Azonnali hatályú felmondás - a munkaidő-beosztás "átírásáért"

Kérdés: A munkavállalóink egy része körében arra lettünk figyelmesek, hogy a számukra megszabott és előzetesen közölt munkaidő-beosztást "átírják", és a munkafeladataikat a számukra legkedvezőbb módon egymás között felosztják. Így történt, hogy az egyik munkavállalónk az előzetesen közölt munkaidő-beosztás ellenére nem jelent meg munkavégzés céljából a számára meghatározott időben, majd ezt követően nem végzett munkát napokon keresztül. Mindez nemrég vált egyértelművé számunkra. Megszüntethetjük-e azonnali hatályú felmondással az igazolatlanul távol lévő, a munkaidő-beosztást szándékosan "félretevő" munkavállaló munkaviszonyát erre hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] ...lehet az azonnali hatályú felmondás, mivel a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét (rendelkezésre állási, munkavégzési, együttműködési kötelezettség) szándékosan, jelentős mértékben megszegte. Ha az esetről való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Munkavégzés a napi pihenőidő alatt

Kérdés: A több műszakos munkarendben dolgozó munkavállaló eredeti beosztása szerint az adott napon 5 és 17 óra között végzett volna munkát, de az előző napon a munkavégzés elhúzódott, és 19 óra helyett 23 órakor ért véget. A napi pihenőidő (8 óra) miatt a munkavállaló legkorábban csak másnap 7 órakor állítható munkába, az első két óra így alapbérrel fizetett állásidő lesz. A munkavállaló az adott napon dolgozhat-e 17 óra helyett 19 óráig? Vagy a 12 órás napi korlát miatt 17 órakor mindenképpen be kell fejezni a munkavégzést, függetlenül attól, hogy az aznapi munkaidő első két órájában ténylegesen nem történt munkavégzés? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló úgy végez (nyilvánvalóan jogellenesen) munkát, hogy nincs meg a minimális napi pihenőidő (adott esetben 8, egymást követő napok esetében a 22 óra)? Mi történik akkor, ha az állását féltő munkavállaló a munkáltató utasítására mégis megkezdi másnap a munkát a napi pihenőideje letelte előtt? Ismeri-e a munkajog a napi pihenőidőben végzett munka fogalmát? Az ilyen módon ledolgozott munkaórákat lehet-e rendes munkaidőnek tekinteni, vagy ezt a pihenőnapon végzett munkavégzéshez hasonlóan rendkívüli munkaidőnek kell minősíteni? Ha a munkavállaló tényleges munkaideje a 12 órát túllépi, a 12 óra feletti rész rendkívüli munkaidő lesz?
Részlet a válaszából: […] ...van beosztva, akkor ez az időtartam a beosztás szerinti munkaidő része lesz, akkor is, ha az 5-7 óra között állásidő miatt tényleges munkavégzés nincs. Ezért a 17-19 óra közötti további munkavégzéssel a munkáltató már átlépné a napi beosztás szerinti munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Készenlét alatti munkavégzés otthonról

Kérdés: A munkavállalók hétvégenként készenlétet teljesítenek. A készenlét ideje alatt, ha bejönnek a munkatársak a munkahelyre, és ott munkát végeznek, akkor azt túlmunkaként elszámoljuk. Ha otthonról, számítógép segítségével a készenlét ideje alatt avatkozik be a termelési folyamatokba, akkor is túlmunkaként kell elszámolnunk ezt az időszakot? Olyan eset is felmerült, amikor megtudtuk, hogy a munkavállaló a készenlét ideje alatt a saját vállalkozásában dolgozott másodállásban. Bár mindig rendelkezésünkre állt, amikor szükséges volt, de megtiltható-e, hogy a munkavállaló a készenlét alatt más jogviszonyban munkát végezzen?
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(2) bek.]. Mivel a készenlét alatt a munkavállaló biztosan a munkaidő-beosztásától eltérően dolgozik, a készenlét alatt teljesített munkavégzés idejére az alapbérén felül jogosult lesz a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékra is (Mt. 107. §,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Munkavégzés és díjazása munkaszüneti napra

Kérdés: Napi 24 órában termelő-összeszerelő üzemünkben elrendelhetnénk-e munkavégzést munkaszüneti napra, amennyiben a munkavállaló elő­írt műszakja e napra esik? Vagy egyáltalán nem lehet beosztani, és fizetett ünnepet kell neki adni? Amennyiben dolgozhat, mit kell neki elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, vagy külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be [Mt. 102. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Felvettünk egy új, megváltozott munkaképességű dolgozót heti 20 órás, munkaidőkeretes alkalmazással, órabérben (564 Ft/óra), fűnyírásra, állathajtásra (szarvasmarha). Nevezett szervezeti egészségkárosodásának mértéke 60%, rehabilitációs járadékban részesül, melyet 2011. március 17-től folyósítanak, összege 107 810 Ft/hó. Lehet-e őt úgy foglalkoztatni, hogy egyik hónapban meghaladja pár órával a ledolgozott óra a heti 20 órás keretet, a másik hónapban annyival kevesebbet dolgozik, vagy kógens szabály a heti 20 óra, s ennél egyik héten sem dolgozhat többet? Lehet-e mozgó bérrel jutalmazni a jó munkáját, és kaphat-e több bért, vagy csak a minimálórabért? Az ONYF honlapján olvastam, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Most rá nézve a járadék összegének kétszerese vagy a minimálbér vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Az Mmtv. 7. §-ának (4) bekezdése szerint a rehabilitációs pénzbeli ellátás (tehát nem a rehabilitációs járadék) folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Munkahelyi baleset minősítése

Kérdés: Testvéremet a munkahelyén baleset érte. Egy rossz lépés miatt a térde kifordult a munkavégzés alatt. Felhívták a cégtől, hogy nem fogadják el munkahelyi balesetnek. Nem minősítik annak, mert ez bármikor megtörténhetett volna. Testvéremnek volt problémája a térdével még fiatalabb korában, de orvoshoz sohase kellett vele fordulnia; most erre hivatkozik a munkáltató. Azt szeretném kérdezni, hogy jogosan járna-e neki, hogy munkahelyi balesetnek nyilvánítsák?
Részlet a válaszából: […] ...illetve halált okoz (87. § 1/A. pont).A baleseteken belül munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...ha mégis fizetnek díjazást, ebben az összegben) kell megjelölni. Szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés feltételeit, a hallgatói munkaszerződés tartalmát a 230/2012. Korm. rendelet tartalmazza. E rendelet 18. §-a írja elő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Tartalékállomány alatti munkavégzés

Kérdés: 2012. március 18-ával létszámcsökkentés miatt felmentéssel megszűnt a kormánytisztviselői jogviszonyom. A felmentési időm 2 hónap, mely 2012. január 18-tól 2012. március 18-ig tart, tartalékállományba helyezéssel. Erre az időre teljesen mentesítettek a munkavégzés alól. Ha én ez alatt a 2 hónap alatt egy magáncégnél elhelyezkedem (törvényesen, bejelentve stb.), akkor a végkielégítésemet és a tartalékállomány ideje alatt biztosított fizetésemet elveszítem?
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítését.A Ktjv. 9. §-ának (4) bekezdése szerint akormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzésikötelezettség alól mentesíteni kell, és a Ktv. 21. §-ának (2) és (3)bekezdéseiben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.