Szabálytalan ünnepnapi munkavégzés szankciója

Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napra csak az alábbi esetekben lehet rendkívüli munkaidőt beosztani:- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,- az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Bírság ingyenes munkavégzésért

Kérdés: Szeretem a jelenlegi foglalkoztatómnál a munkámat, ezért rendszeresen többet dolgozom, nem munkabérért. Nem nézik jó szemmel, hogy ennyit vagyok bent, tartanak attól, hogy az egészségemre megy. Én viszont hajthatatlan vagyok. Viszont említettek egy olyan érvet, ami aggodalommal tölt el, és szabotálhatja a munkavégzésemet ilyen keretek között. Az állítás az, hogy a céget és a munkavállalót is megbírságolják, ha a munkavállaló hivatalosan nem munkát végezve van a munkaadónál. Kérem, segítsenek az állítás megerősítésével, illetve cáfolásával.
Részlet a válaszából: […] ...magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat [Mt. 6. § (1) bek.].A munkaügyi hatóság jogosult az általa lefolytatott munkaügyi ellenőrzés alapján különböző szankciókkal sújtani a munkáltatót, melyek között a munkaügyi bírság is szerepel [pl. Met. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Bejelentési kötelezettség utólagos teljesítése

Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre - napi 8 órára - jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján a munkáltató négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül foglalkoztatta a munkavállalót, aki teljes munkaidőben dolgozott nála. A munkáltatónak a munkaügyi hatóság határozata értelmében teljesítenie kellett az Art.-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Étkezési jegyek kifizetési határideje

Kérdés: A munkáltatónál cafeteriaszabályzat alapján havonta adunk étkezési jegyeket, amelyeket a szabályzat szerint 10-éig kell kiadni, és a HR-osztályon vehetők át. A munkavállalók egy része nem jött be az utalványokért már több hónapja, egy részük lassan le is jár. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak? Kaphat bírságot azért, mert nem adta ki 10-éig az étkezési jegyeket?
Részlet a válaszából: […] ...amely szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. Hasonlóképpen, mivel a munkaügyi ellenőrzés is csak a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Munkaügyi ellenőrzés hatálya - ha külföldi a kölcsönbeadó

Kérdés: A magyar munkaügyi ellenőrzési hatóság mi módon tudja ellenőrizni a külföldön bejegyzett (EGT-beli) munkaerő-kölcsönbeadót, amely magyar munkavállalót kölcsönöz ki magyar vagy magyarországi kölcsönvevő jogi személynek? Az Art. 17. §-ának (17) bekezdése és a Tbj-tv. 56/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja szabályozza a kölcsönvevő kötelezettségeit, de a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben nincs nyoma ennek.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalója a munkát rendszeresen Magyarországon végzi, akkor az Mt. XVI. fejezet hatálya alá esik [Mt. 3. § (2) bek.], ezért arra a munkaügyi ellenőrzés kiterjed. Ha a rendszeres munkavégzési hely nem Magyarország, akkor az Mt. 295. §-át kell alkalmazni. E szerint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaszerződés írásba foglalása

Kérdés: 2011. május 2-től 2013. augusztus 12-ig volt egy munkavállalónk, budapesti adminisztrációval az ország több pontján levő telephellyel. Szokás szerint a munkába lépéskor az iratanyagot postán küldtük azzal, hogy aláírás után küldjék vissza. Ezzel egy időben az adóhatósághoz címzett bejelentés megtörtént. Jelen esetben a kiküldött munkaszerződés aláírás után nem került vissza a munkaügyre, többszöri felszólítás után sem. Ez idő alatt a munkavállaló nem reklamálta az írásbeliséget. A munkabér és egyéb járandóság is kifizetésre került mindig. 2013. augusztus 12-vel a munkavállaló kérte a munkaviszonyának megszüntetését, ami szabályosan meg is történt. Most, a kilépés után reklamált, miszerint nincs aláírt munkaszerződése, és feljelentést tett ellenünk. Mi várható most?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. és az Mt. szabályai szerint is a munkaszerződés írásba foglalása a munkáltató feladata, annak elmaradása miatt csak a munkavállaló hivatkozhat a munkaszerződés érvénytelenségére, és csak a munkába lépést követő harminc napon belül [régi Mt. 76. § (2) bek.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Teljesítménymaximum

Kérdés: Cégünk cipőfelsőrészeket készít. Vannak olyan munkavállalóink, akik teljesítménybérben dolgoznak. Teljesítjük a feltételt, miszerint a dolgozók legalább fele eléri a 100%-os teljesítményt, és az átlagos teljesítmény meghaladja a 100%-ot. A probléma az, hogy a dolgozók körülbelül 10%-a magasan 100% felett teljesít (elérik a 160-170%-ot is néha), míg vannak néhányan, akik 65-70% körül teljesítenek ugyanannyi idő alatt. Van-e elő­írás arra, hogy mennyi lehet a maximális teljesítmény? Egy munkaügyi ellenőrzés során felróhatják-e nekünk ezt a különbséget?
Részlet a válaszából: […] ...és a teljesítménybér-tényezőket alkalmazásuk előtt a munkavállalókkal közölték-e [Met. 3. § (1) bekezdés g), o) pontok].Munkaügyi ellenőrzés során tehát nem vizsgálható, hogy a munkavállalók teljesítménye miért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Munkaközi szünet nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...hat óra munkavégzést követően kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie [új Mt. 103. § (5)-(6) bek.].A munkaügyi ellenőrzés a munka- és pihenőidőre vonatkozó valamennyi, munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Munkaügyi felügyeleti hatáskörök

Kérdés: Súlyos munkaadói visszaélések után a problémáimat jeleztem a Munkaügyi Főfelügyelőségnek. Hét hónap után kaptam tőlük egy semmitmondó választ, melyből világosan kiderül számomra egy vezetői szintű, korrupciógyanús ügyintézés. Amennyiben nem akarom az ügyet szó nélkül hagyni, melyik az a felettes szerv, amelyikhez fordulhatok a bizonyítékaimmal a korrekt ügyintézés érdekében? Természetesen az OMMF nem jöhet szóba ezek után.
Részlet a válaszából: […]  Az OMMF - illetve a 2012. január 1-jei szervezetiösszevonások után ennek jogutódja, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) - és amegyei kormányhivatalok munkaügyi felügyelőségei látják el a munkaügyiellenőrzési feladatokat. A Met. értelmében, ha a munkáltató megsérti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben

Kérdés: Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a törvény módosítja aMet. szabályait is. E szerint az elvárt mértékű munkabéremelés végrehajtásánakellenőrzése minden egyes munkaügyi ellenőrzéskor kötelező lesz. Jogsértésmegállapítása esetén a munkaügyi hatóság ezt megállapító határozatot hoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.
1
2