Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott felszámolási költség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszból: […]bek.], ezért ezeket a bérelemeket a felszámolási eljárás keretében nem kell kifizetni hitelezői követelésként (nem kell besorolni). Hasonló a helyzet, ha csak az említett bérelemek minősülnek jó erkölcsbe ütközőnek - ilyenkor a jogviszony felszámolásának nincs helye, és a részleges érvénytelenség szabályai szerint a törvényben (esetleg kollektív szerződésben) foglalt rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni e bérelemek vonatkozásában [Mt. 29. § (3) bek.].A felszámolás költségei közé egyébként a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője (itt az ügyvezető) és közeli hozzátartozója, élettársa részére járó- a kötelező legkisebb munkabér,- kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén pedig az alapbére legalább felét elérő garantált bérkétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bérjellegű követelések vehetők figyelembe [Csődtv. 57. § (1) bek. h) ha)-hd) pontok, Mt. 138. § (6) bek.]. Megjegyezzük, hogy a rendelkezés értelme nyelvtanilag kétséges - feltehetően az Mt. 210. §-ának (3) bekezdésében foglalt szabályhoz hasonlóan akarta rendezni a jogalkotó a kérdést, azaz hogy egy jogcímen legfeljebb a minimálbér (garantált bér) kétszereséig, és összesen legfeljebb hathavi átlagkeresetig (ami jelenleg nem számolható, mivel általános jelleggel a távolléti díj fogalma lépett a helyébe) lehessen felszámolási költségként figyelembe venni e követeléseket.További korlát, hogy amennyiben a kérdésben említett jogosultságok a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2946

2. találat: Végkielégítésre való jogosultság felszámolás alatt

Kérdés: Fél éve létesítettem munkaviszonyt a jelenlegi munkahelyemen nem vezető állású munkavállalóként. A munkaszerződésemben kikötésre került, hogy ha a munkaviszonyom bármikor - időkorlátozás nélkül - munkáltatói felmondással szűnik meg, akkor nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítésre leszek jogosult. A munkáltatóm felszámolás alá került, a felszámoló pedig erre hivatkozva felmondott nekem. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy végkielégítést egyáltalán nem fizetett a részemre. Azt mondta, hogy annak ellenére, hogy benne van a szerződésemben, nem illet meg a végkielégítés, csak azok a juttatások, amelyek törvény alapján járnak. Jogszerűen tagadta meg a felszámoló a végkielégítés fizetését?
Részlet a válaszból: […]összegére a munkaszerződés lesz irányadó.Amennyiben a munkáltató felszámolás hatálya alá kerül, a felszámoló lesz a munkáltatói jogkör gyakorlója, a céggel szembeni hitelezői igényeket pedig a Cstv. szerint be kell sorolnia. Ez a nyilvántartás határozza majd meg a hitelezői igények kielégítésének sorrendjét. Általános szabály szerint a legelső, vagyis az "a" kategóriába sorolandók a felszámolási költségek [Cstv. 57. § (1) bek. a) pont], melyek közé tartozik a munkabér és az olyan juttatások is, mint a végkielégítés [Cstv. 57. § (2) bek. aa) alpont]. Ezeket a követeléseket - feltéve hogy van rá fedezet - esedékességkor ki is kell fizetni az arra jogosultnak [Cstv. 58. § (1) bek].Ugyanakkor a Cstv. azt is kimondja, hogy a munkáltató felmondása esetén felszámolási költségként - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel korábban megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli felmentés időtartamára jutó távolléti díj és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. rendelkezései alapján megilleti [Cstv. 57. § (3) bek.]. Tehát esetünkben - az utolsó munkában töltött napon esedékessé váló - "a" kategóriába csak a felmondási idő alatti felmentés idejére járó távolléti díj, illetve a felmondási időre megállapítható munkabér összege sorolható be, hiszen a végkielégítés kapcsán a törvényben meghatározottnál magasabb összeg egy éven[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2335

3. találat: Vezetői követelés besorolása a felszámolás során

Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?
Részlet a válaszból: […]208. § (2) bek.]. Ez utóbbi esetben azonban az Mt. megköveteli, hogy maga a munkaszerződés előírja a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Ennek azonban nem megfelelő módja, ha csak a munkaköri megnevezésben szerepel a "vezető" vagy az "igazgató" megjelölés. A munkaszerződésben kifejezetten ki kell kötni, hogy a munkavállaló az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése szerinti vezetőnek minősül. Esetünkben nem tekinthető sem a törvény, sem a munkaszerződés alapján vezetőnek a gazdasági igazgató, tehát a munkaviszony megszüntetésével összefüggő munkabérét és egyéb bér jellegű követelését [Cstv. 57. § (2) bek. a) pont] mint felszámolási költséget az "A"kategóriába kell besorolni, és ennek megfelelően kielégíteni a felszámolási vagyonból [Cstv. 57. § (1) bek. a) pont].Amennyiben az érintett munkavállaló munkaszerződésében szerepelne, hogy vezető állású, követelését akkor is az "A" kategóriába kellene besorolnia a felszámolónak, mivel a "H" kategóriába a Cstv. kizárólag az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, a törvény alapján vezetőnek minősülő munkavállalókat rendeli besorolni [Cstv. 57. § (1) bek. hc) alpont]. Mindkét vezetői kategóriára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2310

4. találat: Elmaradt munkabér iránti igényérvényesítés

Kérdés: Milyen jogi lépéseket tehetnék mint volt munkavállaló annak érdekében, hogy fizetésképtelenné vált korábbi munkáltatómtól megkapjam háromhavi, 2011. július, augusztus és szeptember havi munkabérem? Gondolom, ez már állami kifizetés lesz, de mikor várhatom? Hogy jutok a pénzemhez?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény [Fmhtv. 3. § (4) bek.]. Esetünkben nem kizárt a fizetési meghagyás iránti kérelem. Amennyiben pedig a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, úgy a munkavállaló végrehajtást kezdeményezhet a munkáltatóval szemben. Ha viszont a munkáltató határidőben ellentmondással él a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel szemben, az eljárás perré alakul, és a bíróság előtt folytatódik. Abban az esetben azonban, ha időközben már elrendelték a munkáltató felszámolását, minden egyéb lépést megelőzően javasoljuk, hogy az elmaradt munkabér összegét jelentsék be a felszámolónak, hitelezői igényként megjelölve a tartozás jogcímét és pontos összegét. Az elmaradt munkabér ugyanis a felszámolási költségek közé tartozik, s mint ilyen ún. "a" kategóriás követelés [Cstv. 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek.], vagyis más követeléseket megelőzően kerül kielégítésre a felszámolás során. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy a munkáltató felszámolója értesüljön minderről. A felszámoló a bevételekből köteles ezen követeléseket kielégíteni, ha pedig erre nincs fedezete, akkor köteles lehívni a Bérgarancia Alapból. Ha ugyanis a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1237

5. találat: Cégvezető felszámolás előtti elmaradt munkabérének kifizetése

Kérdés: Társaságunk felszámolás alá került. A cégvezető azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mikor kapja meg azt a munkabérét, melyet még a felszámolás elrendelése előtt nem fizettünk ki a részére. Jogos-e a cégvezető követelése, kifizethető-e részére a felszámolás alatt a korábban elmaradt munkabére?
Részlet a válaszból: […]munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bér jellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is) - a törvény alapján a felszámolási költségek körébe tartoznak [Cstv. 57. § (2) bek.]. Mint felszámolási költségek ún. "a" kategóriás követelésnek minősülnek, vagyis megelőznek minden más követelést a tartozások kielégítése során [Cstv. 57. § (1) bek.]. Ennek értelmében, amennyiben a felszámolás során a felszámolás alatt lévő munkáltató akár a vagyona értékesítéséből, akár más úton bevételre tesz szert, minden más követelést megelőzően először a felszámolási költségek körébe eső tartozásokat kell kielégíteni. Ezek közé tartozik a cégvezető elmaradt munkabére is. Az "a" kategóriás követelések kielégítésével nem kell megvárni sem a zárómérleg, sem a közbenső mérleg elkészítését, mert ezen követeléseket a felszámoló már esedékességükkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1165

6. találat: Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszból: […]kell vizsgálniuk a gazdasági igazgató munkaszerződését és a kft. dokumentumait, hogy melyik típusú vezető állású munkavállalónak minősül. A Cstv. rendelkezései szerint a felszámolónak eltérően kell hitelezőként nyilvántartásba vennie a vezetőt és az Mt. 188/A. §-a szerinti vezető állású munkavállalót. A Cstv. 57. § (1) bekezdésének hb) és hc) pontjai szerint "h" hitelezői kategóriába kell sorolni azokat a követeléseket - ide nem értve a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bér jellegű követeléseket -, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, illetve az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló. Ha a gazdasági igazgató az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti vezetőnek minősül, a kötelező minimálbér kétszeresét elérő, hathavi átlagkeresetet meghaladó hitelezői követelését "h" kategóriában kell nyilvántartásba venni a felszámolási eljárásban. A további követelésére a munkabér jellegű követelések általános szabályai érvényesülnek, ahogyan az Mt. 188/A. § szerinti vezető állású munkavállalók valamennyi munkabér jellegű követelésére is, melyekre a Cstv. speciális rendelkezést nem állapít meg. Általános szabályok szerint a felszámolás alatt lévő gazdasági társaságot terhelő munkabér és egyéb bér jellegű juttatások felszámolási költségnek minősülnek, tehát "a" kategóriás követelések [Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pont, 57. § (2) bekezdés a) pont]. Ebbe a kategóriába soroljuk a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, továbbá a felszámolás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 952

7. találat: Ki nem fizetett munkabér a felszámolás alatt

Kérdés: Cégem hamarosan felszámolás alá kerül. Erről tájékoztattam a munkavállalóimat is, akik azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy amennyiben a felszámoló megszünteti a munkaviszonyukat, akkor az elmúlt két hónapban ki nem fizetett munkabérüket milyen módon kapják meg a felszámolótól, s ehhez nekik kell-e bármilyen kérelmet benyújtani valahová, illetve a kérelem benyújtásának van-e valamilyen díja?
Részlet a válaszból: […]munkavállalók részére ki nem fizetett, a felszámolás alá kerülő céget terhelő munkabér és egyéb bér jellegű juttatások felszámolási költségnek, ún. "a-kategóriás" követelésnek minősülnek. E körbe tartozik a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítés, a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott egyéb juttatás, valamint - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bér jellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki - az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is). A hitelezők - igényük nyilvántartásba vételéhez - kötelesek megfizetni a követelésük 1%-ának megfelelő, de legalább 5000 Ft és legfeljebb 200 000 Ft összegű nyilvántartásba vételi díjat. Felszámolási költségnek minősülő követelés esetében azonban a hitelezőnek, jelen esetben a munkavállalónak a Cstv. 46. § (7) bekezdése értelmében nem kell e regisztrációs díjat megfizetni. Így a munkavállalóknak egyéb dolguk nincs, mint hogy a követelésüket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 924