Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott munkaügyi ellenőrzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szabálytalan ünnepnapi munkavégzés szankciója

Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?
Részlet a válaszból: […]munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (2)-(3) bek.].A fentiek alapján a kérdés szerinti esetben nincs lehetőség a munkaszüneti napra rendes munkaidőt beosztani, legfeljebb ha a felsorolt rendkívüli körülmények alapján lenne kivételesen indokolt. A munkaügyi hatóság jogosult ellenőrizni a munkaszüneti napi munkavégzés szabályait [Met. 3. § (1) bek. f) pont]. Szabályszegés esetén munkaügyi bírság kiszabására kerülhet sor, már akkor is, ha a jogsértés csupán egyetlen munkavállalót érint [Met. 7. § (1) bek.]. A munkaügyi bírság összegét a hatóság mérlegeléssel állapítja meg, legalább 30 000, legfeljebb 10 000 000 Ft lehet [Met. 7. § (3) bek.]. E rendkívül tág korlátok között a bírság megállapításánál a hatóságnak kötelező az alábbi tényezőket figyelembe vennie: a jogsértéssel okozott hátrány nagyságát, illetve a jogsértéssel elért előny[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3460

2. találat: Bírság ingyenes munkavégzésért

Kérdés: Szeretem a jelenlegi foglalkoztatómnál a munkámat, ezért rendszeresen többet dolgozom, nem munkabérért. Nem nézik jó szemmel, hogy ennyit vagyok bent, tartanak attól, hogy az egészségemre megy. Én viszont hajthatatlan vagyok. Viszont említettek egy olyan érvet, ami aggodalommal tölt el, és szabotálhatja a munkavégzésemet ilyen keretek között. Az állítás az, hogy a céget és a munkavállalót is megbírságolják, ha a munkavállaló hivatalosan nem munkát végezve van a munkaadónál. Kérem, segítsenek az állítás megerősítésével, illetve cáfolásával.
Részlet a válaszból: […]"cserébe" a munkáltató köteles munkabért fizetni. Azt, hogy ez a munkabér pontosan mennyi, nem állapítható meg a kérdéséből, hiszen nem világos, milyen körülmények között kerül sor e munkavégzésre (így például nem állapítható meg, hogy rendkívüli munkavégzésről, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról van-e szó). Összességében azt azonban megállapíthatjuk, hogy munkavégzése, rendelkezésre állása, azaz időbeli lekötöttsége alapján az Ön részére munkabér jár, ezért a munkaviszony keretei között nem jogszerű, ha "ingyenesen" dolgozik a munkáltatónak. Ön munkaügyi perben adott esetben követelhetné az elvégzett munkájáért járó és a munkáltató által ki nem fizetett munkabérét. Azt azonban, hogy a kifizetésre nem került sor, Önnek kell bizonyítania, illetve az eljárás során minden bizonnyal figyelembe kellene venni egyes általános magatartási követelményeket is, így például azt, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat [Mt. 6. § (1) bek.].A munkaügyi hatóság jogosult az általa lefolytatott munkaügyi ellenőrzés alapján különböző szankciókkal sújtani a munkáltatót, melyek között a munkaügyi bírság is szerepel [pl. Met. 6. § (1) bek. d) pont, 6/A. § (1) bek. c) pont, 7. § (1) bek. a) pont]. A munkaügyi hatóság hatásköre ugyanis[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3405

3. találat: Bejelentési kötelezettség utólagos teljesítése

Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre - napi 8 órára - jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?
Részlet a válaszból: […]teljesítenie kellett az Art.-ban foglalt bejelentési kötelezettségét, valamint ebből következően utólagosan be kellett volna fizetnie a foglalkoztatással kapcsolatos közterheket. Mivel a munkáltató a valóságtól eltérően nem teljes munkaidőben jelentette be a munkavállalót, helyette csak napi kétórás részmunkaidős munkaviszonyra, álláspontunk szerint nem tett eleget maradéktalanul a kötelezettségének, nem járt el jogszerűen. Ebből következik, hogy nem mentesülhet ilyen módon az elmulasztott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3232

4. találat: Étkezési jegyek kifizetési határideje

Kérdés: A munkáltatónál cafeteriaszabályzat alapján havonta adunk étkezési jegyeket, amelyeket a szabályzat szerint 10-éig kell kiadni, és a HR-osztályon vehetők át. A munkavállalók egy része nem jött be az utalványokért már több hónapja, egy részük lassan le is jár. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak? Kaphat bírságot azért, mert nem adta ki 10-éig az étkezési jegyeket?
Részlet a válaszból: […]juttatásként jelenik meg. Munkabérnek kizárólag az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű bér elvének [Mt. 12. § (2) bek.] alkalmazása során kell tekinteni.Mivel az étkezési utalvány nem munkabér, ezért a munkabér védelmére vonatkozó szabályokat sem kell rá alkalmazni, így azt sem, amely szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. Hasonlóképpen, mivel a munkaügyi ellenőrzés is csak a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartására terjed ki [Met. 3. § (1) bek. g) pont], ezért a cafeteriaszabályzat alapján nyújtott, munkabérnek nem minősülő juttatások kifizetési határideje nem ellenőrizhető, és bírság sem szabható ki.Fontos,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2262

