Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

9 találat a megadott igazolások kiadása tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Munkáltató megőrzési kötelezettsége a letiltás dokumentumaira
Kérdés: A munkavállaló munkabérét jogerős végrehajtói határozat alapján letiltás terhelte. Munkaviszonya megszűnésekor a tartozásigazolás kiállításra került, letiltási rendelvény csatolva lett hozzá, majd a végrehajtó is tájékoztatva lett a munkaviszony megszűnéséről. A munkaviszony megszűnését követően hat év elteltével most a végrehajtó iroda tájékoztatást kér a levont összegekről. Mennyi ideig kell őrizni a letiltással kapcsolatos adatokat a munkaviszony megszűnése után (letiltási rendelvény, végrehajtóval történő levelezés, utalási adatok)? Köteles-e a munkáltató hat évvel a munkaviszony megszűnését követően adatot szolgáltatni a volt munkavállalóról? Természetesen nem ellenállni szeretnénk a végrehajtó felé történő tájékoztatásnak, csak az adatvédelmi szempontoknak is szeretnénk megfelelni.
Részlet a válaszból: […]ha megszegi a végrehajtási szabályokat, és a kötelezettsége akkor válik esedékessé, amikor a teljesítésre a jogosult felszólítja [Ptk. 6:422 § (1) bek.]. Ha ez a felszólítás azt követően érkezik, hogy az alapkövetelés (azaz a munkavállalóval szembeni követelés) már elévült, akkor a munkáltató kézfizető kezessége alapján sem köteles helytállni. Az alapkövetelés azonban nyugodhat, illetve meg is szakadhat, amely tényről a munkáltatónak nem lesz információja, vagyis a mentesülésével nem tud számolni. A kezes ezért köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről [Ptk. 6:422 § (2) bek.].A Vht. nem határozza meg, hogy a munkáltató meddig köteles megőrizni a letiltások foganatosításával kapcsolatos dokumentumait, így azokat - a bennük szereplő személyes adatokra tekintettel - egyéb jogalapon lehet megőrizni. Ilyen lehet a munkáltatónak az esetleges kezességi felelősség alóli mentesüléshez fűződő jogos érdeke [GDPR 6. § (1) bek. f) pont], amely alapján az alapkövetelés megszűnéséig vagy elévüléséig tarthat a megőrzési idő (amely viszont bizonytalan, és a kérdés szerinti esetben feltehetően fenn sem áll, mivel a végrehajtás még mindig folyamatban van). Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a kezességi felelősség beálltát a követelés jogosultjának kell bizonyítania. A fentiek alapján az tanácsolható, hogy legkésőbb az alapkövetelés megszűnéséig lehet indokolt megőrizni azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják a levonások teljesítését, és mentesíthetik a munkáltatót a kezességi felelősség beállta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3938
2. találat: Munkabért terhelő tartozás - az igazolás hiánya
Kérdés: Mi a teendő, ha a munkavállaló az előző munkahelyéről nem hoz igazolást, hogy van-e tartozása, letiltása?
Részlet a válaszból: […]tartozása nincs [Vht. 78. § (1)-(2) bek.]. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni, és a végrehajtást folytatni. Amennyiben a munkavállaló az előző munkáltatójától tartozásigazolást nem kapott, annak hiányáról a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni [Vht. 78. § (3)-(4) bek.]. A munkáltatónak tehát mindenképpen nyilatkoztatnia kell a munkavállalót a tartozásigazolás hiányáról, illetve célszerű arról is nyilatkoztatni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3918
3. találat: Elmaradt munkabér és igazolások követelése
Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
Részlet a válaszból: […]Ha az írásba foglalás elmaradt, a munkaviszony megszüntetése jogellenes ugyan, de az alább részletezendő munkáltatói kötelezettségek fennállását nem befolyásolja.A munkaviszony megszüntetésekor Ön köteles volt a munkakörét az előírt rendben átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit ilyenkor a munkáltató köteles biztosítani. Ezen túlmenően a munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől - azaz az azonnali hatályú felmondás közlésétől - számított ötödik munkanapon köteles lett volna az Ön részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kellett volna adnia a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat (Mt. 80. §). Mindezek alapján megállapítható, hogy a munkáltató késedelembe esett mind a munkabér és az egyéb járandóságok (például ilyen lehetett a szabadságmegváltás) kifizetésével, mind a munkaviszony megszűnésekor esedékes igazolások kiadásával.Javasoljuk, hogy először írásban, igazolható módon (pl. tértivevényes küldeményben) rövid határidő tűzése mellett szólítsa fel a munkáltatóját az elmulasztott kifizetések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3808
4. találat: Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor
Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszból: […]igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is [Art. 46. § (5) bek.]. A foglalkoztató a munkaviszony év közben történő megszűnése esetén a jövedelemigazoláshoz csatoltan soron kívül köteles kiadni továbbá a biztosított (munkavállaló) részére a nyilvántartása adataival egyező igazolást a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről [Tbj-tv. 47. § (3) bek.].A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" (a továbbiakban: igazolvány) elnevezésű nyomtatványba köteles bejegyezni a megszűnést, valamint a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatvány kiadásának tényét, majd a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadni a biztosítottnak (munkavállalónak), aki az igazolvány átvételét igazolja [217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. § (1) bek.]. Ezen túlmenően a munkaadó az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához köteles az Flt. 36/A. §-ában meghatározott igazolólapot két példányban, a 34/2009. SZMM rendelet melléklete szerinti tartalommal kiállítani. Az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányát pedig a munkaadónak öt évig meg kell őrizni [34/2009. SZMM rendelet 1. § (1)-(2) bek.].A munkáltató köteles továbbá az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak ilyen tartozása nincs. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni [Vht. 78. § (1)-(2) bek.].A fentieken kívül van olyan igazolás is, amelyet csak a munkavállaló kérése esetén szükséges kiadni. Eszerint a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3059
5. találat: Igényérvényesítés - az igazolások kiadásával és a végkielégítéssel kapcsolatban
Kérdés: Munkáltatóm sem a kilépőpapírokat, sem a végkielégítést nem akarja kiadni. A munkaügyi bírósághoz kellene fordulnom, de hogy tehetem ezt meg?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló a munkaügyi pert keresetlevéllel indíthatja meg, melyet a munkáltató székhelye szerinti, illetve azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtania, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végzett [Pp. 349/B. § (2) bek.]. A keresetlevélben fel kell tüntetni- az eljáró bíróságot,- a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, foglalkozását, lakóhelyét és perbeli állását,- az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával,- azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,- a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (ún. kereseti kérelem).A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes (vagyis a munkavállaló) bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni. A kérdésben vázolt tényállás alapján ilyen okirat lehet a munkaszerződés, valamint a munkaviszony megszüntetéséről szóló jognyilatkozat. Ha a munkavállaló (felperes) rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail-címmel, azt a keresetlevélben szintén fel kell tüntetnie [Pp. 121. § (1)-(2), (5) bek.]. A beadványokat - így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2936
6. találat: Igazolások kiadása a közalkalmazott lemondását követően
Kérdés: Lemondással megszüntettem a közalkalmazotti jogviszonyomat. A munkáltatóm 27 naptári napot követően adta ki az igazolásokat, ezért nem tudtam elhelyezkedni, holott másnap már lett volna gyógypedagógusi álláshelyem. A kieső időből fakadó káromat milyen jogcímen tudnám érvényesíteni?
Részlet a válaszból: […]az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon köteles kiadni [Mt. 80. § (2) bek.].Kérdéséből nem állapítható meg, hogy a 27 nap honnan számítandó. Lemondása közlésétől, az utolsó munkában töltött naptól, vagy a jogviszonya megszűnésétől. Ha a munkáltató a lemondás közlését követően Önt nem mentette fel a munkavégzés alól a lemondási idő tartamára, és az igazolásokat csak a lemondás közlését követő 27 nap elteltével adta ki, akkor nem eshetett késedelembe, így kárt sem okozhatott. Amennyiben azonban a lemondás közlését követően mentesítette Önt munkavégzési kötelezettsége alól, a munkáltató köteles lett volna - a Kjt. 36. § (1) bekezdés szerinti közalkalmazotti igazolás kivételével - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatos igazolásokat az utolsó munkában töltött napot követő öt munkanapon belül kiadni. Ezen határidő elmulasztása esetén a munkáltató jogellenesen járt el. Ha ebből Önnek kára származott, megalapozottan követelhet kártérítést a volt munkáltatójától. Az említett munkáltatói késedelem áll fenn, ha Ön a 27 napos késedelmet közalkalmazotti jogviszonya megszűntétől számolta.Kártérítési igényével kapcsolatban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2858
7. találat: Igazolások kiadása a munkaviszony megszüntetésekor
Kérdés: A párom hetek óta keres másik munkát, mert a jelenlegi helyen nem érzi jól magát. Ez nem is maradt titok a munkahelyén, a főnöke is tudott róla. Nemrég volt is egy állásinterjún, és szóltak neki, hogy alkalmazzák október 15-től. Tudatta a jelenlegi munkahelyén, hogy szeretne felmondani, de amikor elment, hogy elhozza a papírjait, nem adták ki neki azokat, azt mondták, hogy nem írják alá. Ráadásul átjavították a dátumot is október 14-ére, és közölték, hogy ő addig dolgozzon ott. Jogszerűen jár el a munkáltató, hogy bent tartja a papírjait és nem adja ki? Mit lehet ilyen ügyben tenni?
Részlet a válaszból: […]eltér ő napon sz ű njön meg a munkaviszony. Minden, számukra lényegesnek ítélt részletben meg kell állapodniuk a feleknek, és ennek megfelelő tartalmú meg­­állapodást kell írásban kötniük egymással. Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló írásbeli felmondással szüntette meg a munkaviszonyt, mind a felmondási időre, mind a munkavégzésre vonatkozóan az Mt. elő­írásai szerint kell eljárnia. Ekkor a felmondási idő harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.], mely a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A munkáltató a munkavállalói felmondás esetén nem köteles a felmondási időre felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól, kötelezheti arra, hogy a teljes felmondási idő alatt munkát végezzen. Mindezek alapján megállapítható, közös megegyezés esetén a felek megállapodásától függ, hogy a munkáltató október 14. napjáig kötelezheti-e a munkavállalót munkavégzésre, míg a munkavállaló felmondása esetén mindenekelőtt a felmondás közlésének időpontja az irányadó arra nézve, hogy meddig köteles munkát végezni, és mikor szűnik meg a munkaviszony. Ráadásul a munkáltató ez utóbbi esetben is eltekinthet a felmondási idő teljes letöltése alól.A munkaviszonnyal és annak megszűnésével kapcsolatos igazolások kiadása tekintetében az Mt. egyértelmű kötelezettséget ró a munkáltatóra. E szerint a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2132
8. találat: Munkavállalói azonnali hatályú felmondás és következményei
Kérdés: Mit tegyek, ha a munkáltató nem adja ki a papírjaimat, valamint az elmaradt béremet? Munkavállalói azonnali felmondás esetén milyen juttatások járnak?
Részlet a válaszból: […]hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a munkavállaló számára az egyébként felmondás esetén járó munkavégzés alóli felmentés tartamára távolléti díjat, valamint végkielégítést is fizetni (ha erre a munkavállaló munkáltatói felmondás esetén egyébként jogosult lenne).Az elmaradt munkabér, a távolléti díj és a végkielégítés érdekében a munkavállaló bírósághoz fordulhat. A keresetlevélnek a bíróság elé terjesztésére az Mt. 287. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében az azonnali hatályú felmondása közlésétől számított 30 napon belül van lehetősége. Megjegyezzük, hogy az új Mt. alapján a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor már nem köteles munkáltatói igazolást kiadni a munkavállalónak, ekkortól a következő igazolásokat kell a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1503
9. találat: Határozott idejű munkaszerződések meghosszabbítása
Kérdés: Egy kft. munkavállalóival határozott idejű munkaszerződést köt egy évre. Ezeket évente újra megköti, "meghosszabbítja". A határozott idejű munkaszerződés lejártakor a dolgozónak ki kell-e adni a "kilépős" lapokat? Meddig "hosszabbíthatók" így a munkaszerződések? Milyen munkajogi következményei vannak ezen esetnek?
Részlet a válaszból: […]jogszabályokban meghatározott igazolásokat, még akkor is, ha a munkavállaló és a munkáltató között a következő nappal új munkaviszony létesül. Ettől ugyanakkor eltérő eset, ha a felek nem új munkaviszonyt létesítenek, hanem a határozott idejű szerződésüket hosszabbítják meg munkaszerződés-módosítással. Ebben az esetben a munkaviszony nem szűnik meg, és így az igazolások kiadására sincs szükség. A határozott időre szóló munkaviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg. Ez alól csak az engedélyhez kötött munkaviszony-létesítés jelent kivételt [Mt. 79. § (5) bek.]. Amennyiben tehát a felek között újabb határozott idejű jogviszony létesül, vagy a korábbi jogviszonyt hosszabbítják meg, úgy ezek együttes tartama legfeljebb az öt évet érheti el. Amennyiben ezt meghaladja, a munkaviszony határozatlan idejűvé alakul át. A határozott idejű jogviszony "meghosszabbításánál" továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor, és a megállapodás megkötése a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 941