1088 cikk rendezése:
1. cikk / 1088 Fiatal munkavállaló munkaközi szünete
Kérdés: Fiatal munkavállaló munkaközi szünete kiadható úgy, hogy az első részlet 30 perces (esetünkben 3 óra munkavégzés után), a második részlet pedig 15 perces (a következő 3 óra munkavégzés után)? Vagy mindenképpen egybefüggően kell kiadni a 45 percet, mely 8 órás beosztás esetén egyszer illeti meg?
2. cikk / 1088 Rendkívüli munkaidő elszámolása általános munkarendben
Kérdés: Egyik intézményünkben a 4 havi munkaidőkeretet egy ideig nem hosszabbítjuk meg, hanem kifizetésre kerülnek a túlórák (Kjt.-sek és Mt.-sek tekintetében). Helyesen járunk el, ha így számoljuk a kollégáknak a túlórákat: a túlóra napi maximum 4 óra lehet, heti maximum 8 óra és havi maximum 32 óra? Szombatra vagy 100% pótlék, vagy 50%+1 szabadnap jár (mert ez a 6. nap, amikor dolgozik). Vasárnapra jár a 100% pótlék és ugyanannyi szabadidő órában, amennyit dolgozott (ott nem egész szabadnap jár, csak a munkavégzéssel egyenlő szabadidő).
3. cikk / 1088 Közalkalmazott jogviszony-megszüntetésének kezdeményezése az egészségi állapot miatt
Kérdés: Az önkormányzati konyhán 2015. november 1. óta közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó munkatársunk betegség miatt egy éve táppénzen van, az egy év 2024. október 2-án járt le. A közalkalmazott ezzel a nappal beadta lemondását, melynek indoka, hogy a szakértői bizottság 80% egészségi károsodást állapított meg nála, és munkakörét nem tudja ellátni. A jogviszonyát közös megegyezéssel kéri megszüntetni, és kéri a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltását és a végkielégítés kifizetését. Jár-e végkielégítés abban az esetben, ha közös megegyezéssel megy el, illetve jár-e abban az esetben, ha ő mond le betegsége miatt? A ki nem vett szabadságát véleményünk szerint az utolsó napon ki kell fizetni.
4. cikk / 1088 Távmunka – a munkavégzés helye
Kérdés: Amennyiben egy munkavállaló távmunkában dolgozik, a munkaszerződésben a távmunkavégzés konkrét helyét (pl. a munkavállaló lakcímét) meg kell jelölni, vagy elegendő a város, esetleg földrajzi tájegység? Ha a munkavállaló a távmunkaszerződésében foglalt két munkavégzési helytől (munkáltató székhelye, munkavállaló lakcíme) eltérő helyen kíván dolgozni, az munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak minősülne, a negyvennégy munkanapos évi korláttal? Vagy nem minősülne annak, mivel a munkavállaló kérte a „home office-t”, nem pedig a munkáltató utasította?
5. cikk / 1088 Szabadság felmentési időre
Kérdés: Az egyik alkalmazottunk, aki közalkalmazotti jogviszonyban van, 2025. 03. 31-ig lenne nálunk állományban, mivel utána a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjával menne nyugdíjba. A felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A ledolgozandó felmentési ideje 2024. 08. 02. – 2024. 11. 30-ig tart, 2024. 12. 01. – 2025. 03. 31-ig pedig otthon tölti a felmentési idejét. A felmentési időre jár-e neki szabadság? Hogyan kell arányosítani az éves szabadságát? Hogyan kell eljárni a szabadság kiadásában? Ilyen esetben végkielégítés megilleti a dolgozót?
6. cikk / 1088 Munkaszüneti nap díjazása készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: A cégünk készenléti jellegű munkakört alkalmaz (biztonsági őrök). Órabéresek, munkaszerződésük szerint az alapbérük a törvény által megengedett bérpótlékokat tartalmazza. Ha a munkavállaló nem dolgozik fizetett ünnepen, megkapja a fizetett ünnepre járó 12 órás távolléti díjat. Ha dolgozik a munkavállaló fizetett ünnepen, jár-e neki pluszban a munkaszüneti napra járó távolléti díj a ledolgozott órabérén felül, vagy ilyen esetben csak az órabért kell kifizetni részére? A munkáltató szerint nem járna pluszban annak, aki dolgozik fizetett ünnepen, mert a munkaszerződés alapján az órabérük magasabb, ami magában foglalja a pótlékokat. De ha így számoljuk, az a dolgozó, aki nem dolgozott fizetett ünnepen, jobban jár, mert ő megkapja 12 órára a távolléti díjat. Aki pedig dolgozott, az csak a ledolgozott napra kap bért, és nem kapná meg pluszban a fizetett ünnep után a távolléti díjat.
7. cikk / 1088 Távollét igazolása munkaviszony megszüntetését követően
Kérdés: Próbaidős dolgozó több napon keresztül nem jelent meg a munkahelyén, ezért megszüntetésre került a munkaviszonya, ki lett postázva minden papírja is. Rá három nappal beküldte a táppénzes papírját. Köteles ilyen esetben a munkáltató korrigálni a számfejtést?
8. cikk / 1088 Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás és az emberi reprodukciós eljárás
Kérdés: Munkavállalónk próbaidejének első hetében már szabadnapot kért, két héttel később még egy nap nem jött dolgozni, az ezt követő munkanapon keresőképtelenségéről hozott igazolást, hogy a hiányzását tisztázza. Majd jelezte, hogy pár hét múlva újabb egy napot kérne emberi reprodukciós eljárással kapcsolatos kezelés miatt. Próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntethetjük-e a munkaviszonyát? Jelen pillanatban a vállalatunk megrendelési állománya kevesebb létszámot igényelne, mint ahány munkavállalót foglalkoztatunk. Előfordulhat, hogy néhány munkavállalónk munkaviszonyát meg kell szüntetnünk. Próbaidő alatt, ha nem az emberi reprodukciós eljárásban való részvétel az ok, hanem a megrendelési állomány csökkenése, megszüntethető a munkaviszony, vagy próbaidő alatt is védettség alatt áll az említett munkavállaló?
9. cikk / 1088 Elszámolás munkavállaló halála esetén
Kérdés: Munkavállalónk sajnos elhunyt. Ebben az esetben mi a pontos és helyes eljárásrend? Egy kiskorú és egy nagykorú gyermeke van, mint örökösök, házastárs, élettárs nincs, szülei élnek. A halálának napján reggel kellett volna jönnie dolgozni, a műszakkezdés előtt halt meg. Ha a munkaviszonyát a halálának napjával szüntetjük meg, arra a napra milyen távollétet számfejtsünk neki? Kell várnunk valami okiratra, hogy megkezdhessük a megszüntetést? Egyelőre csak telefonáltak a hozzátartozók. Mikor kell kifizetnünk a munkabérét, és hová kell utalnunk? Mivel egy kis- és egy nagykorú örökös van, így a gyámhatóság is érintett? Mik a pontos lépései a munkavállaló halála esetén a jogviszony és a kifizetés elvégzésének?
10. cikk / 1088 Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában
Kérdés: Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt le? (Pl. 08. 30-ai péntek délelőttös, délutános és éjszakai műszakot 09. 14-én szombaton.) A Munkaügyi Levelek 249. számában a 4765. sorszámú kérdésre adott válaszban szerepel az alábbi rész, mely a kétséget okozza:
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?
