Eltérési lehetőség az Mt.-től – a felmondási idő esete

Kérdés: Az Mt. egyes fejezeteinek végén találhatóak az Eltérő megállapodás alcím alatt eltérési lehetőségek. Ezek meghatározzák, hogy az adott fejezet mely szakaszától milyen módon és formában lehet eltérni. Azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek nem szerepelnek az Eltérő rendelkezésekben, kógensek vagy diszpozitívak? Például az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkaviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik. Ez a rendelkezés nem szerepel az adott fejezetre vonatkozó eltérő rendelkezésekben [Mt. 85. §]. Ez azt jelenti, hogy ettől a rendelkezéstől a felek akár megállapodásban, akár kollektív szerződésben a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhetnek, vagy az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése kógens, és tilos bármiféle eltérés? A fenti példához kapcsolódva, nem állapodhatnak meg a felek abban, hogy nem növekszik a felmondási ideje a munkavállalónak munkáltatói felmondás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályhoz képest csupán kivételeket fogalmaznak meg. Az Mt. 43. §-a ugyanis rögzíti, hogy a munkaszerződés és a felek munkaviszonyból származó jogai­val és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodás – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása – nyugdíj mellett

Kérdés: 2023. szeptember 1. óta öregségi nyugdíjasként dolgozom óvodapedagógus alkalmazásban megbízási szerződéssel egy önkormányzati óvodában, ami 2024. augusztus 31-ig szól. Mivel se szabadság, se más juttatás sem jár, ezért a következő nevelési évben határozott munkaszerződéssel folytatnám a munkát. Kérhetem a munkáltatót, hogy ebben a státuszban foglalkoztasson?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatotti jogviszonyt kell létesíteni, függetlenül attól, hogy nyugdíjjogosultsága fennáll.A kérdés másik oldala, hogy a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló személy milyen feltételekkel jogosult a nyugdíjra. A Tny. 83/C. §-a szerint annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Nyugdíjas munkaviszonyának megszüntetése a közvállalatnál – juttatási lehetőségek

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltató adhat-e végkielégítést vagy megállapodás szerint pluszjuttatást (bért), ha közös megegyezéssel szünteti meg a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyát? A munkavállaló a munkaviszony megszüntetésének időpontjában betöltötte a 65. életévét, nyugdíjra jogosultságot szerzett. Ugyanannál a munkáltatónál harminc év jogviszonnyal rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti nyugdíjas munkavállaló, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjábana) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Nyugdíjassá válás – a következmények

Kérdés: Egy munkavállaló betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és megszerzi a szükséges szolgálati időt, majd nyugdíjasként tovább kíván munkát végezni. Helyes-e az az elgondolás, hogy ezen tényre tekintettel munkajogi értelemben teendője nincs a munkáltatónak, azaz nem kell erre figyelemmel munkaszerződést módosítani? Továbbá helyes-e az az elgondolás, mely szerint a munkáltatónak az az előnyös, ha a nyugdíjas munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyban áll vele, hiszen ebben az esetben nem kellene megindokolnia az esetleges felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben, amennyiben a munkavállaló a munkáltatónál tovább kíván dolgozni, egyik félnek sincs semmilyen további teendője, a munkaviszony ugyanis tovább folytatódik. Ebből következően a munkaszerződést sem szükséges módosítani. Ha a nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Jogviszonytípus jogsértő megválasztása – a jogkövetkezmény

Kérdés: Adott az önkormányzat alá tartozó konyha (költségvetési szerv), melyben kilenc főt foglalkoztatunk. Ebből öt fő a Kjt. alá tartozik, négy fő Mt. szerinti munkaviszonyban áll a gyermekétkeztetési kormányzati funkción. A Munkaügyi Levelek 2024. március 26-ai számában megjelent 4932. kérdésre adott válasz alapján az intézményben csak a Kjt. alá tartozhatnának az alkalmazottak? Ha igen, mi a módja annak, hogy ezeket az alkalmazottak átkerüljenek Kjt.-be? A költségvetésben 6,8 fő van finanszírozva, elegendő, ha ennek alapján hét fő Kjt.-s, vagy mindenkinek kötelező annak lennie?
Részlet a válaszából: […] ...mindenkinek Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban kellene állnia.Megjegyzendő, hogy a munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban történő foglalkozás elviekben szűk körben itt is felmerülhet. Munkaerő-kölcsönzés keretében munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Eszjtv. személyi hatálya – az asszisztensek

Kérdés: A városi önkormányzat – mint háziorvosi praxiskezelő, ezáltal az alapellátás fenntartója – foglalkoztat két ápolónőt/asszisztenst munkaviszony keretében. Egy felnőtt és egy gyermek háziorvosi praxisnál jelenleg helyettes háziorvosi ellátás működik, mivel sajnálatos módon a korábban praktizáló háziorvosok elhaláloztak. A praxisjog megszerzéséig helyettesítésben alkalmaztak egy-egy fő ápolónő/asszisztenst, akikkel munkaszerződést kötött az önkormányzat. Az Eszjtv. vonatkozik-e az asszisztensekre, ezáltal jogosultak-e az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti bértábla alapján béremelésre?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. hatálya kizárólag – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont – az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra terjed ki. Ennél az egészségügyi szolgáltatónál – általános szabály szerint – csak egészségügyi szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Munkába járás költségtérítése a gyermek 10 éves kora után

Kérdés: A munkavállaló vidékről gépkocsival jár be dolgozni, 10 év alatti gyermeke van. A gyermek 2024 áprilisában betölti a 10. életévét. Ez esetben a dolgozó részére a munkába járásért elszámolható útiköltség 2024. évben év végéig megadható, vagy csak annak a hónapnak a végéig, amelyben a gyermek születésnapja van, vagy csak a gyermek születésnapjáig?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Bérpótlékalap meghatározása munkáltatói szabályzatban

Kérdés: Cégüknél a termelésben dolgozókat órabérben foglalkoztatjuk, és az alapbéren felül minőségi bónuszban is részesülnek. A bérpótlékok alapját az alapbér és a minőségi bónusz együttesen képezik. Azonban ez sem a munkaszerződésekben, sem belső szabályzatban nincs rögzítve, kollektív szerződés nincs, szokásjog alapján történik így, hosszú évek óta. Amennyiben a cég meg kívánná szüntetni ezt a gyakorlatot, és a továbbiakban csak az alapbér figyelembevételével szeretné fizetni a bérpótlékokat, hogyan tudná ezt szabályosan megtenni? Az egyoldalú kötelezettségvállalás [Mt. 16. §] vonatkozik erre az esetre, tehát a munkáltató szabályosan csak akkor állhatna el ettől a gyakorlattól, ha körülményeiben olyan lényeges változás következne be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna? Mivel az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése szerint a felek eltérő megállapodása szükséges ahhoz, hogy a bérpótlék számítási alapja ne (csak) az egy órára járó alapbér legyen, a jövőben a munkaszerződésekben rögzíteni kellene a fentiek szerint alkalmazott gyakorlatot? Ha jól gondolom, munkáltatói szabályzatban való megállapítás ehhez nem elegendő.
Részlet a válaszából: […] ...hátrányosan is meghatározhatják a bérpótlék alapját, azaz azt az alapbérnél alacsonyabb összegben is megállapíthatják. A felek munkaviszonyból származó jogai­val és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Adható juttatás munkahelyi gyakorlat alapján

Kérdés: Cégünknél a termelés egyes területein/szervezeti egységeiben dolgozók a munkabérükön felül mozgóbérben, munkaköri pótlékban részesülnek. Ez nem szerepel a munkaszerződésekben, és szabályzat sincs róla, de hosszú évek óta ez a munkáltatói gyakorlat. Most egyes dolgozókat más, olyan területekre helyez át a vezetője, ahol viszont már nem illetné meg őket ez a pluszjuttatás. Helyesen járunk el, ha erről írásbeli tájékoztatót adunk át az érintett dolgozóknak, illetve pótlólag elkészítünk egy szabályzatot, amely tartalmazza, hogy ezek a bérelemek mely területen történő munkavégzésért, milyen összegben, milyen feltételek mellett fizethetők ki, és ezt is átadjuk a dolgozóknak a tájékoztatóval egyidejűleg?
Részlet a válaszából: […] ...szabályzatban, de egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével is [Mt. 17. § (1) bek.]. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót az alapbéren túli munkabérről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Pótlékátalány kikötése munkaszerződésben

Kérdés: Pótlékáltalány meghatározása esetén valamennyi pótlékot (pl. műszakpótlék, készenléti pótlék, vasárnapi pótlék) magában foglaló átalánypótlék meghatározható? Vagy pótléktípusonként eltérő átalánypótlékot szükséges megadni? Avagy mindkét opció alkalmazható? Az átalánypótlék köthető-e feltételekhez (pl. vasárnapi pótlék esetében 2 havi munkaidőkeretben legalább 2 vasárnapon történő munkavégzés; készenlét esetében legalább 5 alkalommal vállalt alkalmanként min. 8 óra készenléti időtartam vállalása)? Helyes-e az az értelmezés a műszakpótlék alkalmazása esetében, hogy abban az esetben jár a műszakpótlék, amennyiben a ledolgozott munkanapok 1/3-ában eltérő a munkakezdés időpontja, és megvalósul a feltétel, amennyiben az 1/3 időn belül legalább 1 napon a 4 órás eltérés fennáll? Azaz, példával élve, amennyiben egy munkavállaló 20 munkanapot dolgozik egy hónapban, 7 munkanapon kell megvalósulnia az eltérő munkakezdésnek, és a 7-ből 1 munkanapon – a fennmaradó 13 munkanaphoz képest – legalább 4 óra eltérés kimutatható a munkakezdés időpontjához képest?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell alapul venni. Itt szerepet kap az a kógens rendelkezés, amely szerint nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna [Mt. 19. § (1) bek.]; azaz, ha a felek megállapodtak, hogy a bérpótlékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.
1
2
3
245