Iratbemutatás foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzésnél

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi ellenőr jogosult-e a belső céges levelezésbe betekinteni, amely esetleg olyan információkat tartalmaz, mely további vizsgálatra, bírság kiszabására stb. adhat okot?
Részlet a válaszából: […] Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság bizonyítási eljárást folytat le [Ákr. 62. § (1) bek.]. Ennek keretében a hatóság, ha a tényállás tisztázása során szükséges, felhívhatja az ügyfelet okirat vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Elektronikus bérjegyzék – követelmények és ellenőrizhetőség

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során elfogadott-e az online bérjegyzék? Hogyan történik az ellenőrzés, milyen dokumentumokat kérhet el az ellenőr a bérjegyzék átvételi listáján kívül?
Részlet a válaszából: […] A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást ("bérjegyzék") kell adni. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Színlelt megbízási szerződés következményei

Kérdés: "X" cég és egy természetes személy megbízási szerződést kötöttek egymással. A jogviszony fennállása alatt az adóhatóság megállapítja, hogy a megbízási szerződés színleltnek minősül, a felek között valójában munkaviszony áll fenn. A természetes személy a jogviszony kezdetére visszamenőleges hatállyal követelheti a munkaviszonyból eredő jogait (pl. szabadság, bérpótlékok)?
Részlet a válaszából: […] Az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti (Art. 2. §). Ez alapján jogosult megállapítani, hogy a megbízási szerződés valójában munkaviszonyt leplez, és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adójogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Megőrzési idő a munkaidő-nyilvántartás esetében

Kérdés: A munkaidő-nyilvántartásokat meddig kell megőrizni? Mikor selejtezhetőek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkajogi igény három év alatt évül el [Mt. 286. § (1) bek.]. Mivel így az igény esedékessé válásától három évig érvényesítheti a munkavállaló a munkaidővel, pihenőidővel, szabadsággal, illetve a munkabérrel kapcsolatos igényeit is, az ezen igények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Veszélyeztetett terhes – kölcsönzött munkavállalóként

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Szabálytalan ünnepnapi munkavégzés szankciója

Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napra csak az alábbi esetekben lehet rendkívüli munkaidőt beosztani:– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,– az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Bírság ingyenes munkavégzésért

Kérdés: Szeretem a jelenlegi foglalkoztatómnál a munkámat, ezért rendszeresen többet dolgozom, nem munkabérért. Nem nézik jó szemmel, hogy ennyit vagyok bent, tartanak attól, hogy az egészségemre megy. Én viszont hajthatatlan vagyok. Viszont említettek egy olyan érvet, ami aggodalommal tölt el, és szabotálhatja a munkavégzésemet ilyen keretek között. Az állítás az, hogy a céget és a munkavállalót is megbírságolják, ha a munkavállaló hivatalosan nem munkát végezve van a munkaadónál. Kérem, segítsenek az állítás megerősítésével, illetve cáfolásával.
Részlet a válaszából: […] Kérdésének megválaszolása során abból indulunk ki, hogy Ön és a munkáltató között munkaviszony áll fenn, és ennek ellenére vannak olyan helyzetek, amikor munkavállalóként – olybá tűnik, hogy önként – úgy dolgozik, hogy azt a munkáltató nem ellentételezi munkabérrel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Bejelentési kötelezettség utólagos teljesítése

Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre – napi 8 órára – jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján a munkáltató négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül foglalkoztatta a munkavállalót, aki teljes munkaidőben dolgozott nála. A munkáltatónak a munkaügyi hatóság határozata értelmében teljesítenie kellett az Art.-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Távolléti díj számítása az apák pótszabadságánál

Kérdés: Az apák pótszabadságának elszámolása körében hatósági ellenőrzést kaptunk. Ennek során az ellenőr kifogásolta a távolléti díj számításának módszerét, és így a megtérítés összegét is. Álláspontja szerint a munkaszüneti napot nem kellett volna figyelembe venni osztószámként, azaz novemberben 22, és nem 23 napra kellett volna osztani a havibért. Munkaügyi ellenőrzés keretében ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét mondták, ott elfogadták a számítást. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] Az apák pótszabadsága a szabadság körébe sorolt intézmény – bár részletszabályai alapján inkább munkaidő-kedvezménynek kellene tekinteni –, amelyre így távolléti díj jár. Ennek sajátossága, hogy azt (és annak munkáltatói közterheit) a Magyar Államkincstár a központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Jogérvényesítés munkabér kifizetésének késedelme esetén

Kérdés: Ha nem történik meg a munkabér időbeni átutalása, ahogy az a szerződésben szerepel, csak napokkal később, akkor hova lehet fordulni, milyen jogok illetnek meg?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni, és a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni [Mt. 155. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.
1
2
3
5