Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott alapszabadság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Polgármesteri szabadság - pótszabadságoktól "megfosztottan"

Kérdés: A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése nem rendeli alkalmazni a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetén a Kttv. 102. §-át, ezért felmerül a kérdés, hogy esetükben gyermekek utáni és az apát gyermeke születése esetén megillető pótszabadságot nem lehet megállapítani?
Részlet a válaszból: […]polgármester teljes éves szabadságát magában foglalja, ezenfelül további pótszabadságokra nem jogosult. A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a Kttv. 101-102. §-ai a polgármesterre nem alkalmazandók. Így nemcsak a szülőt és az apát megillető, hanem valamennyi további, a Kttv. kormánytisztviselőkre vonatkozó
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2218

2. találat: Közalkalmazotti szabadság és munkavégzés alóli mentesülés a munkáltató hozzájárulásával

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a - a (4)-(6) bekezdések kivételével - a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott Mt. 135. §-ának (2) bekezdése ugyanis a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó, amely viszont lehetőséget teremt arra, hogy kollektív szerződés eltérjen a közalkalmazott javára az Mt. alapján járó szabadságok tekintetében (szülői pótszabadság, apák, fiatalok, egészségkárosodott munkavállalók pótszabadsága). A Kjt. 13. §-a ugyanis csak a Kjt. és a végrehajtási rendeletei vonatkozásában köti kifejezett felhatalmazáshoz a kollektív szerződésben való eltérést. Ez az Mt.-re mint külön törvényre nem vonatkozik, amely viszont a 277. § (2) bekezdésében kifejezetten kimondja, hogy kollektív szerződés - eltérő rendelkezés hiányában - a Második és a Harmadik Részében foglaltaktól eltérhet. A kinevezés - erre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás hiányában - nem térhet el a jogszabályoktól, a közalkalmazott javára sem. Erre az Mt.-ben foglalt szabályok vonatkozásában sincs lehetőség, a munkavállaló javára szóló eltérést megengedő Mt. 43. §-a ugyanis közalkalmazotti jogviszonyban nem alkalmazható [Kjt. 24. § (2) bek.].A második kérdésben említett - közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó - szabály szerint a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1658

3. találat: Szabadság megállapítása

Kérdés: Egy munkavállalónk, akinek lejárt a GYED (második gyerek után), szeretne másutt elhelyezkedni. Mennyi szabadság jár neki az alábbi körülmények mellett? Jogviszony kezdete: 2007. 04. 02. Született: 1981. 07. 23. Jogviszony megszüntetése: 2012. 06. 30. Az első gyerek 2008. januárban született, ezt követően TGYÁS-t és GYED-et vett igénybe (itt 18 nap ki nem vett szabadsága maradt). Közben megszületett a második gyerek 2009 novemberében, ismét TGYÁS-t igényelt, majd 2010-ben GYED-del folytatódott az ellátása. Most, 2012-ben közös megegyezéssel szeretnénk a munkaviszonyt megszüntetni.
Részlet a válaszból: […]meg [Mt. 131. § (2) bek.]. A gyermekek után járó pótszabadság címén 2008-ban további 2, a 2009., 2010. és 2011. évre további 4 munkanap pótszabadság jár, feltéve hogy a gyermek gondozásában ő és nem szülőpárja vett részt nagyobb mértékben. 2012-ben szintén 4 munkanap pótszabadság jár részére a két gyermek után, tekintet nélkül arra, hogy a gyermeknevelési feladatokat hogyan osztották el a másik szülővel [Mt. 132. § (2) bek.]. A 2012. évre járó szabadság azonban csak a jogviszonyban töltött idővel arányosan jár (1992. évi Mt. 133. §). Mivel a munka­viszonya június 30-án szűnt meg, így a 2012. évre járó rendes szabadságnak csak a felére szerzett jogosultságot.Tekintetbe kell venni azt is, hogy 2008 januárja óta a munkavállaló valójában nem dolgozik. A törvény szerint azonban a rendes szabadság a szülési szabadság tartamára is jár (erre az időszakra vehető igénybe terhességi-gyermekágyi segély). Szintén szabadságra jogosító idő a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadságból az első év [1992. évi Mt. 130. § (2) bek.]. Megjegyzés: a 2011. augusztus 1-je után igénybe vett gyermekgondozási szabadság idejéből már csak hat hónap[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1422

4. találat: Szabadság mértékének csökkenése

Kérdés: Úgy értesültem, hogy az új Mt. alapján akár 10 munkanappal is csökkenthető a munkavállaló rendes szabadsága. Kérem, foglalják össze, ez milyen feltételekkel lehetséges!
Részlet a válaszból: […]az lehet, hogy az új Mt. megengedi, hogy az életkor alapján járó pótszabadság mértékétől kollektív szerződés akár a munkavállaló hátrányára is eltérhessen (új Mt. 135. §). Az életkor alapján járó plusznapok tehát kollektív szerződésben csökkenthetők a munkáltató és a szakszervezet megállapodása alapján. Mivel a negyvenötödik életév felett 10 munkanap pótszabadság jár, ezért valóban előfordulhat, hogy egy munkavállaló szabadsága legfeljebb e 10 munkanappal kevesebb lesz. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az életkor alapján járó pótszabadság egyéni megállapodásban (munkaszerződésben) nem csökkenthető a törvényi mértékhez képest, ehhez kifejezetten kollektív szerződés szükséges. Meg kell jegyeznünk, hogy a szabadság mértékére vonatkozó szabályok egyéb pontokon is változni fognak. Az új szabályozás szűkíti azoknak az időtartamoknak a körét, amelyekre tényleges munkavégzés hiányában is jár szabadság. A hatályos Mt. szerint idetartozik például a keresőképtelen betegség vagy a szülési szabadság időtartama. Például ha a munkavállaló a teljes 2011-es évben beteg volt, az éves rendes szabadságára ekkor is jogot szerzett. Az új törvény szerint azonban a keresőképtelen betegségből naptári évenként csak 30 napot lehet figyelembe venni jogszerű időként (új Mt. 115. §). Ez is eredményezhet olyan helyzetet, hogy a munkavállalónak kevesebb szabadság jár. Vannak azonban olyan változások is, amelyek növelik a rendes szabadság mértékét. Így például az új Mt. megőrzi azt a már 2012. január 1-jétől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1319

5. találat: Magasabb vezetők szabadságának megállapítása

Kérdés: Hatályon kívül helyezték a Kjt.-nek azt a rendelkezését, amely a vezetők szabadságának megállapításáról rendelkezik. Hogyan kell a jövőben megállapítani a vezetőket megillető szabadságot, illetve megállapíthatunk-e nekik egyáltalán szabadságot?
Részlet a válaszból: […](1) bekezdését, mely a kinevezett magasabb vezetők számára lehetővé tette, hogy a munkaidejük beosztását, valamint a pihenőidejük (szabadságuk) igénybevételét maguk állapítsák meg. Ebből arra következtetett, hogy mivel a vezető, valamint a magasabb vezető beosztású közalkalmazottak a munkaköri feladataik elvégzése mellett a beosztott közalkalmazottakhoz képest ugyanazon munkaidőben látják el a vezetői teendőiket is, így munkaterhük lényegesen nagyobb, mint az azonos munkakört betöltő, de vezető feladatot el nem látó közalkalmazottaknak. Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel megállapította, nincs ésszerű indoka annak, hogy a magasabb vezető, illetve vezető állású közalkalmazottak rendes szabadsága miért csak bizonyos esetekben tükrözi a beosztott közalkalmazotti munkakörökéhez képest nagyobb mértékű szabadságot. Az Alkotmánybíróság megállapította tehát, hogy a Kjt. 57/B. § (1) és (2) bekezdései az egyenlő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1032

6. találat: Osztályvezető közalkalmazott szabadsága

Kérdés: Szociális intézményünknél az egyik osztályvezető átkerült egy másik osztályra. Korábban kinevezett vezetőként látta el feladatát, ez 2011. január 1-jétől megváltozott, megbízott vezetői státusz illette meg a törvény alapján. Kérdésünk, hogy a másik osztályra való átkerülése kihat-e a szabadságára, figyelemmel arra, hogy a június 1-jétől megváltozott szabályok szerint alacsonyabb mértékű szabadság illetné meg, mint ezt megelőzően?
Részlet a válaszból: […]oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató-nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik a beosztott közalkalmazottakéval azonos, 21. munkanap alapszabadságra és 25 nap pótszabadságra jogosultak). A vezetőket emellett a törvény kizárta az 57. § (1) bekezdése szerinti, a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadságból. Így bizonyos esetekben - jellemzően a 9. fizetési fokozattól felfelé - a 30, 35 nap vezetői szabadság már kevesebb volt, mint az ugyanilyen besorolású beosztott közalkalmazottakat megillető alap- és pótszabadság összege. Az ezt kifogásoló indítványoknak helyt adva, a 11/2011. (III. 9.) AB határozata 2011. május 31. napjával megsemmisítette a Kjt. 57/B . § (1) és (2) bekezdését. A 2011. évi LII. törvény június 1-jei hatálybalépéssel a Kjt. vezetői szabadságokra vonatkozó rendelkezéseit módosította. A módosítás a helyzet orvoslásaként a vezetői pótszabadságokra vonatkozó, a 2009. évi CXXVI. törvény 2009. január 1-jei hatálybalépése előtti szabályokat állította vissza. 2008. december 31-ig csak megbízott vezetők léteztek, a vezetőket is ugyanannyi pótszabadság illette meg, mint a beosztottakat, viszont részükre is járt a besorolás utáni pótszabadság, a vezetői tevékenységet pedig magasabb vezetők esetén évi 10, vezetők esetén évi 5 munkanap vezetői pótszabadság honorálta. E pótszabadságok kerültek vissza 2011. június 1-jétől a Kjt. 57. § (2) bekezdésébe. Mindehhez átmeneti rendelkezések is kapcsolódnak, hiszen a 11/2011. (III. 9.) AB határozat miatti joghézag orvoslása a szabadság év közbeni megváltozását eredményezné. A szabályok egységesen előírják a vezetők szabadságának felülvizsgálatát, 2011. június 20-i hatállyal [lásd erről a 2011. évi LII. törvény 20. § (5) bekezdését!] Ha a törvény hatálybalépésének napján közalkalmazotti jogviszonyban álló magasabb vezető vagy vezető megbízású közalkalmazottat a Kjt. 2011. május 31-én hatályos szabályai alapján 2011. évre több szabadság illette volna meg, mint a 2011. június[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1029