1759 cikk rendezése:
1. cikk / 1759 Sikertelen vizsga mint a felmondás indoka
Kérdés: A munkáltató előírhatja a munkavállalója számára, hogy valamilyen képzésen vagy továbbképzésen vegyen részt? Lehetséges-e a munkavállalót felvenni egy meghatározott munkakörre azzal, hogy a munkaviszony létesítését követően egy betanulási folyamatban kell részt vennie, mely során sikeres vizsgát kell tennie? Amennyiben a munkáltató által előírt vizsga nem sikerül, akkor a munkavállaló képességére (annak hiányára) hivatkozhat-e felmondás alapjául a munkáltató?
2. cikk / 1759 Munkaidő elszámolása hosszabb teljes munkaidő esetén
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 279. számában megjelenő, 5390. sorszámú kérdésemet szeretném pontosítani. A portásaink munkanapja egybefüggő 24 óra, reggel 7-től másnap reggel 7-ig tart. Portás I. beosztása: 07. 01. 24 órás munkavégzés; 07. 02. 12 órás szabadság (19:00–07:00 óra között); 07. 03. pihenőnap. Ezzel egy időben Portás II.: 07. 01. pihenőnap; 07. 02. 12 órás szabadság (07:00–19:00 óra között); 07. 03. 24 órás munkavégzés. Vagyis 07. 02-re 12 órás munkaidőt is beosztunk egyszerre 2 főnek, egymást váltva (míg a 3. ténylegesen dolgozik), a szolgálat lejárta után biztosított napi pihenőidőt követően, de egyúttal arra rögtön szabadságot adunk ki. Azt írják, tilos, hogy ugyanazon a munkanapon dolgozzon és szabadságon is legyen a dolgozó. De a munkanap reggel 7-től este 7 óráig értendő, és 07. 02-án reggel 7-kor új munkanap indul, csupán megosztjuk azt 12-12 órára a két portásunk között.
3. cikk / 1759 Besorolás a közegészségügyben
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Segédápoló munkakörre felvett dolgozónk megszerezte az alapápolási munkatárs szakképesítést (MKKR: 4, szakmajegyzék: 4 0913 03 12), valamint az érettségi bizonyítványt. Hová sorolhatjuk? A régi besorolási rendszerben melyik fizetési osztályba tartozott volna, illetve az újban melyik osztályba?
4. cikk / 1759 Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság – a munkaviszonyban töltött idők
Kérdés: A Púétv. 105. §-a szerinti köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz szükséges időbe beleszámítható-e azon korábbi jogviszony, ahol „egyéb pedagógus” FEOR-kóddal volt alkalmazva a pedagógus mint munkavállaló (kft.-nél, bt.-nél)?
5. cikk / 1759 Képernyő előtti munkavégzés és a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatai
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó, szellemi tevékenységet végző munkavállalók képernyős munkakörben dolgoznak. A tevékenység nem tartozik a vonatkozó, 10/2024. KTM rendelet hatálya alá. Ebben az esetben kell-e alkalmazni a 33/1998. NM rendelet szabályait, különösen az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket? Kell-e alkalmazni a képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó 50/1999. EüM rendeletet; akkor is alkalmazandó-e ez a rendelet, ha egyébként a 33/1998. NM rendelet szabályait nem kell alkalmazni? A soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot akkor is el kell végeztetni, ha egyébként a 33/1998. NM rendelet szabályait nem kell alkalmazni?
6. cikk / 1759 Két főállás egyidejűleg – és az összeférhetetlenség
Kérdés: Intézményünkbe (szociális bentlakás) közalkalmazotti jogviszonyban, tizenkét órás műszakban, háromhavi munkaidőkeret alkalmazásával, főállású közalkalmazottat vennénk fel heti negyven órában. A leendő közalkalmazott tájékoztatott arról, hogy már van egy főállású munkaviszonya, melynek időbeosztása nem ütközik a mi munkarendünkkel. Felvehetjük-e az illetőt mi is heti negyvenórás, váltó műszakos munkarendbe annak ellenére, hogy már rendelkezik főállással?
7. cikk / 1759 Kék Kártya – a munkavégzés helyének határai
Kérdés: EU Kék Kártyával, magyar munkáltató által foglalkoztatott hongkongi állampolgár munkavállaló esetében a munkaszerződésben a munkavégzés helye korlátozott a tekintetben, hogy a munkáltató székhelye adott. Lehet változó munkavégzési helyet is megjelölni?
8. cikk / 1759 Gyermekgondozási szabadság után – az édesanya munkahelye
Kérdés: Ha a munkaszerződés nem tartalmaz pontos munkavégzési helyet, csak annyit, hogy Magyarország területe vagy a cég összes telephelye, akkor egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalónál hogyan tud eljárni szabályszerűen a munkáltató, ha azon rendelkezést vesszük alapul, miszerint három év alatti gyermeket nevelő édesanyákat nem kötelezhetnek más helységben történő munkavégzésre?
9. cikk / 1759 „Befagyott” jogszerző idők – a köznevelés munkavállalói
Kérdés: A Púétv. hatálya alatt a 132. § szerint munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a (7) bekezdés azt írja, hogy a Kjt. 2023. 12. 31. szerint hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Egy olyan intézmény esetében, amely a Kjt., majd az Mt. hatálya alá tartozott, és jelenleg a Púétv. hatálya alá tartozik, hogyan alakul a munkavállaló jogosító ideje? Végkielégítés, szabadság, jubileum és felmentési idő tekintetében egyaránt. Ez különösen érdekes, ha valamiért köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból kerül át a 132. § alá, mert a 2023. 12. 31. szerinti Kjt. nem ismeri el jogosító időnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Illetve egy teljesen pályakezdő esetén mi lesz például a jubileumi jogosító idő alapja?
10. cikk / 1759 Helyettesítési díjra való jogosultság közalkalmazottnak
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény esetében helyettesítési díj adható-e a közalkalmazott részére abban az esetben, ha azonos munkakörben dolgozó kollégát helyettesít a szabadsága vagy a keresőképtelen állományának ideje alatt? Kaphat-e helyettesítési díjat, ha a munkakör megnevezése azonos, de a munkaköri leírásban eltérő az ellátandó feladat?
