32 találat a megadott megváltozott munkaképességű munkavállaló tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján a munkavállaló-egészségi állapota a hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, vagy-a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, illetve-rokkantsági ellátásban részesül [Mt. 294. § (1) bek. l) pont].A megváltozott munkaképesség tehát alapvetően a komplex minősítés eredményétől függ, amelynek hatályát nem érinti, ha az érintett személy öregségi nyugdíjra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt; illetve- akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt; vagy- aki rokkantsági ellátásban részesül [Mt. 294. § (1) bek. l) pont].Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíjban részesül, akkor rendszeres pénzellátásra válik jogosulttá, és emiatt a rokkantsági ellátása megszűnik [Mmtv. 12. § (2) bek. b) pont és 1. § (2) bek. 10. pont]. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem fog megváltozott munkaképességű személynek minősülni. Az erről szóló komplex minősítés időbeli hatálya ugyanis rokkantsági ellátásra jogosult személy esetén az ellátást megállapító döntésben előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig tart, feltéve, hogy a rokkantsági ellátás az előírt felülvizsgálat időpontját megelőzően megszüntetésre került (mint a jelen esetben is a nyugellátás miatt). Olyan személy esetén, aki végleges egészségi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rá hátrányos következményekkel nem járhat. 2018. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezés értelmében a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, illetve a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani. Ennek során az Mt. 6. §-ában foglalt általános magatartási követelményeire - az adott helyzetben általában elvárható magatartás, a jóhiszeműség és tisztesség, az együttműködési kötelezettség, a méltányos mérlegelés követelményeire - szükséges figyelemmel lennie [Mt. 51. § (3) bek.]. Általános munkáltatói kötelezettség, hogy a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit [Mt. 51. § (4) bek.]. Ezzel párhuzamosan rögzíti az Mvt. 50. §-a, hogy a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Ezen túlmenően az Mvt. több olyan előírást is tartalmaz, mely a munkavállaló egyéni körülményeire, egészségi állapotára tekintettel további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Az Mvt. alapján a rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát (Mt. 89. §) végző munkavállalót például nappali munkavégzésre kell beosztani, ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy az éjszakai munkavégzés az egészségi állapotát veszélyezteti, vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll okozati összefüggésben [Mvt. 49. § (3)-(4) bek.]. Az Mvt. előírja továbbá, hogy olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz [Mvt. 119. § (4) bek.]. Ha a rehabilitációs szakértői szerv a munkavállaló legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára [Mt. 53. § (3) bek. d) pont]. Ha Önnek például az egészségi állapota miatt kötelező orvosi vizsgálaton szükséges részt vennie, a törvény erejénél fogva mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. c) pont].A megváltozott munkaképességű munkavállalónak évenként öt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Ezt a felmondásba világosan bele kell írnia, annak valóságát és okszerűségét vita esetén Önnek kell bizonyítani. Adott esetben az egészségi állapotában beállt változás is megalapozhatja a fentebb jelzett keretek között. Bármelyik esetről is van szó, a munkáltatójának igaza van: általános szabály szerint köteles letölteni a 30 napos felmondási időt [Mt. 69. § (1) bek.]. Ez alól kivételt csak az jelenthet, ha a munkáltató eltekint a felmondási idő letöltésétől, és mentesíti Önt a munkavégzési kötelezettsége alól. Azonban ezt nem kötelező a munkáltatónak megtennie. A felmondási idő leteltével szűnik meg a munkaviszonya akkor is, ha időközben például keresőképtelenné válik, ilyen esetben azonban a munkavégzési kötelezettsége alól a keresőképtelenségre tekintettel mentesülni fog. Ezen túlmenően, ha a munkáltatójával megállapodik, a munkaviszonyt közös megegyezéssel is megszüntethetik. Ekkor nincs felmondási idő, a munkaviszony megszűnésének időpontja pedig csak az Önök megegyezésén múlik: a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése lehet akár azonnali hatályú is, de szólhat egy jövőbeli[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát [Mmtv. 10. § (2) bek. b) pont, 13. § (2) bek. d) pont]. Minimálbérként a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét - azaz 2017-ben 127 500 Ft-ot - kell figyelembe venni [Tbj-tv. 4. § s) 1. pont, Mmtv. 1. § (2) bek. 6. pont]. A jövedelemkorlát tehát ebben az évben havi 191 250 Ft, az ellátás megszüntetésére akkor kerül sor, ha három egymást követő hónapban a munkavállaló jövedelme[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel köteles beosztani [Mt. 97. § (1) bek.]. Ezért nem szabályos a munkaidő egyenlőtlen beosztása, ha azt a munkavállaló egészségi okokból nem tudja teljesíteni. Ehhez célszerű a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét is beszerezni.A szabadság és a betegszabadság elszámolása - a munkáltató választása alapján - nemcsak a beosztással egyező óraszámban történhet, hanem munkanapokban is. Ez azt jelenti, hogy a távol töltött munkanapra a munkáltató egységesen a munkavállaló napi munkaidejével (jelen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára [Mt. 138. § (1)-(2) bek.].A munkáltató ezen szabályok alapján nem köteles a munkavállaló egyéni jellemzőit figyelembe venni, azt sem, hogy Ön megváltozott munkaképességű. Minderre figyelemmel külön teljesítménykövetelményt, "normát" nem köteles meghatározni. Amennyiben Ön nem megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatónál dolgozik, a munkáltató - kollektív szerződés felhatalmazása hiányában - nem is részesítheti előnyben a megváltozott munkaképességű munkavállalót azzal, hogy részére alacsonyabb követelményeket határoz meg (Ebktv. 23. §). Ugyanúgy kell kezelnie őt is, mint a nem megváltozott munkaképességű munkavállalókat.A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatónál a teljesítménykövetelmény megállapítása során a munkaképesség megváltozásából adódó teljesítménycsökkenést annyiban kell figyelembe venni, hogy bérköltség-támogatás ennek hiányában nem adható [327/2012. Korm. rendelet 21. § (3) bekezdés af) pont]. Erre az előírásra azonban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára [Mt. 138. § (1)-(2) bek.].A munkáltató ezen szabályok alapján nem köteles a munkavállaló egyéni jellemzőit figyelembe venni, tehát azt sem, hogy megváltozott munkaképességű; azaz arra tekintettel a munkavállalónak külön teljesítménykövetelményt, "normát" nem köteles meghatározni. Amennyiben a munkavállaló nem megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató akkreditált munkáltatónál dolgozik, az - kollektív szerződés felhatalmazása hiányában - nem is részesítheti előnyben a megváltozott munkaképességű munkavállalót azzal, hogy számára alacsonyabb szintű követelményeket határoz meg (Ebktv. 23. §); ugyanúgy kell kezelnie őket is, mint azokat a munkavállalóit, akik nem megváltozott munkaképességűek.A megváltozott munkaképességű[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]állapította meg az őt ért egészségkárosodást, évenként 5 munkanap pótszabadság jár. Ezt a szabadságot az Mt. általános szabályai szerint kell kiadni. Tehát az 5 munkanapot az éves szabadsághoz hozzá kell adni, és a szabadságot elsősorban a tárgyévben, egy alkalommal, legalább egybefüggő 14 napot biztosítva kell kiadni. Évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, az erre vonatkozó igényt legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelenteni (Mt. 122-125. §).Ami a rendkívüli munkavégzést (túlórát) illeti: az Mt. 113-114. §-a határozza meg az egyes sérülékeny munkavállalói csoportokat megillető munkaidő-beosztási kedvezményeket - így azt is, hogy rendkívüli munkavégzés kinek nem rendelhető el. Az egészségkárosodás azonban nem szerepel a felsoroltak között, tehát nem alapoz meg ilyen tiltást. A rehabilitációs kártyával dolgozót - hasonlóan más munkavállalókhoz - a munkáltató csak azokra az orvosi vizsgálatokra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]döntése ellen fellebbezésnek, a másodfokon eljáró rehabilitációs hatóság (jogerős) döntése ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye [Ket. 98. § (1) bek., 109. § (1) bek.].Amennyiben a jogerős közigazgatási határozat meghozatala után megállapításra kerül, hogy a kérelemben jogszabálysértő módon állapítottak meg alacsonyabb összegű ellátást, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni [Rehab tv. 20. § (2) bek., Ebtv. 61. § (7) bek.]. Ennek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része [Art. 165. § (2) bek.]. Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható [Ptk. 6:548. § (1) bek.].Fentiekből[…] részlet vége a válaszból.