9 találat a megadott munkakörhöz szükséges képesítés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]szakpszichológus; óvoda- és iskola-szakpszichológus; vagy tanácsadó szakpszichológus végzettség. Az egyetemi pszichológusvégzettség tehát önmagában nem elég. Egy könnyítő szabályt tartalmaz az Nkt. 99. §-ának (13) bekezdése, miszerint ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, óvodapszichológusként, iskolapszichológusként alkalmazható olyan is - ám csak ötéves határozott időre -, aki pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal. Ennek további feltétele, hogy az érintett öt éven belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését.Ennek megfelelően a kinevezés határozatlan időre vonatkozó előírása a jogszabállyal való ellentéte miatt érvénytelennek minősül, és helyette a törvényt kell alkalmazni. A továbbfoglalkoztatás feltétele[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§ (3) bek.]. A kérdéses esetben is egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, amelyhez a munkaidőkeret alkalmazása szükséges. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (4) bek.]. Ha az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra csak a pénteki rövidebb munkarend miatt van szükség, akár egyhetes munkaidőkeretek alkalmazása is elegendő lehet.Ha a munkavállaló késik, akkor igazolatlanul hiányzik, hiszen nem áll rendelkezésre a beosztott munkaidőben. Az így elmulasztott munkaidőt igazolatlan, nem fizetett[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, de érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni. A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is [Mt. 29. § (1)-(2) bek.].Az Mt.-t - az Mth. eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell [Mth. 2. § (1) bek.]. Mivel eltérő rendelkezést az érvénytelenség szabályaira vonatkozóan az Mth. nem tartalmaz, így a megfelelő iskolai végzettséggel nem rendelkező munkavállalók foglalkoztatása 2012. július 1-jétől is tilos. Amennyiben a munkavállaló olyan munkakörben dolgozik, amelyre nézve munkaviszonyra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről - kivéve ha ezt jogszabály határozza meg - a munkaszerződés megkötésével egy­idejűleg szóban, illetve legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles tájékoztatni [Mt. 76. § (5), (7)-(8) bek.]. Amennyiben a munkakör betöltéséhez a munkáltató vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály - jogszabály vagy kollektív szerződés - legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget ír elő, akkor a munkakört betöltő munkavállaló személyi alapbérként legalább a garantált bérminimumra lesz jogosult. Álláspontunk szerint a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségre vonatkozó követelményt a munkakör betöltése folyamán a munkáltató nem változtathatja meg egyoldalúan. Amennyiben ugyanis ilyen változás következik be, akkor mindez lényegében már egy másik munkakör betöltését jelentené, a munkaköri leírás ugyanis[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számjegyéből megállapítható a szakképesítés szintje. A 33-sal kezdődő azonosító számú szakképesítések "fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítésnek" minősülnek, "mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, vagy a Közoktv. 27. § (4) bekezdése szerint - kizárólag szakképzési évfolyamon megszervezett szakiskolai nevelés és oktatásban részt vevő tanulók esetében - a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre, vagy a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épül". Az OKJ-rendelet 8. § (1) bekezdése biztosítja a szakképesítések folytonosságát, amikor kimondja: "E rendelet nem érinti a hatálybalépését megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követő szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok érvényességét". Hasonló tartalmú rendelkezést minden korábbi OKJ-rendelet, illetve módosítás is tartalmazott. Így[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör tartozik, míg az "I" fizetési osztályba -az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör, illetve -az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat sorolható [Kjt. 61. § (1) bek. g) és i) pont]. A 138/1992. Korm. rendelet melléklete meghatározza, hogy a közoktatási intézményekben az egyes munkakörökben dolgozó közalkalmazottakat mely fizetési osztályokba lehet sorolni. Eszerint a tanító munkakört betöltők "F", "G" és "J" fizetési osztályba sorolhatók, más osztályba történő besorolásra e munkakör tekintetében a hivatkozott Korm. rendelet nem ad lehetőséget. A "J" fizetési osztályhoz tudományos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tekinthető. Mivel az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni [Mt. 10. § (1) bekezdés], Önök sem tehetnek mást. Ez alól csak az jelenthetne kivételt, ha az érvénytelenség okát a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül orvosolni tudnák (pl. a közalkalmazott rövid időn belül megszerezné a hiányzó szakképesítést vagy szakképzettséget). Amint azt egy konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a jogszabályban előírt végzettség, szakképzettség nélkül foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya érvénytelen, s a jogviszonyt köteles a munkáltató azonnali hatállyal felszámolni [Mt. 10. § (1) bek.], ez esetben a közalkalmazott a felmentéssel történő megszüntetéskor érvényesíthető igényeket támaszthatja. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a jogviszonya felmentéssel szűnt volna meg: ki kell fizetni részére a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára járó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a minimálbér helyett az ún. garantált bérminimum - a köznyelvben: szakmunkás-minimálbér - jár. 2008. december 31-ig a garantált bérminimum a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget, képesítést igénylő szakmában eltöltött legalább 2 év gyakorlati idő esetén magasabb összegű volt. Aki viszont elmúlt 50 éves, a magasabb összeget kapta akkor is, ha nem rendelkezett a szükséges minimális két év gyakorlati idővel (316/2005 Korm. rendelet). Az ezt felváltó, 2009. január 1-jétől hatályos Korm. rendelet azonban már csak egyféle összegű garantált bérminimumot határoz meg - gyakorlati időtől és életkortól függetlenül. Aki legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállalót. A kérdésben írt tényállás szerint nem a munkáltató írta elő a tanfolyami részvételt, hanem a munkavállaló vállalt kötelezettséget a tanulmányi szerződésben egy olyan tanfolyam elvégzésére, amely a munkaszerződés megkötésének a feltétele volt. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalta a képzés költségeit, míg a munkavállaló a munkaviszony - a képzés befejezését követő egy évre történő - fenntartására vállalt kötelezettséget. Ezért a megállapodás megkötése a tanulmányi szerződés rendeltetésének megfelelő célra irányult: a munkavállaló részéről arra, hogy az alkalmazása érdekében egy, a munkáltató által támogatott képzést végezzen el, míg a munkáltató részéről arra, hogy az érdekeit szolgáló, maghatározott tudást egy bizonyos időtartamig hasznosítani tudjon. A munkavállaló a tanfolyamon való részvételt a munkaviszony létesítésére vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.