Munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés dokumentálása

Kérdés: Milyen dokumentációt kell a munkáltatónak vezetni, hogy eldönthető legyen, egy baleset munkavégzéssel kapcsolatban merült-e fel? Több telephelyen működünk, és meglátásunk szerint a munkavállalóra van bízva a dokumentálás, nincs előre elrendelt vagy vezető által jóváhagyott dokumentáció, amiből látni lehetne, hogy mit keresett a munkavállaló a munkaszerződésében rögzített munkahelyen kívül, és azt a vezető engedélyezte-e vagy sem. Egy esetleges baleset és annak következményei szempontjából meglehetősen aggályosnak látjuk ezt. Mi a jó gyakorlat? Milyen formában kell elrendelni, hogy valaki a munkaszerződésében eltérő munkahelyen végezzen munkát? Nálunk lehet olyan telephely, ami közigazgatási határon belül van, de van olyan, ami 400 km-re.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a munkaszerződésben foglalt munkavégzési helytől eltérő munkavégzési helyen történő munkavégzést (kiküldetést) utasításként rendel el. Az utasításnak nincs formakényszere, írásban csak akkor kötelező megtenni, ha azt a munkavállaló kéri [Mt. 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Munkaköri leírás – munkavégzés két telephelyen

Kérdés: A bértranszparencia irányelvnek való megfelelés érdekében felülvizsgálnánk a munkavállalóink munkaköri leírását. Vannak olyan kollégák, akik a munkaidejüket megosztják két magyarországi egységünk között. Ilyen esetben célszerű két munkaköri leírást készíteni, vagy inkább ajánlott egyet?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidejüket a munkáltató két magyarországi egysége között osztják meg. Azt feltételezzük, hogy a két különböző egység két munkavégzési helyet jelent, figyelemmel arra, hogy a kérdés nem utal arra, hogy két munkáltatóval állna fenn a munkaviszony. Az sem derül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Bizalomvesztéssel indokolt felmentés – íratlan határidő

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő általa sem vitatottan és dokumentumokkal is bizonyítottan sorozatosan olyan magatartást tanúsított, amely a közigazgatási szerv és a közszolgálati tisztviselő szerint is alkalmas arra, hogy a jogviszonya a Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján felmentéssel megszüntetésre kerüljön. A közszolgálati tisztviselő egyébként olyan munkakört lát el, amely egyedi projektmunkákat is tartalmaz. Ezekben egyébként lényeges hibákat nem vétett, kimagasló teljesítményt nyújt. Tekintve, hogy a Kttv. a bizalomvesztésen alapuló felmentés közlésére nem ír elő konkrét határidőt, van-e lehetőség arra, hogy a bizalomvesztést megalapozó tényeket és bizonyítékokat a felek írásban rögzítsék azzal a kikötéssel, hogy a közigazgatási szerv egy konkrétan meghatározott későbbi időpontban (négy hónap) dönt a bizalomvesztésen alapuló felmentésről (ezzel egyúttal esélyt adva a közszolgálati tisztviselőnek arra, hogy a vezetője bizalmát esetleg helyreállítsa)?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A bizalomvesztés indoka kizárólag a közszolgálati tisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet [Kttv. 66. § (1)–(2) bek.]. A Kttv. 76. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címkék:    

Céges autó biztosítása használati szerződés alapján – és a munkavállaló felmondása

Kérdés: Munkajogi szempontból hogyan értékelhető az a tényállás, hogy a munkáltató a céges autó kizárólagos biztosításakor aláírattat egy használati szerződést az adott munkavállalóval, ami tartalmazza, hogy ha meghatározott időn belül felmond, akkor köteles a futamidő fennmaradó részére eső bérleti díjat havonta megfizetni a munkáltatónak, ami több százezer forintos költség is lehet? Megérzésünk szerint ez alapvetően korlátozza a munkavállaló felmondási jogát (kvázi röghöz kötés), ami ilyen módon az Mt. által nem megengedett, vagy ebben az esetben csak szimplán magánjogi alapon kell értékelni a tényállást?
Részlet a válaszából: […] ...nem kerül futamidő kikötésére.Így a kérdés megválaszolása során egyfelől abból indulunk ki, hogy a céges autót értelemszerűen munkavégzéssel összefüggésben is használja a munkavállaló. A céges autó használatára vonatkozó megállapodás következésképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: A munkavállaló Budapestről 2026. március 17. napján repülővel utazott külföldre, majd 2026. március 21. napján érkezett vissza Budapestre, ez összesen 5 naptári nap és 4 munkanap. Majd 2026. március 22. napján ismét elutazott külföldre, és 2026. március 27. napján érkezett vissza Budapestre, ez összesen 6 naptári nap és 5 munkanap. Mennyi napra számolható el napidíj? Mennyi összeg adható adómentesen? Ha a munkavállalónak az utazás előtt euróban napidíj kerül kifizetésre, akkor azt pontosan milyen árfolyammal, mennyi százalékban, és milyen határidőn belül kell elszámolnia?
Részlet a válaszából: […] ...és a munkáltató által viselendő valamilyen költség (pl. repülőjegy) elszámolására vonatkozik, akkor ez irányadó. Ha a külföldi munkavégzésre tekintettel neki járó bért kapta meg előre, akkor azt viszont nem kell visszafizetnie, azt a hó végi elszámolás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Önkormányzati pályázatok megvalósítása – a díjazási minimumok

Kérdés: Az önkormányzat a pályázatok (pl.: DIMOP, ESZA) megvalósításához munkaszerződéssel, munkaviszony keretében foglalkoztat munkavállalókat, általában részmunkaidőben, rövidebb-hosszabb időtartamban (a pályázati kiírásnak megfelelően). A munkaszerződések esetében kötelező-e az aktuális év minimálbérét/garantált bérminimumát figyelembe venni, megadni, vagy ha a pályázatban ennél kevesebb a rendelkezésre álló forrás, akkor maradhat jóval a kötelező garantált bérminimum alatt a munkabér összege?
Részlet a válaszából: […] ...így a bérköltségekről is. Érdemes lehet esetleg alternatív formát találni, mint például a megbízási jogviszonyban történő munkavégzés, amennyiben erre a pályázat lehetőséget ad, és ha a megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Nyugdíjra és illetményre való együttes jogosultság

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló élelmezésvezetőnk idén 2026. december 6. napjától lesz jogosult a nők negyven év jogosultsági idejével igénybe vehető öregségi nyugdíjára. Kinevezése önkormányzatunknál 2018. február 1. napjától áll fenn, vezetői kinevezése 2023. április 1-től 2028. március 31-ig szól. Az élelmezési központ alapító okiratában szerepel a költségvetési szerv tevékenységénél, hogy a költségvetési szerv közfeladata a Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 6. pontja szerinti óvodai ellátáshoz és 8. pontja szerinti szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátásokhoz kapcsolódó közétkeztetési és szociális szolgáltatás biztosítása, valamint a kormányzati funkciószám és a kormányzati funkció megnevezése 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében, 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés és 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán. Ez alapján a vezető tekintetében érvényesül és alkalmazható a 168/1997. Korm. rendelet 73/B. §-ának (1)–(2) bekezdése? A MÁK honlapján való nyilatkozat kitöltésével és a nyugdíjfolyósítónak való megküldésével így a vezető tovább foglalkoztatható, és nincs szükség a közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetésére, hanem így a nyugdíjra és a közalkalmazotti jogviszonyából eredő illetményre is jogosult lesz?
Részlet a válaszából: […] A kormány rendeletében a közfeladat-ellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Szabadság kiadása munkaszüneti napra

Kérdés: A munkavállalók hétvégi portások. Az egyik szombat 06:00 órától vasárnap 06:00 óráig, a másik vasárnap 06:00 órától hétfő 06:00 óráig dolgozik. Heti 24 órában vannak felvéve, a beosztásminta is így van elkészítve. A beosztás szerinti munkanapjuk mindig fix. A szabadságuk órában van nyilvántartva. A munkavégzés helye: iskola, jogviszonyuk: munkaviszony. A szabadság kiadására éves ütemterv készül, illetve hét munkanapnak megfelelő mennyiségű szabadsággal (órában átszámolva) a dolgozó rendelkezik. A munkáltató szabadságot rendelt el 2026. április 4–5. között az egyik munkavállalónak és 2026. április 5–6. között a másiknak. A 2026. április 5. és 6. munkaszüneti nap. Munkaszüneti napra a munkáltató elrendelhet-e portás munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére szabadságot? Mivel a beosztás szerint neki aznap munkanapja lenne, így úgy gondoljuk, szabályos erre a napra szabadságot kiírni, amelybe a munkavállaló is beleegyezett.
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Ha tehát a munkaszüneti nap a munkavállaló beosztás szerinti munkanapja, akkor nincs akadálya, hogy e napra a munkáltató szabadságot adjon ki. Természetesen tekintettel kell lenni arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címkék:    

Utazási idő készenlét esetén

Kérdés: Közműszolgáltató társaság vagyunk, ahol a folyamatos üzemeltetés érdekében munkavállalóink részére készenlétet rendelünk el. A készenlét alatti munkavégzés helyszíne minden esetben telephelyen kívüli rész (közterület), ahova munkatársaink kétféleképpen juthatnak el.
1. Lakóhelyüktől saját gépjárművel bejönnek a társaság telephelyére, ahol a hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsiba beülnek, és a telephelyről kimennek a hiba helyszínére. A hibaelhárítást követően a céges gépjárművel visszajönnek a telephelyre, majd saját gépjárművel hazamennek.
2. A hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsi a munkavállalónál található, hibabejelentés esetén a céges járművel egyből a hibahelyre megy, vagy esetleg útközben felvesz még munkatársakat, és úgy megy a hibahelyre. A hibaelhárítás végeztével a többi munkatársat hazaviszi, majd ő is otthonába megy a céges járművel.
Hogyan minősítsük a kétféle utazással töltött időt? Készenlétnek számít, vagy már az utazás során is rendkívüli munkavégzés történik?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. Nemcsak a munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Külföldi munkaviszony – igazolása és beszámítása a besorolásnál

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál közszolgálati jogviszonyban alkalmazni kívánt személy külföldi munkaviszonya (2006-tól 2017-ig megszakításokkal) a besorolásnál figyelembe vehető-e? Beszámítás esetén milyen igazoló dokumentum fogadható el a munkaviszonyról?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése szerint a köztisztviselő besorolásánál [Kttv. 116. §] a munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött időt kell alapul venni. E rendelkezésben a munkavégzésre irányuló jogviszonyok példálózó jelleggel kerültek felsorolásra. A Kttv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
1
2
3
257