Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott munkavégzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Azonnali hatályú felmondás - a munkaidő-beosztás "átírásáért"

Kérdés: A munkavállalóink egy része körében arra lettünk figyelmesek, hogy a számukra megszabott és előzetesen közölt munkaidő-beosztást "átírják", és a munkafeladataikat a számukra legkedvezőbb módon egymás között felosztják. Így történt, hogy az egyik munkavállalónk az előzetesen közölt munkaidő-beosztás ellenére nem jelent meg munkavégzés céljából a számára meghatározott időben, majd ezt követően nem végzett munkát napokon keresztül. Mindez nemrég vált egyértelművé számunkra. Megszüntethetjük-e azonnali hatályú felmondással az igazolatlanul távol lévő, a munkaidő-beosztást szándékosan "félretevő" munkavállaló munkaviszonyát erre hivatkozva?
Részlet a válaszból: […]az adott esetről sem volt tudomása Önöknek. Ha ez a feltevés igaz, akkor a munkavállaló jogszerűen nem mentesülhetett volna a munkáltató által közölt munkaidő-beosztás alól. Ebből következően - álláspontunk szerint - a vázolt tényállás alapján jogszerű lehet az azonnali hatályú felmondás, mivel a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét (rendelkezésre állási, munkavégzési, együttműködési kötelezettség) szándékosan, jelentős mértékben megszegte. Ha az esetről való tudomásszerzéstől számított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3685

2. találat: Munkavégzés a napi pihenőidő alatt

Kérdés: A több műszakos munkarendben dolgozó munkavállaló eredeti beosztása szerint az adott napon 5 és 17 óra között végzett volna munkát, de az előző napon a munkavégzés elhúzódott, és 19 óra helyett 23 órakor ért véget. A napi pihenőidő (8 óra) miatt a munkavállaló legkorábban csak másnap 7 órakor állítható munkába, az első két óra így alapbérrel fizetett állásidő lesz. A munkavállaló az adott napon dolgozhat-e 17 óra helyett 19 óráig? Vagy a 12 órás napi korlát miatt 17 órakor mindenképpen be kell fejezni a munkavégzést, függetlenül attól, hogy az aznapi munkaidő első két órájában ténylegesen nem történt munkavégzés? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló úgy végez (nyilvánvalóan jogellenesen) munkát, hogy nincs meg a minimális napi pihenőidő (adott esetben 8, egymást követő napok esetében a 22 óra)? Mi történik akkor, ha az állását féltő munkavállaló a munkáltató utasítására mégis megkezdi másnap a munkát a napi pihenőideje letelte előtt? Ismeri-e a munkajog a napi pihenőidőben végzett munka fogalmát? Az ilyen módon ledolgozott munkaórákat lehet-e rendes munkaidőnek tekinteni, vagy ezt a pihenőnapon végzett munkavégzéshez hasonlóan rendkívüli munkaidőnek kell minősíteni? Ha a munkavállaló tényleges munkaideje a 12 órát túllépi, a 12 óra feletti rész rendkívüli munkaidő lesz?
Részlet a válaszból: […]beosztás szerinti munkaidő része lesz, akkor is, ha az 5-7 óra között állásidő miatt tényleges munkavégzés nincs. Ezért a 17-19 óra közötti további munkavégzéssel a munkáltató már átlépné a napi beosztás szerinti munkaidő 12 órás korlátját, ami jogellenes. A napi pihenőidőben vagy a napi beosztás szerinti munkaidő maximumát meghaladóan végzett munka rendkívüli munkaidőként számolandó el, abból a logikából eredően, hogy ilyen munkaidő-beosztást a munkáltató eleve nem jogosult alkalmazni, ezért ha ekkor mégis munkavégzés történik, ez az időtartam szükség szerint a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt jelenti [Mt. 107. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3601

3. találat: Készenlét alatti munkavégzés otthonról

Kérdés: A munkavállalók hétvégenként készenlétet teljesítenek. A készenlét ideje alatt, ha bejönnek a munkatársak a munkahelyre, és ott munkát végeznek, akkor azt túlmunkaként elszámoljuk. Ha otthonról, számítógép segítségével a készenlét ideje alatt avatkozik be a termelési folyamatokba, akkor is túlmunkaként kell elszámolnunk ezt az időszakot? Olyan eset is felmerült, amikor megtudtuk, hogy a munkavállaló a készenlét ideje alatt a saját vállalkozásában dolgozott másodállásban. Bár mindig rendelkezésünkre állt, amikor szükséges volt, de megtiltható-e, hogy a munkavállaló a készenlét alatt más jogviszonyban munkát végezzen?
Részlet a válaszból: […]készenlét alatt a munkavállaló biztosan a munkaidő-beosztásától eltérően dolgozik, a készenlét alatt teljesített munkavégzés idejére az alapbérén felül jogosult lesz a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékra is (Mt. 107. §, 143. §). Az említett díjazási szabályok függetlenek attól, hogy a munkavégzés a munkavállaló otthonában vagy a munkáltató székhelyén, telephelyén történik. Így a készenlét alatti munkavégzés idejére akkor is megilletik a munkavállalót alapbére és pótlékai, ha a feladatot otthonról (a készenlét alatti tartózkodás helyéről) látta el.Az idézett definíció alapján, a készenlét ideje alatt a munkavállaló arra köteles, hogy rendelkezésre álljon, munkára képes állapotát megőrizze, és szükség esetén a munkáltató részére munkát végezzen. Azaz a készenlét alatt a munkavállaló bármilyen tevékenységet folytathat, amely mellett a munkáltató utasítására haladéktalanul munkába tud állni, és a kért feladatot el tudja végezni. A készenlét nem munkaidő, hanem munka­időn kívüli rendelkezésre állás. Ezért a rendelkezésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2525
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Munkavégzés és díjazása munkaszüneti napra

Kérdés: Napi 24 órában termelő-összeszerelő üzemünkben elrendelhetnénk-e munkavégzést munkaszüneti napra, amennyiben a munkavállaló elő­írt műszakja e napra esik? Vagy egyáltalán nem lehet beosztani, és fizetett ünnepet kell neki adni? Amennyiben dolgozhat, mit kell neki elszámolni?
Részlet a válaszból: […]elrendeléséhez. Ha a felsorolt esetek egyike sem áll fenn, akkor a munkavállalónak rendes munkaidő munkaszüneti napra nem osztható be.A munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót alapbérén felül 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén az előbbi mellett további 100% rendkívüli bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 140. § (4)-(5) bek.].Az Mt. csak az óra- vagy teljesítménybéres munkavállaló esetén rendelkezik arról, hogy a munkavállaló távolléti díjra jogosult, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A legutóbbi ilyen munkaszüneti nap október 23-a volt, mivel csütörtökre esett. Ezt nevezi a gyakorlat "fizetett ünnepnek". A teljesítendő munkaidő csökkenése abban áll, hogy a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, ám ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2163

5. találat: Rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Felvettünk egy új, megváltozott munkaképességű dolgozót heti 20 órás, munkaidőkeretes alkalmazással, órabérben (564 Ft/óra), fűnyírásra, állathajtásra (szarvasmarha). Nevezett szervezeti egészségkárosodásának mértéke 60%, rehabilitációs járadékban részesül, melyet 2011. március 17-től folyósítanak, összege 107 810 Ft/hó. Lehet-e őt úgy foglalkoztatni, hogy egyik hónapban meghaladja pár órával a ledolgozott óra a heti 20 órás keretet, a másik hónapban annyival kevesebbet dolgozik, vagy kógens szabály a heti 20 óra, s ennél egyik héten sem dolgozhat többet? Lehet-e mozgó bérrel jutalmazni a jó munkáját, és kaphat-e több bért, vagy csak a minimálórabért? Az ONYF honlapján olvastam, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Most rá nézve a járadék összegének kétszerese vagy a minimálbér vonatkozik?
Részlet a válaszból: […]jogosultságát az a heti 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatott személy, aki a munkaidő-beosztása szerint meghatározott heteken több mint 20 órát dolgozik.A kereset összege nem a rehabilitációs ellátásban, hanem a korábbi szabályok szerint megállapított rehabilitációs járadékban részesülő, munkát végző személy esetén lényeges. Az Mmtv. 34. §-ába foglalt átmeneti szabály értelmében a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek - felülvizsgálat elvégzése nélkül - az ellátás hatósági döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot tovább folyósítják. Ez alatt az idő alatt a rehabilitációs járadékra - többek között - a Tny. és az annak végrehajtásáról szóló 168/1997. Korm. rendelet 2011. de­cember 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell. A kormányrendelet 2011. december 31-ig hatályos 28/B. §-a kimondta, hogy a rehabilitációs járadékra a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A Tny. 2012. január 1. előtt hatályos 36/D. §-ának (1) bekezdése pedig a rokkantsági nyugdíj kapcsán[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1715

6. találat: Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?
Részlet a válaszból: […]a hallgató természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, hallgatói azonosító számát, elérhetőségét, adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, bankszámlaszámát, külföldi hallgató esetén állampolgárságát, tartózkodási címét);c) a hallgatóval hallgatói jogviszonyt létesített felsőoktatási intézmény adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, intézményi azonosító számát, törvényes képviselőjének nevét);d) a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal azonos módon a szakképzettség megnevezését és a képzési időt;e) a hallgató munkakörét;f) a szakmai gyakorlat helyét (munkahely), időtartamát (kezdő és befejező időpontját), szükség esetén szakaszait, a hallgató napi munkaidejét, a hallgatót megillető díjazás összegét, illetve a díjazás hiányát;g) a hallgató szakmai gyakorlata felsőoktatási intézményi felelősének és a szakmai gyakorlóhely szakmai felelősének személyét;h) a szakmai gyakorlóhelyen a hallgató számára - a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit;i) a szakmai gyakorlóhely arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a hallgató számára - egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - a szakképzési programnak, illetve a tantervnek megfelelő szakmai gyakorlatról gondoskodik;j) a hallgató arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szakmai gyakorlóhely képzési rendjét megtartja, a szakmai gyakorlatot a követelmények alapján elvégzi; a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja; a biztonsági, az egészségügyi és a munkavédelmi előírásokat megtartja; nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a szakmai gyakorlóhely jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.A hallgatói speciális munkaviszony, társadalom­biztosítási szempontból is. A hallgatók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1491

7. találat: Munkahelyi baleset minősítése

Kérdés: Testvéremet a munkahelyén baleset érte. Egy rossz lépés miatt a térde kifordult a munkavégzés alatt. Felhívták a cégtől, hogy nem fogadják el munkahelyi balesetnek. Nem minősítik annak, mert ez bármikor megtörténhetett volna. Testvéremnek volt problémája a térdével még fiatalabb korában, de orvoshoz sohase kellett vele fordulnia; most erre hivatkozik a munkáltató. Azt szeretném kérdezni, hogy jogosan járna-e neki, hogy munkahelyi balesetnek nyilvánítsák?
Részlet a válaszból: […]aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetve halált okoz (87. § 1/A. pont).A baleseteken belül munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1490
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Tartalékállomány alatti munkavégzés

Kérdés: 2012. március 18-ával létszámcsökkentés miatt felmentéssel megszűnt a kormánytisztviselői jogviszonyom. A felmentési időm 2 hónap, mely 2012. január 18-tól 2012. március 18-ig tart, tartalékállományba helyezéssel. Erre az időre teljesen mentesítettek a munkavégzés alól. Ha én ez alatt a 2 hónap alatt egy magáncégnél elhelyezkedem (törvényesen, bejelentve stb.), akkor a végkielégítésemet és a tartalékállomány ideje alatt biztosított fizetésemet elveszítem?
Részlet a válaszból: […]kormánytisztviselő a tartalékállományba helyezés alatt az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (pl. gazdasági társaságnál) elhelyezkedik, az automatikusan megszüntetné a jogviszonyát, illetve elveszítené végkielégítését. A Ktjv. 9. §-ának (4) bekezdése szerint a kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, és a Ktv. 21. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben. Mivel Önt a felmentési idő teljes tartamára mentesítették a munkavégzési kötelezettsége alól, az új munkaviszonya nem vetheti fel az összeférhetetlenség problémáját. Miután magáncégnél helyezkedett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1291