Üzemi tanács elnöke - az el nem fogadott lemondás

Kérdés: Munkaviszonyom 2020. január 10-én megszűnik a cégemnél, ahol az üzemi tanács elnöki beosztását is elláttam. 2019. szeptember 27-én bejelentettem, hogy december 31-ével lemondok az elnökségről, és új elnököt választott az üzemi tanács. A cég jogi osztálya nem fogadta el a választás eredményét, mivel szerintük így nem mondhattam volna le, csak december 30-án. Az ügyrendünkben nincs semmilyen kikötés ezzel kapcsolatban. Jogos-e a jogi osztály kifogása, illetve beleszólhat-e a választásba?
Részlet a válaszából: […] Az üzemi tanács működésére vonatkozóan az Mt. gyakorlatilag semmilyen szabályt nem határoz meg, annak kialakítását az üzemi tanács ügyrendjére bízza, amit az kizárólagosan jogosult meghatározni. Az egyedüli tételes jogi előírás a működés megkezdésére vonatkozik; e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.
Kapcsolódó címkék:    

Üzemi tanács elnökének lemondása

Kérdés: Üzemi tanácsunk elnöke lemondott tisztségéről és üzemi tanácsi tagságáról is. Ilyen esetben hány napon belül kell megválasztani az új elnököt? Alkalmazható a megalakulásnál irányadó 15 nap? A póttag behívását az új elnök megválasztása előtt, vagy majd az után kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...ügyrendje állapítja meg [Mt. 259. § (3) bek.]. Az Mt. nem tartalmaz kifejezett szabályokat arra nézve, hogy miként kell eljárni, ha az üzemi tanács elnöke mond le, ennek a kérdésnek a meghatározását az üzemi tanácsra bízza, amely maga jogosult megállapítani ügyrendjét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Üzemi tanács elnökének díjazása köztulajdonban álló munkáltatónál

Kérdés: Az Mt. már nem tartalmazza azt a szabályozást, miszerint 1000 fő fölött az üzemi tanács elnöke munkáját díjazás ellenében végzi. Ez a lehetőség, ha ki is került az Mt. szövegéből, az üzemi megállapodásba bekerülhet, illetve e tekintetben megállapodhat a díjazásról a munkáltató az üzemi tanáccsal alapesetben. Mivel köztulajdonban álló munkáltatónál az Mt.-nek az üzemi tanácsra vonatkozó szabályaitól nem lehetséges az eltérés, ez azt is jelenti, hogy az üzemi tanács elnökének, valamint a tagoknak járó havi díjazásban/tiszteletdíjban a felek közötti megállapodás nem köthető meg érvényesen? Részesítheti-e jogszerűen díjazásban a köztulajdonban álló munkáltató az üzemi tanács, valamint a központi üzemi tanács tagjait, illetve elnökét?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban nem kívánt a felek megállapodására bízni egyetlen kérdést sem; ezért - álláspontunk szerint - ilyen munkáltatónál az üzemi tanács elnöke részére, e tisztség betöltésére tekintettel díjazást sem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Üzemi tanácstag - munkajogi védelem nélkül

Kérdés: Az Mt. 236. §-ának (1) bekezdésében előírt és a munkavédelmi képviselők megválasztásához hasonlóan szintén kötelezőnek tekinthető üzemi tanácsok vonatkozásában a jogalkotó miért alkalmaz más munkajogi védettségi szabályt? Itt arra utalnék, hogy az Mt. 260. §-ának (3) bekezdése kizárólag az üzemi tanács elnöke számára biztosít munkajogi védelmet. Egy korábbi kérdésre adott válaszuk indoklásának értelmező kiterjesztésénél vajon a jogalkotó ténylegesen elfeledkezett-e arról, hogy minden üzemi tanácsi tagot is munkajogi védelemben kellene részesíteni? Utalok ismételten arra, hogy az üzemi tanács választása hasonlóan kötelező jellegű, mint a munkavédelmi képviselő választása.
Részlet a válaszából: […] ...megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak [Mt. 236. § (1) bek.]. Az üzemi tanács egyetértése szükséges az üzemi tanács elnöke munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, vagy a munkáltató üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.