Összes cikk:
1. cikk / 125 Jubileumi jutalomra jogosító idő
Kérdés: A Covid-védőoltás felvételének hiánya okán - most már a munkáltató döntésénél fogva - fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott (akinek biztosítása egyébként szünetel) jubileumi jutalomra jogosultságának vizsgálatánál figyelembe vehető-e a fenti oknál fogva fennálló fizetés nélküli szabadság időtartama?
2. cikk / 125 Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz
Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
3. cikk / 125 Költségtérítés saját gépkocsi használata után
Kérdés: A Támogató Szolgálatban személyi segítő tevékenységét végző szakdolgozók saját gépkocsit használnak a munkakörük ellátásához. A személyi segítők a munkáltató székhelye szerinti városban és a támogató szolgálat járásainak különböző településein is látnak el személyi segítést, ahová saját gépkocsival járnak. Van olyan dolgozó, aki vidékről jár be a székhelyre, és innen megy vidékre ellátásba. Saját személygépkocsi használata esetén megilleti-e őket költségtérítés és milyen összegben? Milyen nyilvántartást kell vezetni nekik? Kell-e erről írásba foglalni valamit?
4. cikk / 125 Polgármester hozzátartozója - munkavállalás az önkormányzatnál
Kérdés: Települési önkormányzat főállású polgármesterének közeli hozzátartozója lehet-e az önkormányzat által elnyert pályázatban megbízási szerződéssel foglalkoztatott? (Végzettsége megfelelő, és másodállás lenne.) Fennáll-e ilyen esetben az összeférhetetlenség? Illetve ezen személy a pályázaton kívül az önkormányzatnál másik megbízási szerződéssel foglalkoztatható? Ezzel így kétféle megbízási szerződése lenne (4-4 órában a főfoglalkozása mellett).
5. cikk / 125 Hozzátartozó halála - mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
Kérdés: Pedagógusstátuszban dolgozóra érvényes az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja, mely szerint: "A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra"? Én ezt úgy értem, hogy ezt a két napot nem a pedagógus-pótszabadságaimból kell kivennem. Jól gondolom ezt?
6. cikk / 125 Készenléti jellegű munkakör napi nyolcórás munkaidőben
Kérdés: Új munkavállalót vettünk fel, a munkaszerződésében úgy állapodtunk meg, hogy a napi munkaidejének mértéke nyolc óra. A munkavállaló munkaköre valójában készenléti jellegűnek minősül, mert a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Kötelesek lettünk volna megállapodni vele a hosszabb teljes napi munkaidőben - például tíz vagy tizenkét órában? Ha igen, kell-e módosítani a munkaszerződését ennek érdekében?
7. cikk / 125 Kirendelés az óvodai rendkívüli szünet alatt
Kérdés: Március 8-tól rendkívüli szünetet rendeltek el az óvodákban, kivéve a gyermekfelügyeletet. Lehetséges-e, hogy ennek az idejére nem szabadságot vagy állásidőt ad ki a munkáltató, hanem kirendeli a dolgozókat az önkormányzat konyhájára dolgozni?
8. cikk / 125 Összeférhetetlenség a cégen belül
Kérdés: Egy gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja létesíthet-e jogviszonyt (munkaviszonyt/megbízási jogviszonyt) ugyanazon gazdasági társaságnál elnöki tanácsadóként?
9. cikk / 125 Hozzátartozó halála - a szabadidő igénybevétele
Kérdés: Édesapám halálakor egy hétig rendes szabadságon voltam. A haláleset utáni negyedik hónapban szeretném kivenni a két szabadnapot, ami jár nekem. A munkáltató azt mondja, hogy lekéstem a szabadnapokat, mert nem jelentettem be a halálesetet három hónapon belül. Elveszítettem a két szabadnapot vagy nem?
10. cikk / 125 Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél
Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente - július folyamán - megváltásra kerül?
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente - július folyamán - megváltásra kerül?
