113. Munkaügyi Levelek / 2015. február 23.
TARTALOM

Normál munkarendben (hétfőtől péntekig 8 óra) foglalkoztatott munkavállalót lehet-e kötelezni tanfolyam elvégzésére szombaton vagy vasárnap? Ha igen, akkor az ott töltött időt el lehet számolni túlmunkavégzésként? Főképpen, ha az érintett héten a túlmunkavégzés időtartama a 8 órát már – tegyük fel – meghaladta?

Önkormányzattól kerültem a kormányhivatalba áthelyezéssel 2013. január 1-jén. Kormánytisztviselőként 2015 januárjában a besorolás szerint fogok előrelépni a kategóriában. Jelenleg +20%-os eltérítéssel rendelkezem. Az alapilletmény szorzója szerint emelkedik-e az illetményem, vagy addig nem, amíg a mostani bruttó béremet nem érem el? A humánpolitikai osztálytól azt a tájékoztatást kaptam, hogy hiába változik a szorzóm, az illetményem nem lesz több addig, míg el nem érem a 20%-ra kiegészített jelenlegi béremet.

Napi 24 órás felügyeletet igénylő idősek ápoló-gondozó otthonában, folyamatos 12 órás műszakrendben ápolási, gondozási tevékenységet végző munkavállalót csak a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén illeti meg a 100% bérpótlék, vagy mindegyik munkaszüneti napon? Illetve vasárnapi munkavégzés esetén jár-e vasárnapi pótlék?

2014-ben 3 műszakban (5+2 H-P 8 óra, heti 40 óra) foglalkoztattuk a munkavállalóinkat, viszont a munkavállalók egy jelentős részére 2014. október 1-jével 3 havi, 2014. december 31-ig tartó munkaidőkeretet vezettünk be, 12 órás, 3 nap munka, 3 nap pihenés beosztással. A munkaidőkeretet úgy határoztuk meg, hogy annak az ünnepnapok nem részei, azaz az ünnepek a teljes keret­óraszámba nem számítanak bele, azokat 8 órával fizetjük ki. Helyesen jártunk el?

A kérdéssel érintett munkavállalónk ötnapos munkahéten ledolgozza a 48 órát. Ha egy hónapban egyszer szombati napra leltárra berendeli a munkáltató, akkor milyen lehetőség van arra, hogy hivatalosan legyen elszámolva ez a szombati nap?

Gazdaságunk is foglalkozik növénytermeléssel, bevezettünk 6 havi munkaidőkeretet a traktorosoknak. Például januárban, februárban átlagosan napi 4 órát dolgoznak (ezen belül is van, hogy napi 8 órát), majd az idényben napi 12 órát. Mennyi bért kell fizetni a napi 4 órás munkaidőre? Mivel ez többnyire órabéres munka, még a szakmunkás-minimálbért sem keresik meg. Lehetséges-e, hogy a napi 4 órás hónapokra többet fizetünk, majd azt később visszavonjuk a napi 12 órás munkaidőből?

Idősek otthonában munkaviszonyban dolgozó nővérek és segédápolók többnyire 12 órás munkanapokban, éjszakásként és nappalosként, vasárnap és ünnepnapon is dolgoznak kéthavi munkaidőkeretben. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a bérminimum körüli alapbérüket és bérpótlékokat kaptak az Mt. 139-144. §-ai alapján. 2015-től a pótlékokat az Mt. 145. §-ának alapján kapnák a munkavállalók. Esetükben az (1) bekezdés alapján egy fix alapbért kéne megállapítani a részükre, vagy a (2) bekezdés a) pontja alapján a bérpótlék helyett havi átalányt? Mennyivel kellene megnövelni az alapbért, illetve hogyan kellene az átalányt meghatározni (esetleg tételesen: éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék)?

Egyik munkavállalónk nem jelent meg a munkahelyén a munkaidő kezdetekor, és semmilyen módon nem jelezte távolmaradása okát. A boltvezető próbálta elérni telefonon, de a munka­vállaló nem vette fel és vissza sem hívta őt. Másnap a boltvezető újra próbálta telefonon elérni, szintén sikertelenül, majd egy figyelmeztető SMS után, amelyben kértük, hogy hívja fel a boltvezetőt, egyik kolléganőjén keresztül üzente, hogy betegállományban van. Ezek után nem tartunk igényt a munkájára. Kérdésem, hogy azonnali hatállyal felmondhatunk-e neki, ha letelt a betegszabadsága, vagy akkor már nem hivatkozhatunk arra, hogy nem jelezte távolmaradását időben?

Egy kollégánk hosszabb ideig volt táppénzes állományban, amely január elején ért véget. Az üzemorvosi vizsgálat az első munkanapján munkavégzésre alkalmasnak találta. Mivel a hosszú idő alatt, amíg nem dolgozott, pótolnunk kellett a munkáját, ezért felvettünk egy új embert, így nincs üres pozíció, amiben tudnánk alkalmazni. A korábbi csoportjából ráadásul senki sem akar vele együtt dolgozni, rosszindulatú vezetőnek tartják, félnek a visszatértétől. Milyen feltételekkel tudnánk szabályosan megválni a munkavállalótól?

A törvény szerint a munkavállalót megillető szülői pótszabadság először abban az évben jár, amikor a gyermeke megszületik. Egyik munkavállalónknak december 30-án született meg a kisfia. Ez azt jelenti, hogy 2014-re akkor is jár neki két nap pótszabadság, ha a tárgyév utolsó előtti napján lett apa? Vagy időarányosítani kell az év hátralévő részéhez a szabadságot, és akkor mondhatjuk, hogy az így kiszámított töredék a fél napot sem éri el, ezért egy napot sem adunk? Mi a helyzet akkor, ha az egészségkárosodott munkavállaló februárban elveszíti a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát? Neki hány nap pótszabadságot számoljunk 2015-re?

A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése nem rendeli alkalmazni a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetén a Kttv. 102. §-át, ezért felmerül a kérdés, hogy esetükben gyermekek utáni és az apát gyermeke születése esetén megillető pótszabadságot nem lehet megállapítani?

Munkaidőkeret év közbeni indítása esetén át lehet-e állni a szabadságok órás elszámolására? Ilyen esetben hogyan kell kiszámolni a fennmaradt szabadságok mértékét, és hogyan kell elszámolni a munkavállalóval díjazás szempontjából?

Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaidőkerete, de van fennmaradt, egész napi munkaidőt kitevő szabadsága? Például év végén megszűnik a munkaidőkeret, és nem kezdődik új a következő évben, de a munkavállalónak 4 órányi szabadsága nem lett kiadva tavaly. Hogyan kell ezt kiadni idén?

A pedagógus-továbbképzés teljesítése 2013. szeptember 1-jétől nem lehet jogalapja a várakozási idő csökkentésének. Ez az intézkedés a jogszabályok értelmezése miatt csak később került be a köztudatba. Intézményünknél ez a következő problémákat jelenti a gyakorlatban.
1. A 2013-ban, de szeptember 1-je előtt teljesített továbbképzés esetén az előrelépésről szóló határozat 2014 elején született. E szerint a dolgozó 2017 helyett 2016-ban léphetne előre. Ez így jogszerű?
2. A 2013-ban, de szeptember 1-je után teljesített továbbképzésben részt vettek 2015 helyett már 2014-ben előreléptek. Ez jogszerűtlen? Ha igen, akkor megfelelő, ha a következő várakozási idejét egy évvel megnöveljük (azzal, hogy a magasabb illetményét visszavonni már nem lehet)?
3. Akinek a későbbiekben lenne esedékes az előrelépése a már kiadott munkáltatói határozat szerint, azt vissza kell vonni?
Egyik dolgozónk 2013 áprilisában teljesítette a továbbképzést, ekkor született határozat a beszámításról, ezért 2016 helyett 2015-ben léphetne előre. Az ő átsorolása jogos?

A közszolgálati tisztviselők képesítési elő­írásairól szóló 29/2012. Korm. rendelet több pontjában is a képesítettség egyik feltételeként a középfokú számítástechnikai szakképesítést nevezi meg a jogszabály. A 150/2012. Korm. rendelet 1. sz. melléklete "2. Jelmagyarázat az Országos Képzési Jegyzékhez" részében 31 és 53 közötti szintek (alsó középfokú részszakképesítéstől felső középfokú szakképesítés ráépülésig) kerültek meghatározásra. A 31-es szintű (alsó középfokú részszakképesítés), például számítógépes adatrögzítő végzettség elfogadható-e a kormányrendelet szerinti számítástechnikai szakképesítésnek?

Kötelezhető-e egy pedagógus valamilyen képzésben való részvételre úgy, hogy annak a költségét teljes mértékben neki kell kifizetnie?

Jelentkeztem egy óvodapszichológusi állásra, a pályázatban feltételként egyetemi pszichológusi végzettség szerepelt, amelynek meg is feleltem. Határozatlan időre neveztek ki. Most az óvodavezető talált egy jogszabályt, ami szerint kellett volna egy pluszképzést is előírniuk. Ezért utólag át akarják írni a kinevezést 5 éves határozott idejűre, továbbá kötelezettséget kell vállalnom a 2 éves pedagógusitanácsadó-képzés elvégzésére. Szóban ígérik, hogy minimum 50%-át fizetik a képzésnek. Mit tegyek?

Egyik munkavállalónk hétéves határozatlan idejű munkaviszony után felmondott cégünknél tavaly szeptemberben. Munkavállalói felmondás szabályai szerint elszámoltunk vele. Most januárban jelezte, hogy visszajönne dolgozni. Mi éppen tudnánk foglalkoztatni korábbi munkakörében, de bizonytalan ideig. Határozott idejű szerződéssel felvehetjük-e? Ha pedig mégis határozatlan idejű szerződéssel vennénk vissza, akkor van-e jelentősége, illetve kockázata egy esetleges felmondás esetén a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából, hogy ő korábban több mint hét évig dolgozott nálunk?

Egyik munkavállalónknak cégünknél napi 8 órás munkaviszonya van jelenleg. Szeretne még egy részmunkaidős állást vállalni, napi 2 órában. Lehetséges ez? Nem ütközik azzal a szabállyal, hogy egy héten maximum 48 órát lehet dolgozni?

Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?

Könyvelőként munkaviszonyban dolgozom egy cégnél, de emellett egy szakmai folyóiratnak megbízási szerződéssel rendszeresen publikálok. Jelenleg nyolc hónapos terhes vagyok. Azzal tisztában vagyok, hogy TGYÁS-ra akkor leszek jogosult, ha a munkaviszonyból szülési szabadságra megyek. Viszont a publikálást nem szeretném feladni. Azt hallottam azonban, hogy a TGYÁS szabályai megváltoztak 2015. január 1-jével, és nem kapok TGYÁST-t, ha a szerzői tevékenységemet fenntartom. Valóban fel kell adjam ezt a tevékenységemet is, hogy az ellátásra jogosult legyek, vagy elég, ha a munkaviszonyból szülési szabadságra megyek?