Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott üzemi tanács elnöke tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Üzemi tanács elnöke - az el nem fogadott lemondás

Kérdés: Munkaviszonyom 2020. január 10-én megszűnik a cégemnél, ahol az üzemi tanács elnöki beosztását is elláttam. 2019. szeptember 27-én bejelentettem, hogy december 31-ével lemondok az elnökségről, és új elnököt választott az üzemi tanács. A cég jogi osztálya nem fogadta el a választás eredményét, mivel szerintük így nem mondhattam volna le, csak december 30-án. Az ügyrendünkben nincs semmilyen kikötés ezzel kapcsolatban. Jogos-e a jogi osztály kifogása, illetve beleszólhat-e a választásba?
Részlet a válaszból: […]szerint az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül, első ülésén - tagjai közül - elnököt választ [Mt. 259. § (1), (3) bek.]. Ebből következően nincs akadálya annak, hogy az elnök későbbi hatállyal mondjon le, és annak sem, hogy a lemondás benyújtását követően megválasszák az új elnököt, aki értelemszerűen ezt a pozíciót hatályosan csak az előző elnök lemondásának hatályosulását - a kérdés szerinti esetben december 31-ét - követően töltheti be. A jogi osztálynak tehát meglátásunk szerint nem alapos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3733
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Üzemi tanács elnökének lemondása

Kérdés: Üzemi tanácsunk elnöke lemondott tisztségéről és üzemi tanácsi tagságáról is. Ilyen esetben hány napon belül kell megválasztani az új elnököt? Alkalmazható a megalakulásnál irányadó 15 nap? A póttag behívását az új elnök megválasztása előtt, vagy majd az után kell megtenni?
Részlet a válaszból: […]Amennyiben erre vonatkozóan az ügyrend nem tartalmaz szabályokat, analógia útján alkalmazható az a szabály, amely szerint az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül, első ülésén - tagjai közül - elnököt választ [Mt. 259. § (1) bek.].Az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése esetén, az üzemi tanácsba a megszerzett szavazatok számának megfelelő sorrendben póttagot kell behívni (Mt. 257. §). A póttag behívására vonatkozóan ugyancsak nincs törvényi határidő, így azt lehetőség szerint minél előbb meg kell tenni, ha arról az ügyrend nem rendelkezik. Ha az elnökválasztás és a póttag behívásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2270

3. találat: Üzemi tanács elnökének díjazása köztulajdonban álló munkáltatónál

Kérdés: Az Mt. már nem tartalmazza azt a szabályozást, miszerint 1000 fő fölött az üzemi tanács elnöke munkáját díjazás ellenében végzi. Ez a lehetőség, ha ki is került az Mt. szövegéből, az üzemi megállapodásba bekerülhet, illetve e tekintetben megállapodhat a díjazásról a munkáltató az üzemi tanáccsal alapesetben. Mivel köztulajdonban álló munkáltatónál az Mt.-nek az üzemi tanácsra vonatkozó szabályaitól nem lehetséges az eltérés, ez azt is jelenti, hogy az üzemi tanács elnökének, valamint a tagoknak járó havi díjazásban/tiszteletdíjban a felek közötti megállapodás nem köthető meg érvényesen? Részesítheti-e jogszerűen díjazásban a köztulajdonban álló munkáltató az üzemi tanács, valamint a központi üzemi tanács tagjait, illetve elnökét?
Részlet a válaszból: […]csak a törvényi szabályok végrehajtása, illetve a munkáltató és az üzemi tanács együttműködése lehet a tárgya, illetve célja. E szabály minden munkáltatóra nézve kógens [Mt. 267. § (5) bek. g) pont]. A központi üzemi tanácsra - a létrehozását kivéve - az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 250. § (3) bek.]. A köztulajdonban álló munkáltatóknál a törvény egyáltalán nem enged eltérést az Mt. XX. fejezetében foglaltaktól, azaz a munkáltató és az üzemi tanács együttműködésére vonatkozóan a jogalkotó elegendőnek tartja a jogszabályi rendelkezéseket.Figyelemmel arra, hogy mind az üzemi tanácsi választáson indulás, mind az üzemi tanácsi elnöki tisztség betöltése önkéntes a munkavállaló részéről, így álláspontunk szerint az elnök részére díjazás megállapítása nem olyan körülmény, amely a törvényi szabályok végrehajtását, illetve a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1950

4. találat: Üzemi tanácstag - munkajogi védelem nélkül

Kérdés: Az Mt. 236. §-ának (1) bekezdésében előírt és a munkavédelmi képviselők megválasztásához hasonlóan szintén kötelezőnek tekinthető üzemi tanácsok vonatkozásában a jogalkotó miért alkalmaz más munkajogi védettségi szabályt? Itt arra utalnék, hogy az Mt. 260. §-ának (3) bekezdése kizárólag az üzemi tanács elnöke számára biztosít munkajogi védelmet. Egy korábbi kérdésre adott válaszuk indoklásának értelmező kiterjesztésénél vajon a jogalkotó ténylegesen elfeledkezett-e arról, hogy minden üzemi tanácsi tagot is munkajogi védelemben kellene részesíteni? Utalok ismételten arra, hogy az üzemi tanács választása hasonlóan kötelező jellegű, mint a munkavédelmi képviselő választása.
Részlet a válaszból: […]az üzemi tanács elnökét megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte [Mt. 260. § (3) bek.].Az üzemi tanács megválasztása a kialakult jogértelmezési gyakorlat alapján csak abban az esetben kötelező, ha a választást legalább egy munkavállaló kezdeményezi. Ettől egyébként eltérő gyakorlat alakult ki viszont a munkavédelmi képviselők megválasztásával kapcsolatban, ahol a választást abban az esetben is le kell bonyolítani, ha a munkavállalók érdektelenek - ez legfeljebb a választás érvényességében vagy eredményességében tükröződhet, de a választást magát mindenképpen meg kell tartani (EBH 2008. 1812). A megválasztásra tehát más szabályok vonatkoznak.Az a körülmény, hogy a 2012. július 1-jétől életbe lépett Mt. alapján kizárólag az üzemi tanács elnöke részesül munkajogi védelemben, jogpolitikai döntésnek tekinthető, és álláspontunk szerint tudatos volt a jogalkotó részéről. Az üzemi tanács jogkörét tekintve részvételi testület, ami nem áll érdekellentétben a munkáltatóval, mint a szakszervezet; és jóval kevesebb tényleges jogosultsággal is rendelkezik, mint a munkavédelmi képviselő (lásd Mt. 263-264. § és Mvt. 72-76. §). Utóbbi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1741