5. találat: Munkaügyi ellenőrzés hatálya - ha külföldi a kölcsönbeadó

Kérdés: A magyar munkaügyi ellenőrzési hatóság mi módon tudja ellenőrizni a külföldön bejegyzett (EGT-beli) munkaerő-kölcsönbeadót, amely magyar munkavállalót kölcsönöz ki magyar vagy magyarországi kölcsönvevő jogi személynek? Az Art. 17. §-ának (17) bekezdése és a Tbj-tv. 56/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja szabályozza a kölcsönvevő kötelezettségeit, de a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben nincs nyoma ennek.
Részlet a válaszból: […]kölcsönbeadó munkavállalója a munkát rendszeresen Magyarországon végzi, akkor az Mt. XVI. fejezet hatálya alá esik [Mt. 3. § (2) bek.], ezért arra a munkaügyi ellenőrzés kiterjed. Ha a rendszeres munkavégzési hely nem Magyarország, akkor az Mt. 295. §-át kell alkalmazni. E szerint, ha a külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre az Mt. hatálya az Mt. 3. §-ának (2) bekezdése alapján nem terjed ki, a munkaviszonyra akkor is alkalmazni kell az Mt.-ben felsorolt legalapvetőbb szabályokat, így többek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1946

6. találat: Munkaszerződés írásba foglalása

Kérdés: 2011. május 2-től 2013. augusztus 12-ig volt egy munkavállalónk, budapesti adminisztrációval az ország több pontján levő telephellyel. Szokás szerint a munkába lépéskor az iratanyagot postán küldtük azzal, hogy aláírás után küldjék vissza. Ezzel egy időben az adóhatósághoz címzett bejelentés megtörtént. Jelen esetben a kiküldött munkaszerződés aláírás után nem került vissza a munkaügyre, többszöri felszólítás után sem. Ez idő alatt a munkavállaló nem reklamálta az írásbeliséget. A munkabér és egyéb járandóság is kifizetésre került mindig. 2013. augusztus 12-vel a munkavállaló kérte a munkaviszonyának megszüntetését, ami szabályosan meg is történt. Most, a kilépés után reklamált, miszerint nincs aláírt munkaszerződése, és feljelentést tett ellenünk. Mi várható most?
Részlet a válaszból: […]nála viszont nem maradt példány. Nem egyértelmű, a központba való visszaküldés kötelezettsége kit terhelt, azaz kinek küldte meg a központi humánpolitikai szervezeti egység a szerződést és hány példányban: a munkavállalónak vagy a telephelyen működő munkáltatóijogkör-gyakorlónak?Ha a címzett a munkavállaló volt, és ő volt az, aki nem küldte vissza az általa aláírt szerződést, akkor annak nála kell lennie, ezért a feljelentése rosszhiszemű. Saját jogsértő mulasztására senki sem hivatkozhat. Ha viszont a telephelyen működő munkáltatóijogkör-gyakorló mulasztott el a munkaszerződésből az aláírás után egy példányt a központi humánpolitikai szervezeti egységnek, egy másikat pedig a munkavállalónak átadni, akkor ez a munkáltató kötelezettségszegésének minősül. Hangsúlyozandó, a munkaviszony akkor is létrejött, annak ellenére, hogy a két fél által aláírt munkaszerződés nincs meg.A munkaügyi ellenőrző szerv ugyan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1773

7. találat: Teljesítménymaximum

Kérdés: Cégünk cipőfelsőrészeket készít. Vannak olyan munkavállalóink, akik teljesítménybérben dolgoznak. Teljesítjük a feltételt, miszerint a dolgozók legalább fele eléri a 100%-os teljesítményt, és az átlagos teljesítmény meghaladja a 100%-ot. A probléma az, hogy a dolgozók körülbelül 10%-a magasan 100% felett teljesít (elérik a 160-170%-ot is néha), míg vannak néhányan, akik 65-70% körül teljesítenek ugyanannyi idő alatt. Van-e elő­írás arra, hogy mennyi lehet a maximális teljesítmény? Egy munkaügyi ellenőrzés során felróhatják-e nekünk ezt a különbséget?
Részlet a válaszból: […](1)-(2) bek.]. A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalókkal [Mt. 138. § (4) bek.].A teljesítménykövetelményekre vonatkozóan a törvény mindösszesen annyi korlátot állít fel, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje [Mt. 138. § (5) bek.]. A minimumra nézve korlátozás tehát van, de arra nézve nincs szabály, hogy a munkavállalók teljesítménymaximuma mennyi lehet, illetve hogy az alapján legfeljebb mennyi munkabért kaphatnak. A kérdésben említett feltétel, amely szerint a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb, még a régi Mt. szabálya volt, jelenleg már nem hatályos.A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy előzetes objektív vizsgálatot folytatott le,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1725

