Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

27 találat a megadott szabadság elszámolása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szabadság és betegszabadság díjainak elszámolása

Kérdés: A járványhelyzet miatt csökkentettük a munkavállalók munkaidejét, és 30 órás részmunkaidőben, az alábbi beosztással foglalkoztatjuk őket: K-Sz-Cs: 8-8 óra, P: 6 óra. Ha szabadságra, illetve betegszabadságra megy a munkavállaló, akkor hogyan kell elszámolni az erre járó díjazást? A tb-naptár szerint 5+2-ben?
Részlet a válaszból: […]és a betegszabadság kiadásánál és elszámolásánál a munkáltató választhat két módszer közül. Az első - általános - szerint a szabadság munkanapban van kiadva és elszámolva; azaz a munkavállaló minden, beosztás szerinti munkanapja (ideértve a szabadnapokat is), amikor e jogcímen távol volt, egy nappal csökkenti a szabadság napjainak számát, és minden napot a munkaszerződés szerinti napi munkaidővel - a kérdés szerinti esetben 6 órával - kell elszámolni [Mt. 124. § (1)-(4) bek.].A második módszer esetében a munkáltató az adott naptári évben úgy is kiadhatja a szabadságot, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebben az esetben a szabadságot órában kell nyilvántartani, és minden munkanapra annyi óra szabadságot kell kiadni és elszámolni, amennyi a beosztás szerinti munkaidő volt aznap [Mt. 124 § (3)-(4) bek.] - tehát kedd-csütörtök napokra 8 órát, míg péntekre 6-ot. A hétfői szabadnap ilyen esetben is szabadságként kezelendő, de arra 0 óra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4029

2. találat: Szabadság elszámolása rövidebb nyitvatartás alatt

Kérdés: Cégünk a koronavírus okozta szigorítások miatt már március 18-tól (ha jól emlékszem az időpontra) rövidített nyitvatartásban üzemelhetett. Minden üzletünk bevásárlóközpontban működik, így ezt a szigorítást nem tudtuk megkerülni. Ez üzlettől függően napi öt- vagy hatórás nyitvatartást jelentett. Április 1-jétől jött az a "lehetőség", hogy amelyik cég szeretne, az élhet a 24 havi munkaidőkerettel. Mi éltünk is ezzel. Nálunk április 1-jén még mindenki bement dolgozni, ott elrendezték a dolgozók a boltot, majd április 2-től mindenki elment "kötelezően" szabadságra. Általában ez 10-12 nap szabit jelentett. Azután állásidő helyett szabadnapra osztottuk be a dolgozókat, így munkaidőkeret lévén, a havi ledolgozandó óraszámhoz képest sok-sok mínuszórája keletkezett a dolgozóknak, melyet a jövőben le lehet dolgoztatni a keret végéig. A szabadság a problémás. A nyitvatartási idővel számoltuk el a szabadságokat, azaz öt vagy hat órával, attól függően, hogy meddig lehetett volna nyitva az adott üzlet. Ezáltal ezen napokra is mínuszóra keletkezett, mert nem nyolc órával történt az elszámolás, mivel nyolc órát nem is lehetett volna nyitva a bolt. Van, aki azt állítja, hogy attól, hogy a nyitvatartásunk csak öt vagy hat óra, mi még beoszthattuk volna a munkavállalónkat nyolc órára is. Kb. 10 éve egyhavi munkaidőkeretben dolgozunk, és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt előfordulhat, hogy a dolgozó beosztása egyik napra 10, másik napra 6 vagy 9,5 órára van megírva. Lehet, hogy valakinek már nyitás előtt be kell jönnie, vagy éppen utána még bent kell maradnia, de az előre megírt beosztás már eleve úgy van kitöltve, és tud róla a munkavállaló is. Ebben az esetben nem értem, miért kellene nyolc órával elszámolnunk, ha öt vagy hat órát lehet nyitva a bolt, amit amúgy ki sem nyitottunk. Úgy gondoljuk, ha teljes munkaidős dolgozónk van, nem szerezhet mínuszt szabadság alatt, ahogyan pluszt sem, ha például hirtelen szabadságot kell kivennie, miközben 12 órára lett volna beosztva arra a napra. Vagy ha napi 10 órát dolgozik, akkor elég négy napot is kivennie, és akkor is megvan a heti 40 órája a szabadság alatt. A jogszabályban az van leírva, hogy szabadságot munkanapra lehet kiadni, és annyi órára, amennyire be lett volna osztva a dolgozó. Erre szintén lehetne mondani, hogy akkor ő nyolc órára lett volna beosztva, de az meg ellenkezik a gyakorlattal.
Részlet a válaszból: […]szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. Ennek az elszámolási módnak tehát a munkavállaló munkaidő-beosztása az alapja. A munkaidő-beosztást előre meg kell határozni, tehát nem a távollét felmerülésekor (vagy elszámolásakor) eldöntendő kérdés, hogy aznapra hány órát "ismerjen el" a munkáltató. A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munka­idő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja [Mt. 97. § (4)-(5) bek.].Mindkét elszámolási módnál a szabadságon töltött időt a munkavégzéssel töltött idővel egyezően kell figyelembe venni a munkaidőkeret elszámolásakor. Ha a munkaidőkeret zárásakor így a beosztható munka­időnél magasabb óraszám képződik, azt munkaidőkereten felüli túlóraként kell elszámolni és kifizetni (Mt. 107. §, 156. §). Annak nincs jelentősége, hogy ezek a többletórák ténylegesen ledolgozott órákból vagy valamilyen távollétből származnak. "Mínuszóra" is képződhet, ha a szabadság idejére elszámolt óraszám nem meríti ki a még beosztható óraszámot (pl. mert a munkaszerződés szerinti napi munkaidőnél kevesebb órára volt beosztva a munkavállaló a szabadság idejére). Ilyenkor a hiányzó órákat állásidőként kell elszámolni (Mt. 156. §). Előre tervezett, tartósabb távollét idejére ezért a munkáltatónak érdemes olyan beosztást adni a távollét idejére, amellyel optimalizálható a munkavállaló óraszáma. Azaz, amely mellett sem túlóra, sem állásidő nem képződik. Ez általában az általános munkarendre való beosztást (hétköznapra napi nyolc óra)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3982

3. találat: Szabadság és betegszabadság elszámolása órákban

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?
Részlet a válaszból: […]betegszabadságra ugyanez a szabály vonatkozik, a munkáltató ott is választhat a napban és az órában történő kiadás és elszámolás között [Mt. 126. § (4) bek.]. Ha a munkáltató az órában történő kiadást választja, a 11 órás munkaidő-beosztás esetén 11 órányi szabadságot, illetve betegszabadságot kell elszámolni, 11 órára kell megfizetni a távolléti díjat (betegszabadság esetén annak 70%-át). Ez nem egy napnak felel meg, mivel ilyen esetben a szabadság és a betegszabadság napjainak éves mértékét át kell számítani órára (pl. 15 nap betegszabadság a kérdés szerinti esetben 120 órának felel meg), és az így kapott óraszámot kell csökkenteni az elszámolt órákkal.Amennyiben a hétköznapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, úgy arra az órabéres munkavállalót a távolléti díja illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A díjazást a kiesett munkaidőre - a kérdés szerinti esetben 8 órára - kell elszámolni. Ha munkaszüneti napon munkavégzés is történik, arra 100%-os mértékű munkaszüneti napi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3909

4. találat: Szabadságra való jogosultság és a kiadás - ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszból: […]születésének évétől: erre a pótszabadságra tehát 2018-tól jogosult [Mt. 118. § (1) bek. b) pont]. Mindezek alapján a munkavállalónak 2018-ban összesen 27 munkanap szabadság járt. 2019-ben a 27 munkanap időarányos része, számításaink szerint kb. hét munkanap szabadság járt részére.A kérdés megemlíti, hogy a 45 napos felmondási idő - amelynek hossza az Mt. 69. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a munkavállaló ötéves munkaviszonyára tekintettel helyesen került meghatározásra - 2019. október 26-án kezdődött, és december 9-én járt le. Ezzel összefüggésben úgy tűnik, a felmondási idő lejártának - és egyúttal a munkaviszony megszűnésének - az időpontja tévesen került meghatározásra. Ha ugyanis a 45 napos felmondási idő október 26-án, a kiadott szabadság lejártát követő napon vette kezdetét, mivel azt naptári napban (és nem munkanapokban) kell számítani, az már november 29-én lejárt. Így valójában ez az időpont a munkaviszony utolsó napja is. Ebből következően szinte bizonyos, hogy a december 9-ig járó munkanapokra számfejtett járandóság (amelynek összegét értelemszerűen nem tudjuk ellenőrizni) nem helyesen került meghatározásra, hiszen a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjat csak november 29-ig kellett volna fizetniük. A távolléti díj számítására irányadó rendelkezések pontosan meghatározzák, hogy ezen időszakra azt miképpen kell kiszámítani. Adatok hiányában pontosan nem tudjuk megmondani, hogy mennyi is lenne az irányadó távolléti díj. Érdemes megjegyezni, hogy havibér esetén a távolléti díj "alapbérrészének" meghatározásakor a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek., 148. § (1) bek. a) pont, 149. § (1) bek.].Ha a munkáltató a munkavállalót a felmondási idő teljes tartamára mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időre távolléti díj jár. Egyfelől távolléti díj jár a kötelező felmentési időre is, másfelől a munkáltató egyoldalú döntése alapján történő munkavégzés alóli mentesítés idejére is. Amint azt fentebb írtuk, ha a munkavállaló e jogcímeken mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ezen időszakok is jogszerző időnek számítanak a szabadságra való jogosultság szempontjából, azaz növelik a 2019-re járó szabadság tartamát. Mivel a felmondási idő felére nem lettek volna kötelesek mentesíteni a munkavégzés alól a munkavállalót, ha maradt még ki nem adott szabadság, azt a felmondási idő kötelező felmentési idővel nem érintett részében is kiadhatták volna. A kérdés szerint 2018. és 2019. évben 22 + 2 + 5, azaz összesen 29 munkanap szabadság került kiadásra. Úgy tűnik, hogy a 2018-ra járó 27 és a 2019-re járó hét (azaz összesen 34) munkanapból öt munkanap kiadására nem került sor a munkaviszony megszűnéséig. Megjegyzendő, a felmondási idő nem hosszabbítható meg a kiadott vagy kiadandó szabadsággal. Így, ha a munkaviszony megszűnésének időpontjában volt olyan szabadságrész, amit ezt megelőzően nem adtak ki, azt Önök kötelesek pénzben megváltani (Mt. 125. §).A kérdésből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3782

