Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott munkaviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Önkormányzati feladatellátás költségvetési szerv által

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság egyik szervezeti egysége által végzett feladat (járdaépítés) január 1-jétől átkerül egy, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv feladatellátásának körébe. Az önkormányzati költségvetési szerv a feladatellátást a gazdasági társaság e munkacsoportjában dolgozó munkavállalóival kívánja a jövőben ellátni.
1. Jelen esetben beszélhetünk-e átadó-átvevő munkáltatóról, alkalmazhatóak-e az Mt. 36-40. §-ai, vagy fenti esetben az Mt. 63. §-ának (3)-(4) bekezdése az irányadó? A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállhatnak-e a gazdasági társaságról az önkormányzati intézményre?
2. Az önkormányzati intézmény a közalkalmazotti jogviszony helyett foglalkoztatja-e a fenti munkavállalókat munkaviszonyban? Az intézmény alapító okirata szerint az intézménynél alkalmazásban álló személyek lehetséges foglalkoztatási jogviszonyaként szerepel az Mt. szerinti munkaviszony.
3. Az önkormányzati intézménynek van-e lehetősége arra, hogy a gazdasági társaságnál, az adott munkacsoportban jelenleg alkalmazásban álló munkavállalóknak csak egy részét foglalkoztassa január 1-jétől?
Részlet a válaszból: […]jelenti, hogy az átvétel a költségvetési szerv számára nem választás kérdése, az a törvény erejénél fogva automatikusan következik be. A jogállásváltozásról az érintetteket az átvevő költségvetési szerv a jogállásváltozás időpontját megelőző tizenöt napon belül köteles tájékoztatni.Nem alakul át azonban a munkaviszony, ha az átvevő költségvetési szerv a Kjt. rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval. Ebben az esetben a munkaviszony az Áht. értelmében a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon szűnik meg. Ezt kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a munkavállalóval szemben a Kjt. alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb a jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül intézkedik, és ezt igazolja [Áht. 11/F. § (3)-(4) bek.].A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a Kjt. szerint be kell sorolni, és meg kell állapítani az illetményét. Fontos garanciális szabály, hogy a határozatlan időtartamú, a teljes munkaidős vagy a részmunkaidős munkaviszony is ugyanilyen típusú közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a Kjt. szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell elismerni [Áht. 11/F. § (7)-(8) bek.]. A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül vagy aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá. Ez utóbbi esetben munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot, vagy nem írja alá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4066

2. találat: Több ügyvezetői munkakör ellátása

Kérdés: A munkavállaló kizárólag "A" Kft.-vel áll munkaviszonyban. A munkavállaló munkaköri feladataként kiköthető, hogy lássa el egy olyan társaság ("B" Kft.) ügyvezetését vezető tisztségviselőként, amellyel nem áll munkaviszonyban? (Amennyiben igen, a munkavállaló a "B" Kft.-nél munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, holott munkaviszonya nem áll fenn a "B" Kft.-vel?)
Részlet a válaszból: […]42. § (2) bek.].A munkaviszony logikája szerint a foglalkoztatási, illetve a rendelkezésre állási/munkavégzési kötelezettség a munkáltatót és a munkavállalót egymással szemben illeti meg; ez alól csak szűk kivételek vannak (pl. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés), ahol egy harmadik fél is belép ezen kötelezettségek teljesítésébe. Ezek hiányában a munkaviszonya alapján a munkavállaló a szerződése szerinti munkáltató felé tartozik teljesítéssel. Így a kérdés szerinti esetben álláspontunk szerint az "A" Kft. ügyvezetője nem láthatja el a "B" Kft. ügyvezetését. Ez egyébként a Ptk. hivatkozott szabályából is következik, mivel a "B" Kft. és az ügyvezető között sem munkaviszony, sem megbízási jogviszony nem állna fenn.Megoldást jelenthet, ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3965

3. találat: Önkormányzati képviselő és karbantartó - nem feltétlenül összeférhetetlen

Kérdés: Önkormányzati képviselő karbantartó-gondnok munkakört lát el, ugyanazon önkormányzatnál. A munkáltatói jogkört a polgármester látja el. Bérezése az önkormányzat költségvetéséből történik. Fennáll-e az összeférhetetlenség? Megválasztása előtt is ezt a munkakört látta el a képviselő, testületi határozat nélkül.
Részlet a válaszból: […]önkormányzat által foglalkoztatottakra nem vonatkozik.Jellemző példa lehet az önkormányzattal fennálló foglalkoztatási jogviszony létesítésére a közfoglalkoztatási jogviszony. A Kftv. 1. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint közfoglalkoztató lehet a helyi és nemzetiségi önkormányzat is, valamint ugyanezen bekezdés b) pontja szerint közfoglalkoztató lehet költségvetési szerv (tehát például a polgármesteri hivatal) is. Ezért, ha a közfoglalkoztatott önkormányzati képviselőt ugyanazon helyi önkormányzat foglalkoztatja, úgy - általános szabályként - nem áll fenn az összeférhetetlenség. Ha viszont ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatala a közfoglalkoztatója az önkormányzati képviselőnek, akkor fennáll az összeférhetetlenség.A fentiekből következően - általános szabályként - önmagában nem összeférhetetlen, ha az önkormányzati képviselő munkáltatója ugyanaz az önkormányzat, mint amelynél az érintett képviselői megbízatást tölt be. Ugyanakkor szükséges egyedileg megvizsgálni az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3835

4. találat: Külföldi vendégkolléga az óvodában - a jogi státusz kérdése

Kérdés: Óvodánk módszertani fejlesztések révén kidolgozta sajátos nevelési pedagógiai programját. Ennek alkalmazása érdekében egy külföldi intézettől megkeresést kaptunk, megkérdezve, hogy féléves tanulmányútra fogadnánk-e a külföldi intézet kollégáját. Naponta 6-8 órát töltene óvodánkban, elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesülne. Milyen jogi keretek között (együttműködési megállapodás, munkaviszony) kerülhet erre sor?
Részlet a válaszból: […]gyermekekkel egyúttal mindig együtt van egy, a magyar szabályoknak megfelelő óvodapedagógus is. Erre nézve vele külön jogviszonyt létesíteni nem kell, legfeljebb a külföldi küldő intézménnyel érdemes együttműködési megállapodást kötni, amiben részletezhető pl. az esetleges ösztöndíj, a külföldi kolléga által vagy neki okozott kár megtérítésének kérdése stb.Az érintett nem minősül idegen nyelvi tanárnak, illetve lektornak, aki foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll. Jelenlétének sem az a kifejezett célja, hogy ellenértékért munkát végezzen, vagy hogy az óvoda az ő közreműködésével lássa el alapfeladatát. E személlyel egyébként óvodapedagógusként munkavégzésre irányuló jogviszonyt - közalkalmazotti jogviszonyt, óraadói szerződést - létesíteni csak akkor lehetne, ha a hazai szabályoknak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3689

5. találat: Pedagógus óradíja - jogszerű különbségek

Kérdés: Nyugdíjas pedagógus vagyok. Egy általános iskolában óraadóként tanítok etikát, heti 10 órában, 2500 Ft/óra megbízási díjért. A megtartott óráimon felül készülök, dolgozatot javítok, e-naplót vezetek, fogadóórát tartok, és részt veszek a tantestületi értekezleteken. Miért nem jár ezekre a tevékenységekre a heti 10 órán felül legalább heti 3 további óra? Hogyan lehetséges az, hogy egy nyugdíjas óraadó ismerősöm egy másik településen 3100 Ft megbízási díjat kap egy óráért? Mit tehetnék ebben a helyzetben?
Részlet a válaszból: […]korlátozottabb, bizonyos esetekben a munkavégzéssel nem töltött időkre is díjazás jár számára (pl. szabadság, betegszabadság). A polgári jog által szabályozott megbízási szerződés viszont sokkal kötetlenebb munkavégzési forma. Az Nkt. 4. §-ának 21. pontja szerint az óraadókat legfeljebb heti 10 órára vagy foglalkozás megtartására alkalmazzák. A díjazás az órák megtartásához kapcsolódik, munkaidő nincs, a pedagógus kizárólag az általa vállalt órákat köteles az előre megállapodott időpontban megtartani, idejét ezenfelül maga osztja be, további munkafeladatokat saját belátása szerinti időpontban látja el. A kapcsolódó további feladatok, mint például az órákra való felkészülés, bizonyos adminisztrációs kötelezettségek ellentételezése is az óradíjjal történik. A leendő óraadó így a szerződés megkötését megelőzően dönt arról, hogy a szerződésben szereplő óradíj a kapcsolódó feladatokkal együtt számára megfelelő mértékű ellentételezést jelent-e.Mivel az óradíj a fentiek alapján megállapodás tárgya, így fordulhat elő, hogy különböző megbízók (tankerületek, iskolák) ugyanazért a munkáért különböző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3666

6. találat: Lakóhelyen alapuló megkülönböztetés és negatív diszkrimináció

Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?
Részlet a válaszból: […]következtetéseken.Általánosságban kijelenthető, hogy a határozott idejű munkaszerződés, illetve kinevezés lejártával a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) automatikusan megszűnik. Ebből következően sem a munkavállalónak, sem a közalkalmazottnak nincs alanyi joga arra, hogy a jogviszonyát meghosszabbítsák [Mt. 63. § (3) bek., Kjt. 25. § (1) bek. a) pont]. Az Ebktv. értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ha a munkáltató rendelkezése (intézkedése) eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [Ebktv. 8. § t) pont]. A lakóhely nem tekinthető védett tulajdonságnak, azaz olyan jellemzőnek, amelyre tekintettel eleve tilos lenne a megkülönböztetés, ugyanakkor az Ebktv. ismeri az ún. egyéb helyzeten, tulajdonságon, illetve jellemzőn (a továbbiakban: egyéb helyzet) alapuló hátrányos megkülönböztetést is. A bírói gyakorlat értelmében ezt az ún. egyéb helyzetet szűken kell értelmezni: az egyéb helyzetnek ugyanis egyfelől a személyiség lényegi vonásának kell lennie, vagyis olyan jellemzőnek, amely lényegét tekintve beépül az egyén személyiségébe, másfelől annak az egyént egy sérülékeny társadalmi csoporthoz kell kapcsolnia. Annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy ezek a feltételek fennállnak-e, a bíróságnak az eset összes körülményét figyelembe kell vennie (4/2017. KMK vélemény).A Kúria az 5/2012. számú munkaügyi elvi határozatában rámutatott arra, hogy az ember személyiségének lényegi vonása lehet valamely képesség, készség, tulajdonság, megnyilvánulási mód, szokások stb., nem épül be azonban a személyiségbe - ezáltal nem válik lényegi vonássá - olyan körülmény,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3656

7. találat: Műkörmös tanulmányi szerződése

Kérdés: Műkörmösként találtam magamnak egy üzlethelyiséget, ahova betársulhatnék. A tulajdonos a következő szerződést kötné velem: előszerződés arra, hogy később munkaviszonyt kötünk egymással, egyben pedig egy tanulmányi szerződés. A tulajdonos mint megbízó biztosítaná a manikűrös, pedikűrös, műkörmös munkakörhöz szükséges tanulmányok folytatását, gyakorlási lehetőséget, ehhez a felszerelést, helyet, vendégkört 300 000 Ft értékben. Én a munkaszerződés megkötéséig ingyen vennék részt a képzésben, munkabérre nem lennék jogosult. A képzés befejezését követően pedig legalább 1 évre szóló munkaszerződést kötnénk. Ha én mint megbízott bármely kötelezettségvállalásomat nem teljesíteném, a megbízó a 300 000 Ft-ot kártérítés címén visszakövetelhetné. Az is benne lenne a szerződésben, hogy ha a megbízó így dönt, a műkörmös munkakörben egy évig nem vállalhatnék munkát Budapest vonzáskörzetében, ezért cserébe 6 havi munkabért kapnék. Valahogy zavarosnak tűnik nekem ez az egész szerződés. Mi a véleményük?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségek (végzettség megszerzése), a munkáltató által szokásosan nyújtott támogatások közül pedig csak egy összegszerű támogatás van megjelölve. Szerepelnek ugyanakkor olyan elemek, amelyek a munkaviszonyra jellemzőek: a megbízott a megbízó telephelyén, annak eszközeivel ténylegesen munkát végez, ennek során a megbízó vendégköre részére nyújt szolgáltatást.Mindebből alappal lehet arra következtetni, hogy ez esetben valójában színlelt munkaszerződésről van szó, amely alapján a megbízott - valójában munkavállaló - munkát végez a megbízó - valójában munkáltató - részére, viszont munkabérfizetés nem történik (vagy csak feketén, "zsebbe"), illetve ezt helyettesíti a 300 000 Ft-os összeg, amely (minimálbért alapul véve) jelenleg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3427

8. találat: Jubileumi jutalomra jogosító munkaviszonyok

Kérdés: Közalkalmazott munkavállalónk részére a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető idő megállapításával kapcsolatos a kérdésünk. A munkavállaló folyamatosan önkormányzati közfeladatot ellátó szervezetekkel állt jogviszonyban. Kezdetben önkormányzati költségvetési szervnél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatták. Ezt követően a munkáltató személye azért változott meg, mert a közfeladat ellátása az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság részére került átadásra. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésre került, és azonos feltételekkel munkaviszonyban foglalkoztatták tovább. Néhány év múlva újbóli önkormányzati feladatátszervezés történt, melynek következtében a munkavállaló önkormányzati költségvetési szervnél közalkalmazotti jogviszonyba került. Kérdésünk, hogy a jubileumi jutalom megállapításához beszámítható-e az önkormányzati gazdasági társaságban munkaviszonyban töltött idő?
Részlet a válaszból: […]tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül át), a munkaviszonya a feladat átvételének időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az Áht. 11/F. §-ának (8) bekezdése ezzel kapcsolatosan kimondja, hogy a munkavállaló korábbi munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a Kjt. szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell elismerni. Mivel ez a szabály további részletet nem tartalmaz, a jubileumi jutalom szempontjából is jogosító időként kell elismerni a korábbi, közfeladatot ellátó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt, feltéve, hogy ez a jogviszony a közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulással szűnt meg.Megjegyzendő, hogy a köznevelési területen az Nkt. ezzel ellentétes szabályt (a kivétel kivételét) fogalmaz meg. Az Nkt. 85/A. §-a szerint, ha a fenntartóváltás következményeként a munkavállaló a Kjt. hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül át, a munkaviszonya a fenntartói jog átszállásának időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Azonban - az Áht. szabályától eltérően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3402

9. találat: Munkaviszony fennállása - nem szükséges a gazdasági társaságnál

Kérdés: Jogszerű-e, ha a Ptk. szerinti gazdasági társaságnak nem áll fenn munkaviszonya egyetlen természetes személlyel sem, tehát nem foglalkoztat munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]érdekében létrejött. Az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása érdekében a gazdasági társaság létesíthet munkaviszonyt is, de ez nem feltétlenül szükséges, hiszen azt más módon is elérheti, így egyebek mellett polgári jogi (tipikusan megbízási vagy vállalkozási) jogviszonyok segítségével, vagy akár a tag vagy tagok személyes közreműködésével is (Ptk. 3:99. §). Az is előfordulhat, hogy egy gazdasági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3359
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Jubileumi jutalom egyházi óvodánál

Kérdés: Önkormányzati óvodánkat 2004-ben átvette a katolikus egyház. Akkor minden dolgozó kapott egy olyan írásos dokumentumot, amely szerint: "Illetménye: a közalkalmazotti illetménytábla szerint, 13. havi illetmény, jubileumi jutalom." Tehát: semmilyen hátrány nem ér bennünket a változás miatt. Ennek ellenére 2007-ben én voltam az utolsó, aki jubileumi jutalomban részesültem (a 30 év után járóban). Azóta ezt nem kapják az intézményben dolgozók. Tudok az állami támogatásban részesülő egyházakra vonatkozó törvényekről, a szociális ellátásokról szóló törvény is kimondja: nem érheti hátrány az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat [Kjt. 78. §, 94/L. § (4) bekezdés, költségvetési törvény 35. § (3) bekezdés stb.]. 61 évesen, a 40 éves munkaviszony megléte kapcsán, a nők kedvezményes nyugdíjába mentem 2015. XII. 29-én. Megillet-e ebben az esetben - 38 év közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott idő után - a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódóan foglalkoztatottak munkaviszonyának tartalma a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik. A jubileumi jutalom nem munkabér; az Nkt. a jubileumi jutalom tekintetében a Kjt, illetve az Mt. szabályait rendeli alkalmazni, utóbbi alapján pedig nem jár jubileumi jutalom.Az Ön esetében a 40 éves jubileumi jutalom előrehozott kifizetésének utólagos, az elévülési időn belüli érvényesíthetősége a kérdés. A fentiek alapján Önt az egyházi óvodánál jubileumi jutalom csak akkor illette volna meg, ha erre vonatkozóan az intézmény külön kötelezettséget vállalt volna, például belső szabályzatában vagy azzal egyenértékűnek minősülő gyakorlat alapján [Mt. 17. § (1) bek.]. Mint írja, a 2004-ben az átvevő intézmény által adott írásbeli tájékoztatóban szerepelt egy utalás a jubileumi jutalomra, valamint 2007-ig érvényesült az a gyakorlat, hogy az intézmény fizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3145
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést