Keresés eredménye

12 találat a megadott túlóra tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Szabadság kiadása túlóraként
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 167-es számában a 3324. számú kérdésemben nem a szabadidőt, hanem a rendes évi szabadságot kérdeztem. ("A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?") Nem vagyok jogász, de véleményem szerint a rendes évi szabadság a dolgozó pihenését, regenerálódását szolgálja. A havi munkaidő (folyamatos munkarend) ledolgozása mellett a szabadság kiadását, még ha túlórában fizetik is, igazságtalannak érzem. Például, a munkaidő mértéke napi nyolc óra. Ezt folyamatos műszakban 24 vagy 12 órában teljesítjük. Március hónapban ledolgoztam a havi munkaidőmet, és kiírtak két munkanap szabadságot, amit előre tervezett túlórában kifizettek. Azaz ledolgoztam 176 munkaórát, ezenfelül két munkanap szabadságot kiírtak, amit 2x8 óra túlórában elszámoltak.
Részlet a válaszból: […]szabadság időpontját előre meg kell határozni, és azt 15 nappal előre kell jelezni a munkavállalónak [Mt. 122. § (4) bek.]. Ha kiadott szabadság alatt, azt megszakítva munkavégzést elrendelni csak a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén lehet. A szabadság időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben a munkavállaló oldalán felmerült kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni. A munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. [Mt. 123. § (5) és (7) bek.].Az idézett szabályokból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3342
2. találat: Munkaidő mértéke miatti rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.
Részlet a válaszból: […]munkaidő-beosztásban dolgozni - ezt meghaladóan ilyenkor sincs lehetőség a munkavégzésre, kivéve, ha erre a felek különmegállapodást kötöttek. Erre az Mt. szerint - többek között - belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakört betöltő munkavállaló esetében van mód [Mt. 135. § (4)-(5) bek.]. Munkaidőkeretben lehetőség van arra, hogy hétvégére is beosztásra kerüljön a munkaidő [Mt. 97. § (3) bek.], azonban a munkaidőkeret elrendelése sem jelentheti azt, hogy az általános munkarendben teljesítendő munkaidő mértékénél többet lehetne dolgozni rendes munkaidőben - például, ha heti 40 órás mértékű munkaidő alapján foglalkoztatják a munkavállalót, akkor a négyhetes munkaidőkeretben 4x40 óra osztható be rendes munkaidőként.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3243
3. találat: Túlórák kifizetésének elmaradása
Kérdés: Egy nonprofit kft.-nél dolgozom mint szakács. 2016. július 8., 9. és 10. napjain túlóráztam, összesen 17 órát a három nap alatt. Ebből a 8. és a 9. pihenőnap volt. Mindeddig ezekből a munkavégzésekből egy fillért nem láttam, a munkáltató arra hivatkozik, hogy nincs pénz! Meddig lehet ezt ezzel magyarázni? A jelenléti ívről ezeket a napokat átvezették egy egyéb nevezetű papírra, mondván, hogy így sok a ledolgozott nap egymás után. Mert akkor 9 napot dolgoztam folyamatosan.
Részlet a válaszból: […]másik heti pihenőnapot biztosít [Mt. 143. § (4) bek.].A munkabért - ideértve a rendkívüli munkavégzés fentiek szerinti ellenértékét is - a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. Amennyiben ez nem történik meg, a munkáltató késedelembe esik. A munkáltató nem mentheti ki magát azzal, hogy nincs pénze a munkabér kifizetésére, mivel a bérfizetési kötelezettség független attól, hogy a munkáltató anyagi helyzete milyen; a munkáltató gazdasági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2772
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Szombati nyitva tartás túlóra nélkül
Kérdés: Élelmiszer- és vegyiáru-boltjaink nyitvatartási idejéhez igazodóan a munkavállalók hétköznap 8 órát dolgoznak. Szombaton is szeretnénk rendszeresen nyitva tartani 8-12 óra között. Eddig a munkavállalókat a szombati napjukon 100% pótlékkal fizettük ki, mivel a pihenőnapjukon dolgoztak. Nem szeretnénk rendszeresen, tervezetten túlórát beosztani. Megoldható-e, hogy aki szombaton bejön dolgozni, az hétfőn csak négy órát dolgozik (12-kor kezdene)? Ezzel ugyanis meg lesz a munkavállalónak egybefüggő 48 óra heti pihenőideje és 40 órás munkaideje. Elkerülhető-e ezzel a szombati túlóráztatás?
Részlet a válaszból: […]héten belül kell meglennie. Ezért a szombat 12 órától nincs meg a 48 óra heti pihenőidő vasárnap éjfélig.A heti pihenőidő egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén úgy is beosztható, hogy a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő legyen biztosítva. A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 106. §). Azonban a szombat 12 órás végzéssel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1979
5. találat: Munkaidő-növelés - a munkakör készenléti jellegűvé minősítése
Kérdés: Az egyik telephelyünkön a recepciós szolgálat kialakításához kérem segítségüket. Jelenleg három kollégát foglalkoztatunk recepciós munkakörben. Az irodaház igényei szerint havi 200-210 óra teljesítendő munkaidő jutna egy főre, amit viszont a napi 8 órás munkaidővel nem tudunk kihozni. Van-e más lehetőségünk, mint a létszám bővítése vagy a rendszeres túlóráztatás?
Részlet a válaszból: […]munkanapos hónapban e munkavállalónak nem 8 x 23 = 184 óra, hanem 12 x 23 = 276 óra rendes munkaidő osztható be.A törvény szerint készenléti jellegű a munkakör, haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munka­idő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár (Mt. 91. §).A recepciós munkavállalók általában az a) pont alapján készenléti jellegű munkakörben dolgozónak minősíthetők.A készenléti jellegű munkakörre hivatkozással a kérdés szerint szükséges havi 200-210 óra minden hónapban rendes munkaidőként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1972
6. találat: Rendkívüli munkaidő - adminisztratív módon nem korlátozható
Kérdés: Cégünknél a szellemi dolgozók körében gyakori a túlóra, amit nem a munkáltató rendel el, de ha valaki tovább marad az irodában, azt utólag mindig elismerjük rendkívüli munkaidőnek. Kérdésünk, hogy korlátozható-e a munkáltató által elismert túlóra? Például bevezethetjük-e, hogy a következő naptári félévtől legfeljebb havi 20 óra túlórát számolunk el havonta, a többit pedig nullázzuk?
Részlet a válaszból: […]munkaidőre bérpótlék vagy legalább a rendkívüli munka­idő mértékével egyező szabadidő illeti meg a munkavállalót (Mt. 143. §).Nincs törvényes lehetőség arra, hogy a munkáltató korlátozza az elismert rendkívüli munkaidő mértékét. A munkáltató jelenlegi működésében ugyanis az az időtartam is rendkívüli munkaidő, amelyet a munkáltató formális elrendelése, utasítása nélkül, de a munkáltató érdekében dolgozva tölt a munkavállaló, és amely teljesítést a munkáltató utólag tudomásul vesz. A munkavállaló elismert teljesítését pedig megfelelően díjazni kell, nem lehet utólag "meg nem történtnek" tekinteni.A rendkívüli munkaidő felhalmozódása azzal akadályozható meg, hogy a munkáltató egyszerűen nem rendeli el ezeket a többletórákat. Kialakítható olyan rendszer, amelyben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1958
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
7. találat: Ágazati kollektív szerződés felmondása
Kérdés: A Sütőipari Ágazati Kollektív Szerződés felmondása 2013. július 15-én jelent meg a Magyar Közlönyben azzal, hogy a megjelenéstől számított 30 nap elteltével lép hatályba a felmondás, azaz augusztus 15-én. Ha hónap közben tér vissza a munkáltató az Mt. hatálya alá, az hogyan befolyásolja az ágazatban előírt bérekre, pótlékokra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát? Például: hogyan alakul a túlóra számítása, hiszen eredetileg a kollektív szerződés szerint 2013. január 1-jétől éves szinten 300 túlórával lehetett tervezni, ám az év közben bekövetkezett változásnak köszönhetően 2013. 08. 15-től újra az éves 250 órás túlórára vonatkozó szabály lép életbe? Hogyan jár el helyesen a munkáltató az éves túlóra számításával kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]kötelezően a munkaszerződés része.) A rendkívüli munka éves kerete csak kollektív szerződéssel emelhető az Mt. 109. §-ának (1) bekezdésében meghatározott óraszám fölé [Mt. 135. § (3) bekezdése], e kérdésben tehát a munkaszerződés nem lehet mérvadó. Ha tehát a munkáltatónál nincs olyan helyi kollektív szerződés, amely szintén 300 órát írna elő, akkor a munkáltatónak 2013. augusztus 16-ával tabula rasát kellett csinálnia. A 2013. január 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1750
8. találat: Munkaidő-maximumok
Kérdés: Az érintett munkavállalónk heti munka­ideje 40 óra. Ezenfelül hétköznap és hétvégén is elő­fordul, hogy túlórát rendelünk el neki. Azt, hogy az Mt. 99. §-a szerint a heti munkaidő a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát nem haladhatja meg, a túlórák figyelembevételével kell érteni?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1654
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
9. találat: Éves 200 órás túlórakeret
Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?
Részlet a válaszból: […]munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet [Mt. 127. § (2) bek.]. Mindezeken túlmenően rendkívüli munkára nem vehető igénybe a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor [Mt. 127. § (6) bek.]. Az Mt. szigorúan meghatározza a rendkívüli munkavégzés mértékét is. E szerint egy munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1209
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: GYES és ápolási díj melletti munkavégzés
Kérdés: GYES mellett 4 órában dolgozom. A munkaidőmön kívül vállalhatok-e helyettesítést? Ha tartósan beteg gyermekem után kapom a GYES-t, és letelte után ápolási segélyt kapnék, akkor mennyit dolgozhatok, és esetleg helyettesíthetek vagy túlórázhatok-e?
Részlet a válaszból: […]bekezdés]. Ebben az esetben azonban bizonyos, hogy a munkavállaló nem lesz jogosult a GYES-re, hiszen a heti 30 órás előírásnak nem felel meg. (Természetesen ez csak arra az esetre vonatkozik, ha a fenti szabályok szerint nem dolgozhat időkorlátozás nélkül.) A Cst. szabálya tehát világosan értelmezhető a szerződés szerinti munkaidőre. A Cst. ugyanakkor nem írja elő kifejezetten a beosztás szerinti munkaidő fogalmának használatát. Nem tiltott tehát, hogy - az általános munkajogi szabályok szerinti korlátozások megtartásával - egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozzon az a munkavállaló, aki GYES-ben is részesül, illetve hogy akár rendkívüli munkavégzésre vagy más munkavállaló helyettesítésére is sor kerülhessen. A helyettesítés önmagában nem tiltott, akár rendes, akár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1200
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés