttv. 39. §-ának (6a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közszolgálati jogviszony létesítéséről különösen indokolt esetben, a köztisztviselői jogviszonyt létesítő személy kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt. Tehát közszolgálati jogviszony létesítése esetén - szemben a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével - nem szükséges a kormány engedélye a jogviszony létesítéséhez.A kérdésük szerinti esetben azonban a jegyzőnek a már fennálló közszolgálati jogviszonyáról van szó, így azt szükséges megvizsgálni, hogy a Kttv. jogviszony-megszűnési szabályai mit írnak elő a nyugdíjasnak minősülő köztisztviselőkre vonatkozóan. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a közszolgálati jogviszony megszűnik, ha a köztisztviselő (a kérdés szerint a jegyző) a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató (jogkörgyakorló: a polgármester) a jogviszonyt fenntartja.A köztisztviselő a fentiek szerinti kérelmét a rá irány­adó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. A határidő elmulasztása miatt igazolás benyújtásának nincs helye, ebben az esetben a köztisztviselő jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte [Kttv. 60. § (7) bek.]. A Kttv. 60. §-ának (8)-(9) bekezdései előírják, hogy a kormány véleményét is ki kell kérnie a munkáltatónak a kormánytisztviselők esetében, a Kttv. 229. §-ának (4) bekezdése szerint ugyanakkor a köztisztviselő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4068

3. találat: Jegyző szabadsága két év gyermekgondozást követően

Kérdés: Hivatalunk jegyzője 2018. szeptember 18-án szült. A két év lejárta után jelezte, hogy 2020. szeptember 19-től újra munkába állna, de igénybe venné a távollét idejére járó szabadságát. Két gyermeke van, közülük az egyik tartósan beteg. Hány nap szabadságra jogosult?
Részlet a válaszból: […]családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Kttv. 102. § (3) bek.].A fent ismertetett szabályok alapján lehet megállapítani, hány munkanap pótszabadságra jogosult a jegyző. Amíg egy gyermeke volt, addig két munkanap pótszabadság járt neki, az első gyermek születésének az évében először. A második gyermek születésének évétől, tehát 2018. évtől kezdve a jegyző négy munkanap pótszabadságra vált jogosulttá. Ha pedig az egyik gyermek a Kttv. értelmében fogyatékos gyermeknek minősül, akkor ez két munkanappal emeli meg a pótszabadság mértékét az érintett gyermek születésének az évétől. A jegyző a részére járó szabadságra a gyermekek születésével, illetve gondozásával kapcsolatos távolléte miatt időarányosan válik jogosulttá, figyelemmel arra, hogy a szabadság - általános szabály szerint - a munkában töltött idő alapján jár [Kttv. 100. § (1) bek.]. Szabadság jár azonban - egyebek mellett - a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időtartamára is [Kttv. 100. § (2) bek.].A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság kétféle lehet: a jegyző a gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Kttv. 111. § (1) bek.]. Másrészt a tartósan beteg, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4031

4. találat: Alpolgármester - a munkáltatói jogkör határai

Kérdés: A település polgármestere lemondott, ugyanezen időpontban szűnik meg a jegyző jogviszonya is nyugállományba vonulása okán. Az alpolgármester jogosult-e a jegyzői pályázat lebonyolítására és az új jegyző kinevezésére?
Részlet a válaszból: […]ekkor a törvény alapján gyakorolja a polgármestert megillető valamennyi jogosítványt.A polgármester legkésőbb a jegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén 30 napon belül újabb pályázatot kell kiírni [Kttv. 247. § (5) bek.]. A fentiekből következően a polgármester általános helyettesítésére jogosult alpolgármester - a vonatkozó törvényi szabályoknak és esetlegesen a helyi önkormányzati szabályoknak (a szervezeti és működési szabályzat tartalmazhat a jegyzői pályáztatási eljárás tekintetében szabályt) megfelelően - köteles kiírni a jegyzői pályázatot, lefolytatni a pályázati eljárást, és kinevezni az új jegyzőt. Itt kell utalnunk röviden arra, hogy a polgármester és a jegyző szoros munkakapcsolatban állnak egymással. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja, a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt [Mötv. 67. § (1) bek. a) pont; 81. § (1) bek.]. Bár a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatalban foglalkoztatottak felett, a polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához [Mötv. 81. § (3) bek. b) pontja és (4) bekezdés]. A jegyző felett a munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolja [Mötv. 67. § (1) bek. f) pont].A polgármesteri és a jegyzői pozíció szoros munkakapcsolata miatt fontosnak tartjuk, hogy az új jegyző személyéről való döntést valamilyen módon az új polgármester is jóvá tudja hagyni, valamint, hogy az új jegyző is együtt tudjon működni a megválasztott új polgármesterrel. Erre sor kerülhet egyrészt akkor, ha az időközi polgármester-választás olyan időpontra esik, amikor még nem zárul le az alpolgármester által kiírt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3989
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Ajánlat a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére

Kérdés: Jegyzőként dolgozom, már 2 éve elértem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel egyeztetve az önkormányzati választások után nyugállományba kívánok menni. Tekintettel a hivatali apparátusra, a választásokat lebonyolítom. A jelenlegi polgármester sem kíván indulni a polgármesteri tisztségért. Érdekeim azt kívánják, hogy a jogviszonyom megszüntetésében a munkáltatóm működjön közre. Alkalmas megoldás lenne számomra a jogviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetése az önkormányzati választást követő időpontra. Ez esetben lemondanék a felmentési időről. Mikor célszerű ezt a munkáltatóm számára jelezni, és milyen törvényi hivatkozással?
Részlet a válaszból: […]akarattal állapodnak meg a jogviszony megszüntetéséről és annak időpontjáról. Azaz a felek megjelölhetnek egy tetszőleges jövőbeni időpontot a jogviszony megszűnésére. Közös megegyezés esetén viszont megállapodhatnak úgy, hogy a megállapodás megkötésétől jogviszonya megszűnéséig (pl. a felmentési idővel azonos tartamra) - illetményre való jogosultság mellett - Ön mentesül munkavégzési kötelezettsége alól. Ezen időszak egy része alatt kiadható az Önt megillető időarányos szabadsága is. Miután a közös megegyezés önálló megszüntetési jogcím, kizárt a felmentési időről történő lemondás is.Megjegyzendő, munkáltatója bármikor dönthet úgy, hogy a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján - nyugdíjasnak minősülésére figyelemmel - felmenti Önt. A Kttv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nyugdíjasnak minősül az a köztisztviselő, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, függetlenül attól, hogy jelenleg még nem részesül öregségi nyugdíjban. Amennyiben munkáltatója így döntene, legkorábban a felmentés közlését követő naptól (vagy a felmentési okiratban megjelölt időponttól) kezdődik a két hónapos felmentési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3616

6. találat: Pótszabadság a jegyzőnek

Kérdés: A Kttv. 252. §-ában meghatározott jegyzői pótszabadság a köztisztviselői pótszabadságon felül vagy a helyett illeti meg a jegyzőt, aljegyzőt, főjegyzőt? A Kttv. kommentárja szerint a jegyzői pótszabadság a 246. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselői pótszabadságokon felül jár, mivel ezt a kizáró szabályt a Kttv. nem tartalmazza.
Részlet a válaszból: […]pótszabadságra a felsőfokú végzettségű köztisztviselők, míg a Kttv. 101. §-ának (5) bekezdése alapján a vezetői munkaköröket betöltő köztisztviselők ettől eltérő mértékű, ún. vezetői pótszabadságra jogosultak. Tekintettel arra, hogy a jegyzők köztisztviselőként nem kerülnek a 101. § (3) bekezdése szerinti besorolási fokozatokba sorolásra, és nem töltenek be vezetői munkakört sem, ezért a Kttv. 252. §-a állapítja meg a részükre járó pótszabadság mértékét. Ennek alapján évente az aljegyző 11, a jegyző 12, a főjegyző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3237
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Jegyző és aljegyző - a kinevezés képesítési feltételei

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszból: […]fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, valamintc) legalább két év közigazgatási gyakorlatot szerzett.Az említett feltételek alól a községi önkormányzati képviselő-testület (jelen esetben a Mötv. 56. §-a szerint alakított társult képviselő-testület), illetve a polgármester adhat felmentést a jegyzőnek (ideértve az aljegyzőt is) az alábbi feltételek szerint. A társult képviselő-testület a Kttv. 247. §-ának (2) bekezdése alapján mentesítheti a jegyzőt az a) pont szerinti képesítési feltétel alól, ha a jegyzői kinevezését követő két éven belül az említett képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait befejezi. Ha e határidő eredménytelenül eltelik, a jegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. A társult képviselő-testület részben vagy egészében mentesítheti a jegyzőt a c) pont szerinti gyakorlati idő követelménye alól. A Kttv. 247. §-ának (4) bekezdése alapján a polgármester jogi vagy közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, hogy a kinevezésétől számított egy éven belül a jogi vagy közigazgatási szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3225
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Óvodavezető és jegyző - nem összeférhetetlen a házastársi kapcsolat

Kérdés: Amennyiben a vezető óvónő a jegyző felesége, ez esetben fennáll-e összeférhetetlenség? A vezető óvónő az élelmezésvezető is az óvodában, anyagi dolgokról is rendelkezik. Kinek tartozik beszámolni a munkaidejéről, a munkájáról a vezető óvónő?
Részlet a válaszból: […]rendelkezések az állami intézményfenntartóra vonatkoznak, tehát önkormányzat által fenntartott intézmény tekintetében nem állnak fenn).A Mötv. 19. §-a szerint az összeférhetetlenség megállapítása alapvető munkáltatói jognak, a munkaidő eltöltéséről való beszámoltatás egyéb munkáltatói jognak minősül. Az Áht. 9. §-ának c) pontja és 9/A. §-ának (1) bekezdése értelmében az irányító szervnek címzett irányítási hatáskört - beleértve a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlását is - az irányító szerv vezetője gyakorolja. Kivétel ez alól, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezik. Erre példa a kinevezési jog, amelyet a Mötv. 41. §-ának (7) bekezdése a képviselő-testületre testál. Az önkormányzati intézményvezetők feletti egyéb munkáltatói jogkörgyakorlásra a polgármester van feljogosítva [Mötv. 67. § (1) bek. g) pont]. A kérdésben szereplő esetben az óvodavezető felett az alapvető munkáltatói jogokat a képviselő-testület, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A Mötv. 42. §-ának 2. pontja alapján a képviselő-testület az összeférhetetlenséggel kapcsolatos munkáltatói hatáskörét a szervezeti és működési szabályzatban átruházhatja.Az óvodákra vonatkozóan az összeférhetetlenség szabályait a Kjt., valamint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2805

9. találat: Jegyző felesége könyvel - az összeférhetetlenség kérdése

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy polgármesteri hivatalban a jegyzőnek a felesége vagy az élettársa a könyvelő?
Részlet a válaszból: […]lehet például az önkormányzat által megvalósított projekt, pályázat egyes pénzügyi feladatainak ellátása azzal a korlátozással, hogy az államháztartási jogszabályok alapján a könyvelő sem pénzügyi ellenjegyzési, sem utalványozási, sem teljesítésigazolási vagy érvényesítési jogosultsággal nem rendelkezhet (gazdasági összeférhetetlenség).Ha azonban a könyvelőt a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala a hivatal közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatásköreinek gyakorlásával összefüggő pénzügyi és számviteli feladatkörben alkalmazzák, e feladatkör ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető a Kttv. 8. §-ának (1) bekezdése alapján. Amennyiben ez utóbbi a helyzet, a könyvelőre alkalmazni kell a Kttv. összeférhetetlenségi szabályait is. A Kttv. 84. §-ának (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Kttv. 226. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra - nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. A Kttv. 6. §-ának 11. pontja alapján az élettárs és a házastárs is hozzátartozónak minősül. A Mötv. 81. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján megállapítható, hogy a jegyzőt irányítási jog illeti meg a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók vonatkozásában, mivel a jegyző vezeti a hivatalt, és munkáltatói jogokat gyakorol a köztisztviselők és munkavállalók felett.Összegezve a fentieket, jogállási szempontból fennáll az összeférhetetlenség, ha a jegyző által vezetett polgármesteri hivatalnál kerül sor a felesége vagy az élettársa Kttv. 8. §-ának (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2785

10. találat: Jegyző helyettesítése

Kérdés: A jegyzőnk tartósan betegállományban van, ezért gondoskodnunk kell a helyettesítéséről. Milyen módon oldható meg a jegyző helyettesítése, ha egy másik jegyzőt bízunk meg a feladat ellátásával, akkor számára helyettesítési díjat vagy illetményt kell-e megállapítanunk?
Részlet a válaszból: […]összeférhetetlenségi szabályait a jegyző esetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy - a Ktv. 21. § (5) bekezdése alapján - másik jegyző helyettesítése céljából - a képviselő-testületek megállapodása alapján - a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet. A tartósan távol lévő jegyző helyettesítésére, illetve a bármilyen okból betöltetlen jegyzői munkakör ellátására - a képviselő-testület hivatalának zavartalan működése érdekében - csak egy másik jegyző létesíthet közszolgálati jogviszonyt. A jegyző a helyettesítés időtartamára szóló, határozott idejű kinevezését a Ktv. kinevezésre vonatkozó szabályai alapján kapja. A Ktv. 49/B. §-át - figyelemmel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 736
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést