Azonnali hatályú felmondás várandósság alatt – az egyenlő bánásmód lehetséges sérelme

Kérdés: A 2023. évi Mt.-módosítás óta a munkavállaló kérheti a próbaidő alatt történő azonnali hatályú felmondás utólagos indoklását. A törvény konkrét eseteket felsorol, ezek között azonban nem szerepel a várandósság. Ebben az esetben, ha a munkáltató az után mondja fel a munkaviszonyt, hogy tudomást szerez a munkavállaló várandósságáról, a munkavállaló nem kérhet tőle utólagos indoklást?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 64. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is az Mt. 64. §-ának (2) bekezdése szerint köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, azaz a megszüntetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Határozott idejű munkaszerződés – félévenként megújítva a változó munkakörülményekre figyelemmel

Kérdés:

Társaságunknál egyes munkavállalók határozatlan idejű munkaviszonyban állnak. A foglalkoztatásuk az év során ciklikusan változik: az év első felében szellemi munkakört látnak el, az év második felében fizikai munkakört. Mindkét esetben óradíjas alapbérrel, heti 40 órás munkaidőben, az egyik hat hónapos időszakban a heti 40 óra hathavi munkaidőkeret alkalmazásával. Jelenlegi gyakorlatunk szerint minden munkakörváltáskor új munkaszerződés kerül kiadásra, amelyben rögzítjük a munkakört, az óradíjas alapbért és a munkaidő-beosztást, valamint feltüntetjük az eredeti jogviszony kezdetének időpontját is. Tekintettel arra, hogy a munkakör, a munkabér és a munkaidő-beosztás rendszeresen, félévente változik, szeretnénk megvizsgálni, van-e olyan jogszerű megoldás (pl. munkaszerződés-módosítás, keretszerződés, több munkakör kikötése), amely lehetővé teszi, hogy ne legyen szükség minden alkalommal új munkaszerződésre.

Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya, hogy a felek a munkaszerződésben úgy állapodjanak meg, hogy féléves ciklusokra határozzák meg a foglalkoztatás alapfeltételeit. A munkakör és az alapbér a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei, ezeket tehát mindenképpen rögzíteni kell a szerződésben [Mt. 45...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Felmondás indoka a munkáltató működésével összefüggésben

Kérdés: A munkáltató egy olyan gazdasági társaság, amely projektcég, tehát a munkavállalók programokban kerülnek foglalkoztatásra. A programban foglalkoztatottak létszámának csökkentése (tehát nem egy szervezeti egység létszámának csökkentése) miatt lehet-e működéssel összefüggő okból felmondani egy munkavállalónak? Mit kell nézni akkor, amennyiben egy munkavállaló a munkaköri leírása alapján „X” programban kerül foglalkoztatásra, és oda is kerül elszámolásra a munkabére, azonban a valóságban „Y” programban dolgozik? Ebben az esetben, ha „Y” programban történik valóban a létszámcsökkentés, és neki mondunk fel, nem lesz emiatt az jogellenes?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, csak az eset valamennyi körülményének ismeretében lehet valóban megnyugtató választ adni a kérdésre, mint ahogyan arra is indokolt rámutatni, hogy a rendelkezésre álló adatokból azt sem lehet megjósolni, hogy egy esetleges munkaügyi perben miképpen döntene a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Létszámcsökkentés egyes munkakörökben – a „kiválasztottak” érdeklődése

Kérdés: A munkáltató átszervezést hajt végre, és bizonyos munkakörökben foglalkoztatottak létszámát le akarja csökkenteni. Például hat takarító helyett csak négyet szeretne alkalmazni, nyolc informatikus helyett ötöt, mert annyi is elég lenne a feladat ellátására, és ezzel költséget is racionalizálna. Ilyen esetben meg kell-e indokolnia a munkáltatónak, hogy miért éppen annak a két személynek mondott fel, vagy ez nem szükséges? Elég-e a felmondásban arra hivatkozni, hogy munkáltató működésével összefüggő okból átszervezést hajt végre, létszámcsökkentésről határozott, és az adott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése mellett döntött? Tipikusan ekkor a gyengébben teljesítők kerülnek a munkaszervezetből eltávolításra. Mi a teendő, ha a munkavállaló a felmondás közlésekor megkérdezi, miért éppen ő lett kiválasztva? Van-e válaszolási kötelezettsége a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A határozatlan idejű munkaviszony esetében a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Az átszervezés, a létszámcsökkentés tipikusan olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Nyugdíjba vonulási kérelem és a felmondás

Kérdés: A munkavállaló 2024. január 1. napját megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt. A Púétv. hatálybalépését követően – nem pedagógus-munkakörben – jogviszonya kertész, karbantartó munkakör ellátása mellett az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonnyá alakult át. A munkavállaló 2026. április 6. napján tölti be a 65. életévét, ezáltal az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri. 2025. május 16. napja óta keresőképtelen állományban van. 2026. január végén postai úton nyilatkozatot küldött, amelyben arról tájékoztatott, hogy hatvanötödik életévének betöltésével nyugállományba kíván vonulni. A munkavállaló nyilatkozata jogilag munkavállalói felmondásnak minősül-e, vagy szükséges külön, kifejezett munkavállalói felmondó nyilatkozat? Amennyiben igen, a felmondási idő mértékére és kezdő időpontjára mely rendelkezések irányadók? A keresőképtelen állapot befolyásolja-e a munkavállalói felmondás közlésének joghatását, illetve a felmondási idő számítását? Amennyiben a munkáltató kezdeményezné a jogviszony megszüntetését a nyugdíjkorhatár elérésére tekintettel, milyen eljárási és időzítési szabályok alkalmazandók a jelenlegi keresőképtelenség mellett? A korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő milyen módon releváns a jogviszony megszüntetése során (különösen felmondási idő, végkielégítés szempontjából)? Az írásban benyújtott, nyugdíjba vonulási szándékot tartalmazó nyilatkozat a munkáltató részéről történő elfogadás hiányában a hatvanötödik életév betöltését megelőzően egyoldalúan visszavonható-e a munkavállaló által? Amennyiben igen, milyen feltételekkel, illetve van-e jelentősége annak, hogy a nyilatkozat munkajogi értelemben felmondásnak minősül-e? Az öregségi nyugdíjba vonulás esetén mely jogszabályi rendelkezések irányadók a jogviszony megszüntetése során, különös tekintettel a felmondási (illetve – amennyiben releváns – felmentési) idő mértékére és számításának kezdő időpontjára?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a kérdés szerinti munkavállalói levélről megnyugtató módon csak akkor lehetne állást foglalni, ha a dokumentumot ismernénk. Ennek hiányában csak a kérdésben írott információkból lehetséges kiindulni. E szerint azt feltételeztük, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Végkielégítésre való jogosultság – egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondás esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2022. szeptember 16. óta dolgozik cégünknél. 2025. március 11. óta táppénzen van a mai napig. Egészségi állapota miatt várhatóan nem tudunk megfelelő munkakört felajánlani számára. Hosszú betegségére tekintettel jogosult lesz végkielégítésre, amennyiben a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során azt feltételezzük, hogy a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban áll. Ugyancsak feltételezzük, hogy mivel a munkáltató kívánja kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését, erre a munkáltató általi felmondásra kerülne sor. Miután a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Munkaviszony munkáltatói megszüntethetősége a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Munkavállalónknak pénzügyi ügyintéző munkakörben határozatlan idejű munkaszerződése van. Elment szülni, majd GYED-en volt. Lejárt a GYED-ellátása január 11-én, és nem jelentkezett, sem azzal, hogy kérje a fizetés nélküli szabadságot, sem azzal, hogy vissza kíván jönni. Nem hivatalos úton tudta meg a munkáltató, hogy már nem is ott lakik, ahol korábban, a lakcímváltozását sem jelentette be a munkáltatójának. Tizenöt munkanap kiadatlan szabadsága van. Hogyan kell ebben az esetben eljárni? Meg tudjuk szüntetni a munkaviszonyát? Amennyiben igen, mi a menete, amennyiben nem, akkor mit csináljunk?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj (GYED) legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól általános szabály szerint a gyermek második életévének betöltéséig jár [Ebtv. 42/B. § bek.]. A munkavállaló távollétének jogcíme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Harmadik országbeli munkavállaló munkaviszonya – felmondás vagy elállás

Kérdés: Harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatna az ügyfelem. A munkaszerződés aláírásra került, annak ellenére, hogy nem volt biztos az aláírás időpontjában abban, hogy a munkavállaló megkapja a tartózkodási engedélyt. Végül ma lett nyilvánvaló, hogy sem a Magyar Kártyára, sem az EU Kék Kártyára nem jogosult a leendő munkavállaló. Ha nincs próbaidő kikötve a munkaszerződésben, milyen hivatkozással lehet felmondani a munkaviszonyt? Amikor megkötötték a munkaszerződést, akkor 90 napos tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezett a munkavállaló.
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkaszerződés szerint még nem érkezett el a munkaviszony kezdete, azaz az a nap, amikor munkába kellene állítani a munkavállalót, a munkáltató – álláspontunk szerint – elállhat a munkaszerződéstől. A munkaszerződés megkötése és a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Felmondás nyugdíjas munkavállalónak – keresőképtelensége alatt

Kérdés: A nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonult munkavállaló esetében – amennyiben a munkavállaló tartósan keresőképtelen állományban van – a munkáltató jogszerűen élhet-e felmondással indokolás nélkül a keresőképtelenség időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a munkavállaló többek között akkor is nyugdíjasnak minősül, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt már öregségi nyugdíjban részesül. Ez utóbbinak felel meg a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Két cég beolvadása a harmadikba – az ügyvezetők „sorsa”

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött úgy, hogy két gazdasági társaság a harmadik társaságba olvad. Mindhárom gazdasági társaságnál az ügyvezetői tisztség ellátására munkaviszony keretében került sor. A két beolvadó gazdasági társaság esetében az eddigi ügyvezetők tisztsége megszűnik. Az ügyvezetői tisztségek megszüntetésére a gyakorlatban milyen munkajogi szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szóban forgó gazdasági társaságok egyesülése akként történik, hogy két társaság egy harmadikba olvad be, általános jogutódlásról beszélhetünk. A Ptk. 3:44. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogi személy más jogi személyekkel beolvadás útján is egyesülhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
12