Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. február 23-án (113. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2212

[…] 32 órát munka­időkereten felüli rendkívüli munkaidőként kell elszámolni (Mt. 143. §).Annak érdekében, hogy rendes munkaidőben havonta egy alkalommal szombati napon is tudják foglalkoztatni alkalmazottjukat, munkaidőkeret alkalmazását javasoljuk. Míg ugyanis általános munkarend szerint a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be [Mt. 97. § (2) bek.], addig munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható [Mt. 97. § (3) bek.]. Emellett pedig, amíg általános munkarend esetén a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje valóban legfeljebb heti 48 óra lehet [Mt. 99. § (2) bek. b) pont], addig egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén – melynek előfeltétele a munkaidőkeret – a heti munkaidőre vonatkozó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni [Mt. 99. § (7) bek.]. Így a munkavállaló munkaideje a munkaidőkereten belül beosztható akként, hogy az egyik héten a munkavállaló akár heti hat napon végezzen munkát. A lényeg: a heti 48 órát a beosztás a munkaidőkeret átlagában ne haladja meg.A munkaidő-beosztás során ügyelnie kell arra a munkáltatónak, hogy minden körülmények között a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel ossza be [Mt. 97. § (1) bek.]. A beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. Ha azonban a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel (pl. megbetegedik egy munkavállaló, váratlan megrendelés), a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást legalább négy nappal […]