×

148. Munkaügyi Levelek / 2017. május 2.
TARTALOM

logo
     
2931. kérdés  
Egyik munkavállalónk munkaviszonya már végkielégítésre jogot adó időtartamú. Már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ezért felmerült, hogy felmondásnál végkielégítést nem fizetnénk neki. Viszont nem tudjuk, hogy a szükséges szolgálati idővel rendelkezik-e? Milyen módon szüntethetjük meg a munkaviszonyát úgy, hogy ne kelljen végkielégítést fizetni a munkavállalónak?
2932. kérdés  
Egy kereskedelmi egységen belül két cég működik. Az eladók az "A" cég heti 40 órás munkaviszonyban álló alkalmazottai. "B" cég a proaktivitás növekedése érdekében az értékesített árbevétel meghatározott százalékát biztosítaná, és azt megbízási jogviszony keretében "foglalná". Van-e ennek akadálya a kötött munkavégzés helyére, idejére és az ellátandó ügy rendszerességére való tekintettel?
Kapcsolódó címkék:  
2933. kérdés  
A másodállás megszűnése, illetve megszüntetése esetében - ideértve a felmondási idő és a végkielégítés szabályait is - ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak a munkáltatóra, mint a főállásnál?
2934. kérdés  
Csökken a ledolgozandó felmondási idő a táppénzen töltött idővel, illetve az időarányosan járó megmaradt szabadság napjaival?
2935. kérdés  
Egy állami közműcégnél dolgozom 2010. október 18-tól. A közeljövőben megszűnik a munkaköröm, azonos szervezeten belül más munkakörbe helyeznek, amelynek HAY-szintje eggyel alacsonyabb, mint a jelenlegi, ezért a fizetés sávom csökken. A tényleges fizetésem nem csökken, mert most magasabb, mint az eggyel alatta lévő (leendő) sávban. Ezt úgy értelmezem, hogy visszaminősítésre kerülök, ami visszalépés számomra. Ha nem fogadom el a felajánlott munkakört, az indokolható-e ezzel, illetve számíthatok-e végkielégítésre a várható munkaviszony-megszűnéssel?
2936. kérdés  
Munkáltatóm sem a kilépőpapírokat, sem a végkielégítést nem akarja kiadni. A munkaügyi bírósághoz kellene fordulnom, de hogy tehetem ezt meg?
2937. kérdés  
A Kttv. 38. §-ának (5) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő kinevezése az egy évet nem haladja meg, az előmenetelére a Kttv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha a kinevezés először 6 hónapra szól, majd hosszabbításra kerül ismét 6 hónappal, és ezen időszak alatt soros lépése lenne, meg kell várni a második 6 hónap leteltét, és csak akkor előreléptetni (egy év után), vagy ha már biztosan megvan összeszámítva az egy évre szóló kinevezése a hosszabbítás alapján, a soros lépést és az azzal járó illetménynövekedést meg kell adnom időközben is?
2938. kérdés  
Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő külföldi kiküldetésével kapcsolatos a kérdésünk. Az 5/2-es munkarendben dolgozó köztisztviselő csütörtök reggeltől vasárnap esti hazaérkezéséig kiküldetésben vett részt egy hivatalos rendezvényen egy EU-tagállamban. Ebben az esetben minden napra jár neki a napidíj? Mennyi a napidíj maximális és minimális összege? Mi van abban az esetben, ha ebédet kap mindennap? A csütörtök-pénteki illetményén kívül szombatra, illetve vasárnapra rendkívüli munkavégzés alapján kell az illetményét elszámolni? Amennyiben vasárnap érkezik haza, hétfőn mehet dolgozni pihenőnap kiadása nélkül? Hétköznapra eső munkaszüneti napon (márc. 15.) külföldi kiküldetést (13 óra utazással együtt) teljesítő köztisztviselő részére milyen juttatásokat kell számfejteni?
2939. kérdés  
1986. október 20-tól 1987. december 8-ig munkaviszonyban álltam a Nagyközségi Közös Tanács VB Egységes Szakigazgatási Szervnél. 1988. január 7-től folyamatos közalkalmazotti jogviszonyom van. 2011 novemberében 25 éves jubileumi jutalomban részesültem. A 30 éves jubileumi jutalmamat 2016 novemberében kellett volna kifizetnie a munkáltatómnak, de most az 1986-1987. évi időszakot nem akarják elismerni a jubileumi jutalom beszámításába, mivel szerintük az akkori tanács nem minősül a Kjt. hatálya alá tartozó szervnek. Ez az időszak beszámít-e a jubileumi jutalomba?
2940. kérdés  
Iskolában dolgozom közalkalmazottként. Hamarosan nyugdíjba megyek, ez év július 6-ától kezdem a felmentési időmet. Az iskola igazgatóhelyettese ma feljegyzést adott át nekem, amiben azt kifogásolta, hogy míg keresőképtelen beteg voltam március 20. és 24. között (hétfőtől péntekig), az előzetes jelzésemmel ellentétben, szerdán nem álltam munkába. Előzetesen azt jeleztem, hogy hétfő-kedden biztosan nem tudok dolgozni, ha szerdán jobban leszek, akkor megyek. Szerdán nem voltam jobban, de külön nem telefonáltam. Az iskolatitkár hívott, miért nem jelentkeztem. Azt is felemlegette, hogy ez máskor is előfordult. Ezzel egy korábbi esetre utalt, amikor a munkahelyemen fogott el a szédülés, szóltam az illetékes vezetőmnek, aki szóban a nemtetszését fejezte ki. Mégis hazamentem, hiszen rosszul voltam. Az iskolatitkár szerint ez rosszulesett egy másik kolléganőmnek, aki emiatt helyettem kellett, hogy felügyeljen a gyerekekre. Mindezt odaírtam a nekem átadott feljegyzésre. Kérdésem: mi ennek a feljegyzésnek a joghatása? Számít-e, hogy odaírtam a véleményemet? Érinti-e a nyugdíjba menetelemkor nekem fizetendő jubileumi jutalmat? Nem úgy megyek 40 évvel nyugdíjba, mint azt az igazgatónő szerette volna. "Kényszeríthet-e" a feljegyzésben leírt körülmények miatt?
