Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott igényérvényesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Igényérvényesítés - az igazolások kiadásával és a végkielégítéssel kapcsolatban

Kérdés: Munkáltatóm sem a kilépőpapírokat, sem a végkielégítést nem akarja kiadni. A munkaügyi bírósághoz kellene fordulnom, de hogy tehetem ezt meg?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló a munkaügyi pert keresetlevéllel indíthatja meg, melyet a munkáltató székhelye szerinti, illetve azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtania, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végzett [Pp. 349/B. § (2) bek.]. A keresetlevélben fel kell tüntetni- az eljáró bíróságot,- a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, foglalkozását, lakóhelyét és perbeli állását,- az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával,- azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,- a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (ún. kereseti kérelem).A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes (vagyis a munkavállaló) bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni. A kérdésben vázolt tényállás alapján ilyen okirat lehet a munkaszerződés, valamint a munkaviszony megszüntetéséről szóló jognyilatkozat. Ha a munkavállaló (felperes) rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail-címmel, azt a keresetlevélben szintén fel kell tüntetnie [Pp. 121. § (1)-(2), (5) bek.]. A beadványokat - így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2936

2. találat: Elmaradt munkabér és szabadság iránti igény érvényesítése

Kérdés: Két órára vagyok bejelentve, lépcsőházak takarításával foglalkozom. Ha munkaszüneti napra esik valamelyik lépcsőház (pl. karácsonykor), akkor is dolgozni kell, pluszpénzt ezért nem kapok. A szabadság csak kiírva van, de nem kivehető, és ki sem fizetik. Szeretném megkérdezni, hol tehetnék ez ügyben lépéseket?
Részlet a válaszból: […]hogy a munkavégzés rendes vagy rendkívüli munkaidőben történik-e. Ugyanakkor, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben dolgozik, további 100%-os pótlék is megilleti [Mt. 143. § (5) bek.]. Ha Ön ezeket a díjazásokat nem kapta meg, igényét hároméves elévülési időn belül érvényesítheti a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt [Mt. 286. § (1) bek.], valamint a jogsértés miatt bejelentést tehet a munkaügyi felügyelőségen, amely a megyei (fővárosi) kormányhivatal részeként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2811

3. találat: Járadékigény érvényesítése a régi Mt. alapján

Kérdés: A régi Mt. 186. §-ának (3) bekezdése alapján járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a 185. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető. A hivatkozott jogszabályhelyből nem egyértelmű, hogy mi minősül érvényesítésnek. A munkáltató részére felszólító levél küldése, vagy csak a kereset előterjesztése minősül érvényesítésnek? Mikor beszélhetünk mulasztásról? Terheli a munkavállalót mulasztás, ha például levélben közölte igényét a munkáltatóval, de a feleknek rövid idő után egyértelművé vált, hogy nem tudtak megállapodni a kártérítés összegében, és mindezek ellenére a munkavállaló a keresetet csak évekkel később terjesztette elő?
Részlet a válaszból: […]érvényesíthető [régi Mt. 186. § (3) bek.]. Bár a károkozó esemény a régi Mt. hatálya alatt következett be, a munkajogi igény érvényesítésére irányuló eljárásra az Mt. rendelkezései az irányadók. Az igény érvényesítésével kapcsolatos határidőre azonban az igény keletkezésekor hatályos régi Mt. rendelkezései irányadók [Mth. 16. § (1)-(2) bek.].A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Ennek időpontja a bírósághoz benyújtott kereset időpontja lesz. A károsultat a járadékigény érvényesítésében akkor nem terheli mulasztás, ha az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítása mellett nem volt módja arra, hogy az igényt korábban érvényesítse. Ilyen lehet, ha csak később[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2325

4. találat: Járadékigény visszamenőleges érvényesítése - a Ptk.-ra tekintettel

Kérdés: Az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályt, hogy a járadékigény 6 hónapnál régebbi időre csak korlátozásokkal érvényesíthető. A Ptk.-ból pedig kikerült a régi Ptk. 280. §-ának (3) bekezdésében foglalt, a tartásdíj, az életjáradék és a baleseti járadék teljesítési idejére vonatkozó általános szabály. A 6 hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékra vonatkozó korlátozó rendelkezés jelenleg csak az életjáradéki szerződésnél van [Ptk. 6:497. § (3) bek.]. Az Mt. 177. §-a által is alkalmazni rendelt Ptk.-szabályok (6:518-534. §) sem rendelkeznek a visszamenőleges igényérvényesítés korlátozásáról. Fentiek értelmében tehát mindez azt jelenti, hogy elmaradt járadékot (jövedelempótló, illetve tartást pótló járadékot) visszamenőlegesen 3 évre lehet érvényesíteni?
Részlet a válaszból: […]évül el. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le [Mt. 286. § (1)-(4) bek]. A járadékigény elévülésére vonatkozóan a Ptk. kizárólag az életjáradéki szerződésnél tartalmaz olyan szabályt, amely szerint a járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti [Ptk. 6:497.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2239
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Munkabér megfizetése iránti igény érvényesítése

Kérdés: A munkáltatómmal szóban állapodtunk meg, írásban munkaszerződést sajnos nem kötöttünk. Azt mondta, hogy be is jelent a hatóságoknál. Az eddig ledolgozott idő azonban a mai napig nem lett kifizetve. Mit tehetek ilyen esetben, hova fordulhatok?
Részlet a válaszból: […]teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve amennyiben a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató így dönt, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszonyt az Efo-tv. melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni [Efo-tv. 3. § (1) bek.]. Ha Önt alkalmi munkavállalóként foglalkoztatták, és amennyiben nem kérte, a munkáltató nem volt köteles írásba foglalni a munkaszerződést. Ha viszont nem egyszerűsített foglalkoztatás keretei között foglalkoztatták, akkor a munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató lett volna köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt Ön a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat a munkaszerződés érvénytelenségére [Mt. 76. § (2) bek.]. Akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazták, akár az általános szabályok szerint, az a szabály mindenképpen érvényesül, hogy a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). A munkáltató köteles megfizetni az Önt megillető munkabért. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, az elmaradt munkabér megfizetése iránt fizetési meghagyásos eljárást indíthat, melyet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1011