Keresés eredménye
9 találat a megadott igazolások kiadása tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Munkáltató megőrzési kötelezettsége a letiltás dokumentumaira
Kérdés: A munkavállaló munkabérét jogerős végrehajtói határozat alapján letiltás terhelte. Munkaviszonya megszűnésekor a tartozásigazolás kiállításra került, letiltási rendelvény csatolva lett hozzá, majd a végrehajtó is tájékoztatva lett a munkaviszony megszűnéséről. A munkaviszony megszűnését követően hat év elteltével most a végrehajtó iroda tájékoztatást kér a levont összegekről. Mennyi ideig kell őrizni a letiltással kapcsolatos adatokat a munkaviszony megszűnése után (letiltási rendelvény, végrehajtóval történő levelezés, utalási adatok)? Köteles-e a munkáltató hat évvel a munkaviszony megszűnését követően adatot szolgáltatni a volt munkavállalóról? Természetesen nem ellenállni szeretnénk a végrehajtó felé történő tájékoztatásnak, csak az adatvédelmi szempontoknak is szeretnénk megfelelni.
Részlet a válaszból: […]ha megszegi a végrehajtási szabályokat, és a kötelezettsége akkor válik esedékessé, amikor a teljesítésre a jogosult felszólítja [Ptk. 6:422 § (1) bek.]. Ha ez a felszólítás azt követően érkezik, hogy az alapkövetelés (azaz a munkavállalóval szembeni követelés) már elévült, akkor a munkáltató kézfizető kezessége alapján sem köteles helytállni. Az alapkövetelés azonban nyugodhat, illetve meg is szakadhat, amely tényről a munkáltatónak nem lesz információja, vagyis a mentesülésével nem tud számolni. A kezes ezért köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről [Ptk. 6:422 § (2) bek.].A Vht. nem határozza meg, hogy a munkáltató meddig köteles megőrizni a letiltások foganatosításával kapcsolatos dokumentumait, így azokat - a bennük szereplő személyes adatokra tekintettel - egyéb jogalapon lehet megőrizni. Ilyen lehet a munkáltatónak az esetleges kezességi felelősség alóli mentesüléshez fűződő jogos érdeke [GDPR 6. § (1) bek. f) pont], amely alapján az alapkövetelés megszűnéséig vagy elévüléséig tarthat a megőrzési idő (amely viszont bizonytalan, és a kérdés szerinti esetben feltehetően fenn sem áll, mivel a végrehajtás még mindig folyamatban van). Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a kezességi felelősség beálltát a követelés jogosultjának kell bizonyítania. A fentiek alapján az tanácsolható, hogy legkésőbb az alapkövetelés megszűnéséig lehet indokolt megőrizni azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják a levonások teljesítését, és mentesíthetik a munkáltatót a kezességi felelősség beállta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3938
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3938
2. találat: Munkabért terhelő tartozás - az igazolás hiánya
Kérdés: Mi a teendő, ha a munkavállaló az előző munkahelyéről nem hoz igazolást, hogy van-e tartozása, letiltása?
Részlet a válaszból: […]tartozása nincs [Vht. 78. § (1)-(2) bek.]. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni, és a végrehajtást folytatni. Amennyiben a munkavállaló az előző munkáltatójától tartozásigazolást nem kapott, annak hiányáról a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni [Vht. 78. § (3)-(4) bek.]. A munkáltatónak tehát mindenképpen nyilatkoztatnia kell a munkavállalót a tartozásigazolás hiányáról, illetve célszerű arról is nyilatkoztatni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3918
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3918
3. találat: Elmaradt munkabér és igazolások követelése
Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
Részlet a válaszból: […]Ha az írásba foglalás elmaradt, a munkaviszony megszüntetése jogellenes ugyan, de az alább részletezendő munkáltatói kötelezettségek fennállását nem befolyásolja.A munkaviszony megszüntetésekor Ön köteles volt a munkakörét az előírt rendben átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit ilyenkor a munkáltató köteles biztosítani. Ezen túlmenően a munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől - azaz az azonnali hatályú felmondás közlésétől - számított ötödik munkanapon köteles lett volna az Ön részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kellett volna adnia a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat (Mt. 80. §). Mindezek alapján megállapítható, hogy a munkáltató késedelembe esett mind a munkabér és az egyéb járandóságok (például ilyen lehetett a szabadságmegváltás) kifizetésével, mind a munkaviszony megszűnésekor esedékes igazolások kiadásával.Javasoljuk, hogy először írásban, igazolható módon (pl. tértivevényes küldeményben) rövid határidő tűzése mellett szólítsa fel a munkáltatóját az elmulasztott kifizetések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3808
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3808
4. találat: Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor
Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszból: […]igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is [Art. 46. § (5) bek.]. A foglalkoztató a munkaviszony év közben történő megszűnése esetén a jövedelemigazoláshoz csatoltan soron kívül köteles kiadni továbbá a biztosított (munkavállaló) részére a nyilvántartása adataival egyező igazolást a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről [Tbj-tv. 47. § (3) bek.].A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" (a továbbiakban: igazolvány) elnevezésű nyomtatványba köteles bejegyezni a megszűnést, valamint a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatvány kiadásának tényét, majd a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadni a biztosítottnak (munkavállalónak), aki az igazolvány átvételét igazolja [217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. § (1) bek.]. Ezen túlmenően a munkaadó az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához köteles az Flt. 36/A. §-ában meghatározott igazolólapot két példányban, a 34/2009. SZMM rendelet melléklete szerinti tartalommal kiállítani. Az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányát pedig a munkaadónak öt évig meg kell őrizni [34/2009. SZMM rendelet 1. § (1)-(2) bek.].A munkáltató köteles továbbá az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak ilyen tartozása nincs. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni [Vht. 78. § (1)-(2) bek.].A fentieken kívül van olyan igazolás is, amelyet csak a munkavállaló kérése esetén szükséges kiadni. Eszerint a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3059
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3059
5. találat: Igényérvényesítés - az igazolások kiadásával és a végkielégítéssel kapcsolatban
Kérdés: Munkáltatóm sem a kilépőpapírokat, sem a végkielégítést nem akarja kiadni. A munkaügyi bírósághoz kellene fordulnom, de hogy tehetem ezt meg?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló a munkaügyi pert keresetlevéllel indíthatja meg, melyet a munkáltató székhelye szerinti, illetve azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtania, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végzett [Pp. 349/B. § (2) bek.]. A keresetlevélben fel kell tüntetni- az eljáró bíróságot,- a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, foglalkozását, lakóhelyét és perbeli állását,- az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával,- azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,- a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (ún. kereseti kérelem).A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes (vagyis a munkavállaló) bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni. A kérdésben vázolt tényállás alapján ilyen okirat lehet a munkaszerződés, valamint a munkaviszony megszüntetéséről szóló jognyilatkozat. Ha a munkavállaló (felperes) rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail-címmel, azt a keresetlevélben szintén fel kell tüntetnie [Pp. 121. § (1)-(2), (5) bek.]. A beadványokat - így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2936
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2936
6. találat: Igazolások kiadása a közalkalmazott lemondását követően
Kérdés: Lemondással megszüntettem a közalkalmazotti jogviszonyomat. A munkáltatóm 27 naptári napot követően adta ki az igazolásokat, ezért nem tudtam elhelyezkedni, holott másnap már lett volna gyógypedagógusi álláshelyem. A kieső időből fakadó káromat milyen jogcímen tudnám érvényesíteni?
Részlet a válaszból: […]az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon köteles kiadni [Mt. 80. § (2) bek.].Kérdéséből nem állapítható meg, hogy a 27 nap honnan számítandó. Lemondása közlésétől, az utolsó munkában töltött naptól, vagy a jogviszonya megszűnésétől. Ha a munkáltató a lemondás közlését követően Önt nem mentette fel a munkavégzés alól a lemondási idő tartamára, és az igazolásokat csak a lemondás közlését követő 27 nap elteltével adta ki, akkor nem eshetett késedelembe, így kárt sem okozhatott. Amennyiben azonban a lemondás közlését követően mentesítette Önt munkavégzési kötelezettsége alól, a munkáltató köteles lett volna - a Kjt. 36. § (1) bekezdés szerinti közalkalmazotti igazolás kivételével - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatos igazolásokat az utolsó munkában töltött napot követő öt munkanapon belül kiadni. Ezen határidő elmulasztása esetén a munkáltató jogellenesen járt el. Ha ebből Önnek kára származott, megalapozottan követelhet kártérítést a volt munkáltatójától. Az említett munkáltatói késedelem áll fenn, ha Ön a 27 napos késedelmet közalkalmazotti jogviszonya megszűntétől számolta.Kártérítési igényével kapcsolatban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2858
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2858
7. találat: Igazolások kiadása a munkaviszony megszüntetésekor
Kérdés: A párom hetek óta keres másik munkát, mert a jelenlegi helyen nem érzi jól magát. Ez nem is maradt titok a munkahelyén, a főnöke is tudott róla. Nemrég volt is egy állásinterjún, és szóltak neki, hogy alkalmazzák október 15-től. Tudatta a jelenlegi munkahelyén, hogy szeretne felmondani, de amikor elment, hogy elhozza a papírjait, nem adták ki neki azokat, azt mondták, hogy nem írják alá. Ráadásul átjavították a dátumot is október 14-ére, és közölték, hogy ő addig dolgozzon ott. Jogszerűen jár el a munkáltató, hogy bent tartja a papírjait és nem adja ki? Mit lehet ilyen ügyben tenni?
Részlet a válaszból: […]eltér ő napon sz ű njön meg a munkaviszony. Minden, számukra lényegesnek ítélt részletben meg kell állapodniuk a feleknek, és ennek megfelelő tartalmú megállapodást kell írásban kötniük egymással. Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló írásbeli felmondással szüntette meg a munkaviszonyt, mind a felmondási időre, mind a munkavégzésre vonatkozóan az Mt. előírásai szerint kell eljárnia. Ekkor a felmondási idő harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.], mely a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A munkáltató a munkavállalói felmondás esetén nem köteles a felmondási időre felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól, kötelezheti arra, hogy a teljes felmondási idő alatt munkát végezzen. Mindezek alapján megállapítható, közös megegyezés esetén a felek megállapodásától függ, hogy a munkáltató október 14. napjáig kötelezheti-e a munkavállalót munkavégzésre, míg a munkavállaló felmondása esetén mindenekelőtt a felmondás közlésének időpontja az irányadó arra nézve, hogy meddig köteles munkát végezni, és mikor szűnik meg a munkaviszony. Ráadásul a munkáltató ez utóbbi esetben is eltekinthet a felmondási idő teljes letöltése alól.A munkaviszonnyal és annak megszűnésével kapcsolatos igazolások kiadása tekintetében az Mt. egyértelmű kötelezettséget ró a munkáltatóra. E szerint a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2132
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2132
8. találat: Munkavállalói azonnali hatályú felmondás és következményei
Kérdés: Mit tegyek, ha a munkáltató nem adja ki a papírjaimat, valamint az elmaradt béremet? Munkavállalói azonnali felmondás esetén milyen juttatások járnak?
Részlet a válaszból: […]hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a munkavállaló számára az egyébként felmondás esetén járó munkavégzés alóli felmentés tartamára távolléti díjat, valamint végkielégítést is fizetni (ha erre a munkavállaló munkáltatói felmondás esetén egyébként jogosult lenne).Az elmaradt munkabér, a távolléti díj és a végkielégítés érdekében a munkavállaló bírósághoz fordulhat. A keresetlevélnek a bíróság elé terjesztésére az Mt. 287. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében az azonnali hatályú felmondása közlésétől számított 30 napon belül van lehetősége. Megjegyezzük, hogy az új Mt. alapján a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor már nem köteles munkáltatói igazolást kiadni a munkavállalónak, ekkortól a következő igazolásokat kell a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1503
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1503
9. találat: Határozott idejű munkaszerződések meghosszabbítása
Kérdés: Egy kft. munkavállalóival határozott idejű munkaszerződést köt egy évre. Ezeket évente újra megköti, "meghosszabbítja". A határozott idejű munkaszerződés lejártakor a dolgozónak ki kell-e adni a "kilépős" lapokat? Meddig "hosszabbíthatók" így a munkaszerződések? Milyen munkajogi következményei vannak ezen esetnek?
Részlet a válaszból: […]jogszabályokban meghatározott igazolásokat, még akkor is, ha a munkavállaló és a munkáltató között a következő nappal új munkaviszony létesül. Ettől ugyanakkor eltérő eset, ha a felek nem új munkaviszonyt létesítenek, hanem a határozott idejű szerződésüket hosszabbítják meg munkaszerződés-módosítással. Ebben az esetben a munkaviszony nem szűnik meg, és így az igazolások kiadására sincs szükség. A határozott időre szóló munkaviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg. Ez alól csak az engedélyhez kötött munkaviszony-létesítés jelent kivételt [Mt. 79. § (5) bek.]. Amennyiben tehát a felek között újabb határozott idejű jogviszony létesül, vagy a korábbi jogviszonyt hosszabbítják meg, úgy ezek együttes tartama legfeljebb az öt évet érheti el. Amennyiben ezt meghaladja, a munkaviszony határozatlan idejűvé alakul át. A határozott idejű jogviszony "meghosszabbításánál" továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor, és a megállapodás megkötése a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 941
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 941
Kapcsolódó összes tárgyszó: igazolások kiadása, iratőrzési idő, letiltás munkabérből, végrehajtás, munkaviszony létesítése, elmaradt munkabér, munkaviszony megszüntetése, új Mt., munkaviszony megszűnése, több munkaviszony, igényérvényesítés, végkielégítés, közalkalmazotti jogviszony, közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, lemondás, felmondás, felmondási idő, közös megegyezés, azonnali hatályú felmondás, elszámolási kötelezettség, határozott idejű munkaszerződés, határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása