21 találat a megadott munkaviszony tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]jelenti, hogy az átvétel a költségvetési szerv számára nem választás kérdése, az a törvény erejénél fogva automatikusan következik be. A jogállásváltozásról az érintetteket az átvevő költségvetési szerv a jogállásváltozás időpontját megelőző tizenöt napon belül köteles tájékoztatni.Nem alakul át azonban a munkaviszony, ha az átvevő költségvetési szerv a Kjt. rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval. Ebben az esetben a munkaviszony az Áht. értelmében a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon szűnik meg. Ezt kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a munkavállalóval szemben a Kjt. alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb a jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül intézkedik, és ezt igazolja [Áht. 11/F. § (3)-(4) bek.].A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a Kjt. szerint be kell sorolni, és meg kell állapítani az illetményét. Fontos garanciális szabály, hogy a határozatlan időtartamú, a teljes munkaidős vagy a részmunkaidős munkaviszony is ugyanilyen típusú közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a Kjt. szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell elismerni [Áht. 11/F. § (7)-(8) bek.]. A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül vagy aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá. Ez utóbbi esetben munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot, vagy nem írja alá[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]42. § (2) bek.].A munkaviszony logikája szerint a foglalkoztatási, illetve a rendelkezésre állási/munkavégzési kötelezettség a munkáltatót és a munkavállalót egymással szemben illeti meg; ez alól csak szűk kivételek vannak (pl. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés), ahol egy harmadik fél is belép ezen kötelezettségek teljesítésébe. Ezek hiányában a munkaviszonya alapján a munkavállaló a szerződése szerinti munkáltató felé tartozik teljesítéssel. Így a kérdés szerinti esetben álláspontunk szerint az "A" Kft. ügyvezetője nem láthatja el a "B" Kft. ügyvezetését. Ez egyébként a Ptk. hivatkozott szabályából is következik, mivel a "B" Kft. és az ügyvezető között sem munkaviszony, sem megbízási jogviszony nem állna fenn.Megoldást jelenthet, ha[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]önkormányzat által foglalkoztatottakra nem vonatkozik.Jellemző példa lehet az önkormányzattal fennálló foglalkoztatási jogviszony létesítésére a közfoglalkoztatási jogviszony. A Kftv. 1. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint közfoglalkoztató lehet a helyi és nemzetiségi önkormányzat is, valamint ugyanezen bekezdés b) pontja szerint közfoglalkoztató lehet költségvetési szerv (tehát például a polgármesteri hivatal) is. Ezért, ha a közfoglalkoztatott önkormányzati képviselőt ugyanazon helyi önkormányzat foglalkoztatja, úgy - általános szabályként - nem áll fenn az összeférhetetlenség. Ha viszont ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatala a közfoglalkoztatója az önkormányzati képviselőnek, akkor fennáll az összeférhetetlenség.A fentiekből következően - általános szabályként - önmagában nem összeférhetetlen, ha az önkormányzati képviselő munkáltatója ugyanaz az önkormányzat, mint amelynél az érintett képviselői megbízatást tölt be. Ugyanakkor szükséges egyedileg megvizsgálni az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyermekekkel egyúttal mindig együtt van egy, a magyar szabályoknak megfelelő óvodapedagógus is. Erre nézve vele külön jogviszonyt létesíteni nem kell, legfeljebb a külföldi küldő intézménnyel érdemes együttműködési megállapodást kötni, amiben részletezhető pl. az esetleges ösztöndíj, a külföldi kolléga által vagy neki okozott kár megtérítésének kérdése stb.Az érintett nem minősül idegen nyelvi tanárnak, illetve lektornak, aki foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll. Jelenlétének sem az a kifejezett célja, hogy ellenértékért munkát végezzen, vagy hogy az óvoda az ő közreműködésével lássa el alapfeladatát. E személlyel egyébként óvodapedagógusként munkavégzésre irányuló jogviszonyt - közalkalmazotti jogviszonyt, óraadói szerződést - létesíteni csak akkor lehetne, ha a hazai szabályoknak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]korlátozottabb, bizonyos esetekben a munkavégzéssel nem töltött időkre is díjazás jár számára (pl. szabadság, betegszabadság). A polgári jog által szabályozott megbízási szerződés viszont sokkal kötetlenebb munkavégzési forma. Az Nkt. 4. §-ának 21. pontja szerint az óraadókat legfeljebb heti 10 órára vagy foglalkozás megtartására alkalmazzák. A díjazás az órák megtartásához kapcsolódik, munkaidő nincs, a pedagógus kizárólag az általa vállalt órákat köteles az előre megállapodott időpontban megtartani, idejét ezenfelül maga osztja be, további munkafeladatokat saját belátása szerinti időpontban látja el. A kapcsolódó további feladatok, mint például az órákra való felkészülés, bizonyos adminisztrációs kötelezettségek ellentételezése is az óradíjjal történik. A leendő óraadó így a szerződés megkötését megelőzően dönt arról, hogy a szerződésben szereplő óradíj a kapcsolódó feladatokkal együtt számára megfelelő mértékű ellentételezést jelent-e.Mivel az óradíj a fentiek alapján megállapodás tárgya, így fordulhat elő, hogy különböző megbízók (tankerületek, iskolák) ugyanazért a munkáért különböző[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]következtetéseken.Általánosságban kijelenthető, hogy a határozott idejű munkaszerződés, illetve kinevezés lejártával a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) automatikusan megszűnik. Ebből következően sem a munkavállalónak, sem a közalkalmazottnak nincs alanyi joga arra, hogy a jogviszonyát meghosszabbítsák [Mt. 63. § (3) bek., Kjt. 25. § (1) bek. a) pont]. Az Ebktv. értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ha a munkáltató rendelkezése (intézkedése) eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § t) pont]. A lakóhely nem tekinthető védett tulajdonságnak, azaz olyan jellemzőnek, amelyre tekintettel eleve tilos lenne a megkülönböztetés, ugyanakkor az Ebktv. ismeri az ún. egyéb helyzeten, tulajdonságon, illetve jellemzőn (a továbbiakban: egyéb helyzet) alapuló hátrányos megkülönböztetést is. A bírói gyakorlat értelmében ezt az ún. egyéb helyzetet szűken kell értelmezni: az egyéb helyzetnek ugyanis egyfelől a személyiség lényegi vonásának kell lennie, vagyis olyan jellemzőnek, amely lényegét tekintve beépül az egyén személyiségébe, másfelől annak az egyént egy sérülékeny társadalmi csoporthoz kell kapcsolnia. Annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy ezek a feltételek fennállnak-e, a bíróságnak az eset összes körülményét figyelembe kell vennie (4/2017. KMK vélemény).A Kúria az 5/2012. számú munkaügyi elvi határozatában rámutatott arra, hogy az ember személyiségének lényegi vonása lehet valamely képesség, készség, tulajdonság, megnyilvánulási mód, szokások stb., nem épül be azonban a személyiségbe - ezáltal nem válik lényegi vonássá - olyan körülmény,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezettségek (végzettség megszerzése), a munkáltató által szokásosan nyújtott támogatások közül pedig csak egy összegszerű támogatás van megjelölve. Szerepelnek ugyanakkor olyan elemek, amelyek a munkaviszonyra jellemzőek: a megbízott a megbízó telephelyén, annak eszközeivel ténylegesen munkát végez, ennek során a megbízó vendégköre részére nyújt szolgáltatást.Mindebből alappal lehet arra következtetni, hogy ez esetben valójában színlelt munkaszerződésről van szó, amely alapján a megbízott - valójában munkavállaló - munkát végez a megbízó - valójában munkáltató - részére, viszont munkabérfizetés nem történik (vagy csak feketén, "zsebbe"), illetve ezt helyettesíti a 300 000 Ft-os összeg, amely (minimálbért alapul véve) jelenleg[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül át), a munkaviszonya a feladat átvételének időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az Áht. 11/F. §-ának (8) bekezdése ezzel kapcsolatosan kimondja, hogy a munkavállaló korábbi munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a Kjt. szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell elismerni. Mivel ez a szabály további részletet nem tartalmaz, a jubileumi jutalom szempontjából is jogosító időként kell elismerni a korábbi, közfeladatot ellátó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt, feltéve, hogy ez a jogviszony a közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulással szűnt meg.Megjegyzendő, hogy a köznevelési területen az Nkt. ezzel ellentétes szabályt (a kivétel kivételét) fogalmaz meg. Az Nkt. 85/A. §-a szerint, ha a fenntartóváltás következményeként a munkavállaló a Kjt. hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül át, a munkaviszonya a fenntartói jog átszállásának időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Azonban - az Áht. szabályától eltérően[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érdekében létrejött. Az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása érdekében a gazdasági társaság létesíthet munkaviszonyt is, de ez nem feltétlenül szükséges, hiszen azt más módon is elérheti, így egyebek mellett polgári jogi (tipikusan megbízási vagy vállalkozási) jogviszonyok segítségével, vagy akár a tag vagy tagok személyes közreműködésével is (Ptk. 3:99. §). Az is előfordulhat, hogy egy gazdasági[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kapcsolódóan foglalkoztatottak munkaviszonyának tartalma a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik. A jubileumi jutalom nem munkabér; az Nkt. a jubileumi jutalom tekintetében a Kjt, illetve az Mt. szabályait rendeli alkalmazni, utóbbi alapján pedig nem jár jubileumi jutalom.Az Ön esetében a 40 éves jubileumi jutalom előrehozott kifizetésének utólagos, az elévülési időn belüli érvényesíthetősége a kérdés. A fentiek alapján Önt az egyházi óvodánál jubileumi jutalom csak akkor illette volna meg, ha erre vonatkozóan az intézmény külön kötelezettséget vállalt volna, például belső szabályzatában vagy azzal egyenértékűnek minősülő gyakorlat alapján [Mt. 17. § (1) bek.]. Mint írja, a 2004-ben az átvevő intézmény által adott írásbeli tájékoztatóban szerepelt egy utalás a jubileumi jutalomra, valamint 2007-ig érvényesült az a gyakorlat, hogy az intézmény fizetett[…] részlet vége a válaszból.