8. találat: Munkaközi szünet nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
Részlet a válaszból: […]megállapíthatónak kell lennie, hogy az adott napon a munkavállaló milyen tartamú munkaközi szünetben részesült. Például ha az adott napon 20 perc munkaközi szünetre jogosult a 8 órára beosztott munkavállaló, akkor a munkaidő-nyilvántartásban is ennek megfelelően kell szerepelnie a rendes munkaidő kezdetének és végének, azaz a két megjelölt időpont között legalább 8 óra 20 percnek kell lennie. A törvény azt is előírja, hogy a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben előbbi szabálytól eltérhetnek, de a legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie [új Mt. 103. § (5)-(6) bek.].A munkaügyi ellenőrzés a munka- és pihenőidőre vonatkozó valamennyi, munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezés megtartására kiterjed [Met. 3. § (1) bek. f) pont]. Ebből eredően a munkaügyi hatóság azt is ellenőrizheti, hogy a munkaközi szünetet az idézett szabályoknak megfelelő ütemezésben adta-e ki a munkáltató. Ez azonban, megítélésünk szerint, nemcsak a munkaidő-nyilvántartással igazolható, hanem más bizonyítási eszköz is szóba jöhet, így például a szünetrendről szóló munkáltatói utasítás, szabályzat vagy a munkavállalók tanúvallomásával igazolható munkahelyi gyakorlat is.A munkavállaló aláírása kapcsán, mivel a munkaidő-nyilvántartás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1547

9. találat: Munkaügyi felügyeleti hatáskörök

Kérdés: Súlyos munkaadói visszaélések után a problémáimat jeleztem a Munkaügyi Főfelügyelőségnek. Hét hónap után kaptam tőlük egy semmitmondó választ, melyből világosan kiderül számomra egy vezetői szintű, korrupciógyanús ügyintézés. Amennyiben nem akarom az ügyet szó nélkül hagyni, melyik az a felettes szerv, amelyikhez fordulhatok a bizonyítékaimmal a korrekt ügyintézés érdekében? Természetesen az OMMF nem jöhet szóba ezek után.
Részlet a válaszból: […]határozattal zárják le, amelyet az ügyfél a felettes hatóságnál - az NMH-nál - megfellebbezhet. Ha első fokon az NMH járt el, akkor a felettes szerv a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ha Ön szabályszerű kérelmet nyújtott be, amire a hatóság nem vagy csak késve reagált, akkor nincs akadálya, hogy felügyeleti intézkedést kezdeményezzen az előzőekben említett felettes szerveknél. A Ket. 115. § (1)-(2) bekezdése szerint ugyanis a felügyeleti szerv jogosult akár hivatalból is megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján megtenni a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, illetve a hatóság jogszabályt sértő döntése esetén azt megváltoztatni, megsemmisíteni, az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasítani. Ha nem ez az eset állt elő, és Ön anélkül fordult a munkaügyi hatóságokhoz, hogy egyúttal kérte volna a közigazgatási (ellenőrzési) eljárás megindítását a munkáltató ellen, jelzése közérdekű bejelentésnek minősült. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja, illetve javaslatot is tartalmazhat. Közérdekű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1224
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
Részlet a válaszból: […]munkabéremelést köteles lesz végrehajtani a törvény hatálya alá eső, bruttó 300 000 Ft alatti munkabért kereső munkavállalói esetében. Szintén kormányrendelet rendelkezik majd arról, hogy ennek keretében milyen béren kívüli juttatásokat kell figyelembe venni. Az említett végrehajtási rendeletek még nem születtek meg. Ezek határozzák majd meg, hogy 2012-ben konkrétan mit jelent a munkabéremelés elvárt mértéke, illetve hogy a kérdésben is említett étkezési utalvány mint béren kívüli juttatás mértékének emelése beszámít-e az elvárt béremelésbe. A válasz tehát majd csak e szabályok ismeretében adható meg. Érdemes felhívni a figyelmet, hogy a törvény módosítja a Met. szabályait is. E szerint az elvárt mértékű munkabéremelés végrehajtásának ellenőrzése minden egyes munkaügyi ellenőrzéskor kötelező lesz. Jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi hatóság ezt megállapító határozatot hoz, de külön munkaügyi bírság kiszabásának nincs helye. Nem hozható ilyen megállapító határozat, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetén eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek. Bár jogsértés esetén a hatóság nem szab ki munkaügyi bírságot, a különböző jogszabályok alkalmazásakor a jogsértést megállapító határozatot is úgy kell tekinteni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1144
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést