Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott munkanap tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Naptári napon átnyúló munkanap és munkaszüneti nap

Kérdés: Cégünknél a termelésben dolgozókat három műszakban (06-14 óra, 14-22 óra, 22-06 óra), hétfőtől péntekig, napi 8 órában foglalkoztatjuk. Esetenként azonban nem hétfőn reggel 6 órakor indítjuk a munkahetet, hanem vasárnap este 22 órakor. Ennek szükségességéről szerdai napokon döntenek a vezetők, és a vasárnapi kezdést is ekkor közöljük a dolgozókkal, a helyben szokásos módon. Ezen a héten a vasárnap március 15-ére, munkaszüneti napra esett, és szerdán a munkahét vasárnap esti indításáról döntöttek. A hétfő reggeli 6 órás kezdéssel a március 15-ei munkaszüneti nap vasárnap reggel 6 órától hétfőn reggel 6 óráig tartana, ha jól gondolom, tehát a 15-én vasárnap este 22 órától hétfő reggel 6 óráig történő munkavégzés munkaszüneti napi munkavégzést valósítana meg. Azzal, hogy szerdán az érintett műszakra vonatkozóan közöltük a munkaidő-beosztás módosítását (tehát, hogy nem 16-án, hétfőn 22 órakor, hanem 15-én, vasárnap 22 órakor kezdenek), elkerültük, hogy munkaszüneti napi munkavégzés történjen? Az a vasárnapi 2 óra már hétfői munkanapi munkavégzésnek tekinthető, és nem kell munkaszüneti napi pótlékot fizetnünk rá? Megjegyzem, hogy vasárnap esti kezdés esetén mindig fizetünk 8 órára járó vasárnapi pótlékot.
Részlet a válaszból: […]tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Tehát, nincs akadálya, hogy a vasárnap 22.00-tól hétfő 6.00-ig tartó műszakot a munkáltató a hétfői munkanapnak tekintse, ha a munkáltató döntése alapján munkanapnak - a naptártól eltérve - a 22.00-tól 22.00-ig tartó, 24 órás időszak számít. Ez természetesen "dominóelvszerűen" kihat a következő napokra is, azaz ebben a példában a vasárnapi nap (egyben március 15. miatt munkaszüneti nap) szombat 22.00-tól vasárnap 22.00-ig tart. Ebben az esetben a vasárnap 22-től hétfő reggel 6 óráig tartó műszak nem esik a munkaszüneti napra, ezért nem jár a munkaszüneti napi pótlék sem. A törvény ennek kapcsán előírja, hogy a naptártól való eltérés során a 7.00 és 22.00 óra közötti időtartamnak mindenképpen egybe kell esnie[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3873
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

2. találat: Naptári nap - ha eltér a munkanap

Kérdés: Meghatározható-e a munkanap a naptári nappal azonosan, ha a munkavállalók munkaidő-beosztása éjszakai műszakban két naptári napot is érint?
Részlet a válaszból: […]és 19 óra között, mivel akkor ez a feltétel nem teljesülne. Ebből következően nem lehetséges az, hogy a munkavállaló munkanapja a naptári nappal legyen azonos, ha a rendes munkaidő-beosztása túlnyúlik a naptári napon. A munkavállaló beosztás szerinti (rendes) napi munkaideje ugyanis a munkanapra elrendelt rendes munkaidő [Mt. 88. § (2) bek], és a napi pihenőidőt is a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ezek a szabályok csak akkor értelmezhetők, ha a munkaidőt a munkanapon - azaz a munkanap 24 órás tartamán - belül kell beosztani. Ha például a munkanap a naptári nappal lenne azonos, a 19 és 7 óra közötti munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló csak 19 és 0 óra között dolgozhatna, mert utána kötelezően elkezdődne a napi pihenőideje, hiszen a következő munkanapi munkakezdést megelőzően azt ki kellene adni - a következő munkanapja pedig 0 órakor elkezdődne.Ehhez képest a Kúria Mfv.II.10.134/2019/5. számon hozott határozatában azt mondta ki,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3780
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Szabadság kiadása - a naptári naptól eltérő munkanapra

Kérdés: A munkavállalóink 7-19 és 19-7 óra között dolgoznak. 2 napot délelőttös műszakban, 2 napot otthon töltenek, majd 2 napot éjszakás műszakban, és megint 2 napot otthon. Hogyan kell elszámolni a szabadságok kiadását ilyen esetben, ha munkanapokban akarjuk kiadni azokat?
Részlet a válaszból: […]kötelezettsége alól.A szabadságot az a) pont szerinti esetben munkanapban, a b) pont szerinti esetben a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (2)-(4) bek.].A munkáltató által alkalmazott munkaidő-beosztás feltételezi, hogy a naptári naptól eltérő munkanap került meghatározásra, mivel az éjszakás műszak két naptári napot is érint [Mt. 87. § (1) bek.]. A munkanapok így vagy 7-kor, vagy 19-kor kezdődő, 24 órás időszakok lesznek - a munkáltató csak ezek közül tud választani. A munkavállaló szabadságait is az így meghatározott munkanapokra kell kiadni, azaz a rendes munkaidő-beosztással érintett munkanapra vagy szabadnapra, azaz olyan munkanapra, amelyre 0 óra munkaidő került beosztásra. Ez utóbbiakat azért kell figyelembe venni, mert a munkavállalónak a munkanapban történő szabadságkiadás során minden szabadságnapjára (általános teljes munkaidő esetén) 8 órát kell elszámolni szabadságként, és ennyire kell díjazást fizetni.A kérdés szerinti esetben, ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3779
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Heti pihenőnap a naptártól eltérően

Kérdés: A munkáltatónál a vasárnapi munkanap 6:00-kor kezdődik, és hétfő 6:00-ig tart, a munkavégzés három műszakban történik. A munkavállaló szombat 22:00-tól vasárnap 6:00-ig, majd vasárnap 22:00-tól hétfő 6:00-ig végez munkát. Az Mt. 87. §-ának (2) bekezdésére tekintettel pihenőnapnak minősül-e a vasárnap, ha a munkavállaló vasárnap 7:00 és vasárnap 22:00 között nem végez munkát (pihen)?
Részlet a válaszból: […]munkaszüneti napnak kell tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Nincs tehát akadálya, hogy a szombaton 22.00-tól vasárnap 6.00-ig tartó műszakot a munkáltató szombati munkanapnak tekintse, ha a munkáltató döntése alapján munkanapnak - a naptártól eltérve - a 6.00-tól 6.00-ig tartó, 24 órás időszak számít. Ez természetesen "dominóelvszerűen" kihat a következő napokra is, azaz ebben a példában a vasárnapi nap aznap 6.00-tól hétfő reggel 6.00-ig tart. A törvény ennek kapcsán előírja, hogy a naptártól való eltérés során a 7.00 és 22.00 óra közötti időtartamnak mindenképpen egybe kell esnie a naptárral. Például, úgy nem lehet kezelni a naptári napokon átnyúló munkanapokat, hogy a munkanap/pihenőnap 10 órától a következő nap 10 óráig tart. Fontos azonban, hogy a naptártól eltérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3612
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Munkanap kezdetétől függő bérpótlékfizetés

Kérdés: Olyan 3 műszakos 8 órás munkarendet vezetünk be, amiben a délelőttös műszakban a ledolgozandó 5 napnak hétfő 6:00-tól péntek 14:00-ig van a beosztása. Az éjszakai műszakban a ledolgozandó 5 nap vasárnap 22:00-tól péntek 06:00-ig tart. A délutános műszakban a ledolgozandó 5 nap hétfő 14:00-tól péntek 22:00-ig tart. Ha ebben a munkarendben a hét vasárnap 22:00-kor indul, akkor nem kell a vasárnapi pótlékot (50%) elszámolni? Van-e valamilyen buktatója annak, ha ebben a munkarendben a hét vasárnap 22:00-kor indul, szemben a "klasszikus" hétfő 06:00 órai indulással?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó szabályok miatt [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Ennek keretében tehát van arra lehetőség, hogy a munkanap 2 órával korábban vagy hét órával később kezdődhet a munkanaphoz képest. Ha a munkanap vasárnap 22:00-kor kezdődik, akkor a 22:00 és 24:00 közötti időben teljesített munkavégzés már a hétfői munkanap teljesítésének számít. Ugyanakkor - értelmezésünk szerint - a "vasárnapi munkavégzés" megfogalmazással az Mt. 140. §-ának (1) bekezdése a vasárnap - mint naptári napon - történő munkavégzésként állapítja meg a pótlékra való jogosultság egyik feltételét.A kérdésben közölt beosztásnak nincs érdemi eltérése a "klasszikus", reggel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3265
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Naptári napon átnyúló munkanap és a munkaszüneti napi pótlékra való jogosultság

Kérdés: Folyamatosan nyitva tartó szociális otthonban az ápolók folyamatos, 12 órás munkarendben dolgoznak 07-19 óráig, valamint 19-07 óráig. Munkaszüneti napokon áthúzódó munkaidő esetén a munkaszüneti napra járó bérpótlékot hány órára kell elszámolni a dolgozóknak? Példa: a dolgozó március 14-én 19 órakor kezdi meg a munkaidejét, és március 15-én 07 órakor fejezi be. Vagy a dolgozó március 15-én 19 órakor kezdi meg a munkaidejét, és március 16-án 07 órakor fejezi be.
Részlet a válaszból: […]naptári napra esik. Ezt a meghatározást a munkaszüneti napra is alkalmazni kell. Az Mt. szerint ebből az egybefüggő 24 órából a hét és huszonkét óra közötti tartamot kell mindenképpen munkaszüneti napnak tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Ezért ha a munkáltató működése ezt szükségessé teszi, a munkanap és így a munkaszüneti nap is lehet a naptári naptól eltérő.A kérdés szerinti példában a munkáltató a munkanapot és a munkaszüneti napot értelmezheti úgy, hogy az reggel hét órakor kezdődik, és másnap reggel hét órakor ér véget. Ebben az esetben, a március 15-i munkaszüneti napi pótlék a március 15. reggel hét órától március 16. reggel hét óráig tartó időszakban végzett munkáért jár. A naptártól eltérő munkanap értelmezéséről a munkavállalót tájékoztatni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3095
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Félig ledolgozott munkanap elszámolása

Kérdés: Egyik munkavállalónk a nappali műszakban, délelőtt tíz óra körül szóváltásba keveredett a műszakvezetőjével. A felettese szerint ez teljesen szokatlan volt a részéről, és feltűnt neki, hogy a munkavállaló valószínűleg ittas. A dolgozó beleegyezett a szondáztatásba, ami igazolta az alkoholos állapotot, ezért a műszakvezető azonnal hazaküldte. Erről jegyzőkönyv is készült. A munkavállalótól nem akarunk emiatt megválni, de kérdéses, hogy hogyan kell részére a bért elszámolni erre a napra. Reggel hattól dolgozott ugyan, de a munkakörében alkoholos állapotban tilos dolgozni. Ezért megtehetjük, hogy - részben büntetésből - erre a napra semmit nem számolunk?
Részlet a válaszból: […]Ezért megítélésünk szerint a munkavállaló által az érintett napon a hazaküldésig teljesített munkaidőre jár díjazás. Ettől eltérően, ha az alkoholszondás vizsgálat után megállapítják, hogy a munkavállaló aznap az ittas állapota miatt nem is teljesítette a feladatait, a munkáltató a teljes napot igazolatlan távollétnek tekintheti.A munkaidő elszámolásától függetlenül, nem vitatottan a munkavállaló vétkes kötelezettségszegést követett el, ami miatt a munkáltató további jogkövetkezményeket alkalmazhat. Egyrészt, ha van a joghátrány megállapíthatóságáról rendelkező kollektív szerződés, vagy ennek hiányában munkaszerződés hatályban, az abban foglaltak szerint lehetséges szankció (ahogy sokszor mondjuk, fegyelmi büntetés) alkalmazása (Mt. 56. §). Másrészt, amennyiben a munkavállaló a kiesett munkanap folytán kárt is okozott (pl. nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2840
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

8. találat: Naptári napon áthúzódó munkanap kérdései

Kérdés: Szórakoztatóegységeket működtető, heti 80 óra üzemelési időt elérő, rendeltetése szerint vasárnap és munkaszüneti nap is működő foglalkoztató vagyunk. Dolgozóink munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, teljesen változó munkakezdéssel és munkabefejezéssel dolgoznak (pl. 8-16, 10-18, 10-20, 18-06, 20-04, 22-06, 22-04 stb.). A napi munkaidő kezdete és befejezése nem mindig esik azonos naptári napra.
1. Beosztható-e a dolgozó a hónapban minden szombat éjszakára? Ebben az esetben a szombaton kezdődő és vasárnapra legkésőbb reggel 6-ig átnyúló műszak szombati munkavégzésnek számít-e, a vasárnapot tekinthetem-e vasárnapi pihenőnapnak? Tehát megvalósul-e esetükben a havi egy vasárnapra eső pihenőidő?
2. Ha munkaszüneti napot is érint az áthúzódó műszak (pl. október 22-én 22-04, illetve október 23-án 22-04-ig dolgozik a munkavállaló), akkor hány órára kell fizetni neki bérpótlékot a munkaszüneti napon történt munkavégzésért az egyik, illetve a másik esetben?
3. Részmunkaidős lemezlovasunkat az esetenként hétköznapra eső 00-04 beosztás mellett beoszthatjuk-e minden vasárnap 00-04-ig? Szerintem nem, mert esetében nem húzódik át szombatról vasárnapra a munkaideje, tehát nála adott, hogy melyik napon végez munkát (vasárnap). Ugyanakkor beoszthatjuk-e minden szombaton 23-04-ig? Ebben az esetben ő is az 1. pontban említettek szerint dolgozna. Kérdésem ugyanaz, hogy megvalósulna-e esetében a havi egy vasárnapra eső pihenőidő ilyen beosztás mellett?
Részlet a válaszból: […]napnak kell tekinteni [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Tehát ha a munkáltató működése ezt szükségessé teszi, a munkanap, a pihenőnap és a munkaszüneti nap is lehet a naptári naptól eltérő. Például az október 23-i munkaszüneti napnak tekinthető az október 22. 22 órától október 23. 22 óráig terjedő 24 órás időtartam. Ilyenkor az október 23-án 22 órakor műszakját kezdő, és október 24-én hajnali négykor végző munkavállaló hiába dolgozik két órát a naptár szerint október 23-án, ez nem minősül munkaszüneti napon végzett munkának, ezért pótlék sem jár rá. Ugyanakkor, ha ugyanez a munkavállaló október 22-én 22 órától október 23-án 04 óráig dolgozik, akkor a teljes műszakja a munkaszüneti napra esik.Amennyiben a munkáltató a naptártól eltérően határozta meg a munkanapot (pihenőnapot, munkaszüneti napot), a díjazást is ennek megfelelően kell biztosítania. Hasonlóan, ha a munkanap reggel hat órától tart a következő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2827

9. találat: Munkanap és a naptári nap eltérése

Kérdés: Amennyiben a beosztás szerinti munka­idő befejezése után a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, milyen mértékű bérpótlékot (50% vagy 100%) kell fizetni a munkavállalónak, ha a rendes munkaidőnek már olyan napon van vége, mely nap a munkavállaló pihenőnapja? Például a rendes munkaidő-beosztás péntek 16 órától szombat reggel 4 óráig tart, a rendkívüli munkavégzés pedig szombat 4.00-6.00-ig kerül elrendelésre. A munkavállalónak szombaton pihenőnapja van. (A munkanap ebben az esetben a naptári nap.) Ha a példát úgy változtatjuk, hogy munkanap a munkáltató által meghatározott 6.00-tól másnap 6.00-ig tartó egybefüggő 24 óra, változik-e ennek függvényében a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke?
Részlet a válaszból: […]kérdés szerinti elszámolás valóban attól függ, hogy a munkáltató a munkanap (pihenőnap, munkaszüneti nap) értelmezésének melyik módját választja.Amennyiben a munkanap (és a pihenőnap) a naptári napnak felel meg, a szombat nulla óra utáni munkavégzés már a heti pihenőnapra eső munkavégzésnek minősül. Így nem csupán a szombat hajnali 4-6 óra közötti, munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő minősül heti pihenőnapi túlórának, hanem a 0-4 óra közötti munkaidő is, mivel ekkor a munkavállaló a heti pihenőnapján dolgozik. Így a naptárilag szombatra eső mindösszesen hat órát teljes egészében 100%-os rendkívüli munkavégzésért járó pótlékkal kell elszámolni, az alapbéren felül [Mt. 143. § (4) bek.].A munkáltató azonban úgy is dönthet, hogy eltér a naptártól, és - ahogy arra a kérdés is utal - a 6.00-tól másnap 6.00-ig terjedő 24 órás időszakot tekinti munkanapnak, illetve pihenőnapnak. Ebben az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2452

10. találat: Munkanap és hét fogalma - eltérés a naptártól

Kérdés: Az Mt. 87. §-a meghatározza a munkanap és a munkahét fogalmát, és azt, hogy mikor van lehetőség ezeket a naptári naptól és naptári héttől eltérően értelmezni: alapvetően akkor, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ezt hogy kell érteni olyan esetben, mikor nem egy szokásos több műszakos munkarendről van szó, tehát nem mindig nyúlik át a következő naptári napra a munkaidő, csak alkalomszerűen? Tehát milyen gyakoriság az elvárt ahhoz, hogy már "naptári napon átnyúló" munkaidőről beszéljünk? A konkrét esetben a munkáltató egy sportcsarnokot üzemeltet, ahol hétvégén rendszerint, illetve esetenként hétközben is rendezvények vannak, amiket ki kell szolgálni, és utána rendezni kell a helyszínt. Emiatt ezekre a napokra egyes munkavállalók beosztása úgy van meghatározva, hogy éjfél után végeznek; viszont a rendezvénnyel nem érintett napokon 22-ig tart a munkaidejük. Tehát lehet olyan hét, amikor az adott munkavállaló például csak egy nap végezne éjfél után a beosztása szerint. Ilyen esetben mondhatja azt a munkáltató az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése alapján, hogy nála a munkahét nem a naptári hetet jelenti, hanem a sport-, kulturális és egyéb rendezvények megfelelő színvonalú kiszolgálása miatt például kedd 6 órától a következő hét kedd 6 óráig tart?
Részlet a válaszból: […]tartamot heti pihenő- vagy munkaszüneti napnak kell tekinteni. A naptártól a hét értelmezésénél is el lehet térni. A hét fogalma alatt tehát a munkáltató által meghatározott, megszakítás nélküli százhatvannyolc óra is érthető, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik (Mt. 87. §).Az idézett rendelkezés nem tartalmaz olyan megszorítást, hogy a naptártól eltérő munkanap, illetve hét fogalomhoz minden egyes beosztás szerinti munkanapon feltétel lenne a napi munkaidő más naptári napon kezdődése és véget érése. Ez amúgy is rendkívül ritka lenne, kizárólag az állandó éjszakai műszakban dolgozó munkavállalók esetén valósulna meg. Ebből következően véleményünk szerint a szabály minden olyan esetben alkalmazandó, amikor a naptári[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2241
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést