Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott munkakörhöz szükséges képesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Óvodapszichológus foglalkoztatása megfelelő végzettség hiányában

Kérdés: Jelentkeztem egy óvodapszichológusi állásra, a pályázatban feltételként egyetemi pszichológusi végzettség szerepelt, amelynek meg is feleltem. Határozatlan időre neveztek ki. Most az óvodavezető talált egy jogszabályt, ami szerint kellett volna egy pluszképzést is előírniuk. Ezért utólag át akarják írni a kinevezést 5 éves határozott idejűre, továbbá kötelezettséget kell vállalnom a 2 éves pedagógusitanácsadó-képzés elvégzésére. Szóban ígérik, hogy minimum 50%-át fizetik a képzésnek. Mit tegyek?
Részlet a válaszból: […]szakpszichológus; óvoda- és iskola-szakpszichológus; vagy tanácsadó szakpszichológus végzettség. Az egyetemi pszichológusvégzettség tehát önmagában nem elég. Egy könnyítő szabályt tartalmaz az Nkt. 99. §-ának (13) bekezdése, miszerint ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, óvodapszichológusként, iskolapszichológusként alkalmazható olyan is - ám csak ötéves határozott időre -, aki pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal. Ennek további feltétele, hogy az érintett öt éven belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését.Ennek megfelelően a kinevezés határozatlan időre vonatkozó előírása a jogszabállyal való ellentéte miatt érvénytelennek minősül, és helyette a törvényt kell alkalmazni. A továbbfoglalkoztatás feltétele[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2224

2. találat: Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkavállalói késések

Kérdés: Ügyfélszolgálatunkon 2014-től az alábbi munkarendet szeretnénk bevezetni. Hétfőtől csütörtökig 8.00-16.35-ig, 20 perc munkaközi szünettel, ami nem számít bele a munkaidőbe. Pénteken 8.00-15.20-ig, tehát az első négy nap 8 óra 15 perc, pénteken 7 óra lenne a munkaidő mértéke. Szükséges-e munkaidőkeret ehhez a beosztáshoz? Ha a munkavállaló késik, azt utóbb le kellene dolgoznia. Ezt is a munkaidőkereten belül lehet elrendelni?
Részlet a válaszból: […]§ (3) bek.]. A kérdéses esetben is egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, amelyhez a munkaidőkeret alkalmazása szükséges. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (4) bek.]. Ha az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra csak a pénteki rövidebb munkarend miatt van szükség, akár egyhetes munkaidőkeretek alkalmazása is elegendő lehet.Ha a munkavállaló késik, akkor igazolatlanul hiányzik, hiszen nem áll rendelkezésre a beosztott munkaidőben. Az így elmulasztott munkaidőt igazolatlan, nem fizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1859

3. találat: Középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör díjazása

Kérdés: Ha egy munkakör középfokú iskolai végzettséget igényel, de aki a munkakört betölti, csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik (régi dolgozó, aki évekkel ezelőtt lett felvéve, amikor még nem volt elvárás a középfokú végzettség), a minimálbér vagy a garantált bérminimum legyen a fizetendő legalacsonyabb alapbére 2013. január 1-jétől?
Részlet a válaszból: […]jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, de érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni. A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is [Mt. 29. § (1)-(2) bek.].Az Mt.-t - az Mth. eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell [Mth. 2. § (1) bek.]. Mivel eltérő rendelkezést az érvénytelenség szabályaira vonatkozóan az Mth. nem tartalmaz, így a megfelelő iskolai végzettséggel nem rendelkező munkavállalók foglalkoztatása 2012. július 1-jétől is tilos. Amennyiben a munkavállaló olyan munkakörben dolgozik, amelyre nézve munkaviszonyra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1583

4. találat: Munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség megváltoztatása

Kérdés: Aláírathat-e egy cég több száz emberrel új munkaköri leírást azzal a céllal, hogy kivegye belőle azt a részt, hogy "a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: érettségi", és mindezt annak érdekében, hogy ne kelljen a garantált bérminimumot kifizetnie a munkavállalóknak?
Részlet a válaszból: […]betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről - kivéve ha ezt jogszabály határozza meg - a munkaszerződés megkötésével egy­idejűleg szóban, illetve legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles tájékoztatni [Mt. 76. § (5), (7)-(8) bek.]. Amennyiben a munkakör betöltéséhez a munkáltató vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály - jogszabály vagy kollektív szerződés - legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget ír elő, akkor a munkakört betöltő munkavállaló személyi alapbérként legalább a garantált bérminimumra lesz jogosult. Álláspontunk szerint a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségre vonatkozó követelményt a munkakör betöltése folyamán a munkáltató nem változtathatja meg egyoldalúan. Amennyiben ugyanis ilyen változás következik be, akkor mindez lényegében már egy másik munkakör betöltését jelentené, a munkaköri leírás ugyanis[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1254

5. találat: Számítógép-kezelő szakképesítés

Kérdés: Dolgozónk iskolai végzettsége 8 általános osztály. Számítógépes szakmai tanulmányokat folytatott, a Nemzeti Szakképzési Intézet mellett működő szakmai vizsgabizottság előtt szakmai vizsgát tett. A bizonyítványa 33 4641 01 azonosító számú számítógép-kezelő (használó) megnevezésű szakképesítést igazol. A bizonyítvány kiadásának dátuma 2004. július 15. Fent leírtak alapján az a kérdésem, hogy szakképzettségnek számít-e a számítógép-kezelő szakképesítés? Erre a dolgozó megfelelő munkaköri besorolása miatt van szükségünk.
Részlet a válaszból: […]számjegyéből megállapítható a szakképesítés szintje. A 33-sal kezdődő azonosító számú szakképesítések "fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítésnek" minősülnek, "mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, vagy a Közoktv. 27. § (4) bekezdése szerint - kizárólag szakképzési évfolyamon megszervezett szakiskolai nevelés és oktatásban részt vevő tanulók esetében - a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre, vagy a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épül". Az OKJ-rendelet 8. § (1) bekezdése biztosítja a szakképesítések folytonosságát, amikor kimondja: "E rendelet nem érinti a hatálybalépését megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követő szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok érvényességét". Hasonló tartalmú rendelkezést minden korábbi OKJ-rendelet, illetve módosítás is tartalmazott. Így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1147

6. találat: Tanító fizetési osztályba sorolása

Kérdés: Intézményünkben dolgozó szakvezető tanító, aki szakvezetői pótlékban részesül, a "G" fizetési osztályba van besorolva. Álláspontja szerint őt az "I" fizetési osztályba kéne átsorolnunk, mert pedagógiából egyetemi master képzést végzett. Igénye miatt bírósági eljárást helyezett kilátásba. Jogos-e a munkavállaló átsorolás iránti igénye, vagy helyesen állapítottuk meg a fizetési osztályt számára?
Részlet a válaszból: […]végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör tartozik, míg az "I" fizetési osztályba -az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör, illetve -az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat sorolható [Kjt. 61. § (1) bek. g) és i) pont]. A 138/1992. Korm. rendelet melléklete meghatározza, hogy a közoktatási intézményekben az egyes munkakörökben dolgozó közalkalmazottakat mely fizetési osztályokba lehet sorolni. Eszerint a tanító munkakört betöltők "F", "G" és "J" fizetési osztályba sorolhatók, más osztályba történő besorolásra e munkakör tekintetében a hivatkozott Korm. rendelet nem ad lehetőséget. A "J" fizetési osztályhoz tudományos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 993

7. találat: Közalkalmazotti jogviszony - azonnali hatályú felszámolás

Kérdés: Sajnos most észleltük, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy része nem rendelkezik a munkaköre ellátásához előírt, 257/2000. Korm. rendeletben foglalt szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel. Mit tehetünk ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]tekinthető. Mivel az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni [Mt. 10. § (1) bekezdés], Önök sem tehetnek mást. Ez alól csak az jelenthetne kivételt, ha az érvénytelenség okát a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül orvosolni tudnák (pl. a közalkalmazott rövid időn belül megszerezné a hiányzó szakképesítést vagy szakképzettséget). Amint azt egy konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a jogszabályban előírt végzettség, szakképzettség nélkül foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya érvénytelen, s a jogviszonyt köteles a munkáltató azonnali hatállyal felszámolni [Mt. 10. § (1) bek.], ez esetben a közalkalmazott a felmentéssel történő megszüntetéskor érvényesíthető igényeket támaszthatja. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a jogviszonya felmentéssel szűnt volna meg: ki kell fizetni részére a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 746

8. találat: Garantált bérminimum - 50 éves kor felett

Kérdés: Az 50 év feletti munkaerőnek szüksége van-e szakképesítésre abban a munkakörben, ahol dolgozik, vagy neki szakképzettség nélkül is az emelt minimálbér jár? Értelmezésünk szerint csak attól, hogy valaki 50 éves elmúlt, még nem garantált a magasabb összegű munkabér!
Részlet a válaszból: […]a minimálbér helyett az ún. garantált bérminimum - a köznyelvben: szakmunkás-minimálbér - jár. 2008. december 31-ig a garantált bérminimum a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget, képesítést igénylő szakmában eltöltött legalább 2 év gyakorlati idő esetén magasabb összegű volt. Aki viszont elmúlt 50 éves, a magasabb összeget kapta akkor is, ha nem rendelkezett a szükséges minimális két év gyakorlati idővel (316/2005 Korm. rendelet). Az ezt felváltó, 2009. január 1-jétől hatályos Korm. rendelet azonban már csak egyféle összegű garantált bérminimumot határoz meg - gyakorlati időtől és életkortól függetlenül. Aki legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 342

9. találat: Tanulmányi szerződés - a munkakörhöz szükséges képesítés megszerzésére

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal a munkaszerződése megkötésével egyidejűleg - a munkaviszony létesítésének feltételeként - tanulmányi szerződést is kötöttünk, figyelemmel arra, hogy nem rendelkezett olyan számítógépes ismeretekkel, amelyek szükségesek lettek volna a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez. A szerződésben rögzítettük, hogy a féléves tanfolyam költségeit a munkáltató viseli, a munkavállaló pedig vállalta, hogy a tanulmányok befejezését követően egy évig fenntartja cégünknél a munkaviszonyát. Ehhez képest a tanfolyam befejezését követő hónapban benyújtotta a rendes felmondását, ezért fizetési felszólítással követeltük tőle a támogatás visszafizetését. Ő arra hivatkozva tagadja meg a támogatás visszafizetését, hogy valójában a munkáltató kényszerítette a képzésben való részvételre, ezért a tanulmányi szerződés érvénytelen. Helytálló a munkavállaló álláspontja?
Részlet a válaszból: […]munkavállalót. A kérdésben írt tényállás szerint nem a munkáltató írta elő a tanfolyami részvételt, hanem a munkavállaló vállalt kötelezettséget a tanulmányi szerződésben egy olyan tanfolyam elvégzésére, amely a munkaszerződés megkötésének a feltétele volt. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalta a képzés költségeit, míg a munkavállaló a munkaviszony - a képzés befejezését követő egy évre történő - fenntartására vállalt kötelezettséget. Ezért a megállapodás megkötése a tanulmányi szerződés rendeltetésének megfelelő célra irányult: a munkavállaló részéről arra, hogy az alkalmazása érdekében egy, a munkáltató által támogatott képzést végezzen el, míg a munkáltató részéről arra, hogy az érdekeit szolgáló, maghatározott tudást egy bizonyos időtartamig hasznosítani tudjon. A munkavállaló a tanfolyamon való részvételt a munkaviszony létesítésére vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 65