100. Munkaügyi Levelek / 2014. április 28.

TARTALOM

1940. kérdés Vezető állású munkavállaló munkaszerződése
A vezető állású munkavállalók munkaszerződésében miről lehet megállapodni? Ha jól tudom, akkor változott a szabályozás márciusban; igaz az, hogy a vezető állású munkavállalónak innentől kezdve akkor is dolgoznia kell, ha egyébként beteg?
1941. kérdés Gyermek utáni pótszabadság - nem jár az élettársnak
Jár-e a gyermek után pótszabadság, aki a munkavállaló élettársának gyermeke, és közösen nevelik? Ha nem, akkor a munkavállaló hozzátartozójának minősül-e ez a gyermek, tehát személyes ápolása céljából igényelhet-e fizetés nélküli szabadságot?
1942. kérdés Gyermek utáni pótszabadság - önállóan nem váltható meg
2013. december 1-jétől határozatlan időre kötöttünk munkaszerződést egy munkavállalónkkal, amelyet azonban 2014. március 6-án, próba­idő alatt azonnali hatállyal megszüntettünk. A munkavállalónak három 16 év alatti gyermeke van. Kérdésünk, hogy a gyermek utáni pótszabadságnapokat arányosan kell-e elszámolni és kifizetni, ha nem vette igénybe, vagy sem?
1943. kérdés Szakmai gyakorlat - francia diák magyar munkáltatónál
Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?
1944. kérdés Cafeteriajuttatás közfoglalkoztatottaknak és bedolgozónak
A vállalatunknál saját cafeteriaszabályzat és kézikönyv van. A szabályzat alapján a vállalatnál dolgozó közfoglalkoztatott és bedolgozó jogviszonnyal foglalkoztatott munkavállalók számára nem biztosítja a cég a cafeteriát. Kötelező lenne ezt a cégeknek biztosítani a közfoglalkoztatott munkavállalók számára is?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1945. kérdés Utazási költségtérítés - lakóhelytől munkahelyig
A 39/2010. Korm. rendelet értelmében hazautazásnak számít a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának 86%-a, legfeljebb havonta 2014-ben 35 200 forint. Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállaló csak a lakóhelyétől 15 km-re lévő városig tud eljutni tömegközlekedéssel, oda pedig autóval kell érte beutazni, mert tömegközlekedési lehetőség nincs? Fizethető-e ebben az esetben hazautazás, hiszen a lakóhelyéig a munkavállaló nem tud eljutni tömegközlekedéssel?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1946. kérdés Munkaügyi ellenőrzés hatálya - ha külföldi a kölcsönbeadó
A magyar munkaügyi ellenőrzési hatóság mi módon tudja ellenőrizni a külföldön bejegyzett (EGT-beli) munkaerő-kölcsönbeadót, amely magyar munkavállalót kölcsönöz ki magyar vagy magyarországi kölcsönvevő jogi személynek? Az Art. 17. §-ának (17) bekezdése és a Tbj-tv. 56/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja szabályozza a kölcsönvevő kötelezettségeit, de a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben nincs nyoma ennek.
1947. kérdés Idényjellegű tevékenység - zöldhulladék-szállítás
Hulladékszállítással és hulladéklerakó kezelésével foglalkozó cég besorolható-e idényjellegű tevékenységűnek, mivel tavasztól őszig jelentősen több munkát végez (zöldhulladék-szállítás is van)? A munkaidőkeret tartamát szeretnénk a leghosszabb időtartamra (6 hó) felemelni. A munkavállalók munkaideje heti 40 óra, egy műszakos, és nincs kollektív szerződésünk. Tavasztól őszig 10-11 órát is dolgoznak, viszont télen nincs meg a 8 óra sem. Így a 6 havi munkaidőkeret kiegészítené a keretben letöltendő munkaidőt. Van erre lehetőség?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1948. kérdés Közalkalmazottak besorolása - iskolák működtetési feladatait ellátók
Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban - ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel - más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót - amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége - "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?
1949. kérdés Több műszakban dolgozót megillető bérpótlékok
Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?
1950. kérdés Üzemi tanács elnökének díjazása köztulajdonban álló munkáltatónál
Az Mt. már nem tartalmazza azt a szabályozást, miszerint 1000 fő fölött az üzemi tanács elnöke munkáját díjazás ellenében végzi. Ez a lehetőség, ha ki is került az Mt. szövegéből, az üzemi megállapodásba bekerülhet, illetve e tekintetben megállapodhat a díjazásról a munkáltató az üzemi tanáccsal alapesetben. Mivel köztulajdonban álló munkáltatónál az Mt.-nek az üzemi tanácsra vonatkozó szabályaitól nem lehetséges az eltérés, ez azt is jelenti, hogy az üzemi tanács elnökének, valamint a tagoknak járó havi díjazásban/tiszteletdíjban a felek közötti megállapodás nem köthető meg érvényesen? Részesítheti-e jogszerűen díjazásban a köztulajdonban álló munkáltató az üzemi tanács, valamint a központi üzemi tanács tagjait, illetve elnökét?
1951. kérdés Szabadságra való jogosultság - harminc napot meghaladó keresőképtelenség esetén
Kérem, hogy a 98. szám 1908-as kérdésére adott választ szíveskedjék megerősíteni, amely szerint 55 napos keresőképtelenség esetén a teljes időtartamra "nem jár szabadság", nem csak a 30 napot meghaladó időtartamra. Ugyanis az eddig megjelent valamennyi szakvélemény szerint - akár a keresőképtelenség napjait egybeszámítva - jár a 30 napra a szabadság, és csak az azt meghaladó időre nem.
1952. kérdés Munkaszüneti napon végzett munka díjazása
Órabéres dolgozónak, ha munkaidőkeretben van foglalkoztatva, megszakítás nélküli munkarendben, és rendes munkaidőben munkaszüneti napon munkát végez, akkor jár neki a távolléti díj az ünnepre, az alapbére és a 100% bérpótlék is?
1953. kérdés Munkavállaló képzésre kötelezése
A régi Mt. 103. §-ának (4) bekezdése kimondta: "A munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes." Az új Mt.-ben ilyen szabályt nem találtam, jelent ez tényleges változást?
1954. kérdés Munkaközi szünet kiadása
Cégünknél 20 perc munkaközi szünet van. 8 órától 9 óráig három csoportban 20 percenként tartják meg a dolgozók a szünetet. Azért három csoportban, mert így biztosítható a kényelmes étkezés, és hogy sorra kerüljenek a mosdónál és a kávéautomatánál. Ezzel két probléma is van. Az egyik: a munkáltatói tájékoztatóban az szerepel, hogy a szünet 8 órától 8.20-ig tart, de amikor új telephelyre költöztünk, kivitelezhetetlenné vált, hogy a dolgozóknak egyszerre legyen szünetük. Ez a 20 perces szünet nem része a munkaidőnek, bér sem jár rá. Milyen formában kell a munkavállalókat tájékoztatni arról, hogy a gyakorlat eltér a munkáltatói tájékoztatótól? A másik probléma, hogy 6 órakor kezdünk, ezzel megszegjük az Mt. 103. §-ának (5) bekezdését. Mivel a dolgozók nagyon korán kelnek, nem is lehetne elhúzni a reggelit 9 óráig. Ezenkívül van napközben két 5 perces szünet, ami része a munkaidőnek.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1955. kérdés Egészségügyi alkalmatlanság - elállási ok
Leendő munkavállalónkkal munkaszerződést kötöttünk azzal, hogy 2014. április 15-én kezdi meg a munkát cégünknél. Elküldtük az üzemorvoshoz, aki azonban megállapította, hogy alkalmatlan arra a munkakörre, amire felvettük. Mivel kikötöttünk a szerződésben próbaidőt, úgy gondoltuk, hogy azonnali hatállyal megszüntetjük a munkaviszonyt. Helyesen járunk el, ha próbaidő alatt azonnali hatállyal szüntetjük meg a munkaviszonyt, vagy ebből problémánk lehet később?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1956. kérdés Köztisztviselői egyoldalú munkakör-módosítás
Önkormányzatunknál foglalkoztatott köztisztviselőnk korábban felsőfokú végzettséggel katasztrófavédelmi referens munkakört töltött be, gyermek gondozása miatt hosszú ideig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Időközben, 2012. január 1-jével a kerületi polgári védelmi kirendeltség megszűnt, ezzel összefüggésben az önkormányzat katasztrófavédelmi feladatai is megszűntek. A munkahelyre történő visszatéréskor a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítási jogánál fogva - felsőfokú képesítési feltételhez nem kötött - közterület-diszpécseri munkakörre szóló kinevezésmódosítást adott át részére. Az illetmény összegét nem csökkentette. Mivel a köztisztviselő ezt - a munkaköri feladatokat magára nézve kihívást nem jelentőnek, degradálónak tartva - nem fogadta el, és kérte kötelező felmentését, ennek a munkáltató eleget is tett. A köztisztviselő utóbb pert indított. Kérjük véleményüket a kinevezésmódosítás jogszerűsége tekintetében!
1957. kérdés Állásidő iskolaszövetkezeti munkaviszonyban
Több helyen is azt olvastam, hogy a diákmunkásoknak nem jár állásidő. Miként kell kezelni azt, ha a diákokkal megkötjük ugyan az egyedi munkaszerződésüket, ami alapján kiküldjük őket a megrendelőhöz, de ott mégsem kapnak munkát (ami hagyományos munkavállaló esetében állás­idő lenne)?
1958. kérdés Rendkívüli munkaidő - adminisztratív módon nem korlátozható
Cégünknél a szellemi dolgozók körében gyakori a túlóra, amit nem a munkáltató rendel el, de ha valaki tovább marad az irodában, azt utólag mindig elismerjük rendkívüli munkaidőnek. Kérdésünk, hogy korlátozható-e a munkáltató által elismert túlóra? Például bevezethetjük-e, hogy a következő naptári félévtől legfeljebb havi 20 óra túlórát számolunk el havonta, a többit pedig nullázzuk?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
1959. kérdés Munkaközi szünet - nem lehet a munkaidő része közvállalatnál
Köztulajdonban álló cégünket nemrég alapították, így most kerül sor munkavállalóink felvételére. Az egyértelműség kedvéért szeretnénk rögzíteni írásban a munkavállalóink részére, hogy a napi munkaidő nálunk nyolc óra, és ebbe az ebédszünet is beleszámít majd, így a munkaidő reggel 8 órától délután 16 óráig tart. A kérdésünk, hogy ezt a munkaszerződésben vagyunk kötelesek rögzíteni, vagy elég, ha tájékoztatóban szerepeltetjük?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére