Műszakátadás mint a munkaidő része

Kérdés: A munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama a munkaidő része. A több műszakos munkarendben a műszakváltás tipikusan ilyen előkészítő, illetve befejező tevékenységnek minősül, vagyis munkaidőben kell lezajlania. Cégünknél a műszakot befejező dolgozók takarítanak, elpakolnak a munkaterületükről, papírokat töltenek ki, továbbá a következő műszak dolgozóinak átadják a műszakban történt fontos információkat. Mindezt az utolsó 10 percben teszik meg. A műszakot kezdő dolgozóknak 5:50-re, 13:50-re és 21:50-re fel kell sorakozniuk, hogy a műszakvezető beossza őket arra a sorra, ahol aznap dolgozni fognak. Majd elfoglalják a munkaterületet, dokumentációt töltenek ki, és átveszik a fontos információkat a lelépő kollégáiktól. Két munkaközi szünet van egy műszak alatt, egy 20 perces és egy 10 perces. A munkaidő 8 óra, ennyit számolunk el. A műszakváltás tehát munkaidőnek minősül, és azt a következő műszak dolgozóinak óra 50 perckor kell kezdeni, a 10 perces szünetet nem tekintjük a munkaidő részének, vagyis nem fizetett idő, a 20 perces szünetet (bár az sem lenne kötelező) viszont a fizetett munkaidő részeként kezeljük, vagyis nem ledolgozandó. Ennek megfelelően a bruttó munkaidő 8 óra 10 perc, a nettó munkaidő 8 óra. A munkaidő-nyilvántartáson pedig a munkaidő kezdete helyesen 5:50, 13:50 vagy 21:50, a vége 14:00, 22:00 vagy 6:00. Helytálló a levezetésem?
Részlet a válaszából: […] A levezetés helyes. Kifejezetten a munkaidő részének tekintendő az előkészítő vagy befejező tevékenység, amely minden olyan feladatot felölel, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Munkanap-áthelyezés több műszakos munkarendben

Kérdés:

Cégünknél a termelésben dolgozókat három műszakos munkarendben foglalkoztatjuk (6–14 óra, 14–22 óra, 22–06 óra), hétfőtől péntekig. November 24-én pénteken a délelőttös műszak idején, 8-14 óra között a szolgáltató karbantartása miatt áramszünet lesz, így az érintett, ún. B szak dolgozóit akkor nem tudjuk foglalkoztatni. Emiatt a B szak részére november 4-én szombat délelőttre munkavégzést rendeltünk el, helyette pedig november 24-én pénteken kapnak pihenőnapot. Az A (éjszakás) és a C (délutános) szakok munkaidő-beosztására nem vonatkozik ez a módosítás, ők november 4-én szombaton a pihenőnapjukat töltik, november 24-én pénteken pedig munkát végeznek. A három műszakos munkarendre tekintettel a munkanap meghatározása a naptári naptól eltérő, reggel 6 órától másnap reggel 6 óráig tart. Ennek tükrében szabályosan járunk el a fent leírtak szerint, hogy csak a B szak részére helyezzük át a november 24-ei munkanapot november 4-e szombatra, a másik két szaknak pedig nem módosítjuk a beosztását?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt eljárásnak nincs akadálya. A munkaidő-beosztás szabályai egy adott munkavállaló vonatkozásában tartalmaznak előírásokat, nincs olyan rendelkezés, amelyet egy egész munkavállalói csoport tekintetében kellene betartani. Ezért minden munkavállalónak egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt beosztás alapján

Kérdés: A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóinkra vonatkozó munkaidő-beosztást a hirdetőtáblára kifüggesztve tesszük közé, munkavállalói csoportonként, egy hónapra előre, legalább 168 órával korábban (pl. gyártósziget A, B, C szak, előkészítő terület A, B, C szak). A névre szóló jelenléti ívek vezetése a munkavállalók feladata. Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Megfelelhet-e ennek a szabálynak az a megoldás, ha a névre szóló jelenléti ívekre, melyeket a hónap végén teszünk ki, előre rányomtatjuk a dolgozóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti adatokat (munkaidő kezdete, vége, ledolgozott óra) mint tervadatokat, és mellette feltüntetjük ugyanezen oszlopokat tényadatok fejléccel, amelyekbe csak változás esetén teszünk bejegyzést (pl. szabadság, keresőképtelenség, munkaidő-beosztás módosítása miatti eltérő munkaidő miatt)? Hónap végén pedig a vezetésért felelős területvezető és a munkavállaló is aláírásával igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. Ha a munkáltató hó közben módosítja a munkaidő-beosztást, és ezt szintén közzéteszi a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, akkor ezt a tényadat oszlopokba mint változást felvezetheti a jelenléti ívekre? Vagy csak a munkavállalók oldalán felmerült okokból (pl. műszakcserét kérelmez) eredő változások tüntethetők fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt eljárás megfelel a törvénynek. Ilyen esetben tehát a munkáltató az írásban előre közölt munkaidő-beosztást tekinti egyben jelenléti ívnek is, amelybe csak akkor kell külön bejegyzést tenni, ha a tervezett beosztáshoz képest valamilyen változás van. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Vasárnapi pótlék mint a távolléti díj része

Kérdés: Munkavállalóinkat több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk, a vasárnap általában az egyik heti pihenőnapjuk. Ugyanakkor előfordul, hogy a szombaton este kezdődő műszakjuk áthúzódik vasárnapra is, de ez általában csak néhány óra munkavégzést jelent. A távolléti díj számításánál akkor is figyelembe kell venni ezeket a vasárnapra eső munkavégzéseket, ha azok nem érintik az egész munkanapot?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett [Mt. 151. § (2) bek.]. Az irányadó időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Munkaviszony kezdete – vasárnap vagy hétfő

Kérdés: Három műszakos munkarendben a munkáltató a hétfői munkanap kezdetét 6 óráról vasárnap 22 órára helyezi át. Ha új munkavállaló kezd éjszakai műszakban vasárnap este, a munkaszerződésében mi lesz a jogviszony kezdete? A hétfői nap dátuma, mivel a hétfőhöz tartozik a vasárnapi két óra munkavégzés, vagy mindenképp a vasárnap, mert a munkaviszony kezdete naptári napra határozandó meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkanap vagy naptári nap, vagy a megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. A munkaviszony kezdetének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Több műszakos munkarend értelmezése

Kérdés:

Autóipari beszállítóként a munkáltató tevékenysége több műszakosnak minősül. A termelésben dolgozó munkavállalóinkat három műszakban (6–14 óra, 14–22 óra és 22–6 óra) foglalkoztatjuk, hétfőtől péntekig. Bár négyhavi munkaidőkeret szerepel a tájékoztatókban, de nem élünk vele. Azonban van pár olyan operátor, raktáros, karbantartó munkakörű dolgozónk, akik csak egy vagy két műszakban (délelőtt, délután), esetleg 8–16 óra között dolgoznak. Ettől függetlenül az egy műszakban beosztott, termelésben dolgozók munkaköre is több műszakos tevékenységűnek minősül-e, és így az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján vasárnapra rendes munkaidő a részükre is beosztható lenne? A beosztásukból kifolyólag – szemben a három műszakban foglalkoztatott kollégáikkal – esetükben a munkanap naptári napot jelent, és nem a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 órát?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató tevékenysége akkor több műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát [Mt. 90. § b) pont]. A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztására számos speciális szabály vonatkozik, így például részükre vasárnapra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkanap időtartamának megváltoztatása

Kérdés:

Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére, szakonként, minden hónapra kifüggesztjük a munkaidő-beosztást. Az április havi beosztáson a munkanap reggel 6 órától a következő nap reggel 6 óráig volt meghatározva, a munkahét pedig hétfő reggel 6 órától a következő hét hétfő reggel 6 óráig. A kiszállítási igények miatt az éjszakás műszaknak május 1-jén 22 órakor kell indulnia, ezért a május 2-ai, keddi munkanap kezdetét 22 órára tettük. Tehát, ha jól gondoljuk, ez már nem minősül munkaszüneti napi munkavégzésnek. Így a május havi beosztáson a munkanap meghatározása: 22 órától a következő nap 22 óráig tart, a munkahét meghatározása: hétfő 22.00 órától a következő hét hétfő 22.00 óráig tart. Szabályos-e a munkanap-, munkahétkezdet megváltoztatása ily módon, ha a munkaidő-beosztást legalább 168 órával korábban, illetve a beosztásmódosítást legalább 96 órával korábban közöljük? Lehetséges-e, hogy egy hónapon belül az egyik héten a munkanap, munkahét kezdete 6 óra, a másik héten viszont 22 óra?

Részlet a válaszából: […] A munkanap általában a naptári nappal azonos, de a munkáltató döntése alapján lehet attól eltérő, megszakítás nélküli huszonnégy óra is, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. A munkanaphoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Több műszakos munkarend a bölcsődékben

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozók egy része reggel 6 órától 14 óráig dolgozik, a másik része eltolt időbeosztással, 10 órától kezd, és este 18 óráig dolgozik. Ez az eltolt kezdés több műszakos munkarendnek minősül-e, ha igen, akkor délutános műszakpótlékot kell fizetnünk? Ha igen, akkor azt hány órától kell megállapítanunk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató tevékenysége több műszakos, ha annak tartama hetente eléri a 80 órát [Mt. 90. § b) pont]. Mivel a kérdés szerinti esetben a munkáltató tevékenysége – feltételezve, hogy hét végén nincs nyitva az intézmény – heti 5 nap, napi 12 órát ölel fel, azaz heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Műszakpótlék számítása szociális intézményekben

Kérdés: Szociális intézmény egyik szervezeti egységében egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint, több műszakos munkarendben dolgoznak az ápolók, gondozók. A belső ellenőrzés hibásnak találta, hogy ebben az egységben a 07-15 óra közötti műszakban a 14 és 15 óra közötti időben nem fizettünk 15%-os bérpótlékot. Az egyik ápoló havi beosztása az alábbiak szerint alakult 160 kötelezően ledolgozandó óra mellett, az adott hónapban: 07-15 óráig tartó műszakban dolgozott 5 napig, 07-19 óráig 2 napig, 14-22 óráig 5 napig, 22-07 óráig 4 napig, 19-07 óráig 2 napig. Összesen 164 órát dolgozott, ebből két 12 órás műszak vasárnapra, egy szombatra esett. 28 óra 15%-os, 76 óra 30%-os, 32 óra 50%-os pótlékot, valamint 4 óra túlórát fizettünk ki neki. Megfelelő-e az elszámolás, vagy 5 órával több 15%-os pótlékot kellett volna kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Napi és heti pihenőidő-beosztás – egy AB határozat következményei

Kérdés: A munkavállalóinkat általános munkarendben, három műszakban, 5+2-es munkarendben foglalkoztatjuk. Az első műszak hétfő reggel 6-kor kezd, az utolsó pénteken este 22-kor (és szombaton reggel 6-kor fejezi be); a két pihenőnapjuk hétfő reggel 6-ig kerül kiadásra. A forgás akként történik, hogy a délelőttös műszak forog délutánosba, a délutános éjszakásba, az éjszakás pedig délelőttösbe. Elrendelhető ez, beosztható így a munkaidő?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak heti pihenőnapok biztosítása esetén hetenként két pihenőnapot kell beosztani [Mt. 105. § (1) bek.]; általános munkarendben ez a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. A munkavállaló munkanapja: a naptári nap vagy megszakítás nélküli 24 óra, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.
1
2
3
9