2941. kérdés  
Az Mth. 2. §-ának (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya a régi Mt. hatálybalépése (1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg - a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve -, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el. A szóban forgó kolléga jogviszonyai az alábbiak szerint alakultak 1992. július 1-je előtt: 1983. IX. 1.-1985. XII. 13. (megszűnés áthelyezéssel), 1985. XII. 14.-1989. VIII. 31. (megszűnés áthelyezéssel), 1989. IX. 1.-1991. VII. 15. (megszűnés áthelyezéssel), 1991. VII. 16.-1992. VI. 30. (megszűnés: munkaviszony megszűnt). 1992. július 1-jétől közalkalmazotti jogviszonya folyamatos ugyanazon a munkahelyen. Kérdésünk: az áthelyezéssel érintett 1992. július 1-je előtti időszakok a jubileumi jutalom szempontjából beszámítanak-e, vagy miután 1992. június 30-án jogviszonya megszűnt, csak az ezt követő időszak vehető figyelembe?
2942. kérdés  
Dolgozónk beosztása szerint az alábbiak alapján dolgozik: 6-tól 18 óráig 4 nap, 18-tól 6 óráig 6 nap, 19-től 6 óráig 5 nap. Kell-e dolgozónknak műszakpótlékot fizetnünk?
Kapcsolódó címkék:  
2943. kérdés  
A termálfürdő és a szálloda az év egész napján nyitva van. A recepciósok és az uszodamesterek munkaideje hétfőtől vasárnapig tart, és 7-19 óra közötti időszakban dolgoznak. Munkakörük vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben dolgozó munkakör. Megilleti a dolgozót az 50%-os vasárnapi pótlék?
Kapcsolódó címkék:    
2944. kérdés  
Az Mt. melyik paragrafusa mondja ki, hogy a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés esetén az alapbéren és a 100% bérpótlékon kívül jár a távolléti díj is?
2945. kérdés  
Normál munkarendben hétköznap 9-től 18-ig dolgozom. Néha készenlétben kell lennünk, amiért 20%-ot fizet a munkáltató. Ha ünnepnapon készenlétben vagyok, és ténylegesen munkát kell végezni, milyen további pótlékok illetnek meg? Igaz-e, hogy ilyenkor 50% pótlék jár a túlóráért, további 100%, mert pihenőnap, és további 100%, mert munkaszüneti nap, tehát összesen 250% pótlék az alapbéren felül?
2946. kérdés  
Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
2947. kérdés  
Munkahelyemen folyamatos műszakban dolgozom 12 órában. CNC-marógépen egyedi gyártásban 10-15 darabos munkákat végzek, ezek átlagosan 5-15 percesek. Kötelezhetnek-e másik CNC-marógép kezelésére is úgy, hogy azért külön bért nem kapok?
Kapcsolódó címkék:    
2948. kérdés  
Ha rokkantsági ellátásban részesülök, a munkáltatóm adhat-e valamilyen formában jutalmat, ha a többi kollégám minden hónapban kap mozgóbért?
Kapcsolódó címkék:      
2949. kérdés  
A munkahelyemen a kb. 60 db parkolóból 45-öt bizonyos (irodista) személyeknek tartanak fenn. Természetesen a munkáltató semmilyen bérleti díjat nem számol fel nekik. A maradék 15 parkolóhelyet használhatjuk mi sor melletti munkások, kb. 300-an. Jogos-e a vezetőség részéről ez a diszkrimináció?
Kapcsolódó címkék:  
2950. kérdés  
Az "A" társaság beolvad a "B" társaságba. Mind a két társaságnál van hatályos kollektív szerződés. Jól értjük, hogy a beolvadást követően az "A" társaság kollektív szerződése nem alkalmazandó, hanem valamennyi munkavállalóra a "B" társaság kollektív szerződése lesz alkalmazandó az Mt. 282. §-ának (2) bekezdése alapján?
Kapcsolódó címkék:    
2951. kérdés  
Alkalmazandók-e a munkavállalóra a beolvadás, mint jogszabályon alapuló, általános jogutódlás esetén, az Mt. 40. §-a szerinti, speciális, a munkáltató személyében bekövetkezett változásra alapított munkavállalói felmondás szabályai (pl. adott esetben a hosszabb felmondási idő, a felmentési idő, valamint a végkielégítés)?
2952. kérdés  
Dolgozónkat egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatjuk, kéthavi munkaidőkeretben. Januárban 174 órája volt (-2 óra), február 24-étől van GYÁP-on. Február 23-áig 123 órát dolgozott le beosztása szerint. Február 24-től 28-ig 31 órát dolgozott volna. Hogyan számolom ki a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt? A február 1. és 23. közötti 17 munkanapot szorzom 8 órával (ami 136 óra), vagy a 160 órából levonom a munkaidőkeretben foglalt 31 óráját (ami 129 óra)? Az első esetben a két hónapra a törvényes munkaideje lenne: 176 + 136 = 312 óra, ezzel szemben a tény: 174 + 123 = 297 óra. Tehát két nap szabadságot kellene kiírni, hogy meglegyen a törvényes munkaideje, és lesz még neki egy túlórája. Vagy a második eset: törvényes a 176 + 129 = 305 óra, ezzel szemben a tényleges 297 órával, tehát itt egy nap szabadságot kellene adnunk. Melyik a helyes?