Igényérvényesítés - az igazolások kiadásával és a végkielégítéssel kapcsolatban

Kérdés: Munkáltatóm sem a kilépőpapírokat, sem a végkielégítést nem akarja kiadni. A munkaügyi bírósághoz kellene fordulnom, de hogy tehetem ezt meg?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint kiadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Elmaradt munkabér és szabadság iránti igény érvényesítése

Kérdés: Két órára vagyok bejelentve, lépcsőházak takarításával foglalkozom. Ha munkaszüneti napra esik valamelyik lépcsőház (pl. karácsonykor), akkor is dolgozni kell, pluszpénzt ezért nem kapok. A szabadság csak kiírva van, de nem kivehető, és ki sem fizetik. Szeretném megkérdezni, hol tehetnék ez ügyben lépéseket?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100%-os bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Nincs jelentősége, hogy a munkaszüneti napi munkavégzést a munkáltató milyen jogcímen rendelte el (Mt. 102. §), és annak sincs, hogy a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Járadékigény érvényesítése a régi Mt. alapján

Kérdés: A régi Mt. 186. §-ának (3) bekezdése alapján járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a 185. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető. A hivatkozott jogszabályhelyből nem egyértelmű, hogy mi minősül érvényesítésnek. A munkáltató részére felszólító levél küldése, vagy csak a kereset előterjesztése minősül érvényesítésnek? Mikor beszélhetünk mulasztásról? Terheli a munkavállalót mulasztás, ha például levélben közölte igényét a munkáltatóval, de a feleknek rövid idő után egyértelművé vált, hogy nem tudtak megállapodni a kártérítés összegében, és mindezek ellenére a munkavállaló a keresetet csak évekkel később terjesztette elő?
Részlet a válaszából: […] Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a károkozásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül nem hívta fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Járadékigény visszamenőleges érvényesítése - a Ptk.-ra tekintettel

Kérdés: Az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályt, hogy a járadékigény 6 hónapnál régebbi időre csak korlátozásokkal érvényesíthető. A Ptk.-ból pedig kikerült a régi Ptk. 280. §-ának (3) bekezdésében foglalt, a tartásdíj, az életjáradék és a baleseti járadék teljesítési idejére vonatkozó általános szabály. A 6 hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékra vonatkozó korlátozó rendelkezés jelenleg csak az életjáradéki szerződésnél van [Ptk. 6:497. § (3) bek.]. Az Mt. 177. §-a által is alkalmazni rendelt Ptk.-szabályok (6:518-534. §) sem rendelkeznek a visszamenőleges igényérvényesítés korlátozásáról. Fentiek értelmében tehát mindez azt jelenti, hogy elmaradt járadékot (jövedelempótló, illetve tartást pótló járadékot) visszamenőlegesen 3 évre lehet érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi igény három év alatt évül el. Kivétel, hogy a bűncselekménnyel okozotta) kár megtérítésére vagyb) személyiségijog-sértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetéséreirányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.
Kapcsolódó címkék:    

Munkabér megfizetése iránti igény érvényesítése

Kérdés: A munkáltatómmal szóban állapodtunk meg, írásban munkaszerződést sajnos nem kötöttünk. Azt mondta, hogy be is jelent a hatóságoknál. Az eddig ledolgozott idő azonban a mai napig nem lett kifizetve. Mit tehetek ilyen esetben, hova fordulhatok?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik -munkaszerződéssel jön létre [Mt. 76. § (1) bek.]. Általános szabály szerint amunkaszerződést írásba kell foglalni [Mt. 76. § (2) bek.], és a munkáltatónakeleget kell tennie a bejelentési kötelezettségének is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.