5. találat: Szakszervezeti tagok - az elmaradt béremelés sérelme

Kérdés: A munkáltató sajátos rendben adja ki a szabadságokat, amelyek elszámolásával nem értünk egyet, nemrég vita is volt ebből a vezetéssel. A következő béremelés során a megbeszélésen részt vevő szakszervezeti tagok bére változatlan maradt, nem kaptak emelést. Szerintünk ez megtorlás a munkáltató részéről, a szabadsággal kapcsolatos vita miatt. Kérjük szíves véleményüket!
Részlet a válaszból: […]alapszituáció, amelyben szintén megvalósul az egyenlő bánásmód megsértése. Amennyiben a kérdés szerinti esetben a szabadság elszámolásával kapcsolatos vita nem az egyenlő bánásmód megsértése miatt alakult ki, azaz nem védett tulajdonság miatt különböztettek meg hátrányosan személyt vagy személyeket a szabadság elszámolása során, ami ellen a munkavállalók felléptek, akkor a vita következményeként felmerülő hátrány sem alapozhatja meg az Ebktv. szerinti megtorlást.Ha a hátrány ugyanakkor a védett tulajdonsággal rendelkező személyeket ér (pl. azokat a szakszervezeti tagokat, akik a vitán részt vettek), a munkáltatói magatartás (a béremelésből való kihagyás) a közvetlen hátrányos megkülönböztetés tényállását (Ebktv. 8.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3772

6. találat: Bérprogram tévedése - "elszámolták" a szabadságot

Kérdés: A bérprogram hibája miatt mintegy 50 nap (400 óra) szabadsággal többet számoltunk el a munkavállalóknak, mivel a távolléti díjat a beosztás szerinti munkaidőre számolta el ugyan a program, de a szabadságot - valószínűleg - napokban tartotta nyilván, és így arányosan kevesebb nap "fogyott", mint kellett volna. Ilyen esetben a túlvett szabadságórákat vissza lehet követelni a munkavállalóktól?
Részlet a válaszból: […]naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól; a szabadság nyilvántartása ilyen esetben a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban történik [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. A szabadság kiadása és elszámolása során a kérdés alapján a munkáltató több nap szabadságot engedélyezett, mint amennyi a munkavállalót megillette volna, de az egyes szabadságnapok elszámolása (órákban) helyes volt. Ez a hiba a munkáltató érdekkörében merült fel, és ha a szabadságok kiadásáról a munkáltató rendelkezett, akkor azokat - az azokra járó bért - visszakövetelni a munkavállalóktól nincs jogalap; lényegében a munkáltató egyoldalú döntése (esetleg engedélye) alapján több szabadságra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3761

7. találat: Szabadságelszámolás - nem változtatható meg év közben

Kérdés: Fizikai munkavállalóink egy részének a munkaidő-beosztása szeptembertől megváltozott. Addig napi nyolc órában foglalkoztattuk őket, szeptembertől kezdve pedig a beosztás szerinti munkaidejük napi 12 óra. Négyhavi munkaidőkeretben dolgoztak és dolgoznak most is. Ha a munkáltató 2019-ben napban kezdte el kiadni a szabadságot a munkavállalóinak, áttérhet-e év közben az órában történő nyilvántartásra? Kell-e ehhez a munkavállalók beleegyezése, értesítése?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 124. § (3) bek.]. Álláspontunk szerint "az adott naptári évben" fordulatból következik, hogy az órás elszámolást csak az egész naptári évre lehet választani, és az elszámolás módja az év során nem változtatható meg. Tehát hiába változik a beosztás szerinti munkaidő mértéke, a szabadság elszámolásának módját legközelebb 2020. január 1-jétől lehet megváltoztatni. Ez a munkáltató egyoldalú döntése, amelyhez nem szükséges a munkavállalók beleegyezése. A törvény előírja, hogy a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3760

8. találat: Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után - az ajánlattétel időpontja

Kérdés: Egyik kolléganőnk jelezte, hogy gyermekgondozási szabadságáról szeptemberben kíván visszatérni. A harmadik gyermekével van távol, hét év után tér majd vissza. Ilyen esetben mikor kell elvégezni a kötelező béremelést? Először kiadjuk az időközben felhalmozódott szabadságokat, amelyekre még a távolléte előtti bérrel számoljuk a szabadságot, és csak a tényleges munkába állás előtt korrigáljuk a bérét? Mi a helyzet akkor, ha mégsem tudjuk tovább foglalkoztatni, és meg kell szüntetnünk a munkaviszonyát? Ekkor is kötelező a béremelés?
Részlet a válaszból: […]átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó (Mt. 59. §). Mint olvasható, a bérkorrekciót a távollét megszűnését követően, nyomban el kell végezni - ajánlatot téve a béremelésre. Nem helyes tehát az a gyakorlat, hogy a munkáltató először kiadja a távollét ideje alatt felhalmozódott fizetett szabadságot (még a távollét előtti utolsó bérrel számolva), és csak ez után tesz ajánlatot a béremelésre a munkavállalójának az időközbeni bérfejlesztésekre tekintettel. Így már a szabadság idejére járó távolléti díjat is a magasabb, megemelt bérrel kell kiszámítani. Ha a távollét azért ér véget, mert a munkaviszony megszűnik (megszüntetik),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3670

9. találat: Szabadság elszámolásának megváltoztatása - év közben nem lehetséges

Kérdés: Idegenforgalmi tevékenységet végzünk, a nyári főszezonban szinte minden munkanapon 12 órát teljesítenek a munkavállalók. Ugyanakkor sok a kisgyermekes kolléga, akik miatt kénytelenek vagyunk a szabadság egy tetemes részét a nyári hónapokban kiadni. Hogyan kell eljárnunk a szabadságok kiadásánál a 12 órás munkanapok esetében, hogy ne legyen igazságtalan azokkal szemben, akik a nyolcórás munkanapjaikon (jellemzően ősszel és tavasszal) mentek el pihenni? Év közben hogyan lehet áttérni a szabadság órában való nyilvántartására?
Részlet a válaszból: […]alkalmazzon. Az első lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell eljárni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. Minden szabadságnapot a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni (tehát a munkaszerződésében szereplő napi munkaidővel). Ez azt jelenti, hogy a kérdéses esetben a 12 órás munkanapra is nyolcórányi távolléti díj illeti meg, és ezt nyolc óra teljesített munkaidőként kell nyilvántartani a munkaidő elszámolásához is.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Például, ha a napi nyolc órára szerződött munkavállaló olyan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3646

10. találat: Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés: Egészségügyben (rendelőben) dolgozó, közalkalmazottként részmunkaidős (heti 4 napot dolgozik) orvos, ha egy hétig nem dolgozik, miért csak négy nap szabadságot kell kiírnia? A törvény, tudtom szerint, az ilyen közalkalmazotti jogviszonyban álló orvosoknak is megadja a teljes állásban dolgozóknak járó szabadságnapokat. De ez valahogy nem tűnik jogosnak. Nem öt napot kellene kiírnia ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]órára van beosztva, a szombat és a vasárnap pedig a heti két pihenőnap (így adódik, hogy heti négy munkanapja van). Az idézett szabály alapján ekkor a pénteki napra is szabadságot kell kiadni, hiszen ez nem pihenőnap és nem is munkaszüneti nap. Ilyen esetben minden szabadságnapot a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni, azaz a kérdéses esetben hétfőtől péntekig az öt nap szabadság alatt 40 órát teljesített.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ekkor a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A kérdéses példában egy munkanap 32/5 = 6,4 órának felel meg. Ha a munkavállaló hétfőtől péntekig kíván mentesülni a munkavégzés alól, 32 óra szabadságot kell igénybe vennie. Esetében ez 32/6,4 = 5 munkanap szabadságot jelent. Ebben az esetben a teljesített munkaidőt is a beosztás szerinti munkaidővel szükséges elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3138
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 27 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést